Vas Népe, 1985. április (30. évfolyam, 76-100. szám)

1985-04-26 / 97. szám

Művészettörténészek a „szomszédból” Osztrák, nyugatnémet, olasz, NDK-beli, csehszlo­vák, jugoszláv építészek, művészettörténészek, akik­nek elsősorban a ténykedé­se a műemlékvédelemre összpontosul, látogattak el szerdán Vas megyébe. Több, mint hatvanan jöttek a szomszédos Burgenland székhelyéről, Eisenstadtból. Ott épp most zajlik az az egyhetes nemzetközi mű­emlékvédelmi szeminárium, amelyet évi rendszeresség­gel tartanak Ausztria min­dig más tartományában. Né­hány év óta magyar kül­döttség is részt vesz ezeken. Mendele Ferenc, az Orszá­gos Műemléki Felügyelőség igazgatója tehát mint „házi­gazda” kísérte el most kül­földi kollégáit hozzánk, hogy Fazakas Péter főépítésszel és Pintér Józseffel, a me­gyei tanács osztályvezető­jével együtt megmutassa a résztvevőknek a legneve­zetesebb vasi műemlékek egy részét, azok ápolását. Ezúttal először lett hivata­los programja ez a „szak­mai szomszédolás” a szemi­náriumnak. Hogy miért? Mendele Ferenc mondja: — A népi építészet védel­me, a szakrestaurálás (szo­bor, táblakép stb.) és a tör­téneti kertek helyreállítása kap különös hangsúlyt az eisenstadti tanácskozáson. Szomszédaink aktuális te­endői ezek, de nemcsak övék, hanem a miénk is és más országoké éppúgy. Hogy mit és hogyan tettünk és teszünk mi idehaza ezen a téren, azt Vas megye né­hány településén kitűnő példák illusztrálják. Ezeket figyelembe véve látogattak el a résztvevők Jákra, Csempeszkopácsra (melynek 13. századi híres román stílusú műemlék­templomát épp Mendele Fe­­renc vezetésével állították helyre), s tettek egy kis ki­térőt visszafelé a szombat­­helyi falumúzeumba, majd órákat idézve Kőszegen néz­ték végig a különböző ko­rokból származó s jó ideje ismét az eredeti formát, stí­lusjegyeket viselő épülete­ket, templomokat, s termé­szetesen a várat. Dr. Gerhard Saulertől, az osztrák műemléki felügye­lőség elnökétől a két ország idevonatkozó kapcsolatairól érdeklődtem. Elégedetten állapította meg, hogy ezek a kapcsolatok jók, eredmé­nyesek és még szorosabbá válhatnak a jövőben. Itt elsősorban a restaurátorok cseréjét helyezte kilátásba. Gyakran jönnek osztrák műemlékvédelmi szakem­berek a hazánkban rende­zett nyári egyetemekre, de a mostani tapasztalatcsere­látogatást is szeretnék fo­lyamatossá tenni, szükség van erre, hiszen ez az út is bizonysága volt annak, hogy mennyire hasonló, szinte párhuzamos a feladat ná­luk és nálunk. Vonatkozik ez sok egyéb mellett Dél- Burgenland és egyes vasi tájegységek, települések művészettörténeti sajátos­ságaira. Konkrétan említet­te Csempeszkopács és az ot­tani Sziget község templom­­festményeit. Elismeréssel szólt végül a költséget, fá­radságot, szakértelmet nem nélkülöző vasi műemlékvé­delemről, amelyre a látot­tak egyértelmű jó példát szolgáltattak. Lakatos Ferenc Fotó: B. S. A kőszegi várudvaron ... Tanulópénz — Hívták a TAURINÁT Vasvári tsz: a húshasznú ágazat haszna Alsóújlak térségében, a Tóthrétnek nevezett terület egy részén mintegy három­száz tehén és annak szapo­rulata látható. Az állomány­inak a fele itt töltötte a telet istálló és fedél nélkül. A­­mínusz 18 fokban befagytak az itatok, s közben ellettek a tehenek. A helybeliek — tsz-tagok és szövetkezeten kívüliek . — közül naponta többen mondogatták: állat­kínzás, nagyfokú felelőtlen­ség ez, és a vezetők vál­­thatjá­k a bírósági idézése­iket. De semmi baj nem érte az állományt. A vastag szal­maalom, amelyen feküdt egyféle védelmet nyújtott a sokak által végzetesnek hitt ■megfázástól. Azóta is min­dennapos az elles, és ked­ves látvány, amint a sok le­gelő tehenet ugyancsak a sok borja kíséri, vagy ép­pen szopja. A VIRULÓ ÁLLOMÁNY a vasvári Kossuth Tsz hús­hasznú tenyészete. Az ilyen módon tartott teheneket nem fejik, viszont termékenyítik, ahogy évente borjazzanak, előteremtve ezzel a hízó­­marha olcsó alapanyagát. Ezt a törekvést évek óta sikeresen műveli a szövet­kezet, s nyereséget termel ez az ágazata, a környékbeli ■gazdaságok és agrárszakem­berek egybehangzó elisme­résére, hiszen a marhatartás általában ráfizetéses, és sok helyen szabadulnának ettől az állatfajtól. Vasváron viszont most van kialakulóban egy 600 férőhelyes tejtermelő tehe­nészet, hogy mellette a hús­hasznú ágazatot is megtart­ják. Pedig az üzem gazda­sági és politikai vezetői tud­va tudják, milyen nehéz ma hízott marhát exportálni, el­adni, amikor a világ meg­annyi államában óriásira nőtt a marhahús kínálata. Így a mi országunk is ki van szolgáltatva a vevők diktálta áraknak, alkuk ért­hetően a legjobb minőség­ben és a legolcsóbb kínálat­hoz nyúlnak. S nekünk is áron alul kell üzletet köt­nünk, miközben a termelők itthon gazdagsági ösztönzést várnak... Akkor talán csodában re­ménykednek a vasváriak? Ezt többen is megkérdezték a gazdaság vezetőitől azon a tanácskozáson, amit a me­gyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályá­val együtt szervezett a TAURINA Agrárfejlesztő Közös Vállalat a szövetke­zetben. A vasiakon kívül Győr-Sopron és Veszprém megyei tsz-ek vezetői is el­jöttek a bemutatóval egy­bekötött tapasztalatcserére, akik csak érdekeltek a hús­hasznú állomány jövedel­mezőbbé tételében. VASVÁRON A SAJÁTOS közgazdasági okok miatt döntöttek a marhatartás fej­lesztése mellett. Az üzem alig több mint 13 aranyko­rona értékű területén a nö­vénytermesztés eleve nem lehet főágazat. Ugyanakkor eredményesebb hasznosí­tást kínált az ezer hektárnyi gyep, ami együttesen a marhaállomány fejlesztését tette elsődleges feladattá. Tíz évvel ezelőtt született meg a döntés: az akkori tehénállományból három­százat húshasznúvá kell át­minősíteni. Az úgynevezett ridegtartás gazdaságossá te­heti a vállalkozást, hiszen így kisebb a gondozói költ­ség, a marha maga keresi meg az élelmét, olcsó lesz a borjú... A döntést tett követte. A jó gazda gondosságával fe­dett nyári szállást építettek a legelőre, s a karámból rendszeresen ki- és beterel­ték a gulyát, tartva az ete­tési idő szabályait. De a jót akarásnak csak nem jött meg az eredménye. Még négy évvel ezelőtt is, 1,6 milliót fizettek rá, s azt mondták: meg kell szüntet­ni a húsmarhatartást. De még egy utolsó próbát tet­tek, a TAURINA segítségét kérve. Ez az a vállalat, amely a tejelő és a hús­hasznú marhatartás egyik legjobb szakmai, illetve többoldalú segítője. Az or­szágban viszonylag sok üze­met bemutató gazdasággá fejlesztett, s tapasztalatait Vas megyében is példásan hasznosítja. A vállalat jel­szava: minél több húst a gyepekről. A jelszó mint törekvés Vasváron is beérett. TAU­­RINÁÉK a tsz vezetőiben, szakembereiben jó­­partne­rekre találtak, s­­bejött a szövetkezetnek a gyepre ala­pozott reménye, miközben korábbi szakmai tételek dőltek meg. Kiderült: a na­pi többszöri karámba te­reléssel, a visszahajtással, a szállásra történő menet­­rendszerű kényszerí­téssel olyan stressznek, sokknak tették ki a teheneket, hogy az az étvágyu­kra, a vem­­hességükre, sőt a borjak szoptatására is előnytelen volt. Száz tehénből hetven sem vemhesült és a szüle­tett borjaknak tíz százaléka elpusztult. Ha pedig kevés a borjú, keveset lehet hiz­lalni, s elmarad a bevétel. TAURINÁÉK EGYIK FONTOS TÉTELE: épület nélkül kell tartani a hús­marhát. A legelő állatnak pedig meg kell kapnia azt a szabadságot, hogy maga válassza meg az evés, az ivás, a pihenés idejét, ne pedig az ember szabályozza azt. Amióta ez a tétel érvé­nyesül, helyreállt a jószág közérzete, jó a kondíciója, a vemhesülési aránya, s az utódok felnevelése is. Az eredmény pedig magától értetődő: 1982-ben félmil­lió forint nyereséget adott a húsmarhaágazat. A követ­kező éviben 2 millió 100 ez­ret, tavaly 2 millió 200 ez­ret, az állami támogatással együtt. Az eredmény láttán érthetően javult a gazdasá­gi vezetők és a szövetke­zeti tagok közérzete is, mert nem nyűg már az üzemnek a húsmarha, hiszen ha ta­nulópénz árán is, megismer­ték a tartás, a tenyésztés fortélyait. Megismerték an­nak szakmai részét is, amit a TAURINA szombathelyi kirendeltségének munka­társaival együttműködve szinten tartanak, javítanak, ahogy ezt Halmágyi Miklós mérnök, a kirendeltség ve­zetője is elmondotta. AZOK AZ ÁLLATTE­NYÉSZTŐ szakemberek, szövetkezeti elnökök, gaz­dasági vezetők, akik eljöt­tek a húshasznú marha tartásának bemutatójára, ta­nulságosnak, célravezető­nek tartották az ott eltöl­tött időt. Olyan módszere­ket láthattak, hallhattak, amelyek legtöbbjét otthon is eredményesen alkalmaz­hatják. Arra a kérdésre pe­dig, hogy a távlatban jó bolt lehet-e a marhaállo­mány fejlesztése, Jesztl Alajos tsz-elnök azt vála­szolta: — Mi kitartunk a fejlesz­tési elképzeléseink mellett. Hisszük, hogy nincs messze az idő, amikor a marha — főleg a magyartarka, ami­lyen a mienk is — a gazda­ságok egyik legjobb bevé­teli forrása lehet, ahogy ez valamikor is volt. Mert egy tartós visszaesést mindig is a felfelé ívelés követett, ahogy az éjszakát követi a nappal. Mi ebben nagyon bízunk, ha ma még nem is látjuk a jeleit. A kockáza­tot pedig vállalni kell... Udvardy Gyula m­m ,* JÉÉl­l • Mai Imikor Rádió KOSSUTH RADIO 8.20 Vesszőparipáink. — 8.50 Zenekari muzsika. — 9.33 Jó a dal. — 9.53 Lottósorsolás. — 10.05 Goethe versei. — 10.10 Ka­marazene. — 10.50 Lottóeredmé­nyek. — 1l.OO Gondolat. — 12.45 Bata Imre könyvszemléje. — 12.55 A zene is összeköt. — 14.10 Válogatott perceink. — 15.30 Verbunkosok, nóták. — 16.05 Oláh Margit rádiójátéka. — 16.54 Iluh István versei. — 17.00 Neveletlenek? — 17.25 Daloló, muzsikáló tájak. — 17.50 Ope­rettdalok. — 18.25 Mai könyv­ajánlatunk. — 19.15 Zsebrádió­­színház. — 19.35 A Magyar Rá­dió országos zongoraversenye. — 20.40 Régi növények — új fehérje-források. — 22.20 Tíz perc külpolitika. — 22.30 Opera­­művészlemezek. — 23.20 Mozart: Esz-dúr divertimento. PETŐFI RADIO 8.06 Robert Stolz, a zeneszer­ző és a karmester. — 8.50 Tíz perc külpolitika. — 9.05 Nap­közben. — 12.10 Negyedóra há­romnegyed ütemben. — 12.25 Édes anyanyelvünk. — 12.30 Né­pi muzsika. — 13.05 Pophullám. — 14.00 Ajánlóműsor sok mu­zsikával. — 15.30 Könyvről könyvért. — 17.30 Ötödik sebes­­ség. — 18.30 Fiataloknak! — 18.50 Egészségünkért! — 20.00 Nótakedvelőknek. — 21.05 Rá­diószínház. — 22.00 Bagoly. — 24.00 Éjféltől hajnalig. 3. MOSOK 9.08 Iskolarádió. — 9.38 Ma­gyar művészek operafelvételei. — 10.10 Csak fiataloknak! — 11.05 Zenékari muzsika. — HOO Romantikus muzsikai. — 13 05 Átkelés. — 13.54 Haydn: A te­remtés. — Közben: 14.34 Goethe versei. — 15.55 Új kamarazene­­felvételeink. — 16.50 Beszélge­tések Tanzániáról. — 17.30 Egész évben Bach. — Kb. 18.50 Ni­­canor Zabaleta hárfá­zik — 19.05 Bata Imre könyvszemléje. — 19.15 Gounod operáiból. — 20.25 Az utak őre. — 20.45 Popzené­szek Afrikából. — 21.45 Kama­ramuzsika. — 22.33 Emlékezetes dzsesszhangversenyek. GYŐRI RADIO 17.00 Hírek. — 17*05 5 + 2­0­7­ vége. — 17.55 Reklám. — 18.00 Hírmagazin. — 18.20 Hétvégi jegyzet. — 18.25—18.30 Hírössze­foglaló. 19.10 Tévé té­ma. — 18.15 Esti mese. — 19.30 Tv-hiradó. — 20.00 Telefere. — 2105 Péntek esti randevú. — 22.05 Mi történt Baby Jane-nel? Amerikai film. — 0.15 Tv-híradó. — Himnusz. 2. MOSOK 117.40 Képújság. — 17.45 Ter­mészetbarát. — 18.05 Csali. — 18.15 Csörgősipka X/S. — 18.35 Don Quijote 29. — 19.00 Kereszt­­kérdés. — 18.30 Vladimir Dimit­rov, a mester. — 20.00 Gondol­kodó. — 20.50 Tv-híradó. — 21.10 Rougonék szerencséje V/4. — 22.05 Zenebutik. — 23.05 Kép­újság. POZSONYI MOSOK 19.30 TV-híradó. — 22.40 Dr. Jekyll és Hyde úr különös tör­ténete. Angol tv-játék. JUGOSZLÁV MOSOK 8.45 Művelődési műsorszemle. — 8.50 Tv-naptár. — 9.00 Miért, miért. — 9.15 Zenei nevelés. — 9.30 Angol nyelv. — 10.00 A népfelszabadító harc irodalma. — 10.30 Hírek. — 10.35 Művelő­dési műsor. — 12.30 Hírek. — 16.05 Látóhatár — magyar nyel­vű krónika. — 16.20 Videoolda­­lak. — 16.30 Angol nyelv. — 17.00 Magyar nyelvű Tv-napló. — 17.30 Hírek. — 17.35 Tv-nap­tár. — 17.45 Adás gyermekek­nek. — 18.15 Az első tekintet után. — 18.45 Dzsessznapok ’84. — 19.15 Rajzfilm. — 19.27 Ma este. — 19.30 Tv-napló. — 20.00 Filmsorozat. — 21.00 Jó estét. — 21.45 Tv-napló. — 22.00 A szív kultúrája. 7. MOSOK 19.30 Tv-napló. — 20.00 A zene és mi. — 20.45 Tegnap, ma, hol­nap. — 21.00 Esküdtszék. — 22.05 Játékfilm. OSZTRÁK MŰSOR 9.00 Hírek. — 9.05 A mi vilá­gunk: A porszívó. — 9.30 Orosz nyelv. — 10.00 Iskolatelevízió. — 10.30 O’Malley, kérem, jelent­sen! Amerikai film (ism). — 12.05 Ho Si Minh öröksége (ism.). — 13.00 Hírek. — 16.30 Gyermekműsor. — 18.00 Osztrák képek. — 18.30 Mi — családi magazin. — 19.00 Ausztria — ma. — 19.30 Tv-híradó. — 20.16 Az öreg. Tv-játék. — 21.20 Va­rázs és varázslatok. Show-műsor. — 22.05 Sport. Jégkorong VB: NSZK—NDK. — 23.35 Hírek. 2. MŰS­OR 16.20 Jean Christophe. Tv­­filmsorozat 3. — 17.15 Indoné­zia — Híd a kontinensek között 2. — 18.00 Panoptikum. — 18.30 Ház az Eaton téren. Tv-film­­sorozat. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Vietnam — 10 évvel a há­ború után. Dokumentumműsor 2. — 21.15 Tv-híradó. — Péntek esti politikai műsor. — 22.05 Akik a poklon át mennek. Amerikai film. — 1.00 Hírek. ­Televízió BUDAPEST 8.00 Tévétorna. — 8.05 Iskolai­­tévé. Világnézet. — 8.45 Építé­szet 3. — 9.05 Egy osztályba járunk. — 9.35 Kamera. — 10.05 A fényképezés úttörői VIIII. — 10.30 Charles Darwin II/2. — 111.10 Képújság. — 15.00 Iskola­tévé. Érettségizőknek. — 15.30 Játék műalkotásokkal. — 15.45 Adni, kapni jó. — 16.00 „Gyer­mek lennék, ámde fáj az em­lék". — 16.20 Hírek. — 18.30 Cigányzene 11/2. — 17.20 Az Af­gán Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. — 17.45 Száz híres festmény. — 17.55 Kép­újság. — 18.00 Kalendárium. — Mozi Savaria: Maraton életre—halál­ra 10, 4, 6, 8. — Mini: Nem élhetek muzsikaszó nélkül 5, 7. A MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTHÁZ MŰSORA: 18 és 20.30 óra: „KERTHELYI­SÉGBEN SRAMLI SZÖL”. Vidám Színpad előadása. (6 363) MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK, ADOLfOK, VÁLLALATOK részére felajánljuk KÁRPITOS kapacitásukat, melynek keretében — ülőbútorok áthúzását, — függöny varrást és felszerelést, — ajtók, felületek kárpitozását VÁLLALJUK. Megrendelés esetén az oda-visszaszállítást biztosítjuk. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET, Szombathely, Pf. 96, Telex: 37-407. Telefon: 94/13-540. Ügyintéző: Papp László (7548) Körmend város Tanácsa V. B. műszaki osztálya ÉRTESÍTI A LAKOSSÁGOT, hogy a városi gázvezeték építése miatt 1985. május 1—június 30-ig a Somogyi Béla utcát szakaszosan lezárják a forgalom elöl. A rácsatlakozó utcákon forgalomelterelés lesz, a forgalmi rendet közlekedési táblák fogják jelezni. (7544) 1985. április 26. Péntek

Next