Vas Népe, 1959. december (4. évfolyam, 282-306. szám)
1959-12-24 / 302. szám
4 Vivest. PE T udomány — technika Magnetofonnal rögzítik a televíziós felvételeket „Videotape” néven egy új különleges magnetofon-készüléket szerkesztettek. E készülékkel megoldódott a televíziós műsorok lebonyolításának és a televíziós felvételek tárolásának nehéz problémája. A televíziós felvételeket rendszerint úgynevezett közvetlen adásban, a helyszínről sugározzák. Ha a műsort valamelyik későbbi időpontban kívánják közvetíteni, filmet készítenek róla, s aztán ezt vetítik le, amikor eljön az ideje. De a filmezés bonyolult és költséges. Ezért a szakemberek már régóta dolgoznak azon, hogy a televíziós felvételt ne filmen, hanem magnetofon-szalagon rögzítsék. A „televíziós magnetofon” tervezésekor a legfőbb gondot a szalag és a továbbító berendezés megfelelő kialakítása okozta. Amikor a hangokat magnetofonra rögzítik, ez annyit jelent, hogy másodpercenként mintegy 100—200.000 rezgésszámú jelet kell átvinni a szalagra. A gyakorlatban e célra jól beváltak azok a szalagok, amelyek másodpercenként 10—100 centiméterrel haladnak előbbre. A televíziós képek rögzítésekor viszont a másodpercenként átviendő rezgésszám néhány millió. Ha tehát a televíziós felvételt a szokványos minőségű magnetofon-szalagra akarnák rögzíteni, ennek mintegy százszorta gyorsabban kellene elhaladnia a magnetofon,feje” előtt, mint most. Eszerint a szalagnak a gyorsvonatok sebességével kellene haladnia. Csakhogy ilyen berendezést nem tudnak összeállítani. A másik lehetőség az volna, hogy feltalálnak egy olyan szalagot, amely már a mostani sebességen is alkalmas nagyobb rezgésszámú jelek felvételére. Ehhez persze merőben újfajta, nagy érzékenységű s rendkívül apró szemcséjű mágneses szalag kellene. A televíziós magnetofonok tervezése során mindkét utat kipróbálták: gyorsabban pergő, s egyben újfajta szalagokkal egyaránt kísérleteztek. E kísérletnek az eredménye a Videotape is. Ma még ugyan nagyon drága, de a televíziós stúdiókban és a filmgyárakban így is kifizetődik. Ez utóbbiakban azért, mert így a felvételeket nem kell filmszalagra venni és belőlük összevágni a kész filmet, hanem magnetofonon rögzítik őket s a megfelelő részek összeállításából rakhatják össze a kész filmet. A televízió és műsor lejátszása után, vagy miután a sok részfelvételt egyetlen magnetofon-szalagra átjátszották, a mag öt hónap óta a Föld lassabban forog — pontosan egy ezred másodperccel naponta. Erre a megállapításra jutott André Danjon professzor, a párizsi obszervatórium igazgatója, a Francia Tudományos Akadémiához intézett jelentjében. A professzor két atomóra segítségével fedezte fel a föld lassúbbodó mozgását. A netofon-szalagok „letörölhetők" s újra felhasználhatók. Az is előnye az új gépnek, hogy a felvétel azonnal — minden laboratóriumi munka nélkül —, visszajátszható, tehát a felvétel értékét is rögtön megállapíthatják róla. A Videotape egyik szalagján — újra meg újra letörölve — tízezer felvételt rögzítettek, két óra oly pontosan működik, hogy száz év alatt egy másodpercet sem tér el egymástól. A forgás lassúbbodása még tart, bár gyakorlatilag csakis a tudományt érdekelheti. A tudós szerint a lassúbbodás a napfoltok tevékenységével állhat összefüggésben. Lassaban forog a Föld Rugalmas anyagból készült olajtartályok Az angol kereskedelmi hajók jövő évtől kezdve rugalmas anyagba töltött olajat vontatnak maguk után. Az újszerű tartályokat, amelyeket Hawthorne cambridgei professzor két évvel ezelőtt talált fel, „tengeri sárkányoknak” nevezték el. Az angol, Északi-tengeri és afrikai vizeken végrehajtott kísérletek sikeresnek bizonyultak és lehetővé teszik, hogy ezentúl nehezen hajózható útvonalakon és partmenti vizeken a hajók a folyékony halmazállapotú teherszállítmányokat ilyen tartályokban vontassák. Az elektronikus számológépek tíz éven belül szóbeli választ fognak adni A New York-i Nemzetközi Irodagépgyártó Részvénytársaság egyik szakembere kijelentette: tíz éven belül lehetővé válik, hogy szóban adják meg a feladatot egy elektronikus számológépnek és az szóbeli választ adjon. A szakembereknek jelenleg még részletes instrukciókat kell kidolgozniuk a számológép részére. Ez a munka a megoldásra váró problémától függően esetleg több órát, vagy hetet vesz igénybe. Már megindultak a kísérletek egy olyan rendszer kidolgozására, amelynek révén az utasításokat nem írott formában, hanem szóban lehet megadni a számológépnek. A kis Szomoródi Ferkó nehezebben várta a karácsonyt, mint akármelyik másik gyerek. Hetekkel, de talán hónapokkal előbb már készült rá. Aztán, amikor decemberre fordult a naptár, számítgatni kezdte a napokat. Még hányat alszunk'' Nem is voltak olyan nagyon szürkék ezek a napok. Egyik reggelre a patak vize vált sima tükörré, máskor meg fehér bundát takart a tájra a hajnal, s mire kipillantottak reggel az ablakon , elvakította szemüket a bolondul csillogó hó. A Szomoródi gyerekeknek nem volt jó lábbelijük. Egymástól örökölték a foltozott kis bakancsokat, de csak akkor volt szabad felhúzni azokat, ha az iskola parancsolt. Oda el kellett menni, mert a bajuszkötős tanító úr mindjárt ráijesztett az édesanyjukra, ha találkoztak az utcán. „Szomoródiné, sokba kerül ez magának. Akar öt pengőt fizetni?” Úristen, öt pengőt! Ekkora pénz nagyon ritkán volt együtt Szomoródiéknál. Ezért aztán a családban ez volt az egyik legszigorúbb törvény. Eljárni pontosan az iskolába. Ferkó meg éppenséggel nem tartozott azok közé, akik ne jártak volna szívesen oda. Olyan tanuló volt ő, hogy nem akadt párja még egy. Kívülről tudta az iskola falán elhelyezett képek történelmét. Az első: Árpádot pajzsra emelik. Erről akár fél óráig tudott egyfolytában beszélni. A második: István király megkoronázása. Hát ez is olyan volt, hogy majdnem többet tudott róla, mint a tanító úr. És így sorban mindegyikről igen nagy volt a tudománya. A karácsony előtti napokban azonban már ez se kötötte le a kis Szomoródi Ferkó figyelmét. Csúszkálni nem mehetett a jégre, mert igazán nem kívánta a cipője. Pedig a patakot elözönlötték a gyerekek délutánonként. Ferkó izgalma egyetlen dologra szorítkozott, ígéretet kapott, hogy karácsonyt köszönteni elmehet ő is. Hát erre készült lázasan már napokkal előtte. Kistestvérével megható kis dalt komponáltak a szeretet ünnepéről. El is próbálták kétszer-háromszor. Megálltak az ajtó mellett, s reszelték torkukat. Olyanok voltak, mint két kis koldus. Rongyosak, tépettek. De az énekük az nagyon szép volt. Kiröppent, mint a fürge madár, s megtelt suhogással a kis szoba. — Ne menjetek el sehova — szólt az édesanyjuk. — Énekeljetek csak nekem, olyan szépek vagytok. Ragyogott a szeme, s belül a lelke legmélyén áramlani kezdett valami végtelen nagy szomorúság. Eszébe jutott, hogy semmit sem tud adni az énekükért. Nem tudja megajándékozni a két kis énekes madarat. — Hát csak menjetek — bocsátotta őket útjukra. A két gyerek elindult a havazásban. Nagy pelyhek estek, hogy egy-egy beterítette a vállukat. Az utcán kevesen jártak, nyomukat hamar belepte a hó. A falu végén kezdték a köszöntést. Bekopogtak minden házhoz, s elénekelték az együgyű kis dalt. Volt, ahol megnedvesedtek a szemek az éneküktől, mert abban is olyan végtelen nagy szomorúság áramlott, hogy igazán megható volt. Estefelé értek a Szeghy-kastély elé. A nagy kapuban kicsit megrettentek, összebújva léptek az udvarra. A kutya vakkantott, de nem bántotta őket. Ferkónak megnyalta a kezét. Jó meleg volt a kutya nyelve. Ferkó megsimogatta a nagy állat fejét, s ekkor hirtelen bátrabb lett. Szívéből elszállt a szorongás, s belekarolt kistestvérébe. Beléptek a folyosóra. Már szürkült. A félhomályban hirtelen nem tudták, merre menjenek. Felcsoszogtak a lépcsőn, s csak azt vették észre, hogy hatalmas terembe jutottak, ami csupa fény volt. Középen jókora karácsonyfa állt, csúcsa a mennyezetet böködte. S a karácsonyfa telis-tele volt csillogó-villogó holmival. Talán száz gyertya is égett rajta. Alatta meg mindenféle ajándék. Az ajtótól nem tudtak elmozdulni. Igen, a mese vált valósággá, Ferkó olvasott már ilyenről, de nem tudta elképzelni eddig, hogy a valóságban milyen lehet egy ilyen gazdag karácsonyfa. Hirtelen szorítani kezdte valami a kis Szomoródi Ferkó mellét. Úgy érezte, mintha valaki össze akarná roppantani. Aztán egy sóhaj szakadt fel a melléből, amitől megkönynyebbült — Bandi karácsonyfája — súgta oda kistestvérének, aki úgyszintén meghatódva ámult a látványosságtól. Percekig mozdulatlanul álltak. Az épület olyan csendes volt, mintha senki sem lakta volna. Mintha elköltöztek volna belőle a lakók. Odamentek a fa alá. Közelebbről még furcsább volt nézni a sok színes holmit. Ferkónak megmozdult a keze. Remegve nyúlt az asztalra, s csak azt érezte, hogy ujjai megérintik Bandi ajándékait. Gonoszul csiklandozni kezdte valami a szíve táját, s beledöbbent a gondolat: „Mi lenne, ha egyet elvennék belőle?” De abban a pillanatban végigfutott a hátán a borzongás. Nem, ezt nem tudná megtenni. Felemelt egy könyvet az asztalról. Nagy, álmos betűk villantak a szemébe: Afrika csodái. S a fedőlapon egy hatalmas elefánt csörtetett át a bozóton. Két perc múlva ott hasaltak a szoba közepén a süppedős szőnyegen. Ferkó olvasott, s kisöccse ámulva hallgatta a dzsungel történetét. Vad oroszlánok halcfordítása remegtette meg a végtelen rengeteget, s a hajótörött fehéremberek rettegve lapultak meg a magas fűben. S ebben a pillanatban rávetette magát valaki a kis Szomoródi Ferkóra. — Tolvajok, lopókj segítség! — kiabálta, sütni, rúgni kezdte a rongyos kis énekest. Ferkó rémületében védekezni is alig tudott. Bandi, a ház ifjú ura — mert ő volt a támadó — belecsimpaszkodott a fülébe és úgy üvöltött: — Add vissza a könyvemet, nekem hozta a kisjézus. Hemperegtek a szőnyegen. A cselédlány szaladt be elsőnek. Ő is verni kezdte a két gyereket. Hamarosan összeszaladt a kastély népe. A nagyságos asszony ideges lett, s remegő kezekkel simogatta hőse fejét. Bandi odasimult hozzá, s tényleg úgy érezte, nagy hőstettet hajtott végre. A két Szomoródi gyerek szipogva állt az ajtó mellett. A nagyságos úr leckéztette őket. — Szégyeljétek magatokat, ezen a szép ünnepnapon lopni jártok. Mi lesz belőletek, ha már most így kezditek? No, hiszen majd elintézem az apátokkal. Ferkónak lehullottak a könnyei. S amikor két perc múlva kilökődték őket a szobából, nem tudta visszafojtani könynyei patakját. Kint már sötét volt és hideg, összebújva indultak hazafelé. Horváth Jámi ÉNEKESEK Rádiólámpák nélkül A minszki gyár megkezdte a városról elnevezett új kisméretű rádió sorozatgyártását. A konstruktőrök olyan készüléket szerkesztettek, amely nagyszerű útitársa lesz azoknak, akik sokat vannakúton. A készülékben nincs rádiólámpa. Helyette félvezető triódákat alkalmaztak, amelyek jelentéktelen méretűek, élettartamuk azonban igen hoszszú. A készülék működtetéséhez közönséges zseblámpaelem is elegendő. Az új rádió súlya 4.5 kilogramm, hosszú és középhullámon működik. 1960-ban 40.000 darabot készítenek belőle. Ajándék vásárló Mindnyájunk számára Ismerős kép ezekben a napokban a vásárlóktól zsúfolt játékbolt. Az eladóknak egy perc nyugalmuk sincs, a vevők kitartó szorgalommal válogatnak a szebbnél-szebb játékok között. A Bajcsy-Zsilinszky utcai játékboltban nyüzsgő tömegben — amelynek legnagyobb része természetesen nő — egy bajuszos, ráncos arcú bácsika szorong. Megfeszített erővel igyekezne a pult elé, a sűrű, áthághatatlan asszonysor azonban nem enged. A nehéz küzdelem közel fél óráig tart. S a bácsi új módszerhez folyamodik. Dörmögő, remegős hangján percenként ismétli e két szót „Babát kérek!” Az eredmény nagyon lassan mutatkozik, de nem marad el. Az elárusítónő kérdésére, hogy milyen babát szeretne, az elfáradt bácsika már csak halkan maga elé motyogva válaszol: „Mindegy.” S az eddig csak a saját dolgával törődő asszonyhad észreveszi, hogy egy vásárlótársa segítségre szorul, s gyors határozottsággal választ egy kedves kis babát. Újabb — de most már lényegesen rövidebb — várakozás után a tipegő, öreg bácsika fehér selyempapír-csomagot szorít a melléhez és reszkető szájjal rebegi: „Köszönöm”. — Ügyeletes orvos Szombathelyen december 25-én, pénteken reggel 1 órától este 8 óráig a villamosvasúttól a VII. kerület (Kámon) felé: dr. Péczeli József, Landler Jenő körút 4. szám, a villamosvasúttól a IV. kerület (Szőllős) felé: dr. Hunyadi László, Vörös Hadsereg útja 59. szám. 26-án, szombaton reggel 6 órától este 8 óráig; Kámon felé: dr. Nagy Miklós, Marx Károly u. 5. szám, Szöllős felé: dr. Némethy Lajos, Szabó Miklós u. 48. szám. 27-én, vasárnap reggel 6 órától este 8 óráig Kámon felé: dr. Körmendy László, Wesselényi u. 16. szám* Szőllős felé: dr. Takáts István, Bajcsy-Zsilinszky u. 2. szám. Mindhárom nap este 8 órától reggel 6 óráig az egész város részére az ügyeletes orvos a Wesselényi u. 4. szám alatti orvosi rendelőben (telefon: 503) található. Házhoz hívást reggel 8-tól 10 óráig kell az ügyeletes orvosnál bejelenteni. Az ügyeleti idő alatt csak sürgős ellátást igénylő betegekhez hívhatók az ügyeletes orvosok. — Ügyeletes állatorvos Szombathelyen december 25-én, pénteken: dr. Hantos Sándor, Zsiray Lajos u. 57, 26-án: dr. Portschy Ödön, őrség u. 10. szám, 27-én: dr. Iványi Tibor, Szabó Miklós u. 50. szám. Szolgálati idő alatt kizárólag sürgős ellátást igénylő esetekben áll rendelkezésre az ügyeletes álatorvos. Másfélórás műsorral egybekötött karácsonyfa-ünnepélyt rendez ma délután Szombathelyen az Ady Endre művelődési otthon a vasutas-gyermekek számára, a művelődési otthon nagytermében. — Hruscsov elvtárs amerikai útjáról egy órás színes riportfilm készült, amelyet nagy sikerrel játszanak a fővárosi filmszínházak. Január 3-tól Szombathelyen külön előadáson vetítik majd a filmszínházak a riportfilmet. — A Pest megyei tanács budapesti baromfikeltető telepén felépítették az első műanyagból készült csibenevelőt. A parabola alakú épület két óra alatt bárhol felállítható, átengedd a napsugarakat, tehát világos, s nagy előnye, hogy rendkívül olcsó. Egy ezer férőhelyes műanyag-csibenevelő mindössze 6000 Ft-ba kerül. A Budapesti Rádiótechnikai gyárban az idén kezdték meg az Óceán elnevezésű hajórádió készítését. Ilyen rádiókat eddig a hazai és az exportra készülő hajókhoz egyaránt külföldről szereztek be. December elejéig öt ilyen berendezést gyártottak. — Köszönetnyilvánítás. Mindazoknak, akik szeretett édesanyánk, özv. JANZSÓ JÓZSEFNÉ temetésén megjelentek, koszorúk, csokrok küldésével fájdalmunkat enyhíteni igyekeztek, ezúton mondanak köszönetet: gyászoló gyermeket. (x) Tanácstagi fogadóóra A szombathelyi városi tanácstagi fogadóórák keretében december 26-án, szombaton Érsek József (4-es vk.) délután 5 órától 7 óráig az Ipar u. 21. sz. alatt tart fogadóórát. — Karácsonyi ünnepélyt rendezett vasárnap délután a Szombathelyi Ingatlankezelő vállalat nőrpizordsága és szakszervezeti bizottsága. A kedves műsor után 160 gyermeket ajándékoztak meg. — Jól sikerült koszorúcskával fejeződött be az Ifjúság Házában rendezett KISZ-tánctanfolyam. — 14 Vas megyei községben tanulnak ezüstkalászos tanfolyamokon az állami gazdasági, szövetkezeti és egyénileg gazdálkodók. 1959. dec. 24. Csütörtök