Vas Népe, 1984. május (29. évfolyam, 102-126. szám)

1984-05-15 / 112. szám

­ A Pánhellén Szocialis­ta­­Mozgalom első kong­resszusa ismét Andreasz Papandeut választotta meg a mozgalom elnöké­vé. A május 10-e és 13-a között Athénben megren­dezett tanácskozáson" a görögországi kormány­párt szerepét betöltő PA­SZOK 2400 képviselője elfogadta a Központi Bi­zottság beszámolóját. ir Hétfőn nulla órakor megkezdődött az NSZK- ban a fémipari sztrájk. Célja a több mint két­milliós munkanélküliség csökkentése a heti mun­kaidő leszállításának ki­kényszerítésével. ir Befejezte albániai lá­togatását Nguyen Thi Dinh, a VKP KB tagja. A Vietnami Nőszövetség elnöke. Az általa vezetett nőszövetségi küldöttsé­get elutazása előtt fo­­gadta Adil Carcani, az Albán Munkapárt KB PB tagja, miniszterelnök. Az albán kormányfő a találkozón szorgalmazta a két ország kapcsolatai­nak további erősítését minden területen. Budapesti pártdelegáció Moszkvában Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Budapesti Párt­­­bizottság első titkárának ve­zetésével hétfőn budapesti pártdelegáció érkezett Moszkvába. A küldöttséget a moszkvai repülőtéren Viktor Grisin, az SZKP KB PB tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, valamint Vlagyimir Promisz-­­ov, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi tanács vb elnöke fogadta. Konfliktus a Citroennél A Párizs környéki Aul­­nay-ban a Citroen gépkocsi­gyár üzemét a hét vége óta megszállva tartják a sztráj­koló munkások, hogy az igazgatóság a Citroen-művek gyáraiban 6000 munkahelyet meg akar szüntetni. Ez kü­lönösen az Aulnay-ban mű­ködő üzemet sújtaná. Henri Krasucki, a CGT főtitkára hangsúlyozta: a kormány nem tanúsít elég erős ellenállást a francia és nemzetközi nagytőke nyo­másával szemben. Ha a je­lenlegi ütemben folynak to­vább a munkahely-megszün­tetések, a munkanélküliek száma el fogja érni a há­rommilliót. Két év alatt leküzdhető a jelenlegi válság A jugoszláv kormány munkájáról Társadalmunk az elmúlt két esztendőben a kedvezőt­len nemzetközi helyzet és a belső nehézségek ellenére is megőrizte stabilitását s a szocialista önigazgatási rend­szer minden társadalmi-poli­tikai erejének még határo­zottabb mozgósításával a következő két évben leküzd­hető a jelenlegi válság — jelentette ki hétfőn délelőtt Belgrádban Milka Planinc. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke az alkotmányos elő­írásoknak megfelelően a megbízatási időszak feléhez érve jelentést terjesztett a képviselőház mindkét taná­csának együttes ülése elé a kormány kétéves munkájá­ról. Planinc emlékeztetett rá, hogy a kormány igen nehéz körülmények között kezdte meg tevékenységét, amely­ben mindenekelőtt a gazda­sági stabilizációs feladatok teljesítésére összpontosított és számos területen már si­került kezdeti eredménye­ket elérni. Ezek sorában ki­emelte az ország külső fize­tőképességének megőrzését, a kivitel növelését, amely a behozatal visszafogásával együtt hosszú évek után el­ső ízben 300 millió dolláros többletet eredményezett az ország fizetési mérlegében. Reálisnak nevezte azt a célt, hogy 1986-ra megáll­jon az adósságállomány nö­vekedése, s az évtized vé­gére pedig a jelenlegi felére csökkenjenek az évi fizetési kötelezettségek, amelyek ily módon a rendszeres deviza­­bevételeknek csupán 25 szá­zalékát tennék ki. A kor­mány elnöke az eredmények között szólt a fogyasztás, a közkiadások, a beruházások visszafogásáról, kitérve ez­zel összefüggésben az élet­­színvonal kényszerű csök­kenésének kérdésére is. Milka Planinc expozéjá­ban kitért azokra a bíráló megállapításokra, amelyek a kormány munkájáról a kü­lönböző képviselőházi bi­zottságokban a múlt héten hangzottak el. A képviselők főként a kormányzati mun­ka késlekedéseit, illetve a túlzottnak minősített kor­mánybeavatkozást kifogásol­ták. A kormányfő önkritiku­san elismerte, hogy egyes kérdések megoldásában a kormány késett és jelenleg is késésben van. Ennek az egyik fő oka azonban az — mondotta,­­ hogy a gazda­sági bajok sokkal mélyeb­ben gyökereznek, mint ahogy a gazdaságszilárdítási prog­ram egy évvel ezelőtti el­fogadásakor gondolták. A kormányfő bejelentette: hamarosan olyan újabb je­lentős intézkedések kerülnek elfogadásra, amelyek a bank-, a hitel- és a deviza­rendszert, az adópolitikát érintik. Milka Planinc ha­tározottan állást foglalt a stabilizációs programban ki­tűzött mélyreható változta­tások megvalósítása mellett.­­ A Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizott­ságának elnöksége hétfői ülésén az elnökség elnökévé választotta Mika Spiljakot, akinek kedden — a kollek­tív­­államfői testület többi tagjához hasonlóan — lejár megbízatási ideje a jugoszláv államel­nökségben. A szövetségi képviselőház­ban kedden iktatják be az új összetételű államelnökség nyolc tagját, akiket már megválasztottak ötéves meg­bízatási időszakra az egyes tagköztársaságok és tartomá­nyok képviselőházai. (Az elnökség kilencedik tagja hivatalból a JKSZ KB el­nökségnek mindenkori elnö­ke). Horvátországot a testü­letben Spiljak után Joszip Vrhovec, a Horvát KSZ KB elnökségének eddigi elnöke képviseli. Az államelnökség megvá­­­lasztott tagjai között van Sztane Dolanc és Lazar Mojszov, a kétéves munká­járól hétfőn számot adott Planinc-kormány belügyi és külügyi titkára (minisztere), akik ily módon kiválnak a szövetségi végrehajtó tanács­ból (kormányból). A kor­mányban ezen kívül még to­vábbi személycserék is vár­hatók. Honecker megakadályozni a nukleáris katasztrófát A Varsói Szerződés tagál­lamainak néhány napja a NATO-államokhoz intézett felhívása ismét bizonyítja a szocialista államok készsé­gét arra, hogy érezhető lé­péseket tegyenek a nemzet­közi helyzet megjavítására — hangsúlyozta Erich Ho­­necker René Peyre-hez, a Francia Frontharcosok és Háborús Áldozatok Társasá­gainak Szövetsége elnökéhez intézett, hétfőn közzétett le­velében. Egyúttal ismét le­szögezte, hogy a Német De­mokratikus Köztársaság mindent megtesz a Helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításáért. René Peyre a közelmúlt­ban arról kért tájékoztatást az európai biztonsági érte­kezleten részt vett államok kormányfőinek címzett le­velében, hogy országaik mi­lyen mértékben járulnak hozzá a Helsinki záróok­mány teljesítéséhez, és a stockholmi bizalomerősítő konferencia sikeréhez. Az NSZEP KB főtitkára, államfő válaszában rámuta­tott arra, hogy az új ameri­kai nukleáris rakéták nyu­gat-németországi telepítése tetemesen megnövelte Euró­pában az atomösszecsapás veszélyét. Az NDK minden­nél fontosabbnak tartja, hogy a megegyezésre kész erőkkel összefogva megaka­dályozza egy nukleáris ka­tasztrófa bekövetkezését. Mindig is arra törekedett, hogy kapcsolatait a záróok­mányban foglalt elvek alap­ján fejlessze az eltérő tár­sadalmi rendszerű államok­kal jövőben is. A záróokmány megvalósí­tása azonban nem lehet egy­irányú utca — figyelmezte­tett Honecker. A helsinki okmányt aláíró államoknak egyenlő mértékben teljesí­teniük kell minden részé­ben, amit vállaltak — írta. Ismét aláhúzta a szocialista országok Prágában, Moszk­vában és Buda­pesten tett békekezdeményezéseinek je­lentőségét és időszerűségét. A Varsói Szerződés tag­államainak néhány napja a NATO-hoz intézett felhívása megerősítette, hogy kevesebb fegyverrel kell több bizton­ságot teremteni Európában a katonai egyensúly megőr­zése mellett. Ennek feltéte­le: visszaállítani azt a hely­zetet, amely az új amerikai első csapást mérő fegyverek nyugat-európai telepítése előtt állt fenn — mutatott rá Honecker. Megemlékezések a magyar zsidóság deportálásának 40. évfordulóján Hazánk 40 esztendővel ez­előtti német megszállása nyomán a magyar zsidóság életében bekövetkezett tra­gikus eseményekre, a töme­ges deportálások megkezdé­sére emlékezve gyászisten­tiszteletet tartott vasárnap délelőtt a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitköz­ség a Kozma utcai izraelita temetőben. A gyászünnepsé­gen az izraelita felekezet, a magyarországi egyházak és felekezetek, valamint kül­földi zsidószervezetek kép­viselői emlékeztek a depor­tálás áldozatául esett mártí­rokra. A megemlékezésen jelen voltak az állami és társadalmi szervezetek kép­viselői, ott volt Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egy­házügyi Hivatal elnökhelyet­tese. A résztvevők előtt első­ként dr. Scheiber Sándor fő­rabbi, az Országos Rabbites­tület elnöke, az Országos Rabbiképző Intézet igazgató­professzora mondott beszé­det. Emlékeztetett arra, hogy 40 évvel ezelőtt a fékevesz­tett őrület elsöpört élőt, er­kölcsöt, házakat, városokat, elsöpörte évszázadok alkotá­sait. Megsemmisítette az emberi kultúrát és az em­beri méltóságot. Mint mond­ta, a nácizmus 6 millió eu­rópai zsidó áldozatának hamvai szétszóródtak Au­schwitz lankáin és Treblin­­ka mezein, lemosódtak Len­gyelország erdeiben, sírjaik domborodnak kontinensünk széltében-hosszában. Dr. Scheiber Sándor az elhuny­takra, s a történelem leg­nagyobb tömeggyilkosságá­nak 600 ezer magyar zsidó mártírjára emlékezve föl­hívta a figyelmet az utókor felelősségére is, hogy ami történt, meg ne ismétlődhes­sék. A magyarországi protes­tantizmus egyházai — a re­formátus, a baptista, a me­todista egyházak, a Szabad­egyházak Tanácsa, az orto­dox­ egyházak — nevében dr. Bartha Tibor püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Ta­nácsának elnöke szólt a ke­­gyeletes ünnepségen megje­lentekhez. Dr. Káldy Zoltán, az Evangélikus Egyház or­szágos püspök-elnöke arra figyelmeztetett, hogy min­den olyan jelenséget, amely ma a fasizmusra utal, sőt már fasizmus, csírájában el kell fojtani. Dr. Ferencz Jó­zsef, az Unitárius Egyház püspöke a magyar zsidóság gyászában osztozva a már­tírok soha nem múló emlé­kéről beszélt, majd dr. Arthur Schneier, New York-i főrab­bi tolmácsolta részvétét, rá­mutatva az embertelen esz­mék elleni tétlenség veszé­lyeire. Délután az izraelita hit­község Síp utcai székházá­nak Goldmark-termében emlékező gyászülést tartot­tak. A gyászülést Héber Im­re, a MIOK és a BIH elnö­ke nyitotta meg, majd dr. Salgó László főrabbi, az Or­szágos Rabbitanács elnökhe­lyettese mondott beszédet. A főrabbit követően Kál­lai Gyula, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra, majd dr. Lékai László bíbo­ros, a Magyar Római Kato­likus Püspöki Kar elnöke szólt a gyászülés résztvevői­hez. ★ Sarlós István, a Miniszter­­tanács elnökhelyettese hét­főn a Parlamentben fogadta a Zsidó Világkongresszus küldöttségét. Prof. Israel Singer központi igazgatót, dr. Gerhard Riegner kor­mányzó testületi társelnököt, Serge Cwaigenbaumot, az európai tagozat igazgatóját, és dr. Arthur Schneier New York-i főrabbit, akik a ma­gyar zsidóság deportálása megkezdésének 40. évfordu­lója alkalmából rendezett megemlékezésekre érkeztek hazánkba. A fogadáson jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Héber Imre, a Magyar Izraeliták Országos­ képviseletének elnöke. 2 Nyugat-európai rakétatelepítésre Szovjet—NDK válaszintézkedés A TASZSZ hírügynökség hétfőn közzétette a Szovjet­unió Honvédelmi Minisztériumának alábbi közleményét: Nyugat-Európában folytatódik az amerikai közepes ha­tótávolságú rakéták telepítése. Ezért a Szovjetunió és más szocialista országok kénytelenek válaszintézkedéseket tenni saját biztonságuk garantálása érdekében. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmében — válaszul az amerikai rakéták nyugat-európai országok területén tör­ténő telepítésére — az NDK területén további megnövelt hatótávolságú harcászati-hadműveleti rakéták komplexu­mainak telepítésére kerül sor. A Varsói Szerződés tagállamainak válaszlépései a jövő­ben is szigorúan olyan határokon belül maradnak, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az erőegyensúly fenntartá­sához a Szovjetuniót és szövetségeseit fenyegető konkrét veszély semlegesítéséhez, nevezetesen azokból az irányok­ból, ahol sor került az új amerikai rakétáik telepítésére. Földrengés Bosznia-Hercegovinában Hétfőre virradóra számos kisebb és négy erősebb föld­rengés volt Bosznia-Herceg­ovina délnyugati térségében, a szarajevói rádió híradása szerint azonban ezek egyike sem közelítette meg intenzi­tásban a vasárnap délutánit, amely a 12 beosztású Mer­calli-skálán elérte a 7,5 fo­kot. Az érintett körzet la­kossága villanyfény mellett, felöltözve töltötte az éj­szakát, segélykérő telefonhí­vások azonban nem futottak be sem a mentőkhöz, sem a tűzoltókhoz. A vasárnap délután 14 óra 46 perckor bekövetkezett földrengés epicentruma Sza­rajevótól mintegy száz kilo­méterrel délnyugatra, a ten­gerpart közelében helyezke­dett el; a földmozgás egy halálos áldozatot követelt, és elsősorban öregebb házak­ban okozott károkat. Több községnek megszakadt a vil­lanyáramellátása, s a föld­csuszamlások fennakadáso­kat okoztak az adriai ten­gerpart mentén húzódó autóút néhány szakaszán, elsősorban Neum és Opuzen között. A földrengést meg­érezték Splitben és környé­kén, vagyis az epicentrum­tól északra éppúgy, mint délre, Dubrovnik térsége­iben. A megrémült emberek sokhelyütt a házaikból az utcákra rohantak. A jugoszláviai földrengés súlyos földcsuszamlásokat okozott az adriai tengerpart mentén húzódó autóúton. A képen lát­ható autóra Neum közelében sziklák zuhantak. A benn­­ülők közül egy személy meghalt, az autó vezetője sérülést szenvedett. Az Egészségügyi Világszervezet vitájában Magyar felszólalás i1. Az Egészségügyi Világszervezet általános vitájában fel­szólalt Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. Beszé­dében hangsúlyozta, hogy ma a legfontosabb feladat a há­borús veszély elhárítása, a béke megőrzése. Sürgette, hogy az egyes országok egészségügyi dolgozói az eddigieknél is szervezettebben és fokozott aktivitással vegyenek részt az eny­hültebb nemzetközi légkör megteremtéséért folytatott küzdelemben. Elismeréssel szólt az ENSZ közép- és hosszú távú szak­mai programjairól, amelyeknek kimunkálásában és végre­hajtásában a szocialista országok élenjáró szerepet játszot­tak. Rámutatott arra, hogy a fejlett országokban az egész­ségügyi helyzet javításának alapfeltétele az egyének és az egész társadalom tudatos és aktív részvétele az egészségká­rosító környezeti hatások leküzdésében, az egészséges élet­mód kialakításában. Még az elnökválasztási év tavaszán is belpolitikai szen­zációnak számított, hogy az Egyesült Államokban hét­ezer oldalnyi titkos doku­mentumot szabadítottak fel betekintésre a történészek és újságírók számára. Nem akármilyen okmányokról van szó. A dokumentumok a hírhedt Szövetségi Nyomozó Iroda (Federal Bureau of Investigation — FBI) pán­célszekrényében feküdtek. Az FBI egyik tisztségviselő­je így nyilatkozott: „Eddig úgy őriztük ezeket a szekré­nyeket, mintha rákkeltő szérumot rejtenének”. A megjegyzés magyarázata az volt, hogy nemcsak titkos FBI okmányokról van szó, hanem egyenesen olyanok­ról, amelyek az iroda hír­­hedett és 1972-ben elhunyt igazgatójának, J. Edgar Hoovernek a­­bizalmas ma­gán-feljegyzéseit tartalmaz­ták. Mindenekelőtt azt kell le­szögezni, hogy a hétezer ol­dal — amely az úgynevezett „információk szabadságát biztosító törvény” alapján került nyilvánosságra — nem az FBI tevékenységé­nek lényegét érinti. Hoover magánfeljegyzéseiből ugyan­is tízezer oldalt visszatar­tottak, azzal az indokolás­sal, hogy az „nemzetbizton­sági érdekeket” érint és így nem esik az említett tör­vény hatálya alá. Minden ok megvan arra, hogy feltételezzük: az igazi titkokat a lakat alatt ma­radt oldalak rejtik. Hiszen az FBI (amelyet 1908-ban a központi kormány által ül­dözendő, tehát az egyes ál­lamok hatáskörén túlmenő köztörvényes bűncselekmé­nyek üldözésére hoztak lét­re) már az első világháború 1984. május 15. Kedd

Next