Vas Népe, 1959. július (4. évfolyam, 152-178. szám)
1959-07-22 / 170. szám
4 A MÚZEUMLÁTOGATÁSRÓL Minek a gyermeket múzeumba vinni? Mit tanul ott? Mire emlékszik belőle? — Sok felnőtt teszi fel ezeket a kérdéseket. Van is bennük valami elgondolkodtató, de azért mégsem fejezik ki az igazságot. A gyermek fejlődésében nincsen felesleges élmény. Ahhoz, hogy a gyermek később látni tudjon, előbb néznie kell. Hány gyermek ismerte meg a régi „Afrika-kiálításon” az állatvilág képeskönyvét valóságos ásatokon, pedig először az oroszlántól a hiénáig mindent kutyának nevezett. Az általános iskola alsó osztályába járó gyermek már találhat értelmes szórakozást a múzeumban, ha kérdéseire kielégítő válaszokat kap a felnőttektől. A látványosabb tárgyak és tárgycsoportok — fegyverek, páncélok, régi ruhák, ékszerek, történelmi nevezetességek stb — lekötik figyelmét. Figyelme igen fogékony és igen gyorsan fárad, a mozgalmasságot, változatosságot keresi. Harmadikos, negyedikes gyerekek is aszerint tesznek különbséget múzeumok között, hogy egyik helyen „sok minden volt", másik helyen pedig például „csak" képek. Előfordul azonban az ellenkezője is. Erős fantáziájú gyermekek elmerülnek a képek szemléletében. Az eseményeket keresik a képen — különösen kedvelik a magyar történelemből ábrázolt nagy harci jeleneteket. A fantázia természetesen fejleszthető. Az első nagy szolgálatot a gyermek érzelmi világának fejlesztésében teheti a múzeum. Minden igazi művészet felemeli az embert, ,de ehhez fogékonyság, gazdag érzelmi kultúra szükséges. A fogékonyság pedig a gyermekkorban alakul ki. Ha a gyermeket nem érték olyan hatások, amelyek a későbbi műértés alapját jelenthetik, akkor felnőtt korában esetleg csak a technikai ügyességet fogja észrevenni a legnagyszerűbb műalkotásokon is. A gyermek érzelmi világának gazdagodása hat a jellem alakulására is. A szülők és az egész társadalom csak örülhetnek annak, ha a gyermekek érzelmi világát magasabb példák érintik meg és nem lesznek kiszolgáltatva a divatos autós-, vagány-, futballista- életideál vonzásának. Korán ébred a gyermek természettudományos érdeklődése is. Amit a felnőtt egyszerűen elfogad, több-kevesebb ismerethez, tapasztalathoz csatolva, az a gyermek számára néha csupa izgalmas kérdőjel. A múzeum a dolgok történetét, fejlődését, kialakulását meséli el, igen jó segítséget adnak a tájmúzeumok a környezet, a szűkebb haza megismeréséhez. Az emlékmúzeumok, szakmúzeumok már több előzetes ismeretet kívánnak. Általában a múzeumok kiállításait nem iskoláskorúak számára rendezik, hanem bizonyos műveltséggel már rendelkező felnőttek számára. A múzeumok teljesebb értékű értelmi hatása csak a középiskolák felső osztályos diákjainál és a náluk idősebbeknél bontakozik ki. Mindeddig tehát ott kell állnia a gyermek mellett— legalább időnként —, a felnőttnek. Az iskolai múzeumlátogatások más jellegűek. Ilyenkor sok gyermek van együtt, s maga az alkalom félig iskolai, félig kötetlen. A közösség viselkedése, érdeklődési foka határozza meg legtöbbször az egész csoport érdeklődését. Legtöbbször sietős a dolog, a múzeum megközelítése is sok időt vesz el, s a szemlélet gyakran csak felületes. Mindez nem azt jelenti, hogy az iskola hanyagolja el a múzeumlátogatások szervezését, de nagy könnyelműség, ha a fiatalok szabad idejében volna erre alkalom és mégsem kerül sor múzeumok látogatására. A mai szülő gyermekében a " jövő mérnökét, orvosát, — jól kereső, korszerű foglalkozást folytató, boldog emberét látja. A hangsúly túlságosan is a gyermek jövő anyagi életszínvonalára esik, a többit — gondolják természetesen megkapja közben. Pedig ennél jóval előbbrevaló annak a nevelési célnak megvalósítása, amely a gyermekből becsületesen dolgozó, művelt, a szocialista építést önzetlenül és őszintén előbbre vivő felnőttet akar nevelni. Még akkor is, ha a gyermek szigorúan egy szakma vonzását követi kiskorától fogva, szükség van arra, hogy minél kevesebb idő alatt minél nagyobb tájékozottságra tegyen szert a természettudományos és humanista műveltség különféle ágaiban. S vajon hány könyvet kellene végigolvasni, amíg valaki olyan értékes, élményszerű tájékozódáshoz juthatna, mint néhány óra alatt a Szépművészeti Múzeumban? A történelem, néprajz, a távoli földrészek élete, a mindennapi környezetet rendező ízlés, az iparművészet és sok más szükséges tanulmány gyors, maradandó oktatója a múzeum. Ha a szülő mindezt felismeri, bizonyára nem fogja sajnálni az időt és fáradságot, hogy gyermeke nevelésének ezt a lehetőségét is kihasználja. (17) Ez a handa-banda annyira igénybe vette Kéthly Anna idejét, hogy nem ért rá Gyulait, meg a hozzá hasonló ifjoncokat fogadni. Mit volt mit tenni? Gyulai november 27-én illegálisan visszatért Magyarországra. Megkereste Steineréket. Megható volt a viszontlátás, amelyen jelen volt Steiner Lajos, Steiner János és Kovács László, a Steiner-csoport egykori „rettenhetetlen" tagja. Miután átestek a viszontlátás örömein, s kölcsönösen kifejezték afeletti örömüket, hogy még szabadlábon vannak, Gyulai megtartotta rövid beszámolóját. Elmondta, hogy amikor megbízás alapján kapcsolatot keresettKéthly Annával, és ez nem sikerült neki, akkor sem esett kétségbe. Kéthly helyett kihez máshoz fordulhatott volna, mint az amerikaiakhoz? Ezért Nürnbergben felkereste a zündorfi láger parancsnokát, egy Lang nevű férfit. Megkérte, hogy hivatalos helyen teremtsen számára kapcsolatot, mert a magyar kérdésben tárgyalni szeretne. Lang nem is tagadta meg a segítséget, ő is a a „szent magyar forradalom" füzében égett. Összehozta hát Gyulait Mr. Schlatt-al, a CIC nürnbergi központjának vezetőjével, Gyulai segítséget kért Mr. Schlatttól a magyar „forradalmárok” számára. A CIC-főnök közölte vele, hogy az amerikaiak már foglalkoztak a beavatkozás kérdésével, és csak arra várnak, hogy az ENSZ megfelelő határozatot hozzon. Megnyugtatta Gyulait, hogy tárgyalásukról értesíti az amerikai kormányt, illetve a megfelelő hivatalos szerveket. A végén megállapodtak abban, hogy Gyulai visszamegy Magyarországra, itt megteszi azt, amit még lehet és azután néhány megbízható barátjával visszatér nyugatra... A találkozó után Steinerék elhatározták, hogy később ismét összejönnek, s megbeszélik disszidálásuk részleteit. Elváltak. Gyulai rögtön aktivizálódott. Kiment az utcára, vett egy csomó Népszabadságot, s azt meggyújtotta. Aztán tovább ment, s a város más pontján égette a párt lapját. ,, Este egyik barátjának a lakásán hallgatta a Szabad Európa Rádiót. A bemondó hangja tisztán hallatszott: „Mint Budapestről jelentik, Budapest lakossága tömegesen égeti a Népszabadságot, a Kádárkormány lapját. Ebből is látható, hogy magyar testvéreink hűek maradtak a szent forradalom ügyéhez!”" Gyulai „hű" maradt és november 30-án visszaindult nyugatra. Magával vitte Steiner Lajost és Jánost, valamint Kovács Lászlót. Ekkor már tízezrével áramlottak a megtévesztett emberek Nyugat felé. Keserű csalódásban volt részük, mert a várt fogadtatás elmaradt. De nem így Steinerék esetében. Igaz, őket nem ünnepi beszédeket szajkóió jótékony úrasszonyok várták, hanem a CIC emberei. Ezek segítették át a kis csoportot az osztrák-nyugatnémet határon és a nyugatnémet rendőrség segített nekik abban, hogy eljussanak Berchtesgadenba. A tapasztalt Gyulai a vonaton magyarázta társainak: — Nagyon becsülnek bennünket! Egyenesen a CIC nyugatnémetországi központjába visznek. Karriert csinálunk! Nos, Berchtesgadenban, a CIC központjában valóban boldogboldogtalan összecsődült a hírneves Steinerék érkezésének hírére. Hát még mekkorára nőtt az örömük, amikor Steiner Lajos egy gyűrött újságot húzott elő a zsebéből és megmutatta. A Népszabadságnak az a száma volt, amely beszámolt a Steiner-csoport ellenforradalmi tevékenységéről, és beszámolt arról, hogy kik garázdálkodtak a VII. kerületben. A tolmács fordította a cikket azok számára, akik nem tudtak magyarul. S közben felkiáltások hangzottak el: — Oké! Very good! Beautiful! Steiner Lajos és Gyulai három napig mást sem csinált, mint szorgalmasan felelgetett a CIC embereinek kérdéseire. De milyen más volt ez a kérdezősködés, istenem, milyen más, mint annak idején, amikor Gyulait ugyanitt először hallgatták ki. Akkor a kihallgatók tele voltak gyanakvással, most viszont úgy tárgyaltak velük, mint két hőssel, akik mindent megtettek, amit csak a CIC várhatott tőlük. Különösen jól érezte magát Berchttesgadenban Gyulai. Otthonosan mozgott a CIC központjában, rengeteg ismerőssel találkozott. Mindenkivel váltott néhány szót, s mindenki gratulált neki „hősiességéhez”. Meg is nőtt a mellénye, de mennyire. Kezdett félvállról beszélni Steiner Lajossal, egykori parancsnokával, de nem sokáig tehette. Egy-két nap múlva Gyulai háttérbe szorult Steinerrel szemben. Hiszen Gyulainak csak a CIC központjában volt jó híre, ezzel szemben Steiner Lajosnak sajtója volt. A nyugatnémet lapok egyremásra éles cikkekben méltatták érdemeit. „Budapest hősé”-nek titulálták, Maléter utódaként emlegették, s arcképét is közölték. Nem mutatott olyan jól, mint Clark Gable, viszont — mint a képaláírásokban írták a nyugatnémet újságok — csak úgy sugárzik a becsületesség és a hazaszeretet az arcáról. Steiner Lajos önkéételenül is összehasonlította ezeket a fényképeket azokkal, amelyeket annak idején a rendőrségen a bűnügyi nyilvántartó számára készítettek róla. Hát igen, nem vitás, ezek a fotóriporterek sokkal jobb képeket tudnak csinálni. Kellemesebb, ha az ember arcképe a nyugati lapok hasábjain szerepel, mint a budapesti bűnügyi nyilvántartóban. (Folytatjuk) 1 Hl——»-»»·—« IDŐJARASJEIENTE8 Várható időjárás ma estig: Változó felhőzet, több helyen eső, zivatar. Mérsékelt északkeleti, keleti szél. Várható legmagasabb nappali hőmérséklet: keleten 27—30, nyugaton 23—26 fok között. (MTI) VAS NÉPE A GYŐRI RADIÓ MŰSORA 20.30—21.30: Nyugat-Dunántúl életéből. Hírek, riportok, tudósítások. — Riporterünk jelenti Mosonmagyaróvárról. — Már Róbert Károly király is értékelte a soproni bort. — Szív küldi szívnek szívesen. — Költők találkozása 1921-ben. Csatkai Endre Kossuthdíjas múzeumigazgató írása. A Győri Rádió a műsorváltoztatás jogát fenntartja. A kártevők ügyes pusztítója Csipkerek környékén egy idő óta veszélyben vannak a baromfiák, tyúkok, libák, kacsák, mert nagyon elszaporodtak a kártevők. Nagyon sok a róka, de a görény, szürke kánya, szarka i is sok kárt okozott a gazdák baromfiállományában. A minap Csipkerek egy kis részéből 80 tyúkot pusztítottak ki a rókák. Évente a községben több száz tyúkra és libára tehető a kár. Ez tetemes összeget jelent. A kártevők a nyulat, a fácánt, a foglyot sem kímélik. Grodvolt István mezőőr nagy ügyességgel pusztítja a rókákat. Egy hónap alatt 24 rókától szabadította meg a környéket. De nem kegyelmez a szarkáknak, bányáknak sem. tanácstagi fogadóórák A szombathelyi városi tanácstagi fogadóórák keretében ma Horváth Gyuláné (50-es vk) este 7— 8-ig, az Alkotmány u- 7. szám alatt, Arnold Gyula (53-as vk) délután 6—7-ig a Hevesi Ákos utcai általános iskolában, Farkas Anna (1-es vk) este 7—8-ig a Pinkafői u. 13. szám alatt, Németh Józsefné (110-es vk) délután 4— 7-ig a Népfront u. 46. szám alatt fogadja választóit. Július 23-án, csütörtökön a szombathelyi városi tanácstagi fogadóórák keretében Magyar János (51-es vk) este 6—8-ig az Alkotmány u. 7. szám alatt, Takács Irén (119-es vk) este 7—8-ig a VIII. kerület Brigád u. 9. szám alatt, Molnár Antal (104-es vk) este7—8-ig a Tolbuhin utcai általános iskolában, Glavanits János (100-as vk) este 6—7-ig a Thököly u. 29. szám alatt, Szabó Benjáminná (17-es vk) este 6—8-ig a Lenin u. 33. szám alatt, Petróczy József (59-es vk) este 6—8-ig az Arany János u. 13. szám alatt tartja fogadóóráját. — A Villamosvasút Igazgatósága közli az utazóközöséggel, hogy ma este a villamosjáratok a menetrendtől eltérően 20 órakor leállnak fontos áramellátási munkálatok miatt. — Felépült Viszákon és Halogyon a művelődési otthon. A megyei tanács művelődésügyi osztálya 5000—5000 forint értékben előfüggöny- és körfüggöny-anyagot ajándékozott az új művelődési házaknak. Az avató ünnepélyt Tiszákon augusztus 20-án, Halogyon augusztus 30-án tartják. Az új létesítmények lehetővé teszik, hogy a jövőben mozielőadásokat is tarthassanak a községekben. A tervek szerint későbbi időpontban mindkét falu kap vetítőkészüléket. — Pesővár Ernő, a Néprajzi Múzeum tudományos kutatója 10 napot töltött Vas megyében és a Hegyalja, valamint az őrség régi népi tánc kultúrájának kérdését kutatta. — Annabált rendez július 25-én, szombaton este asárvári nőtanács és a területi KISZ-bizottság a Kossuth művelődési otthon kerthelyiségében. — A VIT megnyitásának estéjén, július 26-án, a határponti községek KISZ alapszervezetei tábortüzet gyújtanak. Ezzel fejezik ki együttérzésüket a világ haladó gondolkozású fiataljaival. Elkészült a Balatonfál .A Hajógyárban az Ózd nevű, nyererszáz lóerős motoros vontatóhajó. A karcsú vontató a Duna menti államok egyik legkorszerűbb Vlfijárműve, a Dunán teljesít szolgálatot. Bán Frigyes ezen a héten megkezdi a Jókai regényből készülő Szegény gazdagok felvételeit Naszály község környékén. A kalandos és drámai jelenetekben bővelkedő színes film operatőrje Illés György, főszereplői Bara Margit, Törőcsik Mari, Benkő Gyula, Pécsi Sándor és Egri István. — Nagyobbítják és festik a szombathelyi 509. számú üzemi könyvesboltot. A munkálatokra 30—40 ezer forintot fordítanak. Az átalakítás után új helyiséget kap a bolt tankönyv-árusító részlege. — A Hazafias Népfront és a városi tanács művelődésügyi felügyelősége előadást rendez az idegenvezetők részére július 23-án, csütörtökön Szombathelyen, a pedagógusklubban. Az előadás keretében dr. Fodor Henrik, a romkertről tart ismertetőt. — Újból elindulnak az ország különböző részeibe az Állami Déryné Színház társulatai, a rövid nyári szünet után. Az első előadást augusztus 6-án tartják, amikor Nem angyal a feleségem címmel három személyes német vígjátékot mutatnak be. Augusztus 7-én, 8-án, és 9-én Balatonfüreden rendezik meg a színház hagyományos fesztiválját, amelyen az Anyósgenerális, A sevillai borbély és a Tündérlaki lányok kerül színre. — Háromszáz méteren javították az utat az idén Karakóban. A munkálatokra hatezerötszáztizenhat forintot fordítottak. — Közel ötezer forintot fordított sportfelszerelés vásárlására az idén a tokorcsi községi tanács. — Tegnap délelőtt 10 órakor indult Budapest felé a Vas megyei VIT stafétaváltó, hogy a VII. Világifjúsági Találkozóra elvigye a megye KISZ-fiataljainak üdvözletét. 1959. július 24. Szerda