Vasas, 1984 (89. évfolyam, 1-12. szám)
1984-01-01 / 1. szám
SZERVEZETI ÉLET Vállalati tapasztalatok Minden fejlődés alapja: a hatékonyabb termelés A bizalmi testület munkájáról A cserkúti MEZŐGÉP Vállalat szakszervezeti bizalmi testületének 1983. évben végzett munkáját értékelték a közelmúltban, amiről Kertész László vszb-titkár tájékoztatta tudósítónkat. " Vállalatunk az elmúlt években kiemelkedő tervteljesítéssel járult hozzá a MEZŐGÉP TRÖSZT előtt álló feladatok megoldásához. Közös munkánk elismeréseként egymást követően három évben elnyertük a Kiváló Vállalat címet. A kedvező tendenciák mellett azonban gazdálkodásunkban számos gond és feszültség jelentkezett, melyek a gazdasági és mozgalmi munka hiányosságait is felszínre hozták. Vállalatunknak 5 gyáregysége és 2 üzeme van. A gyáregységek Mágocs, Szigetvár, Pécsvárad, Cserkút és Villány településeken működnek, az üzemek pedig Drávaszabolcson és Palotabozsokon. — A gyáregységek, az üzemek nem tudtak egyformán élni a nagyobb önállóság adta lehetőséggel. A jövőben a vállalati apparátusunk fontos feladata lesz, hogy a gyáregységek, üzemek vezetőit, munkásait hatékonyabban segítsék. A vállalat vezetése a gazdálkodás részterületein folyó munka értékelése kapcsán időben felhívta a figyelmet a gondokra, problémákra, támogatta, ösztönözte a jó elképzelések megvalósulását, erősítette az eredményes gazdálkodást. A végrehajtás nem mindig a helyes elképzelés szerint történt. Egy konkrét példa ennek igazolására: — A gazdaságvezetéssel közösen évek óta szorgalmazzuk a teljesítménykövetelmények korszerűsítését, a műszakilag megalapozott normák széles körű alkalmazását. Nem állítom azt, hogy e téren nem értünk el eredményeket. A munka mennyiségi növekedése mellett a minőségi követelmények betartására hívtuk fel a figyelmet. A növekvő követelményekkel nem azonos mértékben nőtt a munka minősége! E területen van bőven tennivalónk. Bér- és jövedelempolitikai munkánk során alapvető feladatunknak tartottuk a belső — gyáregységi, üzemi — érdekeltségi és ösztönzési rendszerek továbbfejlesztését. Az 1983. évi bér- és keresetpolitikai tervünk alapján végrehajtott bérdifferenciálás kedvezően hatott. A megszigorított gazdasági szabályzók alapján tervezett 2,35 százalék helyett 3,93 százalék bérszínvonal-fejlesztés várható annak eredményeként, hogy a tervhez viszonyítva többleteredményt értünk el a hatékonyság növelésével és az exportteljesítésekkel. A Szociális juttatások odaítélésénél fokozott figyelmet fordítottunk a különböző rétegek helyzetének javítására. A családosok élet- és munkakörülményeinek vizsgálatával elértük azt, hogy a velük való törődés állandó és folyamatos. A műszaki-közgazdasági alkalmazottakkal kapcsolatos felmérésünk elvégzésekorkiderült, hogy a fiatal műszakiak, közgazdászok, a termelést közvetlenül irányítók bérszínvonala alacsony, ezért külön bérfejlesztésben részesültek. A nyugdíjasoknak a kommunista műszakok bevételéből 100 ezer forintot folyósítottunk. E nemes akcióra a jövőben is lehetőséget kell teremtenünk. — Üzem-egészségügyi és rehabilitációs tevékenységeink színvonalát — az adott lehetőségek jobb kihasználásával! — sem sikerült növelnünk. A Harkány Gyógyfürdő Kórház adta szolgáltatás mellett egy dolgozónk sem vette igénybe az Abaligeti Barlang Szanatóriumot ideg- és légzőszervi megbetegedések gyógykezelésére. Ez a felvilágosító munka hiányának tudható be — véleményem szerint! —, nem pedig az igénytelenségnek. — Üdüléspolitikai tevékenységünk tovább fejlődött: dolgozóink mind belföldi, mind külföldi — NDK — üdülési lehetőségek közül választhatták ki a nekik leginkább megfelelőt. Napjainkban a politikai tömegmunkánk alapja a dolgozókat cselekvésre ösztönző termelési agitáció. Ehhez elengedhetetlenül szükséges a választott tisztségviselők rendszeres képzése — önképzése —, a változó körülményekhez való alkalmazkodó képesség elmélyítése. A szakszervezeti élet javítását a szakszervezeti csoportmunka színvonalának emelésével kívánjuk megvalósítani. Ennek érdekében nagy gondot fordítunk a szakszervezeti működési szabályzat, a vállalati ügyrend, a munkahelyi demokrácia vállalati fórumainak elfogadtatására, időbeni pontos, a helyi adottságoknak legjobban megfelelő átdolgozására és gyakorlati alkalmazására — foglalta össze a cserkúti MEZŐGÉP Vállalat bizalmi testületének 1983. évben végzett munkáját Kertész László vszb-titkár. Abádi-Szabó József 2 Győri számvetés Mérlegen két és fél év munkája Nyugat-Dunántúl legnagyobb vasas és egyben ipari üzemének, a Rába Magyar Vagon- és Gépgyár szervezett dolgozóinak elmúlt két és fél esztendei tevékenységéről adtak számot október 24-én a győri törzsgyárban a vállalati bizalmi testület kibővített tanácskozásán. Összefoglalva, a tanácskozás hangvétele az eredmények summázásában mértéktartóan szerény volt. A gyár összességében átlagon felüli eredményességgel alkalmazkodott a nehéz körülményekhez, a szakszervezeti vezetők és aktivisták sokoldalúan segítették ezt a nem könnyű átalakulást. A vállalati stratégia töretlen, amit a beszámolási időszakban a vasasszakszervezet és az Ipari Minisztérium Kiváló Vállalat cím adományozásával ismert el. Éppen ezért a szakszervezeti tanácskozás légköre, hangulata is kiegyensúlyozott, a vállalatra ható külső okokat számba vevő, a belső tartalékokat őszintén feltáró volt. Bognár Péter, a szakszervezeti bizottság titkára a vszb jelentését a bizalmi testület elé tárva, két gondolatkörbe foglalta mondanivalóját. Elsőként a termelést segítő eredményeket és gondokat foglalta össze, majd az érdekképviseleti munkát elemezte. Többek között elmondta, hogy gondot okozott a termelés létszámszükségletének biztosítása, amelyet részben lengyel szakmunkásokkal lehetett megoldani. Ez a módszer azonban nem lehet hosszú távú, ezért a vállalati és üzemi szakszervezeti bizottságokkal egyetértésben és együttműködve elsősorban a munkák átcsoportosításával javítják a helyzetet. Az ésszerűség határáig alkalmazott munkaátcsoportosítás mellett élni kellett a dolgozók átcsoportosításával is, amelyet kezdetben a megszokotthoz való emberi ragaszkodás nehezített. Ezt politikai munkával, személyes agitációval és meggyőzéssel sikerült enyhíteni. A bérkérdések is nagy hangsúlyt kaptak a beszámolóban, elsősorban azért, mert bár győri, illetve vidéki összehasonlításban a vállalat szép eredményeket mondhat magáénak, a fővárosi nagyüzemekkel összehasonlítva a Rába dolgozói nincsenek kellően elismerve. A szakszervezeti mozgalom belső élete a gyárban 1980 óta határozottan fejlődött, a vezető-, irányító munka politikai, gazdasági, emberi feltételei megértek a minőségi előrelépésre. A pártszervezet és a szakszervezet kapcsolata szilárd, a vállalatvezetéssel kialakult viszony alapvetően jónak mondható és kölcsönös a törekvés ennek megtartására, javítására. A viták, nézetek ütköztetése elősegítette a leghelyesebb megoldások érvényesülését. A háromórás vitáról csak gondolatokat tudunk felvillantani, így például Pados Imréét, aki a szombathelyi gyárból nehéz helyzetről, de cselekvőkészségről tudósította társait. Önkritikussága bizalmat keltett, törekvésük a minőség javítására, a termelés ütemességére erkölcsileg méltánylást érdemel. Angyalosi Béla klaszszikus szakszervezeti, mozgalmi érvek sorával győzte meg titkár- és bizalmi társait arról, hogy a Vörös Csillag Gépgyárban, Kispesten, milyen eszközökkel lehetne elejét venni a további létszámcsökkenésnek. Elsőként a termelési profilt említette, majd csak ezután a munkaügy és bérgazdálkodás helyi feszültségeit, ellentmondásait. Csákány Andrásné a nőbizottság tagjaként a versenymozgalom kibontakozásáról is szót ejtett, s ezt erősítette meg Paár Pálné Mosonmagyaróvárról. Horváth Ede vezérigazgató minden felvetett kérdést élőnek, jogosnak tartott. Hangsúlyozta, hogy ha nem lenne kiegyensúlyozott a politikai, szakszervezeti munka, akkor a vállalat gazdasági tevékenységében sem érhetne el jelentős eredményeket. A versenymozgalomról szólva részletesen kifejtette, hogy csak a valóban mérhető és eredményt hozó tevékenységben lát értelmet, mert ezt lehet objektíven értékelni. Arról is szólt, hogy a vállalat nem olvad bele a helyenként jelentkező szürkeségbe, ugyanakkor lényeges kérdésekben túl gyorsan és messzire sem léphet előre, mert az adott viszonyok között bármily erős, magára marad. Ezek között említette a bérgazdálkodást is. A szakszervezeti munka hétköznapjainak, kis ügyeinek segítését a gazdasági vezetők politikai feladatává tette a vezérigazgató. Ferenczi József NAPTÁR A titkárság december 5-i ülésén ajánlásokat fogadott el az 1984. évi SZOT-díjak adományozására, majd megvitatta a Sopiana Gépgyár bizalmi testületének és szakszervezeti bizottságának vezetőirányító munkájáról, jog- és hatásköre érvényesüléséről szóló beszámolót. Végezetül tájékozódott a középszervi jogkörrel felruházott trösztök és vállalatok szakszervezeti bizottságai beszámoló értekezleteinek tapasztalatairól. Az elnökség december 9-i ülésén a központi vezetőség 1984. évi munkatervére és üléstervére tett javaslatot vitatta meg, majd előterjesztést fogadott el az 1984. évi költségvetésről. A központi vezetőség december 19-i ülésén tájékoztatót hallgatott meg a kohó-, gép- és villamosenergiaipar várható eredményéről, állást foglalt az iparágak 1984. évi tervcélkitűzéseiről és az ezzel összefüggő szakszervezeti feladatokról. Ezt követően jóváhagyta az 1984. évi munkatervet és költségvetést, majd személyi kérdésekben döntött. A titkárság december 19-i ülésén döntött az 1984. év első féléve titkársági üléseinek napirendjeiről. Ezután tájékozódott a vasasszakszervezet tömegtájékoztatásáról, a korszerűsített Vasas lap tapasztalatairól és további ezirányú feladatokat határozott meg. A Lenin Kohászati Művek és a Diósgyőri Gépgyár szakszervezeti bizottsága együttes ülésén vitatták meg a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ 1983. évi tevékenységét. A művelődési intézmény az éves munkaprogramban meghatározott feladatokat eredményesen teljesítette — állapította meg a két testület. Az egyre nehezedő gazdasági körülmények ellenére az intézmény tevékenységére a kiegyensúlyozott" pénzgazdálkodás, a munka tartalmi színvonalának további emelkedése volt a jellemző. A munkahelyi művelődés formái, módszerei gazdagodtak, e téren számottevő javulás van. Kiemelt figyelmet fordítottak a gyermekműsorokra, a színházi előadásokra és a gyermekek nyári foglalkoztatására. A pódiumműsorokkal, hangversenyekkel, komoly és könnyűzenei programokkal, jól szolgálták a lakóterületi munkát is. A művészeti nevelő munka számottevően fejlődött. A fúvószenekar, a vegyes kórus színvonalas műsorokkal lépett a közönség elé - egyre több alkalommal. A tánckar az átalakulás időszakát éli, de az utóbbi hónapok sikeres fellépései biztató jövőt sejtetnek. Lényeges körülmény, hogy a személyi állomány stabilizálódott és az intézmény dolgozóinak szakmai felkészültsége is sokat javult néhány év alatt. Mindezek alapján az éves munkát - s az erre épülő idei tervek fő vonalát - mindkét testület jónak minősítette. Ezzel párhuzamosan igénylik, hogy az ez évi konkrét programokat ismét vitassák meg ezen a fórumon, immár az 1984. évi pénzügyi támogatás ismeretében. A Magyar Vagon- és Gépgyár szakszervezeti bizottsága a rehabilitációs tevékenység tapasztalatait értékelte. A vállalatnál jelenleg 1126 a rehabilitáltak száma. A testület úgy látja: az eddigieknél nagyobb figyelmet szükséges fordítani arra, hogy a károsultak közül mind többen váljanak teljes értékű dolgozóvá. Ennek érdekében a vszb több feladatot határozott meg, így fejleszteni szükséges a vállalati és üzemi rehabilitációs bizottságok tevékenységét, el kell végezni a rehabilitációs munkahelyek teljes körű kijelölését. Az üzemorvosoktól azt kérik, hogy ismerjék meg jobban a konkrét munkaterületeket, a rehabilitáció helyi lehetőségeit. Sajnálatos tény, hogy a károsodást szenvedett dolgozók többsége inkább vállalja az alacsonyabb munkakört és a pótlékokat, mint a teljes rehabilitációt. A munkahelyi szakszervezeti testületeknek és tisztségviselőknek ezért fontos tennivalója az ez irányú nevelő munka elmélyítése, az érintettek személy szerinti meggyőzése. Ugyancsak többet kell törődniük azzal is, hogy a károsodás megelőzésére rendszeresített védőeszközöket a dolgozók ténylegesen használják. Az Ikarus szakszervezeti bizottsága az információs és tájékoztatási tevékenység tapasztalatait tekintette át. A testület kedvezőnek értékelte, hogy a kétirányú információáramlás egyre inkább a szakszervezeti csoportokra épül. Ehhez hozzájárul, hogy a titkári és reszortértekezleteken rendszeresen foglalkoznak a tagságot foglalkoztató s érintő kérdésekkel, továbbá a tisztségviselői képzés állandó eleme — az adott téma feldolgozása mellett — a tájékoztatás, tájékozódás. Mindez együttesen az utóbbi két-három évben tartalmii előrelépést eredményezett. A vszb a kedvező tendenciák elmélyítése és szélesítése érdekében több tennivalót határozott meg. Többek között igényli, hogy: az önálló felelősséggel végzett információs és tájékoztatási munka minden testületnél váljon a vezető-irányító munka szerves részévé; legyen a helyi sajátosságok- nak és érdekviszonyoknak megfe lelően differenciált. A legjobb előfizetők Folytatjuk a csoportjukban teljes előfizetést elérő bizalmi elvtársak nevének nyilvánosságra hozatalát.^ Észak-Dunántúli Áramszolgáltató Vállalat: Drevenka Ferenc (Esztergom). ELCO Villamoskészülékek és Szerelőanyagok Gyára: Józsa Ernőné. Erőmű Javító és Karbantartó Vállalat: Gorgyán Józsefné, Szabó Pál (Budapest) és Erdélyi Jánosné (November 7. Hőerőmű). Ferroglobus Vállalat: Takács László. Gagarin Hőerőmű Vállalat: Ludasi Sándorné, Jónás György, Zala Sándor II. (Visonta) és Börcsök Albertné (Lőrinci). Hajtóművek és Festőberendezések Gyára: Kálnoky Zoltánná (1. sz. Gyár). Híradástechnikai Gépgyár: Bognár Istvánná és Szegi István. Ipari Műszergyár: Parrag Imréné, Káplár Ferencné, Danis Jánosné, Ács Lajosné, Fűrész Pálné és Valentinyi Lászlóné. 39. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet: Fülep László. Kecskeméti Zománc- és Kádgyár: Horváth Sándor, Borbély Imréné, Berente Lászlóné, Nagy József, Bak Sándor, Bereczki Zoltán, Kovács László, Mendzsák János és Izeli György. Kéziszerszámgyár: Kis-Sebestyén Lászlóné (Szeged). Kismotor- és Gépgyár: Homoki László és Marián Boldizsárné (központ), Hemela János, Digner Jánosné (1. sz. Gyár), Pásztor Dezső, Veszprémi Jenő, Borka József (2. sz. Gyár), Kardos Gábor, Varga Zoltán, Horváth Mártonná, Polánszki József (4. sz. Gyáregység), Kasza Istvánná, Nagy Jánosné, Hunyadi Lászlóné, Jarmaczki András és Kazal Béla (5. sz. Gyár, Baja). Könnyűipari Gépgyártó Vállalat: Varga József (Sopron). Magyar Vagon- és Gépgyár: Sági Frigyes, Balogh József (Törzsgyár), Fülöp Mihály, Védi János, Orbán Ferenc, Orbán István, Bíró Sándorné, Csorba István, Héberling Ferenc, Leisztinger Zoltán (Rába Mezőgazdasági Gépgyár, Mosonmagyaróvár), Debreceni Bertalan, Gáspár József, Markó Pál, Józsa György, Papp József, Mándi Imre, Nemes Lászlóné (Vörös Csillag Gépgyár) és Pintér Péterné (Szombathely). Magnezitipari Művek: Gyug Béláné és Márton Sándor (Aluszilikát Gyáregység). VASAS Szakszervezeti beszámoló Móron Az Ikarus móri gyárának üzemi szakszervezeti bizottsága a választások óta másodszor adott számot munkájáról. Az 1981-ben végzett értékeléskor a további előrelépés érdekében feladatként határozták meg az oktató-nevelő, tömegsport és információs tevékenység javítását. Az üdültetés terén színvonalasabb munkaelvárásokat jelöltek meg. Az egyre nehezedő gazdasági feltételek szükségessé tették, hogy a szakszervezeti munkában fő hangsúlyt kapjon a termelés és gazdálkodás segítése, elsősorban a munkaverseny-mozgalomra építve. A brigádok a gyári terveket év elején megismerték, így tettek konkrét vállalásokat a termelés segítésére. A gyári brigádszervezettség 62%-os, ami bizonyos emelkedést mutat az előző évhez viszonyítva. A gyári versenymozgalom minőségében is tovább fejlődik. Gondok vannak egyes területeken a gazdasági vezetők segítő munkájával, mert nem mindig foglalkoznak kellően a brigádokkal. A termelési feladatok növekedésével párhuzamosan egyre fokozódik a szakszervezet szociálpolitikai tevékenysége. Támogatják a dolgozók lakásépítését és -vásárlását. A móri és pusztavámi tanácsokkal kötött együttműködési szerződések biztosítják a dolgozók gyermekeinek óvodai és bölcsődei elhelyezését. A rászoruló dolgozók részére megoldották az egy műszakos foglalkoztatást, s további kényelmet biztosít az ún. óvodai autóbuszjáratok indítása. Az átadott új üzemi konyha és étterem magas színvonalú kiszolgálást tesz lehetővé. Az ételek mennyisége és minősége megfelel a dolgozók elvárásainak. A SZOT Elnökség határozata értelmében szakszervezeti hatáskörbe tartozik az üdülésre, segélyezésre, sportra, kulturális és szociális célokra fordítható pénzösszegek felhasználása. Úgy értékelték, hogy ezekben a feladatokban a bizalmi testületek körültekintően jártak el. Törekedtek arra, hogy a legjobban rászorulók részesüljenek szociális támogatásban. Az üdülési munka irányításában és szervezésében fejlődés tapasztalható, de változatlanul gondot jelent az első és utószezonos beutalók odaítélése. A folyamatos ellenőrzések ellenére sem javult a gyár munkavédelmi helyzete. Éppen ezért a következetes ellenőrzéssel és számonkéréssel együtt nagyobb szerepet kell hogy kapjon a szakszervezet meggyőző, oktató, nevelő tevékenysége. A szakszervezeti munkavédelmi tevékenység színvonalának emelése szükségessé teszi az aktívahálózat erősítését. Szólt a beszámoló az oktatási munka fejlődéséről, a tömegsport népszerűsítéséről, a nőbizottság, a jogsegélyszolgálat és a SZUB munkájáról. Megállapították, hogy tovább kell javítani az információáramlás gyorsaságát és rendszerességét. Az elmúlt időszak tevékenységét összegezve megállapították, hogy a móri gyárban a szakszervezeti tevékenység fejlődött — de mint a beszámolóból is kitűnt — részterületeken, valamint a Vasas elnökség és a vállalati szakszervezeti bizottság állásfoglalása alapján további előrelépés szükséges. Szántó Sándor 1984. JANUÁR