Vas Népe, 1971. január (16. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-14 / 11. szám
Kairó (TASZSZ) Szerdán hivatalos látogatásra Kairóba érkezett Nyikoláj Podgornij, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa elnökségének elnöke és kísérete. A szovjet és egyiptomi zászlókkal és üdvözlő jelszavaikkal díszített kairói nemzetközi repülőtéren Anvar Szadat, az Egyesült Arab Köztársaság elnöke, Husszein Al-Safi és Ali Szabri elnökhelyettesek, Mahmud Favzi miniszterelnök, valamint az Arab Szocialista Unió Legfelső Végrehajtó Bizottságának tagjai, miniszterek, Vlagyimir Vinogradov kairói szovjet nagykövet, a diplomáciai testület tagjai, az egyiptomi főváros társadalmának képviselői üdvözölték a vendégeket. A repülőtéren mondott beszédében Podgornij a Szovjetunió népei forró üdvözletét tolmácsolta a baráti egyiptomi népnek. Ezután Podgornij Szadat elnök és más egyiptomi vezetők kíséretében felkereste Nasszer sírját és koszorút helyezett el. Anvar Szadat egyiptomi elnök szerdán vacsorát adott Nyikoláj Podgornij szovjet államfő tiszteletére, aki hivatalos látogatásra érkezett az Egyesült Arab Köztársaságba. A szívélyes és meleg légkörű vacsorán Anvar Szadat és Nyikoláj Podgornij beszédet mondott. Nyikoláj Podgornij Kairóban tárgyal Mahmud Riad fogadta Púja Frigyest KAIRÓ Mahmud Riad egyiptomi miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter szerda délelőtt fogadta Púja Frigyest, a külügyminiszter első helyettesét, a Kairóban tartózkodó magyar jószolgálati küldöttség vezetőjét. A megbeszélésen jelen volt dr. Randó Jenő, hazánk kairói nagykövete és Nagy S. Lajos nagykövet, a Külügyminisztérium főosztályvezetője. A magyar—egyiptomi tárgyalásokon a két ország kapcsolatairól, valamint a nemzetközi helyzet és a közelkeleti válság időszerű kérdéseiről folytattak megbeszélést. BONN A bonni kormány tájékoztatási hivatala szerdán bejelentette, hogy pénteken, január 15-én folytatódik az NDK és az NSZK hivataloseszmecseréje, az erről szóló kommüniké így hangzik: „Pénteken, január 15-én a harmadik megbeszélésre kerül sor Bonnban, Egon Bahr kancellári hivatali államtitkár és dr. Michael Kohl, NDK minisztertanácsi államtitkár között az 1970. október 29-én az NSZK és az NDK kormánya között létrejött megállapodás keretében”. A két megelőző találkozó színhelye Berlin volt. Bonni politikai megfigyelőket meglepte, hogy az új találkozóra már ezen a héten, a négy nagyhatalom nagyköveteinek január 19-ére kitűzött értekezlete előtt kerül sor. Berlinben szerdán hivatalosan bejelentették, hogy dr. Michael Kohl az NDK miniszterelnökségi államtitkára, javasolta, Egon Bahr nyugatnémet államtitkárnak, hogy legközelebbi megbeszélésüket pénteken, január 15- én Bonnban tartsák. Az NDK javaslata szerint az államtitkárok megbeszélése a két állam kölcsönös tranzitforgalmára vonatkozó megállapodás előkészítését szolgálná. Újabb Bahr-Kohl sakkozó Az NDK kezdeményezett 2 Schröder Moszkvában MOSZKVA Szerdán Moszkvába érkezett Gerhard Schröder, a Bundestag külügyi bizottságának elnöke, a Kereszténydemokrata Unió elnökhelyettese. Schröder az Interparlamentáris Unió szovjet csoportjának vendégeként egy hetet tölt a Szovjetunióban, úgy tervezi, hogy Leningrádba is ellátogat. Pénteken újabb Bahr-Kohl találkozó Bonnban A szovjet államfő Kairóban tárgyal Egy nap a külpolitikában A Szovjetunió államfője, Nyikolaj Podgornij szerdán kíséretével az EAK fővárosába érkezett. A szovjet államfő repülőtéri beszédében a Szovjetunió népei forró üdvözletét tolmácsolta a baráti egyiptomi népnek. Mahmud Riad szerdán délelőtt fogadta a Kairóban tartózkodó magyar jószolgálati küldöttség vezetőjét, Puja Frigyest. Az NDK fővárosában szerdán hivatalosan bejelentették, hogy az NDK és az NSZK államtitkára pénteken Bonnban megbeszélésre ül össze. Az NDK kezdeményezte a holnapi találkozót, amelynek érdekessége, hogy a négy nagyhatalom nagyköveteinek január 19-ére kitűzött értekezlete előtt tartják meg. Jordániában tegnap még mindig tartott a lövöldözés. Nincs béke 'Ha királyságban mert az El Fatah szerint „a jordániai hatóságok állandósítani akarják a válságot”. A gerillák és a hatóságok között Ladgham tunéziai ex-miniszterelnök közvetít. Szerdán még lövöldöztek Ammanban AMMAN A jordániai kormány, valamint a Palesztinai gerillaszervezek képviselői szerdán ismét találkoztak, hogy rendezzék nézeteltéréseiket. Ammanban szerdán hajnalban már csak néhány puskalövés hallatszott azt követően, hogy a kedd esti találkozó és megbeszélés nyomán a felek azonnali tűzszünetre szólították fel a harcosókat. Az El Fatah beirubi irodája szerint a kormánycsapatok még szerdán is lövöldöztek a jordániai főváros különböző részeiben, a gerilla harci különítmények azonban nem viszonozták a tüzet. Az El Fatah nyilatkozata hangoztatja, hogy a jordániai hatóságok állandósítani akarják, a válságot, a gerillák törekvése azonban az, hogy helyreálljon a nyugalom a jordániai fővárosban. Szerdán a kormány részéről nem erősítették meg azokat a jelentéseket, hogy a keddi összecsapásokban 12 gerilla és polgári személy vesztette életét és 17-en megsebesültek A hivatalos mérleg: a keddi lövöldözésekben két asszony halt meg, ketten pedig, köztük egy rendőr, megsebesültek. A szerdai megbeszélésen a jordániai kormány részéről újra Vaszfl Teli miniszterelnök, a Palesztina Felszabadítási Szervezet Központi Bizottsága részéről pedig Ibrahim Bakr vett részt. Ladgham tunéziai ex-miniszterelnök, a Jordániában működő arabközi békéltető bizottság vezetője kedden — mint közöltük —, kétórás megbeszélést tartott Husszein jordániai uralkodóval abban a londoni kórházban, ahol a királyt szívbántalmakkal ápolják. A megbeszélésen „feltételes megállapodás” szüetett, amelynek értelmében Ladgham esetleg folytatja közvetítő és békefenntartó tevékenységét a hasémita királyságban, ahol újabb öszszetűzések kezdődtek a Palesztinai gerillák és a jordániai hadsereg között. Londoni tunéziai hivatalos körök szerint „nagyon valószínű”, hogy Ladgham visszatér Ammrba. Dr. Rudolf Kirchschläger osztrák külügyminiszter (balról) Varsóba érkezett. Képünkön Stefan Jedrychowski lengyel külügyminiszter üdvözli a pályastokon osztrák kollégáját. (Képtávírónkon érkezett) Hoover is az összeesküvők WASHINGTON Köves Tibor az MTI tudósítója jelenti: Nixon elnök nemzetbiztonsági főtanácsadójának elrablására szervezett összeesküvés vádjával állítottak szerdán délelőtt bíróság elé 3 katolikus papot, egy apácát i és a háborúellenes mozgalom 2 másik tagját. A vádirat szerint a vietnami háború ellen küzdő katolikus szervezetek aktivistái arra készültek, hogy februárban, George Washington születésének évfordulóján felrobbantják a washingtoni kormányépület fűtőberendezését, majd a következő napon elrabolják dr. Henry Kissingert, a Fehér Ház nemzetbiztonsági főtanácsadóját, akit mindaddig fogvatartanak, amíg a kormány nem teljesíti követeléseiket. Kedden éjjel John Mitchell igazságügyminiszter jelentette be a vádirat kiadását és az állítólagos összeesküvés 5 részvevőjének letartóztatását. A hatodik vádlott, Philip Berrigan tiszteletes, akit az „összeesküvés” vezetésével vádolnak, testvérével, Daniel Berrigan lelkésszel együtt már tavaly nyár óta a Connecticut állambeli Danbury börtön lakója, azért ítélték el őket, mert 1968. májusában a vietnami háború elleni tiltakozásként megsemmisítették a katonai behívó listákat egy nyilvántartó alközpontban. Az összesküvési vádirat kiadatására viharos előzmények után került sor. Edgar J. Hoover, az FBI igazgatója ugyanis tavaly novemberben egy kongresszusi albizottság előtt kijelentette, hogy Philip Berrigan atya, testvéröccsének közreműködésével, börtönből szervezett és irányított egy összeesküvést, amely — Hoover állítása szerint — egy magasrangú kormánytisztviselő elrablására irányult. Hoover szerint „siker esetén az összesküvők válságdíjként azt követelték volna, hogy az USA szüntesse be a bombázást Délkelet- Ázsiában és bocsássa szabadon a politikai foglyokat.” Hoover vádaskodását követően a Berrigan-fivérek a börtönből nyilatkozatot adtak ki, amelyben követelték, hogy az FBI igazgatója indíttasson bírósági eljárást ellenük, vagy pedig vonja vissza nyilvánosan állításait. Hoovert, Mitchell igazságügyminisztert, sőt Nixon elnököt is éles támadások érték a sajtóban a „tárgyalás nélküli ítélethirdetés” miatt. Számos közéleti személyiség, közöttük kongresszusi képviselők követelték a bírósági eljárás nélkül szellőztetett vádak alátámasztását, vagy visszavonását. Joseph Wenderoth katolikus lelkész kijelentette, hogy Hoover az „összeesik a vési mesét” az FBI 15 millió dolláros póthitel-igénylésének megszavaztatása céljából találta fel a kongresszusi albizottágnak. Wenderos tiszteletét most szintén letartóztatták, mint az „összeesküvés egyik részvevőjét”. VAS NÉPE Mai hírmagyarázatunk kár a benzinért? Mióta Algéria elnyerte függetlenségét, soha nem voltak ennyire válságosak a francia—algériai kapcsolatok — írja A szakítás kísértete című vezércikkében a Le Monde. Elég egy pillantást vetni a francia sajtóra és az ember megérti, hogy a rendkívül drámai cím nem valamiféle zsurnalisztikai túlzás, hanem a legteljesebb mértékben indokolt. A Magyar Televízió nemrég mutatta be az Algíri csata című világhírű filmet, amely hazánkban is milliókat emlékeztetett arra, milyen árat fizetett függetlenségéért az algériai nép. Ez az ár és az elhunyt de Gaulle tábornok politikai bölcsessége amely felismerte, hogy Párizs nem bírna el még egy Vietnamot — ez volt az a két alapvető tényező, amely elvezetett az eviani egyezményig és amely meghatározta a Francia Köztársaság és független algériai állam kapcsolatait. Ebben a viszonyban elkerrülhetetlenül akadtak kisebbnagyobb megrázkódtatások, de lényegében korrekt, konstruktív érintkezés alakult ki a két ország között, különösen a múlt keserű előzményeihez képest. Az algériai vezetők nagy realitás-érzékbről tettek tanúságot, amikor megértették, hogy egyszerűen nem szakíthatnak el minden Franciaországhoz fűződő gazdasági köldökzsinórt ehhez túlságosan sok a múltbéli összefonódás. Természetesen ez nem jelentette azt, hogy az algériaiak ezt a kapcsolatot gazdaságilag egyenrangúnak tartották volna. Sem Párizsban, sem Algírban nem volt kétség aziránt, hogy a múlt — bizonyos neokolonialista pozíciók és az egyenlőtlenül elosztott haszon formájában — tovább él ezekben a kapcsolatokban. Akkor azonban, amikor egy súlyos örökséggel szembenéző nép kialakítja, megformálja független államát, saját létérdekei követelnek meg bizonyos kompromisszumokat. Pontosan ez történt a francia—algériai gazdasági kapcsolatok első esztendeiben, többek között az olaszs fronton is. Algériának — erekről a gyarmatosítók mindig gondoskodnak — nem voltak szakemberei, nem volt kereskedelmi hálózata, hiányoztak a kitermelésihez szükséges eszközei. Csakhogy változnak az idők, és ma már mindez legalábbis kialakulóban van. Sem az ország belső helyzete, sem a nemzetközi progresszió általános pozíciói nem teszik indokolttá, hogy Algír belenyugodjon az eddigi helyzetbe. Milyen helyzetbe? Gazdasági kérdésről lévén szó, a válasz, a számok nyelvén a legérthetőbb: minden frankból — írja az Humanité. — amelyet a francia fogyasztó az, algériai benzinért fizet. 7,9 centime jut Algériának, a francia államnak pedig csak, adó címén csaknem ötvenn centime. Biztos hogy ez az arány előbb-utóbb megváltozik. Algéria számára ez nemcsak gazdasági, hanem politikai kérdés is. Gyorshírek a nagyvilágból 250 MILLIÁRDOS BERUHÁZÁS AUSZTRIÁBAN Dr. Bruno Kreisky osztrák kancellár tízéves állami beruházási program kidolgozásátjelentette be. Ennek megvalósítása esetén 280—250 milliárd schilling kerülne felhasználásra. Ez évi viszonylatban az 1971. évi állami költségvetés 20—23 százalékának felelne meg. Osztrák gazdasági körökben a már évek óta igen feszült költségvetési helyzetre való tekintettel kételkednek abban, hogy gazdasági hanyatlás esetén, ilyen rendkívül magas összegek beruházásra kerülhetnének. Kreisky kancellár az elmúlt napokban meglepetésszerűen értekezletre hívta össze lakására az illetékes minisztereket és hat órán át a gazdasági hanyatlás, az erősödő infláció valamint az osztrák gazdasági élet gyengeségéről tárgyalt velük. NEOFASISZTÁK AKCIÓJA Olasz neofasiszták Bariban benzinnel leöntöttek és felgyújtották az egyik demokratikus szervezet helyiségét, majd fegyverrel támadtak az Olasz Kommunista Párt két tagjára. A huligánakció nagy felháborodást keltett a demokratikus és a haladó közvéleményben. Az Olasz Kommunista Párt parlamenti csoportja a belügyminiszterhez és az igazságügyminiszterhez intézett interpellációjában élesen elítéli a hatóságok passzivitását és sürgős intézkedéseket követel a banditaakciók megakadályozására. ÚJ SZOVJET NAGYKÖVET BONNBAN A bonni külügyminisztérium szerdán közölte, hogy az NSZK kormánya megadta az agrément-et Valentin Falin -nak, mint a Szovjetunió új bonni nagykövetének. Falvn Carapkin nagykövet utódja lesz. Az Új nagy övét, valószínűleg kora tavasszal foglalja el állomáshelyét. Az 1926-ban Lenin gárádban született Valentin Falin jelenleg a szovjet külügyminisztérium harmadik nyugateurópai osztályának vezetője. Ehhez az osztályhoz tartozik az NSZK. 1969 óta tagja a moszkvai külügyminisztérium kollégiumának. Részt vett a múlt évben Gromiko külügyminiszter és Bohr bonni államtitkár moszkvai megbeszélésein ,amelyek a szovjet- nyugatnémet szerződés aláírásához vezettek. A hűség, a jó származás nem eegendő Kínában PEKING A kínai népi felszabadító hadsereg vezető szervei körlevélben szólították fel a hadsereg összes ezredszint feletti parancsnokait Mao Ce-tung filozófiai műveinek tanulmányozására — közölte kedden a Zsenmin Zsipao. A hadsereg parancsnoki kara számára a filozófiai művek tanulmányozása — mint a cikkből kitűnik — új minőségi követelményeket állít fel. Noha sok esetben olyan katonai vezetőkről van szó, akik évtizedes tapasztalatokkal rendelkeznek és a „kulturális forradalomban” is Mao Ce-tung vonala mellett szálltak síkra, most a jelentések újra és újra hangsúlyozzák, hogy pusztán a forradalmi múlt, a tapasztalat, a hűség és a „jó származás” nem elegendő. Akadtak ugyanis olyan magasszintű katonai vezetők — mint Csang Csi-ceng, a légierő egyik hadosztályának párttitkára — akik a kínai sajtó szerint úgy vélték, hogy „nem olyan nagy baj, ha egy kicsit kevesebbet tanulnak.” Ezek azonban a bírálat hatására „belátták hibájukat”. 1971. január 14. Csütörtök