Vas Népe, 1983. június (28. évfolyam, 128-153. szám)

1983-06-19 / 144. szám

Befejezés alőtt megyénkben a lakásigénylések megújítása A lakásügyi jogszabályváltozásokkal összefüggésben egyik legfontosabb feladat — megyei szinten és a helyi ta­nácsok számára egyaránt — a lakásügyi tanácsrendeletek felülvizsgálata és korszerűsítése volt. A tanácsrendeleti sza­bályozás sok más lényeges kérdés mellett kiemelten foglal­kozott a lakásügyi hatóságok nyilvántartásában már sze­replő lakásigénylések megújításával. A legtöbb tanácsren­delet — a központi jogszabályokkal összhangban — úgy írta elő, hogy 1983. március 1. és június 30. között kell a nyilvántartott lakásigényléseket megújítani. Mi a helyzet most, tíz nappal a megújítási határidő előtt? Erről be­szélgettünk dr. Kovács Valériával, a megyei tanács igaz­gatási osztályának lakásgazdálkodási főelőadójával, Hor­váth Gáborral, a szombathelyi városi tanács lakásügyi osz­tályvezetőjével és dr. Ba­nda lajossal, az OTP megyei igaz­gatóhelyettesével. — Milyen tájékozta­tást kaptak az érdekel­tek a lakáskérelmeik megújításának módjá­ról? DR. KOVÁCS VALÉRIA: — Az újságokban, a tele­vízióban, a rádióban közzé­tett általános jellegű tájé­koztatókon túlmenően a me­gye lakásügyi hatóságai olyan formában is értesítet­ték az állampolgárokat,­­hogy minden lakásigénylő részére új lakásigénylési nyomtatványt küldtek ki. A nyomtatvány mellékletét képezte egy „felhívás” is. Ebből minden lakásigénylő megtudhatta, hogy vagyoni­­helyzete és jövedelmi viszo­nyai alapján milyen lakás­ra (tanácsi bér-, tanácsi ér­­tékesítésű, vagy OTP lakás­ra) jogosult, milyen össze­gű igénylési letétet kell fizetnie és meddig újíthatja meg lakásigénylését. Me­gyénkben az őriszentpéteri nagyközségi közös tanács kivételével valamennyi vá­rosi és nagyközségi tanács előírta a lakásigénylési letét megfizetésének kötelezettsé­gét. Mértéke az igényelt la­kás szobaszámától és kom­fortfokozatától függően dif­ferenciálódik: szociális ta­nácsi bérlakásnál 1000— 10 000, nem szociális taná­csi bérlakásnál 5000—15 000, tanácsi értékesítésű lakás­nál 5000—10 000, egyéb la­kásjuttatási formáknál pe­dig 8000—13 000 forint (Kör­menden 30 000) között mo­zog. HORVÁTH GÁBOR: — Vannak olyan lakásigény­lők is, akik az igénymeg­újítás kapcsán mentesülnek az igénylési letét befizetése alól. Szombathelyen például nem kell igénylési letétet fizetni annak, a­ki már a Fiatal Házasok Otthonában lakik, aki azonos szobaszá­mú és komfortfokozatú la­kást igényel, fiatal­­házas és első lakásként egyszobás komfort nélküli, vagy fél­komfortos lakást igényel. Mentesül az igénylési letét fizetésének kötelezettsége alól az egyedülálló nyugdí­jas, vagy nyugdíjas házas­pár, ha komfort nélküli la­kást igényel és arra igény­­jogosult.­­ Sokan azt gondol­ják, hogy az igénylési letét befizetése után azonnal, vagy nagyon rövid időn belül lakás­hoz jutnak. Így van ez? DR. KOVÁCS VALÉRIA: — Hangsúlyozni szeretném: a lakásügyi hatóságok a jö­vőben sem tudnak kötele­zettséget vállalni arra, hogy a letét befizetésével egyidő­­ben teljesítik a lakáss­érel­­met. Ez évben csak azok a lakásigénylők részesülhet­nek tanácsi lakásjuttatás­ban, akik a lakáskiutalási és értékesítési névjegyzéke­ken szerepelnek. A letét te­hát nem az azonnali szol­gáltatás díja,­­hanem a la­kásigénylések komolyságá­nak a­­biztosítéka. Célja, a hogy a lakásigény­lőket meghatározott mértékű elő­­takarékosságra ösztönözze. DR. BANGA LAJOS: — Az igénylési letét a lakás­igénylő takarékban elhelye­zett tőkéje. Lakáshoz jutás esetén beleszámít a lakás­­használatbavételi díjba, il­letve a lakás vételárába. Egy éven belüli felhaszná­lás esetén 2, egy éven túl 5­ százalék kamatot fizet utá­na az OTP. Az igénylési le­tét befizetésének megköny­­nyítése érdekében az OTP a lakásigényt megújítóktól a letét fedezeteként elfogad­ja az ifjúsági takarékbeté­tet is. — Hány lakásigény­lő újította meg eddig la­kásigényét megyénkben? DR. KOVÁCS VALÉRIA: 1982. december 31-én 5071 lakásigénylőt tartottak nyil­ván megyénkben. S bár két hét sincs már hátra az igénymegújítás határidejé­nek lejártáig, némiképp meglepő, hogy június 15-ig mindössze 1087 lakásigénylő, a múlt év végén nyilvántar­tottaknak csak a 33,3 szá­zaléka, újította meg kérel­mét. (A tanácsi bérlakást kérők 31,9, a tanácsi érté­kesítésül várók 19, az OTP lakást igénylők 40,3 százalé­ka.) Ezen túlmenően 406 új lakásigénylés is érkezett a lakásügyi hatóságokhoz, így jelenleg 2093 lakáskérelem szerepel a nyilvántartásunk­ban. — És mi a helyzet Szombathelyen, ahol a legtöbb volt a lakás­­igénylő? HORVÁTH GÁBOR: — Az elmúlt év végén Szom­bathelyen 3374 lakásigénylő volt. Közülük június 15-ig 1375-en újították meg kérel­müket. Ebből 325-en szoci­ális tanácsi bérlakást, 192- en tanácsi értékesítésű la­kást, míg 858-an tanácsi ki­jelölésű OTP, ifjúsági la­kásépítő szövetkezeti vagy KISZ-lakást igényeltek. — Elég jelentős a ké­relmüket eddig meg nem újítók száma. Mi ennek az oka? A tavaly év végi állapot nem tük­rözött reális igényeket? DR. KOVÁCS VALÉRIA: — Az esetek többségében feltehetően az a késedelem oka, hogy az érdekeltek úgy érzik, június 30-ig még van idejük a megújításra. Elő­fordulhat az is, hogy elfe­ledkeztek a megújítási kö­telezettségről és a nyomtat­vány valahol a fiókban he­ver. Vannak, akik esetleg az igénylési letét befizetése miatt aggodalmaskodnak. Egyesek jelenleg még azon is gondolkodnak, hogy la­kásgondjukat tanácsi úton, vagy magánerős formában (vásárlással, építkezéssel) oldják-e meg. HORVÁTH GÁBOR: — Véleményem szerint Szom­bathely az elmúlt év végi laká­sigény­lés-ny­i­lvánta­rtás reális igényeket tükrözött, s szerintem a következő na­pokban még jelentős szá­mú kérelem, megújítás ér­kezik be. Máris megálla­pítható azonban, hogy az igénylési letét kötelezettsé­ge komolyabbá, megalapo­zottabbá tette a lakásigény­­léseket. Voltak olyan igény­lőink, akik az állandó lak­helyük szerint illetékes la­kásügyi hatósághoz kérték igénylésük áttételét. Fő­ként a vidéki állandó lakás­sal rendelkező és a szom­bathelyi személyi tulajdon­ban bérlőként lakó igény­lők nagyon megfontolják, érdemes-e kérelmüket meg­újítani, igénylési letétet be­fizetni, hisz vidékieknek egyáltalán nincs, a szemé­lyi tulajdonban bérlőként lakóknak minimális az esé­lyük arra, hogy a tanácshoz benyújtott igényük alapján belátható időn belül lakás­hoz jussanak.­­ Valószínűleg van­nak olyanok is, akiknek nem áll rendelkezésük­re az igénylési letéthez szükséges pénz, fedezet. Mit tehetnek ők? DR. BANGA LAJOS: — Amennyiben átmeneti pénz­hiány akadályozza a lakás­kérelmek megújítását, illet­ve az igénylési letét befize­tését, úgy az e célra kért személyi kölcsön igényeket igazgatóságunk — az ismert feltételek szerint — ki tud­ja elégíteni. Azért, hogy ügyfeleink munkaidőn kívül is befizethessék az igénylési letétet, június 26. és 27-én este 18 óráig tartunk pénz­tári szolgálatot. HORVÁTH GÁBOR: — Ha valaki nem rendelkezik megtakarított pénzzel és O­T­P-kölcsönt sem akar, vagy nem tud igényelni, az kérelmét igénylési letét nél­kül is megújíthatja egy szo­bából álló, úgynevezett szük­séglakásra. Később, megfe­lelő összegű igénylési letét lefizetése után kérelmét mó­dosíthatja. DR. KOVÁCS VALÉRIA: Bármi legyen is az oka a várakozásnak, szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy a megújítás elmaradá­sához hátrányos jogkövet­kezmények fűződnek. Ha az igénylők nem újítják meg kérelmüket és — a fent említett kivételektől elte­kintve — nem fizetik be az igénylési letétet az OTP- hez, a lakásügyi hatóságok — a tanácsrendeleti szabá­lyozás értelmében — július 31-ig törlik a lakásigénylést a nyilvántartásból és erről a volt lakásigénylőt is érte­sítik. A lakásigénylés eset­leges újbóli benyújtásakor a kérelmező már új la­kás­­igénylőnek minősül, így a lakások elosztásakor lénye­gesen hátrányosabb helyzet­be kerül. Farkas Mihály irányítás polgári védelem hozzáállását, a feladatok idő­beni végrehajtását. A szakszolgálatok és ön­védelmi szervezetek vonat­kozásában megállapítható, hogy a szervezetek riasztási rendszere a megye területén megfelelően lehetővé teszi az alkalmazási készenlétbe helyezés részenkénti, illetve egyszerre, egyidőben történő végrehajtását. A vezetés egyik fontos ele­me, a híradás jelenlegi rend­szere, helyzete lehetővé te­szi a megbízható hírváltást. A további korszerűsítés­ fo­lyamatosan történik. Megkülönböztetett figyel­met fordítottak a személyi állomány politikai, erkölcsi­­fegyelmi színvonalának, szi­lárdítására, az ellenséges ideológiai diverzió hathatós, kivédésére és visszaverésére való készség és a képesség fej­lesztésére. Csak jól felkészült előadók tarthatnak, a jövőben előadásokat, mégpedig a te­rületileg illetékes törzspa­rancsnok engedélyezésével Elejét kell venni annak, hogy a polgári védelmet le­becsülő cikkek, nyilatkozatok jelenhessenek meg a sajtó­ban. Ügyelni­­kell arra, hogy a felkészítésben mindenkinek azt magyarázzák el, amire tevékenysége során szüksége van, lehet. Példával érzé­keltetve: a háziasszonyoknak ne az atom- és hidrogénbom­ba szerkezeti felépítését ma­gyarázzák el, hanem az adott esetben reájuk háruló teen­dőiket. Megkülönböztetett figye­lemmel kell foglalkozni a jö­vőben is iskolákban és tan­intézetekben a polgári vé­delmi­ és a honvédelmi okta­tással, a hazafias­ honvé­delmi neveléssel. Segíteni kell az ifjúságnak annak megértésében, hogy a m­áért, a jövőért nem helyettük, ha­nem velük együtt munkál­kodunk. A kiképzés leghatékonyabb formáinak bizonyultak a végrehajtott városi, járási és üzemi komplex gyakorlatok A lelk­észí­tés és a kiképzés ugyancsak eredményes terü­letének mutatkozott a polgá­ri védelmi propaganda, amely pozitív hatást gyako­rolt­­a lakosság túlnyomó többségére és jelentős szem­léletváltozást eredményezett, a polgári védelmi teendők végzésében. Ugyanez, hozzá­járult a lakosság általános honvédelmi neveléséhez is. A két és fél év munkáját összességében elemezve el­mondható, hogy a legeldu­gottabb községekben is isme­rik a polgári védelem helyét, szerepét, feladatait, elismerik és méltányolják a polgári védelmi tevékenységet, s ez a tény hatásos segítője a po­litikai munkának­ is A hozzászólások során a szak- és közigazgatási terü­letek illetékesei mondták el tapasztalataikat, javaslatai­kat a további munka még, eredményesebb folytatásához. V. J. Fotó: K. Z. A megyei törzsparancsnok beszámolóját hallatják a ta­nácskozás résztvevői. a­tos: június 19. Vasárnap Egy személycsere kapcsán... Személycsere lesz a napokban az egyik ABC áru­ház élén. Távozik az eddigi vezető, mert sok minden körülmény úgy alakult eddigi működése során, hogy ez a távozás szükségessé, sőt elkerülhetetlenné vált. Kivált a beosztottakkal, a munkatársakkal való vi­szony mérgesedett el szinte példa nélküli formában. A vezető két és fél éves ottléte alatt úgyszólván tel­jesen kicserélődött a létszám. Csaknem húszan vet­ték a sátorfájukat (illetve munkakönyvüket), és ke­restek maguknak más lehetőséget. Közöttük volt a jellemzőjeként a lehetetlen helyzetnek — egy közvet­lenül a nyugdíj előtt álló nő, egy Munka Érdemrend bronz fokozatával kitüntetett, 21 éves munkaviszonyt maga mögött tudó kereskedő és így tovább. Miként az utóbbi indokolta: nem bírta az idegfeszültségekkel terhelt vibráló légkört, a közönséges, durva hangne­met, az egymás segítése helyett a sorozatos gáncs©­ - kodást. Most, hogy új — remélhetőleg minden te­kintetben új — vezetőt kap a bolt, máris hatan je­lentkeztek ismét a visszatérés szándékával a korábbi „elmenekültek” közül. Ennyit erről az esetről. Szilágyi János népszerű Halló, itt vagyok! című rádióműsorában hangzott el legutóbb, hogy egy bi­zonyos iskola igazgatója hatáskörénél fogva (adott esetben azzal inkább visszaélve) akadályozza meg egy hatgyermekes család nyaralását. Megvan a beutaló, de mivel annak kezdete néhány nappal megelőzi a tanév végét, az igazgató nem engedi el az egyik gyereket. Pedig most lett volna az első alkatom, hogy a család végre együtt üdüljön. Sokfelé és sokféleképpen szúrnak, böknek azok a bizonyos munkahelyi, vagy munkaköri tüskék. Va­lóságos példatárat hallgat olykor az ember. S végső konklúzióként mindig kicsendül, hogy a vezető sze­repe ezeknél az eseteknél meghatározó. Még akkor is, ha épp gyengek­ezűsége, engedékenysége, befolyásol­hatósága folytán ad módot az intrikára, a légkör­­mérgezésre. Nehéz kérdések ezek, de napirenden vannak. Mi csak felvetni tudjuk őket. (lakatos) .ií Smí. .etítsce. Kutyatolvajok Van, aki azért tart kutyát, mert szereti az állatot. Sokan — főleg az idősebb korosztályból — egyetlen társnak, kedves és hálás élőlénynek tudhatják maguk körül négylábú barátainkat. A legkisebbeknek nem­csak játék: hűségre, ragaszkodásra, szófogadásra is ki­tűnő példa a kutya. A házat, a lakást is őrző, a gaz­dát saját élete árán is mentő élőlény. Akik „státus­­szimbólumként" tartják, azokat sajnálni kell, az erről mit sem sejtő ebbel együtt­ írtam már kivert, a háztól, gazdától elvett szo­morú szemű kutyákról, találkozhatunk hasonló lelketl­­en „gazdákkal", akik uralkodási vágyukat élik ki ku­tyatartás ürügyén. De ezúttal másról van szó! Lopják a kutyákat. Lopják az éj, a rossz időjárás leple alatt, lakatokat is leverve. Mint a napokban tet­ték ezt lelketlenül, talán a könnyű pénzszerzés szán­dékával valakik, akik Szombathelyen, a Petőfi Sándor utca 49-ből loptak el egy hároméves drótszőrű foxit. Egy nagymamáé volt, de örü­lt neki a mama és az unoka is, örült? Hogy mennyire „családtag” tud lenni egy ilyen kis állat, azt csak az tudja, akinek volt vagy van kutyája. A család azóta lelkibeteg - hirdetést is adtak fel lapunkban: a nagymama egyhavi nyugdíját aján­lotta fel a kiskutyáért... A nagy kutyákat, a vérebeket nem lopják, azok meg tudják védeni magukat. Csakhogy városon, a ki­csi lakásokban a méretekhez kell igazítani a kutya­tartást is. Maradnak tehát a most már kétszeresen kei­­szolgáltatott kiskutyák — lelketlen emberek új kere­seti forrásaként. S ezek a kiskutyák a túlerővel szem­­­ben nem tudnak védekezni. Ha egyedi eset lenne, nem tenném szóvá, de so­rolhatnék még jó néhány családot, ahol napok, hetek óta siratják az ellopott négylábú pajtásokat... (szakály) ■ mISh. -ti.. Mir* ”!r •*:r itt*» (éa) OJSAC (Lakatos Ferenc Karikatúrája)

Next