Vas Népe, 1983. augusztus (28. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-10 / 188. szám
Mai műsor Rádió KOSSUTH RADIO 8.25 Beszélgetés és dokumentumok a Vöröskereszt történetéből 1. rész (ism.). — 8.54 Beszélni nehéz. — 9.06 Operaáriák. — 9.50 Tarka mese, kis mese. — 10.05 Gyermekeknek. — 10.34 Válaszolunk hallgatóinknak. — 10.49 Zenekari muzsika. — 12.45 Házunk tája. — 13.00 Operaslágerek. — 13.30 Dzsesszmelódiák. — 14.29 Világirodalmi könyvszemle. — 15.05 WinnetouI. rész. — 15.35 Operettdalok. — 16.03 Zenekari muzsika. — 16.49 Kritikusok fóruma. — 17.05 Gyengélkedő gyógynövények. Riport. — 17.30 Vonósnégyesek. — 19.15 Gondolat. — 20.20 Operaáriák. — 20.40 Nótaest. — 21.30 Háttérbeszélgetés. — 22.30 Francia madrigálok. — 22.50 Kihaló mesterségek. Riport. — 23.00 Brahms: A-dúr szerenád. — 23.38 Népzenekedvelőknek. PETŐFI RÁDIÓ 8.05 Népi muzsika. Szt. — 8.20 Tíz perc külpolitika. — 8.35 Idősebbek hullámhosszán. — 9.30 Dzsesszfelvételek. Szt. — 10.00 Zenedéiden. — 11.35 A Szabó család. — 12.05 Népdalok. Szt. — 12.35 Tánczenei koktél. Szt. — 13.30 Rímek és ritmusok. — 14.00 Operettrészletek. — 14.35 Slágermúzeum. — 15.24 Fúvósátiratok. — 15.50 Messziről messzire. — 16.35 Néhány perc tudomány. — 16.40 Veszélyben. — 17.10 Rockritmusban. — 17.30 Ötödik sebesség. Szt. — 18.35 Operettekből. — 19.25 Intermikrofon. — 19.45 A Kajagoogoo együttes felvételeiből. — 20.35 Válasz. — 21.27 Nosztalgiahullám. — 22.41 Népdalok. — 23.20 Zenés játékokból. 3. MCSOR 9.00 Zenekari muzsika. Szt. — 10.30 Operafelvételek. Szt. — 11.30 Fúvószene sztereóban. — 12.05 Bécsi klasszikus muzsika. Szt. — 13.36 Lassus: V. bűnbánati zsoltár. — 14.17 Magyar tájak dalaiból. Szt. - 14.40 Operaáriák. Szt. — 15.10 Kamarazene. Szt. — 16.00 Gershwinművek. — 16.49 Kodály: Székely nóta. Szt. — 16.53 Öt földrész zenéje. — 17.00 Handel-művek. Szt. — 17.37 Reflektorfényben egy operaária. — 18.15 Magnósok, figyelem! — 19.05 Glenn Gould zongorázik. — 20.11 Zenekari muzsika. Szt. — 21.00 Bartók: A kékszakállú herceg vára. — 22.00 Kőváry Ernő Péter novellája. — 22.26 Kamarazene. GYŐRI RADIO 17.00 Hírek. — 17.05 Információk üdülőknek. — 17.15 Szerdai Szerpentin (A tartalomból: Filmlevél, Névtörténet, Könyvszemle, Apró-cseprős, Évfordulónaptár, Lemezsarok). — 17.45 Nők Magazinja. — 17.55 Reklám. — 18.00—18.30 Nyugat-dunántúli krónika. Esti muzsika. Időjárás- Jelentés. latal. — 8.10 Állatmesék. — 8.25 Muzsikáló szerszámok. — 8.45 Párhuzamok. — 9.10 Táncolni akarok. — 9.35 Kalózkisasszony. — 10.05 Delta. — 10.30 Bírói tévedés. Spanyol tévéjáték. — 11.25 Shirley Bassey műsora. — 12.10 Képújság. — 16.20 Hírek. — 16.25 A modern szobrászat mesterei. — 17.25 A nyelv világa. — 18.10 Képújság. — 18.20 Reflektorfényben. — 18.50 A Közönségszolgálat tájékoztatója. — 19.10 Tévétorna. — 19.15 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Jogi esetek. — 20.45 Hívj a messzeségbe! Szovjet film. — 22.15 Apokrif ikonok. — 22.45 Tv-híradó. 2. MŰSOR 17.30 Atlétikai VB. — 20.30 Balzac—Káló Flórián—Wolf Péter—Mészöly Dezső: Pajzán históriák. — Szünetben: 21.50 Tvhíradó. — 23.10 Képújság. POZSONYI MŰSOR 15.55 Az I. atlétikai VB. 18.30 URH-kocsival. — 19.10 Esti mese. — 19.30 Tv-híradó. — 20.00 Vetélkedőműsor. — 21.15 Arckép. Tv-játék. JUGOSZLÁV MŰSOR 17.35 Magyar nyelvű Tv-napló. — 17.50 Videooldalak. — 18.00 Hírek. — 18.05 Tv-naptár. — 18.15 Lucia. Tv-sorozat. — 18.45 Zenebarátok. — 19.15 Rajzfilm. — 19.21 Reklám. — 19.27 Ma este. — 19.30 Tv-napló. — 19.55 Reklám. — 20.00 Szombat esti láz. Amerikai játékfilm. — 22.00 Reklám. — 22.05 Tv-napló. 2. MCSOR 15.55 Helsinki .Atlétikai VB. — 19.55 Reklám. — 20.00 Portoroz aranyrózsája. Könnyűzenei adás. — 21.30 Reklám. — 2135 Ivo Pogorelic zongoraművész hangversenye. — 22.20 Hírek. OSZTRÁK MŰSOR 9.35 Latin és angol lecke. — 10.35 Ha virágzik a liget. NSZK film (1960.). — 12.10 Flórián a virágok barátja. — 12.15 Keleti riport: NDK. — 13.00 Déli híradó. — 15.00 Könnyűatlétikai világbajnokság. — 17.00 Gyermekműsor. — 18.00 A takarmánypénz. Film. — 18.30 Mi — családi magazin. — 19.00 Osztrák képek. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 A legnagyobb blöff. Angol film (Gregory Peck). — 21.40 Könnyűatlétikai világbajnokság. — 22.40 Hírek. 2. MŰSOR 18.00 Tájak és emberek. — 18.15 Labdarúgás: Austria Wien— Dinamo Zagreb. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Salzburgi ünnepi játékok 1983. — 21.50 Esti politikai körkép. — 22.20 H. Butler filmje — elmebetegségekről (ism.). — 23.50 Hírek. Televízió BUDAPEST 8.00 Tévétorna, —8.05 Szünidei Matiné, Kristóf úr és ál- Művész és mecénás A Galéria új sorozata Szeptembertől — Művész és mecénás — címmel új kiállítás-sorozatot indít a Magyar Nemzeti Galéria. A sorozatban a XX. századi képzőművészetnek elsősorban magángyűjteményekben található alkotásait tárják aközönség elé. A sorozatot Czóbel Béla, Kossuth-díjas kiváló művész, festő és grafikus tárlatával nyitják meg. Czóbel Béla az idén lenne 100 esztendős. Festői és grafikai tanulmányait a nagybányai szabadiskolában, Münchenben és Párizsban végezte. Tagja volt a századelőn nagy feltűnést keltő nyolcak művészcsoportnak. Később Hollandiában élt, többször szerepelt amszterdami tárlatokon, s itt készült első jellegzetesen egyéni képe, a Fiú labdával. A hollandiai állomást Berlin, Párizs, Budapest, Hatvan, majd újra Párizs és Szentendre követte, ezekben a városokban rövidebb-hosszabb ideig élt és alkotott. Első mecénása Fruchter Lajos volt. Fruchter Lajos a század első feléig élt, kortárs művészek alkotásait gyűjtötte, többek között Egry József, Czóbel Béla és Derkovits Gyula festményeit vásárolta meg. A művészet iránti jó érzélkéről tanúskodott, hogy Czóbel műveit már akikor megvásárolta, amikor a festőt még fel sem fedezték. Korabeli Czóbel-gyűjteményének csaknem 20 darabját mutatják be a közönségnek a szeptemberben nyíló tárlaton: ezek az 1920— 30-as évekből származnak. E műtárgyakat a Gallériáknak ismét össze kell gyűjtenie, hiszen a csallád időköziben néhány műtől már megvált. Így a családtól, más magángyűjtőktől és a szentendrei Czóbel-múzeumból válogatják össze a művész e korai korszakát reprezentáló anyagot. A képeket Czóbel és Fruchter néhány egymásnak írt úti levele, valamint a műgyűjtő visszaemlékezéseineknéhány részlete egészíti ki. Ez utóbbiak olyan művészettörténeti adatokat is tartalmaznak, amelyek eddig ismeretlenek voltak a szakemberek előtt. Aművész alkotásait és a mecénásával való kapcsolatát feltáró emlékeket szeptember közepétől tekinthetik meg az érdeklődők. Asorozat jövőre folytatódik, ugyancsak magángyűjteményből. A tervek szerint a második rész a század gazdag rajz- és grafikusművészetét reprezentálja majd. 1983. augusztus 19. Szeri* Mozi Savaria: Várkastély a Kárpátokban 10, 4. Ez Amerika 6, 8. Kertmozi: A papa mozija, este fél 9. Vasárnap Sárvár utcáin különböző népviseletbe öltözött lányokkal, fiúkkal találkozhattunk, a vár udvarából népzenei ritmusok, táncos lábak koppanása, víg kurjongatások, s közbe-közbe nagy tapsok hangjai hallatszottak ki. A sok kirándulóbusz, s a népművész-vásárosok jelenléte is azt jelezte, hogy a Savaria Tourist és a sárvári városi művelődési központ által szervezett folklór-nap, s a most tízéves Regős együttes iránt sikerült felkelteni az érdeklődést. A vár színpadán külföldi és hazai népművészek, zenészek, táncosok szórakoztatták a közönséget.A svájci jódlisok a magyar fülnek szokatlan, de igen érdekes fülbemászó hangokat csaltak elő torkukból, a havasi kürtösök az alpesi hegyek-völgyek hangulatát idézték. Egy nyugatnémet trió lírai népi muzsikát játszott citerán, cimbalmon, tangóharmonikán, illetve gitáron — szép sikerrel. A magyar fellépők is kitettek magukért: Kovács Józsefné és Tanai Erzsébet úgy énekelt balladát, hogy életre keltek a keserű ízű népi történetek. Karsai Zsigmond, a népművészet mestere és felesége a néptánc egyik legavatottabb bemutatójaként aratott tetszést. A körmendi Béri Balog Ádám Táncegyüttes zempléni és somogyi táncokkal, lakócsi csizmaveréssel, székely forgatással és szökéssel tette színessé a műsort. A körmendiek ügyintézője Korbacsics Tibor boldogan újságolta fellépés után, milyen jó érzés szabad téren ilyen sok ember előtt sikerrel bemutatkozni, s külön öröm számukra, hogy mindezt a Regősék kíséretében tehették. Az egész napos nonstop műsor után még egy sokak által várt fellépés következett: a Regős együttes jubileumi koncertet adott a vár nagytermében. Kálóczy György, dr. Szabó Endre, Horváth Imre, Nagy György és a beteg Pongrácz Gézát helyettesítő Scheiber Aurél megmutatta, hogyan kell a népzenét érten, lelkesedéssel, örömmel játszani, boldogságot teremtve a jelenlévőknek, akik együtt éltek, lélegeztek a produkcióval. A műsor közben szót kért Erős János, a sárvári városi tanács elnökhelyettese, aki méltatta a zenekar eddigi tevékenységét, eredményes, sikeres útját. Gratulált ,az együttes tagjainak — köztük Borsos Gézának, a művészeti vezetőnek is, majd a város vezetősége nevében a „Sárvárért” emlékplakettet adta át a muzsikusoknak. Ezután Alexander Weigl, a Népművészet Nemzetközi Szervezetének osztrák főtitkára is felszólalt. — Történelmünk nagyon sok ponton kapcsolódik, örömmel mondhatom, hogy az összekötő szálakat a jelenben is sikerül szövögetni. A sport mellett a népművészet is összeköti a népeket, s együtt dolgozunk, küzdünk a békéért is, hiszen találkozni, énekelni és táncolni csak békében lehet. Nagyon boldogok vagyunk, hogy ismerkedhetünk a szép magyar népművészettel. A mi kapcsolatunk az itteni muzsikusokkal több mint szakmai, mi barátok vagyunk — mondta a főtitkár, majd a Regős együttes felé fordult. — Még sok-sok embert örvendeztessetek meg műsoraitokkal! Szeretettel gratulálok, s kérlek benneteket, maradjatok ilyenek, amilyenek most vagytok. ^ Búcsúzóul annak a gondolatnak adok hangot: jó lenne, ha jövőre nagyszabású nemzetközi népzenei találkozónak adhatna otthont Sárvár, amelynek megszervezésében természetesen mi is nagyon szívesen segítenénk. S ha jövőre jól sikerülne a fesztivál, akkor minden évben lehetne itt találkoznunk. Érdekes a javaslat, az illetékesek bizonyára fontolóra veszik majd a megvalósítás lehetőségét. A jubileummal egybekötött folklór nap az ünnepeltek ráadásszámaival, s — nem túlzás — tapsviharral fejeződött be. Sz. P. Fotó: B. S. Nagy sikert aratott a tízéves Regős együttes. Alexander Weigl, a Népművészet Nemzetközi Szervezetének főtitkára a színpadon. Karsai Zsigmond, a népművészet mestere és felesége. A vásárosok jó forgalmat bonyolítottak le. Ismeretlen Garay-versre bukkant Czeglédi Imre, a Békéscsabai Múzeum történésze a Békés című gyulai lap egyik 1882-i számában; az „Alföldön” cmű költemény hiányzik Garay János valamennyi eddig megjelent kötetéből, öszszes műveinek 1886-os ötkötetes kiadásából is. Az 1853-ban elhunyt költő 1882-ben lett volna 70 éves, így a verset valószínűleg az évforduló alkalmából jelentették meg a lapban, melynek közlése szerint az „Alföldön” című költemény Gyulán született, s rossz hangulata, szóhasználata arra utal, hogy a bukott szabadságharc után. Kísértetiesen hasonlít Petőfi Sándor 1844- ben íródott Az Alföld című versének első sorára (Mit nekem te zordon Kárpátoknak__). A Garayvers 3. Versszaka így hangzik: „Mit nekem te zordon vadonjáték? hisz / visszhangod csak hízelegni tud; / a csalódott benned míg vakon hisz / részvétet vár s gúnyolásra jut. / Harsogd vissza tört panaszt feledve / pártos felhők dörgő harczdalát; / ne tudd, mi az emberek keserve, / kebleden fiem könnyül úgyse terhe... / üdvözöllek, nyájas rónaság!” Czeglédi Imre szerint az „Alföldön” petőfies sora is arra utal, hogy e költemény 1849 után született. Garay János ily módon idézte Petőfi és a szabadságharc szellemét. Ismeretlen Garay-vers s