Vasas, 1977 (82. évfolyam, 1-12. szám)

1977-01-01 / 1. szám

2 Főtitkárunk Bonyhádon Január 13-án délelőtt, Mé­hes Lajos, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a Vas-, Fém- és Vil­lamosener­­giaipari Dolgozók Szakszerve­zetének főtitkára egésznapos látogatást tett a „Lampart” ZIM Bonyhádi gyárában. A kedves vendéget dr. Kovács István, a ZIM kereskedelmi igazgatója, Muzsik Géza, a vasasszakszervezet Központi Vezetőségének tagja, a ZIM vszt titkára, Lambert József, a Bonyhádi gyár igazgatója, Fetzer Ferenc szb-titkár, Ba­lázs Mátyás párttitkár és Márton Béla KISZ-titkárhe­­lyettes fogadta. A látogatáson megjelent Daradics Ferenc, a bonyhádi járási pártbizottság első titkára, a járás ország­­gyűlési képviselője és Czukk József vasas megyei szervező. Muzsik Géza vszt-titkár üd­vözlő szavai után, Lambert József gyárigazgató adott tá­jékoztatást a Bonyhádi gyár termelési tevékenységéről, a dolgozók eddigi helytállásáról és jövőbeni feladatairól. Fet­zer Ferenc szb-titkár pedig a dolgozók bérezéséről, szerve­zettségéről, a brigádok mun­kájáról, felajánlásairól, a ta­nulásról, a művelődésről szá­molt be. A tájékoztatásokban az el­ért eredmények mellett őszin­tén vázolták a nehézségeket is: a munkaerő egyre csök­kenő tendenciáját, a szakmun­kásképzést, a várható új bér­besorolásokat, a műszakpótlé­kot, a balesetveszélyek mi­előbbi csökkentését, illetve fel­számolását. A gyár vezetői be­széltek arról a nagy akarás­ról és útkeresésről is, miként tudnák még jobban erősíteni a vállalattal, s a ZIM többi pontosan még 4 gyárával a kapcsolatot a közös célok el­érésében. A tájékoztatás szinte észre­vétlenül kötetlen beszélgetés tett. A főtitkár érdeklődött a termelés fejlesztési koncepció­járól, a munkavédelem kedve­zőbbé tételének hogyanjáról, arról, hogy a bizalmiak a megnövekedett hatáskörükben hogyan állnak helyt, miként kívánja alkalmassá tenni őket erre a felelős feladatra a gyár szakszervezeti bizottsága Az­tán dr. Kovács István keres­kedelmi igazgató, majd Mu­zsik Géza, vszt-titkár szólt a vállalati elképzelésekről, a várható 6 százalékos bérfej­lesztésről, az évközi jutalma­zásokról, amelyek természete­sen nem függetlenek, hanem nagyon is hozzátartoznak a bonyhádiak életéhez, életük még jobbá, gondtalanabbá té­teléhez. Ezután gyárlátogatás követ­kezett. Szakszervezetünk főtit­kára érdeklődéssel szemlélte az új csarnokban elhelyezett leszabó üzemrészt, a sajtoló­műhelyt, a savazót (ahol a nehéz munkakörülmények láttán mindjárt a várható változásokról érdeklődött). Az egyengetőben örömmel tapasz­talta, hogy — a modern gé­peken elhelyezett kis táblák szerint — szocialista megőr­zésre vették át a brigádok a termelőeszközöket. A zomán­­cozóban a 18 éve egyik leg­eredményesebben működő Zalka Máté MHSZ II. brigád vezetőjének, Balogh László­nak kérésére jókívánságait jegyezte be a naplóba Méhes Lajos. A délelőtti műszak végezté­vel Méhes Lajos főtitkár ta­lálkozott a gyár szakszerve­zeti aktíváival. Tolmácsolta a Központi Vezetőség üdvözle­tét az aktívaülés résztvevői­nek, a gyár szocialista brigád­jainak és valamennyi dolgo­zónak. Rövid tájékoztatást adott a „Lampart” ZIM Bony­hádi gyárában szerzett tapasz­talatairól. Elmondotta, örül, hogy eljutott ide, hiszen Tol­na megye több vasipari üze­mében már szép tapasztalato­kat szerzett a közel hétezer vasas szakszervezeti tagot tö­mörítő vállalatok, üzemek fejlődő iparáról, munkájáról. Megállapította többek között, hogy bár a vállalat pénzügyi problémái bizonyos fokig ki­hatnak a technológiai fejlesz­tésre és a bérfejlesztésre, e gondok leküzdésében sokat se­gíthetnek a szocialista brigá­dok, a dolgozók azzal, hogy 1977-ben még többet tesznek és vállalnak, mint ami a vál­lalat alaptervében szerepel. Szeretnénk, ha a szocialista bri­gádok tartalmasabbá tennék személyes vállalásaikat, s mind nagyobb hatással lenné­nek a munka- és üzemszerve­zés fejlesztésére, noha ez első­sorban a gazdasági vezetők feladata. Végezetül az aktívák kér­déseire válaszolva sikerekben gazdag és eredményes eszten­dőt kívánt a Bonyhádi gyár minden egyes dolgozójának. S. G. Szervezeti élet A VIDEOTON-ban a vszt megtárgyalta , az 1977. évi komplex munkavédelmi, szo­ciális és kulturális tervet Ki­emelt feladatok: az anyag­mozgatás korszerűsítése, a vállalat környezetvédelmi fej­lesztési programjának telje­sítése, az étterem bővítése, az üdültetés fejlesztése, a sze­mészeti szakrendelés beveze­tése. A testület megállapítot­ta, hogy a tervjavaslatok — a középtávú tervben meghatá­rozott célkitűzéseknek meg­felelően — tartalmazzák azo­kat a legfontosabb feladato­kat, amelyek a dolgozók etet­és munkai körülmény­einek, életszínvonalának, szociális el­látottságának fokozatos fejlő­dését biztosítják. ★ A Magyar Villamos Művek szakszervezeti tanácsa megvi­tatta az V. ötéves terv háló­zatfejlesztési feladatait, az úgynevezett zárolt körzetek alakulását, és az iparág háló­zatszerelésen foglalkoztatott dolgozói étel- és munkakörül­ményeinek helyzetét. A vszt állásfoglalásában rögzítette a legfontosabb teendőket, mind a személyi, mind a technika­szervezési kérdéseket illetően. ★ Testületi ülésen tárgyalták meg a Diósgyőri Gépgyárban az V. ötéves tervidőszakban tervezett vállalati beruházások kérdéseit. A középtávú be­ruházások alapvető­­ koncep­ciója: korszerű gyártású rend­szerek kialakítását alapozzák meg és ezek járuljanak hoz­zá a munka hatékonyságának intenzív fokozásához, a ter­melésirányítási gondok csök­kentéséhez. A vszt kihangsú­lyozta a szakszervezet felelős­ségét a beruházások megvaló­sításával összefüggő felada­toknál, továbbá úgy döntött, hogy a teendőket az üzemi demokrácia fórumain is meg kell vitatni. ★ A Paksi Atomerőmű Válla­latnál szb-ü­lésen értékelték az 1976. évi szakszervezeti mun­kát. Tavaly, Pakson a legfon­tosabb tennivaló magának a szervezeti életnek a beindítá­sa volt. A testület megítélése szerint az alapvető feladato­kat sikerült megoldani: a re­szortfelelősök kijelölése meg­történt, a bizalmi hálózat ki­építése elkezdődött. A legfon­tosabb szabályozások és szer­ződések, amelyeket a válla­lat és a szakszervezet között kell megkötni, elkészültek.­­ Több vállalatnál a szakszer­vezeti bizottság határozatának megfelelően karácsonyi se­gélyben részesítették a rászo­rultakat. Így például a Cse­pel Autógyárban a nagycsalá­dosok, a gyermeküket egye­dül nevelő szülők, továbbá az alacsony nyugdíjjal rendelke­zők 185 800 forint év végi se­gélyt kaptak. A BHG-ben 140 — gyermeküket egyedül neve­lő, 1250 forint alatti egy főre jutó jövedelemmel rendelkező — szülő 129 100 forintot ka­pott. A Danuvia 1. sz. gyá­rának szakszervezeti bizottsá­ga pedig 22 nagycsaládos dol­gozónak 28 500 forintot fize­tett ki. VAS­AS TITKÁRSÁGI ÜLÉSEK A vasasszakszervezet tit­kársága december 6-i ülésének első napirendjén beszámoló szerepelt a Vas-, Fém- és Vil­lamosenergiaipari Dolgozók Szakszervezete fennállásának 100. évfordulója megünneplé­sének előkészítéséről. A tit­kárság a beszámolót a szó­beli kiegészítésekkel együtt tudomásul vette és meghatá­rozta a következő időszak fel­adatait. Titkárságunk december 13-i ülésén először tájékoztatót hallgatott meg a Mezőgép­tröszt vállalatok munkavédel­mi és szociális helyzetéről. A titkárság kisebb kiegészítések­kel elfogadta a tájékoztatót. Dicséretben részesítette az előterjesztőket a terület gyors felméréséért, és a megtett in­tézkedésekért . A titkárság tájékoztatóként elfogadta a tisztségviselői ok­tatás indulásának tapasztala­tairól benyújtott előterj­esztést, és több kérdésben állást foglalt. Ezután szóbeli tájékoztatást hallgatott meg a pestimrei Nyugdíjas­ház helyzetéről. A titkárság feladatul tűzte ki az írásos javaslat elkészítését. Titkárságunk a december 20-i ülésen az 1977. első fél­évének cselekvési programját vitatta meg. Ezután a titkár­ság első féléves ülésrendjét tárgyalta meg. Az 1977 első , január 3-i titkársági ülésének napirend­jén javaslatot tárgyalt meg a Vas-, Fém- és Villamosener­giaipari Dolgozók Szakszerve­zete centenáriuma alkalmából adományozandó állami kitün­tetések odaítéléséről. Titkárságunk január 11-én először jelentést hallott a hír­adástechnikai alágazatban foglalkoztatott nődolgozók — kiemelten a munkásnők — ál­talános, szakmai képzésének, továbbképzésének tapasztala­tairól, valamint az elkövetke­zendő időszak feladatairól a szakmai felkészültség tervsze­rű fejlesztésére. A titkárság a jelentést — melyet a KGM személyzeti és oktatási főosz­tálya készített — jónak ítélte, ugyanakkor több kiegészítést javasolt. Felhívta a figyelmet arra, hogy a szakmásítás kér­désével kiemelten kell foglal­kozni. Tájékoztatót hallgatott meg, a jogsegélyszolgálat bevezeté­sére kijelölt vállalatoknál végzett előkészítő tevékeny­ségről, valamint a szerveze­tek létrehozásának állásáról. Elfogadta az előterjesztést, hogy a pestimrei nyugdíjas házat öt évre bérbe adják a kerületi tanácsnak, a tulajdon­jog fenntartása mellett. Javaslat hangzott el szak­­szervezetünk vezetőinek és a külföldi delegációknak a rész­vételére az 1977. március 4-i rendezvényeken. A titkárság jóváhagyta a felhívást, mely a tröszti, a vállalati, az intézeti szakszer­vezeti bizottságokhoz, brigá­dokhoz és a dolgozókhoz szól. „Küzdelmes évszázad” címmel szellemi vetélkedőre mozgósít­ja a kollektívákat a centená­rium jegyében. A titkárság megtárgyalta az első féléves üléstervet is. Köszönet a lapszervezésért Íme: egy szám: 131.127. 1977. január 10-ig ennyien fi­zették elő az idei évre a VA­­SAS-t. Az előfizetések számá­nak emelkedése egyaránt jel­zi a tagság növekvő érdeklő­dését és az aktívahálózat jó munkáját. A bizalmi elvtár­saknak, a szocialista brigád­vezetőknek és a lelkes aktí­váknak köszönhetően tehát több mint 130 ezer szervezett vasipari dolgozóhoz jut el a szaklap. Ennyien olvassák, várják, s mint több levélből kiderült: szeretik és maguké­nak érzik a szakszervezet új­ságát. A vasasszakszervezet fenn­állásának 100. évfordulóját a tagság így is köszönti, hiszen az előfizetéssel hitet tett la­punk, és azon keresztül közös ügyünk mellett méltó „szü­letésnapi ajándék” ez a szak­­szervezet számára. A sikeres munkát a lap ügyéért mozgósító agitációt, a személyes közreműködést ez­úton is megköszönjük mind­azoknak, akik tevékenyen részt vettek az előfizetést gyűjtő akcióban. Külön köszö­netet mondunk a bizalmi elv­társaknak, akik ismét bebizo­nyították: joggal számítha­tunk segítségükre. Tudjuk: minden egyes új előfizető, akit az új esztendőben lapunk olvasótáborában köszönthe­tünk, személyes meggyőző munkát igényelt. Köszönjük, hogy a VASAS még jobban el tudja látni a feladatot, a köz­vetlen és rendszeres kapcso­lat tartását a vezetőtestületek és a tagság mind nagyobb há­nyada között. A vasasszakszervezet veze­­tőtestületei és vezetői nevében is szeretettel köszöntjük azo­kat a szaktársakat, akik 1977- ben tettek új előfizetőt la­punknak. Reméljük, hogy jó szívvel fogadják a VASAS-t, és nemcsak előfizetői, hanem rendszeres olvasói is lesznek. Először köszöntjük szakla­punk előfizetőiként a MEZŐ­­GÉPTRÖSZT szervezett dol­gozóit Az előfizetésgyűjtésben elért remek eredmények ha közvetve is, de bizonyítják: új alágazatunk dolgozói szív­­vel-létekkel a vasasokhoz tar­toznak. A felfelé ívelő előfizetői lét­szám a szerkesztőségre is na­gyobb feladatokat ró. Az egy­re bővülő igények színvonalas kielégítése nemcsak szép és nemes feladat, hanem köte­lesség is. A centenárium évé­ben eltökélt szándékunk, hogy — olvasóink segítségére is támaszkodva — tovább javít­suk a lap tartalmi színvonalát, erősítsük azt a szerepet, ame­lyet a VASAS a szakszervezet életében betölt. Az események hű krónikásaként nyomon akarjuk követni a szakszerve­zet belső életét és nemzetközi tevékenységét. Be kívánjuk mutatni a kohászat, a gép­ipar és a villamosenergiaipar fejlődését, az ezen iparágak­ban dolgozók élet- és munka­­körülményeit, az elismerésre méltóan dolgozó kollektívákat és személyeket, és mindazokat a témákat és eseményeket, amelyek a tagság érdeklődé­sére számot tarthatnak. A célkitűzések elérése, a ki­emelkedő jelentőségű vállala­ti, munkahelyi kezdeményezé­sek és eredmények ábrázolása, a szerkesztőség erejének meg­sokszorozása mind-mind szük­ségessé teszi az olvasókkal való kapcsolat sokoldalú erő­sítését. Megkezdődött a tudó­sítói hálózat kialakítása. To­vább szeretnénk erősíteni a tagság „beleszólását”: várjuk leveleiket , kritikáikat, jel­zéseiket. Kérjük, legyenek se­gítőink. 1977. JANIJA* Vezetőink üzemlátogatása Szakszervezetünk vezetői az elmúlt időszakban üzemláto­gatásaik során a vállalatok ve­zetőivel, a szocialista brigádok tagjaival és a gyárak dolgo­zóival találkoztak. Az év zá­rásának megfelelően az éves munkákat értékelő értekezle­teken, valamint a szocialista brigádvezetők vállalati ta­nácskozásain vettek részt. Borovszky Ambrus, szak­­szervezetünk elnöke részt vett az Öntödei vállalat szocialis­ta brigádvezetőinek tanácsko­zásán. Csenterics Sándor alelnök az ERŐTERV-be látogatott, ahol részt vett az üzemi négy­szög megbeszélésén, valamint a szakszervezeti bizottság ülé­sén. Az OVILEF-nél szintén a vállalati vezetőkkel folytatott megbeszélést, majd utána a szakszervezeti bizottság ülé­sén vett részt. Szabó Piróka alelnök a Hír­adástechnika Ipari Kutató In­tézetben a vállalat vezetőivel folytatott megbeszélés után megtekintette a Fóti úti telep­hely laboratóriumait, és elbe­szélgetett a brigádvezetőkkel és az ott dolgozókkal. Majd aktíva értekezleten ismertette szakszervezetünk időszerű fel­adatait, s ezen belül a nőpo­litikai határozat végrehajtásá­ban elért eredményeket. Ezt követően a dolgozók kérdései­re válaszolt. Méhes Lajos főtitkár részt vett a 100 éves jubileumát ünneplő Telefongyár ünnepsé­gén. December 13-án a Va­sas SC küldött közgyűlésén vett részt. Egész napos láto­gatása során az Elektromos Műveknél először a vezetők tájékoztatták a szakszervezet főtitkárát a budapesti villa­mos energia általános helyze­téről, problémáiról. Majd megtekintette a csarnok téri állomást, a munkásszállást, valamint a sportlétesítménye­ket Délután aktíva értekezle­ten adott tájékoztatást a szak­szervezeti munka időszerű kérdéseiről. Késő délután a KISZ-bizottság vezetőivel folytatott megbeszélést. Farkas Lajosné a VIDEO­­TON-ba látogatott, ahol az if­júsági parlamenten vett részt A szekszárdi Mezőgép Válla­latnál tett látogatása során azoknak a feladatoknak a vég­rehajtásának az értékeléséről tájékozódott, amelyeket a Tol­na megyei SZMT-vel az 1973. VIII. 17-i együttes tanácsko­záson közösen meghatároztak. A hónap folyamán részt vett az Állami Pénzverő, a Lenin Kohászati Művek és a Köny­­nyűipari gépgyártó vállalat szocialista brigádvezetőinek tanácskozásán. Hidasi Lajos az Ózdi Kohá­szati Üzemekbe látogatott. Először a gyár gazdasági, párt, szakszervezeti vezetőivel ta­nácskozott, majd megtekintet­te a rúd- és dróthengermű üzemet. Délután a szocialis­ta brigádvezetők tanácskozá­sán vett részt és szólalt fel. A MEZŐGÉPTRÖSZT-nél szintén egész napos látoga­tást tett, a tröszt vezérigazga­tójával, párt- és szakszerve­zeti vezetőjével beszélgetett, majd részt vett a vszt ülésén. A december 17-én megtartott Vasas Ifjúsági Bizottsági ülé­sen is részt vett. A MEDI­COR szocialista brigád­vezetői értekezletén találkozott a bri­gádvezetőkkel és hozzászólt a tanácskozáshoz. Koltai Endre a Beloiannisz Híradástechnikai gyárban a szocialista brigádvezetők ta­nácskozásán vett részt. , A VBKM-ben megtartott kibőví­tett évzáró igazgatói ülésen is képviselte a vasasszakszer­vezetet. Sugár György a Magyar Vil­lamosművek ifjúsági parla­mentjén vett részt. A MOM- ban igazgatói értekezleten képviselte a vasasszakszerve­zetet. 100 százalékot elérő bizalmiak ígéretünkhöz híven folytatjuk a csoportjukban 100 százalékos előfi­zetésgyűjtő bizalmi elvtársak ne­vének nyilvánosságra hozatalát. Ajkai Hőerőmű: Torma József (kalorikus üzem), Borsodi Hőeeőmű Vállalat: Szi­lágyi Béla (kazán üzem), Bordács Lajosné, Kiss János és Márton János (turbina) és Sohajda Dezső­­né (tapolcai üdülő). Budapesti Vegyipari Gépgyár: Nyári József, Török László és Vi­da Istvánné (szerelési gyep). Csepel Vas- és Fémmű: Deák János, Gáspár Béla, Igaz István, Kökény­esi József, Matis József­né, Mózer Zoltánná, Papp András, Szécsi Lajos és Vincze József (Csőgyár), Szabó András (Acél­mű), Lukács György, Séra Lajos­né és Szegi István (Híradástechni­kai Gépgyár). Dunai Vasmű: Németh Jánosné (kohászat acélmű), Herman Györgyné, Horváth Lászlóné, Ihász Lajosné, Nemes István és Szilágyi Sándor (kohászat karbantartó), Kozma Ferencné és Zentai István (Kohó I.) Dunamenti Hőerőmű Vállalat: Kern József (F­l.). Északdunántúli Áramszolgáltató Vállalat: Dudar Lajosné és Kope­­recz Károly (Győr), Pető Zoltán (Répcelak) és Léhner Ferenc (Szé­kesfehérvár). Egyesült Izzó: Szabó Imréné (Al­katrészgyár Hajdúböszörmény), Csepregi Katalin (Elektroncső Gyár- Fonyód), Gódor Lajosné (elektroncső szerelés), Kővágó Ist­­vánné (munkavédelmi osztály), Gulyás Sándor, Kovács József és Portás József (TMK), Konyári Ist­ván (szerszám gye.) és Kulcsár Rita (törzsgyári óvoda), Fertig Fe­rencné, Horváth Istvánné, Matyók Ida, Krakács Józsefné, Molnár Istvánné, Molnár Tiborné, Reizner Magdolna és Tóth Erzsébet (Nagy­kanizsa­ Fényforrás és Üveggyár) és Ibolya László (Vákuumtechni­kai Gépgyár). Erőmű Beruházási Vállalat: Ri­­hay Szabolcsné (TMF). Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat: Csontos Lajosné (rendé­szet), Dénes László és Fehér La­josné (villamos műhely), Molnár Sándorné (pénzügyi o.) és Tóth Tiborné (konyha). Északmagyarországi Áramszol­gáltató Válalat: Godó Pálné (köz­pont), Dávid István és Nagy Jó­zsef (Kazincbarcika), Baróti Lajos (Sárospatak) és Szappanos László­né (Gyöngyös). Finomszerelvénygyár Eger: Bóta Gyuláné (19-es üzem), Bukta Fe­rencné (15-ös üzem), Erdélyi La­josné (31-es üzem), Juhász Edit és Papp Mátyásné (kereskedelmi igazgatóság), Kerekes Imréné (59- es üzem), Kiss István (26-os üzem), Kósa Barnabás (kompresszorfej­lesztés), Majoros Jánosné (munka­ügyi főo.) és Schwitzer Sándorné (31-es üzem). Gagarin Hőerőmű: Hajnal Andor (vegyészeti o.). Ganz-MÁVAG: Gulyás Ferenc, Hájas István, Liszt István és Tóth Sándor (G . Kovács). Hajdúsági Iparművek: Pokol Barnabás (forgácsoló). Ipari Műszergyár: Balogh Pál és Kocza Sarolta. Ipari Szerelvény és Gépgyár: Deák Imre és Szendrei István (Porkohászati Gyár). Kohászati Alapanyagellátó Kö­zös Vállalat: Benkő Károly, Be­­rencsi István, Macsuga Pál, Miha­­lik Józsefné, Soffer Dezső, Toros Lajosné és Tóth Pálné (Miskolc). Könnyűipari Gépgyártó Vállalat: Király János (7 sz. gye. Vác), Mol­nár András, Németh József és Varga József (9-es sz. gye. Sop­ron). Lampart Zománcipari Művek* Kecskeméti Gyár: Bogasov Ger­gely (öntöde), Hegyes­ István, Schlégl Gábor és Szabó Pál (üzemfenntartás); Salgótarjáni Gyár: Bálint Gyuláné, Dedák Já­nosné, Hracskó János, Reznicsek Istvánné és Sándor Rozália (zo­máncozó), Gyöngyösi Lászlóné Hauzer Elemér és Perge István (csiszoló), Kojnok Jenő (öntöde ti­), Krajczi Károlyné (borosztály), Mócsány László és Sándor Sándor (KSZGY) és Vanó Sándorné (gáz­tűzhely). Vegyipari gép Gyár: Maszlag Miklós (asztalos üzem), Mészáros Antal (targonca javító) és Nagy András (TMK). Láng Gépgyár: Bognár Ferenc­né és Rózsa Béláné (gépgyártó gyáregység), Mautner Vilmos (gőz­turbina szerkesztés) és Kozma Fe­rencné (központi raktár). Magyar Gördülőcsapágy Művek: Balázs Ferenc (belső szállítás), Fehér János (forgácsoló) és Var­ga Ferencné (szerelő üzem). Magyar Kábel Művek: Kozák Tivadarné (gépjármű üzem). Magyar Vagon és Gépgyár: Schaller Antalné (fejlesztési igazg.), Bóth István, Engl Béla, Haicsinger György, Lampert Lász­ló és Molnár Dénes (hátsóhíd gye.), Kocsis Vince és Várhegyi Miklós (motor gye.). Magnezitipari Művek: Atyim Béla (gondnokság) és Kávai Mi­hály (kerámia gye.). Mosonmagyaróvári Fémszerel­vény gyár, Varga Imre (energia). A 100 százalékot elért bizalmi elvtársak nevének közlését lapunk februári számában folytatjuk.

Next