Vasas, 1987 (92. évfolyam, 1-12. szám)
1987-01-01 / 1. szám
SZERVEZETI ÉLET Választott tisztségben A főbizalmi és a bizalmi szerepe a Csepel Autógyárban Az üzemi szakszervezeti élet jelentőségét és létjogosultságát nem kell különösebben ecsetelni egy több mint 8,5 ezer dolgozót foglalkoztató gyár esetében. Ezért, bízva a szevezet hatékony munkájában és annak szükségességében, így csak úgy találomra az 5-ös számú gyár 7-es üzemébe kopogtattam be, ahol az egyik dübörgő présgép beállításán ügyködött Feigl Károly gépbeállító. Karján könyékig fel volt tűrve az ingujja, mikor kezet nyújtott. A mellettünk levő hatalmas gép is elindult, így a nagy zaj miatt az emeleti irodában folytatjuk a beszélgetést. — Még annak idején, 1952- ben betanított munkásként kezdtem a gyárban dolgozni — mondta bevezetőül. — Azóta rengeteget tanultam, képeztem magam és talán a kitartó szorgalmamnak köszönhetem, hogy 1972-től mint gépbeállító vagyok a műhelyben. A múlt év áprilisától pedig a 33 tagot számláló üzemi szakszervezet főbizalmijává választottak. Jelenleg 34-en vagyunk, de van még egy dolgozó, aki nem érte el az egy hónapos próbaidőt, így nem láttuk értelmét, hogy felvegyük a szakszervezetbe. — Miből áll a főbizalmi munkája? — A gazdasági vezetővel rendszeresen összeülve megbeszéljük az aktuális feladatokat, a dolgozókkal kapcsolatos teendőket. Az értekezleteken előadjuk a gondjainkat, melyekre mindig megkapjuk a választ és a megoldást. — Miként tudnak hatni a dolgozókra a munkafegyelem területén? — Nálam az első helyen áll a szép szó. Késés csak elvétve fordul elő, ha viszont megtörténik, de tudja igazolni a késés okát, úgy azt megoldjuk. Az ittas munkavégzés esetén viszont nincs pardon, mert itt a gépek között hamar megtörténik a baj. — Eddig csak a bizalmi oldaláról ismertem meg. Most viszont szeretném megismerni mint gépbeállítót. — Itt, ahol dolgozom, mindenkinek megvan a reszortja. A beállítást követően mindenben segítek, így ha kell, targoncázom, de van olyan is, mikor a présgépen dolgozom. — Mennyiben nyújt segítséget a szakszervezeti bizalmi a dolgozók üdültetésében? — Miután megérkeznek a beutalók, elsősorban a nagycsaládosok és az egyedülállók részesülnek előnyben. Természetesen megnézzük, hogy ezek közül ki és mikor volt utoljára üdülni, no és megérdemlik-e egyáltalán az elvégzett munkájuk alapján. — Ön mikor üdült utoljára? — Még sohasem voltam, mindig átadom a helyem azoknak, akik jobban rá vannak szorulva. Beszélgetésünk közben érkezett az irodába Gyemi Józsefné, aki hatodik éve élvezi a dolgozók bizalmát az üzem területén. Fél füllel azt is hallottam valakitől, hogy a bizalmi teendői mellett még munkásőr is. — Ha már úgyis az üdülés témájánál tartunk, ön mikor volt utoljára? — kérdeztem a bemutatkozás után. — Az idén voltam a gyár vonyarcvashegyi üdülőszállójában a családommal és a férjemmel, aki úgyszintén itt dolgozik a műhelyben. Rendkívül jól éreztük magunkat. Kitűnő volt a víz, az idő és az ellátás, csak sajnos olyan hamar eltelt az a tíz nap. — Mióta dolgozik a hidegfolyatónak nevezett üzemben és mit csinál? — Betanított munkásként dolgozom és emellett minden rám bízott feladatot elvégzek, de a szakszervezeti teendőimet sem hanyagolom el. Tudja, jó érzés ezt csinálni, mivel így közvetlenebb kapcsolatot tudok kialakítani a dolgozókkal. Egyébként 1985. április 1-jétől váltunk külön a 6-os üzemtől, mivel más technológiával dolgozik a műhelyünk, így külön vált a szakszervezet is. — Milyen feladatok tartoznak a bizalmi munkakörébe, ha lehet ezt annak nevezni? — A szó mai értelmében ezt társadalmi munkakörnek nevezném, így ennek kapcsán színes lélekkel képviselem mindenhol a munkatársaim érdekeit. És ez így természetes. Ezen túl rendszeresen eljárok a tagértekezletekre, termelési tanácskozásokra, ahol együttesen megvitatjuk a szakszervezeti kérdéseket. — Mi a véleménye a munkafegyelemmel kapcsolatban? — Mint mindenhol, így nálunk is első helyen áll ez a kérdés. Szerintem enélkül nem is lehetne rendet tartani. És ezzel kapcsolatban megemlítem még, hogy maximálisan törekszünk a nyolcórai munkaidő kihasználására. Tóth Lajos üzemvezető — már elég régen — 35 éve — ismeri a gyár szinte mindegyik műhelyét, üzemcsarnokát, s miközben az iratait rendezgeti, fél füllel figyeli a beszélgetésünket és esetenként helyeslően bólint. Ha valaki, ő igazán ismeri a munkafegyelem szükségességét és lényegét, hiszen annak idején mint vasesztergályos kereste a kenyerét, majd lassan az iskolák elvégzése után került vezetői beosztásba. Harmincegy éve tagja a szakszervezetnek, de mint üzemvezető számos dologban segíti a bizalmiak és a tagság munkáját. — Mint az üzem első számú emberének, mi a véleménye a munkafegyelemmel kapcsolatban? — Ahogy fél füllel hallottam, már elmondták, de ugyanezt én is megerősítem, mivel a vezérigazgató 4. számú rendelete — ami a munkafegyelemmel kapcsolatban lett felújítva — minket is kötelez, és ezt igyekszünk is betartani. Rendeletekkel próbáljuk visszaszorítani, akik a munkafegyelem ellen vétenek, például megvonjuk tőlük a gmk-lehetőséget, vagy kizárjuk a jutalmazásból a szakszervezettel egyetértésben, és ezek után merje mondani valaki, hogy nálunk nincs súlya a munkafegyelemnek és szerepe a szakszervezetnek? — Ha már ennyire a munka felé terelődött a szó, hadd kérdezzem meg, mit gyárt a hidegfolyotó, vagy helyesebben a képlékenyalakító műhely? — Általában autóbuszok, tehergépkocsik kerékanyáit. Továbbá a hagyományos 0.69-es típusokhoz kormányorsót és különböző alkatrészeket, zárócsavarokat készítünk. De mi állítjuk elő a Polski Fiat 126-os személygépkocsi egyik csapszegét is. V. Kerekes Ferenc 2 CSELEKVŐKÉPES FIATALSÁGOT Öntevékeny érdekvédelem Cselekvőbb, aktívabb, önállóbb és öntevékenyebb fiatalságra van szükség. Az igény már régebben megfogalmazódott, de a tanulmányok, szociológiai felmérések nem lehettek és nem lehetnek elegendőek, sem arra alkalmasak, hogy az ifjúságpolitikai kérdés számottevően változzon, kimozduljon a holtpontról. A jövőben a szakszervezetek — közöttük a vasasszakszervezet is — feladatként kapják a fiatalokkal történő foglalkozás minőségi megváltoztatását. A szakszervezetek hagyományaiban fellelhető, a vasasokéban meg különösképpen, hogy az ifjúmunkások, a legfiatalabbak viszik előre legdinamikusabban, legmerészebben a szervezett dolgozók ügyeit. Utalhatunk régi idők tapasztalataira, hiszen az ötvenes évekig élt ez a szakszervezeti hagyomány, azután egy más irányú ifjúságpolitika háttérbe szorította egészen a 80-as évekig. 1983-ban SZOT-határozat, majd az MSZMP KB 1984. október 9-i ifjúságpolitikai kérdésekben kialakított állásfoglalása újra feleleveníti a régi témát. Végül a SZOT 1985. október 25-i határozata alapján döntöttek úgy a szakmai alapszervezetek, hogy létrehozzák a Központi Vezetőség Ifjúsági Tanácsát. Ezzel egyidejűleg meghatározták az alapszervezeti ifjúsági munka fő irányát is. Ennek értelmében 1987 márciusáig kell a szervezést befejezni, hogy azután megkezdődhessen az érdemi munka. A vasasszakszervezeten belül ez a határozat sok fiatalt érint. Hogy milyen volt a határozat fogadtatása? Vegyes. Talán ez a legjobb kifejezés rá. Hiszen helyenként meglepetést okozott, másutt meg nem értést és volt, ahol egyet nem értést. Pedig miről is van itt szó tulajdonképpen? A szakszervezeteken belül az ifjúsági tagozatok létrehozása nem jelent mást, mint azt, hogy a szakszervezeten belül javítani, erősíteni kell az ifjúsági munkát a jövőben. Az ifjúsági kérdés kapcsán fontos társadalmi, politikai esemény volt a KISZ XI. kongresszusa. Az állásfoglalás az ifjúsági tagozatok kialakításával kapcsolatban egyértelmű volt. Nem rivalizálásról van szó KISZ és szakszervezet között, hanem hatékonyabb együttműködésről, éppen a fiatalok érdekében. Az ifjúsági bizottságok, ahol már működnek, aktív serkentői és kezdeményezői a fiatalok érdekvédelmének. Hatékonyan mozgósítottak a gazdasági célkitűzések megvalósítására, a munkamozgalmakban való aktív részvételre, az ifjúság nevelésére, társadalmi céljaink megvalósítására. A cél a fiatalok fokozott bevonása a szakszervezeti munkába. Jelenleg még a szervezés szakaszánál tartanak mindenütt. Ha létrejönnek az ifjúsági tagozatok és ifjúsági bizottságok, minden bizonnyal sikerül a mai kornak megfelelő ifjúságpolitikai munkát kialakítani egy feladatközpontú tevékenység alapján. Ehhez az kell, hogy a fiatalok értsék és érezzék, értük van, értük történik mindez, hogy minél szélesebb körben gyakorolhassák a szakszervezeti jogokat. A fiatalok érdekvédelmének új formájáról van szó, és hogy mennyire válik be, azt a jövő gyakorlata dönti majd el. (leopold) Nemzetközi kapcsolataink Szakszerveztünk küldöttsége Hidasi Lajos titkár vezetésével részt vett, és felszólalt a Fémipari Nemzetközi Szövetség 38. adminisztratív bizottsági ülésén, amelyet 1986. november 18—22. között tartottak Szófiában. A főbb napirendi pontok a „Szocialista országok vasasszakszervezeteinek tevékenysége a dolgozók szociális és gazdasági problémáinak megoldására”, valamint a „Fémipari szakszervezetek a XX. század végén” címmel kerültek megvitatásra. A svájci Fém- és Óraipari Dolgozók Szakszervezetének (SMUV) meghívására szakszervezetünk küldöttsége Herczeg Károly főtitkár vezetésével 1986. december 8—13 között Svájcban tartózkodott. A delegáció tanulmányozta a SMUV felépítését, valamint — az üzemlátogatások során — a fémipari dolgozók élet- és munkakörülményeit. Küldöttségünk tárgyalt Fritz Reimann elnökkel, valamint az ügyvezető elnökség tagjaival a kétoldalú kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségeiről. VASAS JUBILEUMI MUNKAVERSENY A munkaverseny-mozgalom egyik kiemelkedő hagyománya, hogy társadalmunk és a nemzetközi munkásmozgalom jelentős eseményei vagy történelmi sorsfordulók évfordulóinak közeledtével a szocialista brigádok, munkáskollektívák az egész gazdaságra kiterjedő munkamozgalmat kezdeményeznek. A SZOT támogatásával a Mátraaljai Szénbányák Thorez Bányaüzemének Szeptember 6. szocialista brigádja, a Taurus Gumiipari Vállalat Műszaki Gyárának Bánki Donát szocialista brigádja, a Salgótarjáni Ruhagyár jobbágyi telepének kollektívája, valamint a Komáromi Mezőgazdasági Kombinát dolgozói jelezték, hogy a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának tiszteletére munkaverseny-felajánlásokat tesznek. Kifejezték azon szándékukat, hogy a nemzetközi munkásmozgalom 1987. évi nagy jelentőségű jubileuma méltó megünnepéséhez hatékonyabb munkával, a növekvő gazdálkodási, termelési feladatok sikeres megvalósításával kívánnak hozzájárulni. Gazdasági-társadalmi előrehaladásunk gyorsítása és a hagyományok ápolása arra ösztönöz bennünket, vasasokat is, hogy a kezdeményezéshez csatlakozzunk. Ezért a központi vezetőség felkéréssel fordult a vas-, fém- és villamosenergiaipar dolgozóihoz, kollektíváihoz, hogy minél nagyobb számban vegyenek részt az 1987. évi jubileumi munkaversenymozgalomban, és cselekvő közreműködésükkel, felajánlásaikkal segítsék a munkahelyi tennivalók sikeres teljesítését. Az ágazataink eredményességét javító fő feladatok változatlanok, teljesítésük feltételei azonban tovább nehezedtek. Ezért a megoldáshoz sok újszerű módszer, kezdeményezés szükséges. Munkánk hasznosságát és ezzel a külső tényezők javulását úgy tudjuk leginkább elősegíteni, hogy minden erőfeszítésünket a munkahelyi környezet belső problémáinak leküzdésére, saját hibáink fölszámolására fordítjuk. Az 1987. évi tervek teljesítése a VII. ötéves tervcélok valóra váltásának nélkülözhetetlen alkotó eleme. A sikeres teljesítés érdekében javasoljuk, hogy mind az irányításban, mind a végrehajtásban a résztvevők, fordítsanak figyelmet a vállalások, felajánlások teljesítésének feltételeire. Már a tervkészítés időszakában segítsék elő, hogy a célok a munkahely tényleges feladataira irányuljanak, — új eljárások, korszerűbb gazdaság- és termelésszervezési módszerek felkarolásával, hasznosításával és más tartalékaik mozgósításával segítsék a főmunkaidő hatékonyságának növelését, a munkaverseny tartalmi továbbfejlesztését, — vállalkozó kezdeményezésekkel érjék el, hogy a többlet- és rendkívüli vállalások teljesítésének szervezési, anyagi feltételi javuljanak, — a közösség erejével segítsék a munkában gyengébb vagy gyakorlatlanabb munkatársaikat, hogy szakmai ismereteik bővítésével, készségük javításával mielőbb eleget tehessenek a növekvő követelményeknek, — fejlesszék tovább együttműködési kapcsolataikat a testvéri országok vállalataival, kollektíváival, — tevékenységük során legyenek élenjárói a céltudatos, a követelményeknek megfelelő, jól szervezett, fegyelmezett munkavégzésnek. Meggyőződésünk, hogy a jubileumi munkaversenyhez kapcsolódó széles körű részvételünk hozzájárulhat gazdasági nehézségeink legyőzéséhez és a hagyományok folytatásához. Szakszervezetünk minden segítséget megad azoknak a munkahelyi kollektíváknak, szocialista brigádoknak, amelyenek tagjai az 1987. évi terv maradéktalan teljesítésére felajánlásokat tesznek. Gaál Károly Angol küldöttség Az angol Egyesült Gépipari Szakszervezet küldöttsége, Gavin H. Laird főtitkár vezetésével, a magyar vasasszakszervezet meghívására Magyarországon tartózkodott. A küldöttséget fogadta Gáspár Sándor, a SZOT elnöke. A hatnapos látogatás során Herczeg Károly, a vasasszakszervezet főtitkára tájékoztatta a küldöttséget a szakszervezeti demokrácia fejlődéséről, a vasasdolgozók élet- és munkakörülményeiről. Áttekintették a kétoldalú kapcsolatok alakulását, annak további fejlődését. A delegáció tagjai üzemlátogatásaik során ismerkedtek az alapszervezeti munkával, beszélgetéseket folytattak a tisztségviselőkkel, ugyanakkor tájékoztatást adtak az angol munkások helyzetéről, élet- és munkakörülményeiről, szakszervezetük munkájáról. ■■■■■■■■ 1987. JANUÁR