Vas Népe, 1983. augusztus (28. évfolyam, 181-205. szám)
1983-08-11 / 189. szám
Területfejlesztés közakarattal A népfront-mozgalom egyik kiemelt feladata, hogy alkalmat teremtsen az állampolgárokat leginkább foglalkoztató kérdések széles körű megvitatására, a felelős szervek előzetes elképzeléseinek megismeretetésére. A közeljövőben a terület- és településfejlesztés időszerű feladatairól, a helységek közötti, gyakorta indokolatlan különbségek felszámolásának előfeltételeiről, lehetőségeiről rendeznek társadalmi vitákat. L. Hegedűs László, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára a politikai mozgalom vezető testületének álláspontjáról, az eddigi fórumok tapasztalatairól nyilatkozott Seregi Lászlónak, az MTI munkatársának. Országos Tanácsunk az idén januárban tűzte napirendjére a terület- és településfejlesztés kérdéseit, s alakította ki ezzel kapcsolatos álláspontját. Javaslatainkat ezután eljuttattuk az MSZMP Központi Bizottságához és a Minisztertanácshoz, kérve, hogy azokat a hosszú távú tervek kidolgozásakor vegyék figyelembe. Egyúttal igényként fogalmaztuk megazt is, hogy kívánatos volna e nagyszabású munkába bevonni a lakosságot is. Annak ellenére, hogy tudjuk: a terület- és településfejlesztés bonyolult, alapos szakértelmet követelő feladat. Igazán színvonalas tervek azonban csak akkor készülhetnek, ha az előkészítés és a megvalósítás minden fázisában részt vesznek az állampolgárok. Tapasztalataink szerint ez a részvétel sohasem formális, hiszen a szakembereknél jóval pontosabban ismerik a helyi körülményeket. Végeredményben olcsóbb, gazdaságosabb megoldások születnek, születhetnek. Ezekről az ötletekről javaslatokról, a jó szándékból fakadó ajánlásokról nem mondhatunk le. Az országgyűlés, amely a közeljövőben tárgyalja meg a terület- és településfejlesztés helyzetetét, csak akkor dolgozhat közmegelégedésre, ha az elfogadandó dokumentumban tükrözteti az állampolgári véleményeket. A kiúit örökségeként hazánk térségeinek fejlettségi színvonala rendkívül eltérő. Az átgondolt területfejlesztési politika célja tehát nem lehet más, mint az, hogy ezeknek az indokolatlan különbségeknek a felszámolásán, megszüntetésén munkálkodjék. E szempontból alapvető jelentőségű, hogy az állampolgár a lakóhelyén, vagy annak közelében találjon munkaalkalmat. Ma ez még sokfelé megoldatlan probléma. Éppen ezért amellett foglalunk állást, hogy a termelőerők elhelyezését ne egyedül és kizárólag a természeti-közgazdasági adottságok szabják meg, hanem befolyásolják az eddiginél lényegesen jobban a társadalmi érdekek is. — Tévedés ne essék: nem azt szorgalmazzuk, hogy szerte az országban nagy ipari üzemeket telepítsenek — ez a törekvés egyébként is megfeneklene a mostanában kibontakozó, elsősorban a termelő szervezetek és az állampolgárok vállalkozási kedvre építő folyamatok jellege miatt. Ellenben arra töreksünk, hogy a jelenleg szűkös munkalehetőségeket kínáló területeken kapjon otthont, honosodjék meg a feldolgozóipar és a fogyasztási szolgáltatás. Ez a terv azonban csak akkor válhat valóra, ha az ipari nagyüzemek, valamint a mezőgazdasági és fogysztási szövetkezetek felismerik a fejlesztésben rejlő előnyöket. A termelőerők magasabb szintű, gazdaságosabb működtetése megköveteli a megfelelően fejlett infrastruktúrát. Úgy látjuk, hogy éppen infrastruktúránk viszonylagos elmaradottsága akadályozza a meglevő termelőerők gazdaságosabb kihasználását. Amikor a háttérágazatok fejlesztését tervezzük, még kevésbé nélkülözhetjük az állampolgárok javaslatait. Hiszen ebben az érdekeltségük közvetlenebb, nyilvánvalóbb, egyértelműbb. Ahhoz, hogy ez az érdekeltség kellőképpen kifejezésre is juthasson, indokoltnak tartjuk a beleszólás lehetőségeinek és garanciáinak megteremtését, a résztvevők körének bővítését. A közvélemény szerepe világszerte nő. Nincs ez másképp hazánkban sem. Erejét jelzi, hogy társadalmi nyomásra megváltoztatták például az Mles autópálya útvonalát, s gondoskodtak a nagymarosi vízlépcső ártalmas környezeti hatásainak kiszűréséről. A közvélemény ilyen „működtetése” azonban nemcsak anyagi haszonnal jár, de erősíti a társadalmi ellenőrzés, a nyilvánosság fontosságába vetett hitet, és növeli az emberek személyes felelősségét a közügyek iránt, minden iránt, amiaz ő egyetértésükkel, jóváhagyásukkal jött létre. A népfrontmozgalom határozott törekvése, hogy javuljon a tájékoztatás minősége, sa lakosság időben és rendszeresen tudomást szerezhessen az életkörülményeit alapvetően befolyásoló tervekről, szándékokról. Vitáinkon minden bizonnyal sok szó esik majd a településpolitika időszerű kérdéseiről, a továbblépés követendő módozatairól. El kell érni, hogy az állampolgári egyenlőség ebben a vonatkozásban is érvényesüljön. Magyarán, ne legyenek akkora különbségek a települések között, a lakosság mindenütt — faluban és városban — egyaránt találja meg az emberi élet nélkülözhetetlen előfeltételeit, intézményi rendszereit. — A Hazafias Népfront Országos Tanácsának álláspontja ebben a kérdésben is világos: nincs és nem is lehet alá- és fölérendeltségi viszony az egyes települések között. Az állampolgár számára a saját, szűkebb pátriája a legfontosabb és ezért aligha marasztalható el. Ellenkezőleg! Erre a jó értelemben vett patriotizmusra, felfokozott tettvágyra kell, és — tapasztalataink igazolják — lehet is építeni, számítani. — Fontos, hogy váljék még szorosabbá a lakosság és a közigazgatási — népképviseleti — szervek együttműködése. Növekedjen a helyi tanácsok önállósága, s legyen gazdaságilag is megalapozott. A rendelkezésére álló összegekkel a tanács valójában csak akkor tud jól sáfárkodni, ha mindenkor maga mögött érezheti a lakosság megértő támogatását. Erre viszont csak akkor, számíthat, ha az emberek ismerik a helyi fejlesztési elképzeléseket, a rövid és hosszabb távú terveket. A helyi államhatalmi szervek eredményesebb munkájának további előfeltétele: csökkenjen a tanácsi testületek létszáma, egyúttal fokozódjék aktivitása, vitakészsége. Ha döntéseiket közvetlenül, áttételek nélkül, az állampolgárok véleményének meghallgatásával és figyelembevételével hozzák meg, várhatóan megpezsdül a közélet, növekszik az emberek érdeklődése településük sorsa iránt. A Hazafias Népfront Országos Tanácsa azon munkálkodik, hogy a kormány terület- és településfejlesztéssel kapcsolatos előzetes tervei minél szélesebb körben váljanak ismertté, a közösségek beszédtémájává. Csakis így, az állampolgári ötletek, javaslatok csokorba gyűjtésévelérhető el, hogy a végleges dokumentum megalapozott, a közakaratot tükröző dokumentum legyen — mondotta S. Hegedűs László. S. Hegedűs László nyilatkozata az ország közepén a nagyréten ban dobták le Hirosimára a pusztító atombombát... Késő este a fiatalok gyertyákat gyújtottak, népszerű együttesek szórakoztatták őket. Ekkorra derült ki, hogy a békefesztiválra 300 ezren érkeztek. Sokan itt töltötték az éjszakát is. Másnap a tömeg menetet alkotva a jeltoronyhoz vonult, ahol a Himnusz és a beszédek elhangzása után kazettába helyezték a békeüzeneteket, a háború ellen tiltakozó írásokat, s befalazták ezeket a jeltorony melletti betonoszlopba. Záróeseményként elégették a háború szellemét. Mindezen nem csorbított a A fa tetején szalagok. Akinek sikerült egyet lehoznia — jutalmazták. Szórakoztató műsorszám ... nagyréten zajló, országos búcsú, mert önfeledten szórakozni, kikapcsolódni csak békében lehet. ★i Pusztavacs, az egyébként szerény település lassacskán fogalommá válik. Hírlik, hogy a jövőben is rendeznek hasonlóan nagyszabású békefesztivált. Talán ezért érdemes néhány fogyatékosságot megemlíteni, az ünneprontás szándéka nélkül. Alapvetően a közlekedést. Sok ezer embert keserített el, hogy közvetlenül a cél előtt kénytelen volt órákat (!) közlekedési dugóban tölteni, mivel a forgalom egész egyszerűen összeomlott. Volt, aki emiatt visszafordult, botrányos jelenetek is adódtak. Az ok: a beígért útépítés elmaradt, a parkolásra alkalmas erdei bekötőutakat markolóval gödrösítették ... Nem valósították meg az egyirányúsítást sem. A látottak és a tapasztaltak alapján az autóval, vagy busszal érkezők fogadásának feltételei nevű adottak. A fesztivál színhelyéről hiányoztak a szemétgyűjtő konténerek, s csupán néhány illemhelyet állítottak fel. Aprónak tűnő hiányosságok ugyan, de kedvezőtlenül hatottak a fesztivál színvonalára. Mindezekért a Képes Újság nem hibáztatható — túlnőtt rajtuk az országos találkozó. A jövőben talán érdemes lenne bevonni a szervezésbe más intézményeket, gyakorlattal rendelkező társadalmi és tömegszervezeteket. Mert a pusztavacsi fesztivál nagyszerű eszme jegyében fogant, s ehhez a körülményeknek is méltóaknak kell lenniük. Mindenesetre maradandó élmény volt az augusztus 6—7-i találkozó. A kor Tömeg a központi színpad előtt, a csoportos esküvőre várva. 1983. augusztus 11. Csütörtök Rutinból veszélyes Szombathely, Ady tér. Harmadikként várakozom a sorban, hogy személygépkocsival balra a Petőfi Sándor utcára kanyarodhassak. A jelzőlámpa piros. Van idő cigarettára gyújtani. A jobb oldali sávban már megindulhatott a forgalom, a jobbra kanyarodók előtt zöldre váltott a lámpa. Az előttem várakozók ennek nyomán ■— saját sávjuk lámpáját nem figyelve — szintén elindulnak. Már-már követném a kocsikat, de fölpillantok a lámpára, s látom, hogy még mindig piros. A korábban előttem várakozó két személyautó kicsúszott a piroson, szerencsére a kereszteződésben a másik irányból nem volt forgalom. Biztosra veszem: a két gépkocsivezető egyszerűen észre sem vette, mekkorát hibázott. A súlyos közlekedési vétség oka kétségtelenül a figyelmetlenség — esetünkben nyilvánvaló, hogy a vétség elkövetői rutinból vezettek. Aki gyakran jár ugyanazon az útvonalon, egy idő után egyszerűen kezdi figyelmen kívül hagyni a közlekedési jelzéseket. Nem biztos, hogy szándékosan, de a közlekedésnek azok a moz- s zanatai is automatizálód- I nak, amelyeket semmi- " képpen sem lenne sza- ■ bad kellő figyelem és I összpontosítás nélkül, I emlékezetből alkalmazni. ■ Az Ady térről a Petőfi _ Sándor utcára jobbra, I illetve balra kanyarodva I néha együtt, néha külön- külön váltanak zöldre a ■ lámpák. Akik előttem ki- I hajtottak a piros jelzés I ellenére, nyilván csak " arra emlékeztek, hogy ■ amikor a jobbra kanya- I rodók elindulnak, ugyan- | csak zöld jelzést kapnak a balra kanyarodók is. ■ Ez nem mindig igaz, mi- ■ vel a lámpák két vari- tációban működnek. ■ ön- és közveszélyes B „csalás” rutinból vezet- I ki. Amikor a közlekedési balesetekről szóló rendőrségi tudósításokban azt _ olvassuk, hogy az elő- I idéző okok között a fi- I gyelmetlenségé a fősze- ■ rep, valójában gyakran _ a rosszul értelmezett ru- I tinról van szó. Pedig I nem az a jó gépkocsive- I zető, aki emlékezetből is _ el tudja vezetni az au- E tóját, hanem aki úgy I közlekedik az ismerős út- ■ szakaszokon is, mintha m életében először járna I ott... I (b—on) ■ rrffiTmt~ iiiMM 11 a. .an. -j •r ’tűr ■ Egy hasznos vetélkedő A Vas megyei Távhőszolgáltató Vállalat nem tartozik a sok gépkocsivezetőt foglalkoztatók közé. Mégis fontosnak tartják, hogy sofőrjeik rendszeres továbbképzéseken vegyenek részt, közlekedési ismereteik állandóan naprakészek legyenek. Az elmúlt hét végére olyasvalamit találtak ki, ami továbbképzés is és verseny is egyben. Mert avetélkedők országában ki az, aki nem szeretné másokkal összemérni felkészültségét annak érdekében, hogy eldöntsék, ki a legjobb gépkocsivezető? A vállalat gazdasági vezetése és társadalmi szervei által szervezett vetélkedő igazi erőpróba volt a résztvevőknek, ötven perc alatt kellett a tesztlapokat kitölteni. Bizony nem volt könnyű a KRESZ-kérdésekre és a politikai totóra válaszolni. Mégis jó eredmények születtek — az ATI szakembere szerint jobbak, mint néhány szállítási vállalatnál. Az elméleti feladatok után következett az akadálypálya. A versenyzőkneknemcsak arra kellett ügyelniök, hogy ne döntsék fel a pályát jelölő bójákat, hanem arra is, hogy minél kevesebb üzemanyagot használjanak fel, no és természetesen a legrövidebb idő alatt tegyék meg a távot. Mind a tizenkilenc versenyző kitett magáért, a végső sorrend szoros versenyben alakult ki. Hogy miért hasznos egy ilyen vetélkedő? Bizonyára több szempontot is fel lehetne sorolni. Most csak egyet hadd említsünk: felfrissíti a közlekedési ismereteket, s nem hagyja elfelejteni, hogy mindig az életé az elsőbbségi (soó) Javaslatunk Nyári íróasztal. (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3