Vas Népe, 1984. május (29. évfolyam, 102-126. szám)
1984-05-15 / 112. szám
A Pánhellén SzocialistaMozgalom első kongresszusa ismét Andreasz Papandeut választotta meg a mozgalom elnökévé. A május 10-e és 13-a között Athénben megrendezett tanácskozáson" a görögországi kormánypárt szerepét betöltő PASZOK 2400 képviselője elfogadta a Központi Bizottság beszámolóját. ir Hétfőn nulla órakor megkezdődött az NSZK- ban a fémipari sztrájk. Célja a több mint kétmilliós munkanélküliség csökkentése a heti munkaidő leszállításának kikényszerítésével. ir Befejezte albániai látogatását Nguyen Thi Dinh, a VKP KB tagja. A Vietnami Nőszövetség elnöke. Az általa vezetett nőszövetségi küldöttséget elutazása előtt fogadta Adil Carcani, az Albán Munkapárt KB PB tagja, miniszterelnök. Az albán kormányfő a találkozón szorgalmazta a két ország kapcsolatainak további erősítését minden területen. Budapesti pártdelegáció Moszkvában Maróthy Lászlónak, az MSZMP Politikai Bizottsága tagjának, a Budapesti Pártbizottság első titkárának vezetésével hétfőn budapesti pártdelegáció érkezett Moszkvába. A küldöttséget a moszkvai repülőtéren Viktor Grisin, az SZKP KB PB tagja, a moszkvai városi pártbizottság első titkára, valamint Vlagyimir Promisz-ov, az SZKP KB tagja, a moszkvai városi tanács vb elnöke fogadta. Konfliktus a Citroennél A Párizs környéki Aulnay-ban a Citroen gépkocsigyár üzemét a hét vége óta megszállva tartják a sztrájkoló munkások, hogy az igazgatóság a Citroen-művek gyáraiban 6000 munkahelyet meg akar szüntetni. Ez különösen az Aulnay-ban működő üzemet sújtaná. Henri Krasucki, a CGT főtitkára hangsúlyozta: a kormány nem tanúsít elég erős ellenállást a francia és nemzetközi nagytőke nyomásával szemben. Ha a jelenlegi ütemben folynak tovább a munkahely-megszüntetések, a munkanélküliek száma el fogja érni a hárommilliót. Két év alatt leküzdhető a jelenlegi válság A jugoszláv kormány munkájáról Társadalmunk az elmúlt két esztendőben a kedvezőtlen nemzetközi helyzet és a belső nehézségek ellenére is megőrizte stabilitását s a szocialista önigazgatási rendszer minden társadalmi-politikai erejének még határozottabb mozgósításával a következő két évben leküzdhető a jelenlegi válság — jelentette ki hétfőn délelőtt Belgrádban Milka Planinc. A Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke az alkotmányos előírásoknak megfelelően a megbízatási időszak feléhez érve jelentést terjesztett a képviselőház mindkét tanácsának együttes ülése elé a kormány kétéves munkájáról. Planinc emlékeztetett rá, hogy a kormány igen nehéz körülmények között kezdte meg tevékenységét, amelyben mindenekelőtt a gazdasági stabilizációs feladatok teljesítésére összpontosított és számos területen már sikerült kezdeti eredményeket elérni. Ezek sorában kiemelte az ország külső fizetőképességének megőrzését, a kivitel növelését, amely a behozatal visszafogásával együtt hosszú évek után első ízben 300 millió dolláros többletet eredményezett az ország fizetési mérlegében. Reálisnak nevezte azt a célt, hogy 1986-ra megálljon az adósságállomány növekedése, s az évtized végére pedig a jelenlegi felére csökkenjenek az évi fizetési kötelezettségek, amelyek ily módon a rendszeres devizabevételeknek csupán 25 százalékát tennék ki. A kormány elnöke az eredmények között szólt a fogyasztás, a közkiadások, a beruházások visszafogásáról, kitérve ezzel összefüggésben az életszínvonal kényszerű csökkenésének kérdésére is. Milka Planinc expozéjában kitért azokra a bíráló megállapításokra, amelyek a kormány munkájáról a különböző képviselőházi bizottságokban a múlt héten hangzottak el. A képviselők főként a kormányzati munka késlekedéseit, illetve a túlzottnak minősített kormánybeavatkozást kifogásolták. A kormányfő önkritikusan elismerte, hogy egyes kérdések megoldásában a kormány késett és jelenleg is késésben van. Ennek az egyik fő oka azonban az — mondotta, hogy a gazdasági bajok sokkal mélyebben gyökereznek, mint ahogy a gazdaságszilárdítási program egy évvel ezelőtti elfogadásakor gondolták. A kormányfő bejelentette: hamarosan olyan újabb jelentős intézkedések kerülnek elfogadásra, amelyek a bank-, a hitel- és a devizarendszert, az adópolitikát érintik. Milka Planinc határozottan állást foglalt a stabilizációs programban kitűzött mélyreható változtatások megvalósítása mellett. A Horvát Kommunisták Szövetsége Központi Bizottságának elnöksége hétfői ülésén az elnökség elnökévé választotta Mika Spiljakot, akinek kedden — a kollektívállamfői testület többi tagjához hasonlóan — lejár megbízatási ideje a jugoszláv államelnökségben. A szövetségi képviselőházban kedden iktatják be az új összetételű államelnökség nyolc tagját, akiket már megválasztottak ötéves megbízatási időszakra az egyes tagköztársaságok és tartományok képviselőházai. (Az elnökség kilencedik tagja hivatalból a JKSZ KB elnökségnek mindenkori elnöke). Horvátországot a testületben Spiljak után Joszip Vrhovec, a Horvát KSZ KB elnökségének eddigi elnöke képviseli. Az államelnökség megválasztott tagjai között van Sztane Dolanc és Lazar Mojszov, a kétéves munkájáról hétfőn számot adott Planinc-kormány belügyi és külügyi titkára (minisztere), akik ily módon kiválnak a szövetségi végrehajtó tanácsból (kormányból). A kormányban ezen kívül még további személycserék is várhatók. Honecker megakadályozni a nukleáris katasztrófát A Varsói Szerződés tagállamainak néhány napja a NATO-államokhoz intézett felhívása ismét bizonyítja a szocialista államok készségét arra, hogy érezhető lépéseket tegyenek a nemzetközi helyzet megjavítására — hangsúlyozta Erich Honecker René Peyre-hez, a Francia Frontharcosok és Háborús Áldozatok Társaságainak Szövetsége elnökéhez intézett, hétfőn közzétett levelében. Egyúttal ismét leszögezte, hogy a Német Demokratikus Köztársaság mindent megtesz a Helsinki záróokmányban foglaltak megvalósításáért. René Peyre a közelmúltban arról kért tájékoztatást az európai biztonsági értekezleten részt vett államok kormányfőinek címzett levelében, hogy országaik milyen mértékben járulnak hozzá a Helsinki záróokmány teljesítéséhez, és a stockholmi bizalomerősítő konferencia sikeréhez. Az NSZEP KB főtitkára, államfő válaszában rámutatott arra, hogy az új amerikai nukleáris rakéták nyugat-németországi telepítése tetemesen megnövelte Európában az atomösszecsapás veszélyét. Az NDK mindennél fontosabbnak tartja, hogy a megegyezésre kész erőkkel összefogva megakadályozza egy nukleáris katasztrófa bekövetkezését. Mindig is arra törekedett, hogy kapcsolatait a záróokmányban foglalt elvek alapján fejlessze az eltérő társadalmi rendszerű államokkal jövőben is. A záróokmány megvalósítása azonban nem lehet egyirányú utca — figyelmeztetett Honecker. A helsinki okmányt aláíró államoknak egyenlő mértékben teljesíteniük kell minden részében, amit vállaltak — írta. Ismét aláhúzta a szocialista országok Prágában, Moszkvában és Budapesten tett békekezdeményezéseinek jelentőségét és időszerűségét. A Varsói Szerződés tagállamainak néhány napja a NATO-hoz intézett felhívása megerősítette, hogy kevesebb fegyverrel kell több biztonságot teremteni Európában a katonai egyensúly megőrzése mellett. Ennek feltétele: visszaállítani azt a helyzetet, amely az új amerikai első csapást mérő fegyverek nyugat-európai telepítése előtt állt fenn — mutatott rá Honecker. Megemlékezések a magyar zsidóság deportálásának 40. évfordulóján Hazánk 40 esztendővel ezelőtti német megszállása nyomán a magyar zsidóság életében bekövetkezett tragikus eseményekre, a tömeges deportálások megkezdésére emlékezve gyászistentiszteletet tartott vasárnap délelőtt a Magyar Izraeliták Országos Képviselete és a Budapesti Izraelita Hitközség a Kozma utcai izraelita temetőben. A gyászünnepségen az izraelita felekezet, a magyarországi egyházak és felekezetek, valamint külföldi zsidószervezetek képviselői emlékeztek a deportálás áldozatául esett mártírokra. A megemlékezésen jelen voltak az állami és társadalmi szervezetek képviselői, ott volt Sarkadi Nagy Barna, az Állami Egyházügyi Hivatal elnökhelyettese. A résztvevők előtt elsőként dr. Scheiber Sándor főrabbi, az Országos Rabbitestület elnöke, az Országos Rabbiképző Intézet igazgatóprofesszora mondott beszédet. Emlékeztetett arra, hogy 40 évvel ezelőtt a fékevesztett őrület elsöpört élőt, erkölcsöt, házakat, városokat, elsöpörte évszázadok alkotásait. Megsemmisítette az emberi kultúrát és az emberi méltóságot. Mint mondta, a nácizmus 6 millió európai zsidó áldozatának hamvai szétszóródtak Auschwitz lankáin és Treblinka mezein, lemosódtak Lengyelország erdeiben, sírjaik domborodnak kontinensünk széltében-hosszában. Dr. Scheiber Sándor az elhunytakra, s a történelem legnagyobb tömeggyilkosságának 600 ezer magyar zsidó mártírjára emlékezve fölhívta a figyelmet az utókor felelősségére is, hogy ami történt, meg ne ismétlődhessék. A magyarországi protestantizmus egyházai — a református, a baptista, a metodista egyházak, a Szabadegyházak Tanácsa, az ortodox egyházak — nevében dr. Bartha Tibor püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatának lelkészi elnöke, a Magyarországi Egyházak Ökumenikus Tanácsának elnöke szólt a kegyeletes ünnepségen megjelentekhez. Dr. Káldy Zoltán, az Evangélikus Egyház országos püspök-elnöke arra figyelmeztetett, hogy minden olyan jelenséget, amely ma a fasizmusra utal, sőt már fasizmus, csírájában el kell fojtani. Dr. Ferencz József, az Unitárius Egyház püspöke a magyar zsidóság gyászában osztozva a mártírok soha nem múló emlékéről beszélt, majd dr. Arthur Schneier, New York-i főrabbi tolmácsolta részvétét, rámutatva az embertelen eszmék elleni tétlenség veszélyeire. Délután az izraelita hitközség Síp utcai székházának Goldmark-termében emlékező gyászülést tartottak. A gyászülést Héber Imre, a MIOK és a BIH elnöke nyitotta meg, majd dr. Salgó László főrabbi, az Országos Rabbitanács elnökhelyettese mondott beszédet. A főrabbit követően Kállai Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának elnöke emelkedett szólásra, majd dr. Lékai László bíboros, a Magyar Római Katolikus Püspöki Kar elnöke szólt a gyászülés résztvevőihez. ★ Sarlós István, a Minisztertanács elnökhelyettese hétfőn a Parlamentben fogadta a Zsidó Világkongresszus küldöttségét. Prof. Israel Singer központi igazgatót, dr. Gerhard Riegner kormányzó testületi társelnököt, Serge Cwaigenbaumot, az európai tagozat igazgatóját, és dr. Arthur Schneier New York-i főrabbit, akik a magyar zsidóság deportálása megkezdésének 40. évfordulója alkalmából rendezett megemlékezésekre érkeztek hazánkba. A fogadáson jelen volt Miklós Imre államtitkár, az Állami Egyházügyi Hivatal elnöke és Héber Imre, a Magyar Izraeliták Országos képviseletének elnöke. 2 Nyugat-európai rakétatelepítésre Szovjet—NDK válaszintézkedés A TASZSZ hírügynökség hétfőn közzétette a Szovjetunió Honvédelmi Minisztériumának alábbi közleményét: Nyugat-Európában folytatódik az amerikai közepes hatótávolságú rakéták telepítése. Ezért a Szovjetunió és más szocialista országok kénytelenek válaszintézkedéseket tenni saját biztonságuk garantálása érdekében. A Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság kormánya közötti megállapodás értelmében — válaszul az amerikai rakéták nyugat-európai országok területén történő telepítésére — az NDK területén további megnövelt hatótávolságú harcászati-hadműveleti rakéták komplexumainak telepítésére kerül sor. A Varsói Szerződés tagállamainak válaszlépései a jövőben is szigorúan olyan határokon belül maradnak, amelyek elengedhetetlenül szükségesek az erőegyensúly fenntartásához a Szovjetuniót és szövetségeseit fenyegető konkrét veszély semlegesítéséhez, nevezetesen azokból az irányokból, ahol sor került az új amerikai rakétáik telepítésére. Földrengés Bosznia-Hercegovinában Hétfőre virradóra számos kisebb és négy erősebb földrengés volt Bosznia-Hercegovina délnyugati térségében, a szarajevói rádió híradása szerint azonban ezek egyike sem közelítette meg intenzitásban a vasárnap délutánit, amely a 12 beosztású Mercalli-skálán elérte a 7,5 fokot. Az érintett körzet lakossága villanyfény mellett, felöltözve töltötte az éjszakát, segélykérő telefonhívások azonban nem futottak be sem a mentőkhöz, sem a tűzoltókhoz. A vasárnap délután 14 óra 46 perckor bekövetkezett földrengés epicentruma Szarajevótól mintegy száz kilométerrel délnyugatra, a tengerpart közelében helyezkedett el; a földmozgás egy halálos áldozatot követelt, és elsősorban öregebb házakban okozott károkat. Több községnek megszakadt a villanyáramellátása, s a földcsuszamlások fennakadásokat okoztak az adriai tengerpart mentén húzódó autóút néhány szakaszán, elsősorban Neum és Opuzen között. A földrengést megérezték Splitben és környékén, vagyis az epicentrumtól északra éppúgy, mint délre, Dubrovnik térségeiben. A megrémült emberek sokhelyütt a házaikból az utcákra rohantak. A jugoszláviai földrengés súlyos földcsuszamlásokat okozott az adriai tengerpart mentén húzódó autóúton. A képen látható autóra Neum közelében sziklák zuhantak. A bennülők közül egy személy meghalt, az autó vezetője sérülést szenvedett. Az Egészségügyi Világszervezet vitájában Magyar felszólalás i1. Az Egészségügyi Világszervezet általános vitájában felszólalt Dr. Schultheisz Emil egészségügyi miniszter. Beszédében hangsúlyozta, hogy ma a legfontosabb feladat a háborús veszély elhárítása, a béke megőrzése. Sürgette, hogy az egyes országok egészségügyi dolgozói az eddigieknél is szervezettebben és fokozott aktivitással vegyenek részt az enyhültebb nemzetközi légkör megteremtéséért folytatott küzdelemben. Elismeréssel szólt az ENSZ közép- és hosszú távú szakmai programjairól, amelyeknek kimunkálásában és végrehajtásában a szocialista országok élenjáró szerepet játszottak. Rámutatott arra, hogy a fejlett országokban az egészségügyi helyzet javításának alapfeltétele az egyének és az egész társadalom tudatos és aktív részvétele az egészségkárosító környezeti hatások leküzdésében, az egészséges életmód kialakításában. Még az elnökválasztási év tavaszán is belpolitikai szenzációnak számított, hogy az Egyesült Államokban hétezer oldalnyi titkos dokumentumot szabadítottak fel betekintésre a történészek és újságírók számára. Nem akármilyen okmányokról van szó. A dokumentumok a hírhedt Szövetségi Nyomozó Iroda (Federal Bureau of Investigation — FBI) páncélszekrényében feküdtek. Az FBI egyik tisztségviselője így nyilatkozott: „Eddig úgy őriztük ezeket a szekrényeket, mintha rákkeltő szérumot rejtenének”. A megjegyzés magyarázata az volt, hogy nemcsak titkos FBI okmányokról van szó, hanem egyenesen olyanokról, amelyek az iroda hírhedett és 1972-ben elhunyt igazgatójának, J. Edgar Hoovernek abizalmas magán-feljegyzéseit tartalmazták. Mindenekelőtt azt kell leszögezni, hogy a hétezer oldal — amely az úgynevezett „információk szabadságát biztosító törvény” alapján került nyilvánosságra — nem az FBI tevékenységének lényegét érinti. Hoover magánfeljegyzéseiből ugyanis tízezer oldalt visszatartottak, azzal az indokolással, hogy az „nemzetbiztonsági érdekeket” érint és így nem esik az említett törvény hatálya alá. Minden ok megvan arra, hogy feltételezzük: az igazi titkokat a lakat alatt maradt oldalak rejtik. Hiszen az FBI (amelyet 1908-ban a központi kormány által üldözendő, tehát az egyes államok hatáskörén túlmenő köztörvényes bűncselekmények üldözésére hoztak létre) már az első világháború 1984. május 15. Kedd