Vas Népe, 1985. április (30. évfolyam, 76-100. szám)
1985-04-26 / 97. szám
Művészettörténészek a „szomszédból” Osztrák, nyugatnémet, olasz, NDK-beli, csehszlovák, jugoszláv építészek, művészettörténészek, akiknek elsősorban a ténykedése a műemlékvédelemre összpontosul, látogattak el szerdán Vas megyébe. Több, mint hatvanan jöttek a szomszédos Burgenland székhelyéről, Eisenstadtból. Ott épp most zajlik az az egyhetes nemzetközi műemlékvédelmi szeminárium, amelyet évi rendszerességgel tartanak Ausztria mindig más tartományában. Néhány év óta magyar küldöttség is részt vesz ezeken. Mendele Ferenc, az Országos Műemléki Felügyelőség igazgatója tehát mint „házigazda” kísérte el most külföldi kollégáit hozzánk, hogy Fazakas Péter főépítésszel és Pintér Józseffel, a megyei tanács osztályvezetőjével együtt megmutassa a résztvevőknek a legnevezetesebb vasi műemlékek egy részét, azok ápolását. Ezúttal először lett hivatalos programja ez a „szakmai szomszédolás” a szemináriumnak. Hogy miért? Mendele Ferenc mondja: — A népi építészet védelme, a szakrestaurálás (szobor, táblakép stb.) és a történeti kertek helyreállítása kap különös hangsúlyt az eisenstadti tanácskozáson. Szomszédaink aktuális teendői ezek, de nemcsak övék, hanem a miénk is és más országoké éppúgy. Hogy mit és hogyan tettünk és teszünk mi idehaza ezen a téren, azt Vas megye néhány településén kitűnő példák illusztrálják. Ezeket figyelembe véve látogattak el a résztvevők Jákra, Csempeszkopácsra (melynek 13. századi híres román stílusú műemléktemplomát épp Mendele Ferenc vezetésével állították helyre), s tettek egy kis kitérőt visszafelé a szombathelyi falumúzeumba, majd órákat idézve Kőszegen nézték végig a különböző korokból származó s jó ideje ismét az eredeti formát, stílusjegyeket viselő épületeket, templomokat, s természetesen a várat. Dr. Gerhard Saulertől, az osztrák műemléki felügyelőség elnökétől a két ország idevonatkozó kapcsolatairól érdeklődtem. Elégedetten állapította meg, hogy ezek a kapcsolatok jók, eredményesek és még szorosabbá válhatnak a jövőben. Itt elsősorban a restaurátorok cseréjét helyezte kilátásba. Gyakran jönnek osztrák műemlékvédelmi szakemberek a hazánkban rendezett nyári egyetemekre, de a mostani tapasztalatcserelátogatást is szeretnék folyamatossá tenni, szükség van erre, hiszen ez az út is bizonysága volt annak, hogy mennyire hasonló, szinte párhuzamos a feladat náluk és nálunk. Vonatkozik ez sok egyéb mellett Dél- Burgenland és egyes vasi tájegységek, települések művészettörténeti sajátosságaira. Konkrétan említette Csempeszkopács és az ottani Sziget község templomfestményeit. Elismeréssel szólt végül a költséget, fáradságot, szakértelmet nem nélkülöző vasi műemlékvédelemről, amelyre a látottak egyértelmű jó példát szolgáltattak. Lakatos Ferenc Fotó: B. S. A kőszegi várudvaron ... Tanulópénz — Hívták a TAURINÁT Vasvári tsz: a húshasznú ágazat haszna Alsóújlak térségében, a Tóthrétnek nevezett terület egy részén mintegy háromszáz tehén és annak szaporulata látható. Az állományinak a fele itt töltötte a telet istálló és fedél nélkül. Amínusz 18 fokban befagytak az itatok, s közben ellettek a tehenek. A helybeliek — tsz-tagok és szövetkezeten kívüliek . — közül naponta többen mondogatták: állatkínzás, nagyfokú felelőtlenség ez, és a vezetők válthatják a bírósági idézéseiket. De semmi baj nem érte az állományt. A vastag szalmaalom, amelyen feküdt egyféle védelmet nyújtott a sokak által végzetesnek hitt ■megfázástól. Azóta is mindennapos az elles, és kedves látvány, amint a sok legelő tehenet ugyancsak a sok borja kíséri, vagy éppen szopja. A VIRULÓ ÁLLOMÁNY a vasvári Kossuth Tsz húshasznú tenyészete. Az ilyen módon tartott teheneket nem fejik, viszont termékenyítik, ahogy évente borjazzanak, előteremtve ezzel a hízómarha olcsó alapanyagát. Ezt a törekvést évek óta sikeresen műveli a szövetkezet, s nyereséget termel ez az ágazata, a környékbeli ■gazdaságok és agrárszakemberek egybehangzó elismerésére, hiszen a marhatartás általában ráfizetéses, és sok helyen szabadulnának ettől az állatfajtól. Vasváron viszont most van kialakulóban egy 600 férőhelyes tejtermelő tehenészet, hogy mellette a húshasznú ágazatot is megtartják. Pedig az üzem gazdasági és politikai vezetői tudva tudják, milyen nehéz ma hízott marhát exportálni, eladni, amikor a világ megannyi államában óriásira nőtt a marhahús kínálata. Így a mi országunk is ki van szolgáltatva a vevők diktálta áraknak, alkuk érthetően a legjobb minőségben és a legolcsóbb kínálathoz nyúlnak. S nekünk is áron alul kell üzletet kötnünk, miközben a termelők itthon gazdagsági ösztönzést várnak... Akkor talán csodában reménykednek a vasváriak? Ezt többen is megkérdezték a gazdaság vezetőitől azon a tanácskozáson, amit a megyei tanács mezőgazdasági és élelmezésügyi osztályával együtt szervezett a TAURINA Agrárfejlesztő Közös Vállalat a szövetkezetben. A vasiakon kívül Győr-Sopron és Veszprém megyei tsz-ek vezetői is eljöttek a bemutatóval egybekötött tapasztalatcserére, akik csak érdekeltek a húshasznú állomány jövedelmezőbbé tételében. VASVÁRON A SAJÁTOS közgazdasági okok miatt döntöttek a marhatartás fejlesztése mellett. Az üzem alig több mint 13 aranykorona értékű területén a növénytermesztés eleve nem lehet főágazat. Ugyanakkor eredményesebb hasznosítást kínált az ezer hektárnyi gyep, ami együttesen a marhaállomány fejlesztését tette elsődleges feladattá. Tíz évvel ezelőtt született meg a döntés: az akkori tehénállományból háromszázat húshasznúvá kell átminősíteni. Az úgynevezett ridegtartás gazdaságossá teheti a vállalkozást, hiszen így kisebb a gondozói költség, a marha maga keresi meg az élelmét, olcsó lesz a borjú... A döntést tett követte. A jó gazda gondosságával fedett nyári szállást építettek a legelőre, s a karámból rendszeresen ki- és beterelték a gulyát, tartva az etetési idő szabályait. De a jót akarásnak csak nem jött meg az eredménye. Még négy évvel ezelőtt is, 1,6 milliót fizettek rá, s azt mondták: meg kell szüntetni a húsmarhatartást. De még egy utolsó próbát tettek, a TAURINA segítségét kérve. Ez az a vállalat, amely a tejelő és a húshasznú marhatartás egyik legjobb szakmai, illetve többoldalú segítője. Az országban viszonylag sok üzemet bemutató gazdasággá fejlesztett, s tapasztalatait Vas megyében is példásan hasznosítja. A vállalat jelszava: minél több húst a gyepekről. A jelszó mint törekvés Vasváron is beérett. TAURINÁÉK a tsz vezetőiben, szakembereiben jópartnerekre találtak, sbejött a szövetkezetnek a gyepre alapozott reménye, miközben korábbi szakmai tételek dőltek meg. Kiderült: a napi többszöri karámba tereléssel, a visszahajtással, a szállásra történő menetrendszerű kényszerítéssel olyan stressznek, sokknak tették ki a teheneket, hogy az az étvágyukra, a vemhességükre, sőt a borjak szoptatására is előnytelen volt. Száz tehénből hetven sem vemhesült és a született borjaknak tíz százaléka elpusztult. Ha pedig kevés a borjú, keveset lehet hizlalni, s elmarad a bevétel. TAURINÁÉK EGYIK FONTOS TÉTELE: épület nélkül kell tartani a húsmarhát. A legelő állatnak pedig meg kell kapnia azt a szabadságot, hogy maga válassza meg az evés, az ivás, a pihenés idejét, ne pedig az ember szabályozza azt. Amióta ez a tétel érvényesül, helyreállt a jószág közérzete, jó a kondíciója, a vemhesülési aránya, s az utódok felnevelése is. Az eredmény pedig magától értetődő: 1982-ben félmillió forint nyereséget adott a húsmarhaágazat. A következő éviben 2 millió 100 ezret, tavaly 2 millió 200 ezret, az állami támogatással együtt. Az eredmény láttán érthetően javult a gazdasági vezetők és a szövetkezeti tagok közérzete is, mert nem nyűg már az üzemnek a húsmarha, hiszen ha tanulópénz árán is, megismerték a tartás, a tenyésztés fortélyait. Megismerték annak szakmai részét is, amit a TAURINA szombathelyi kirendeltségének munkatársaival együttműködve szinten tartanak, javítanak, ahogy ezt Halmágyi Miklós mérnök, a kirendeltség vezetője is elmondotta. AZOK AZ ÁLLATTENYÉSZTŐ szakemberek, szövetkezeti elnökök, gazdasági vezetők, akik eljöttek a húshasznú marha tartásának bemutatójára, tanulságosnak, célravezetőnek tartották az ott eltöltött időt. Olyan módszereket láthattak, hallhattak, amelyek legtöbbjét otthon is eredményesen alkalmazhatják. Arra a kérdésre pedig, hogy a távlatban jó bolt lehet-e a marhaállomány fejlesztése, Jesztl Alajos tsz-elnök azt válaszolta: — Mi kitartunk a fejlesztési elképzeléseink mellett. Hisszük, hogy nincs messze az idő, amikor a marha — főleg a magyartarka, amilyen a mienk is — a gazdaságok egyik legjobb bevételi forrása lehet, ahogy ez valamikor is volt. Mert egy tartós visszaesést mindig is a felfelé ívelés követett, ahogy az éjszakát követi a nappal. Mi ebben nagyon bízunk, ha ma még nem is látjuk a jeleit. A kockázatot pedig vállalni kell... Udvardy Gyula mm ,* JÉÉll • Mai Imikor Rádió KOSSUTH RADIO 8.20 Vesszőparipáink. — 8.50 Zenekari muzsika. — 9.33 Jó a dal. — 9.53 Lottósorsolás. — 10.05 Goethe versei. — 10.10 Kamarazene. — 10.50 Lottóeredmények. — 1l.OO Gondolat. — 12.45 Bata Imre könyvszemléje. — 12.55 A zene is összeköt. — 14.10 Válogatott perceink. — 15.30 Verbunkosok, nóták. — 16.05 Oláh Margit rádiójátéka. — 16.54 Iluh István versei. — 17.00 Neveletlenek? — 17.25 Daloló, muzsikáló tájak. — 17.50 Operettdalok. — 18.25 Mai könyvajánlatunk. — 19.15 Zsebrádiószínház. — 19.35 A Magyar Rádió országos zongoraversenye. — 20.40 Régi növények — új fehérje-források. — 22.20 Tíz perc külpolitika. — 22.30 Operaművészlemezek. — 23.20 Mozart: Esz-dúr divertimento. PETŐFI RADIO 8.06 Robert Stolz, a zeneszerző és a karmester. — 8.50 Tíz perc külpolitika. — 9.05 Napközben. — 12.10 Negyedóra háromnegyed ütemben. — 12.25 Édes anyanyelvünk. — 12.30 Népi muzsika. — 13.05 Pophullám. — 14.00 Ajánlóműsor sok muzsikával. — 15.30 Könyvről könyvért. — 17.30 Ötödik sebesség. — 18.30 Fiataloknak! — 18.50 Egészségünkért! — 20.00 Nótakedvelőknek. — 21.05 Rádiószínház. — 22.00 Bagoly. — 24.00 Éjféltől hajnalig. 3. MOSOK 9.08 Iskolarádió. — 9.38 Magyar művészek operafelvételei. — 10.10 Csak fiataloknak! — 11.05 Zenékari muzsika. — HOO Romantikus muzsikai. — 13 05 Átkelés. — 13.54 Haydn: A teremtés. — Közben: 14.34 Goethe versei. — 15.55 Új kamarazenefelvételeink. — 16.50 Beszélgetések Tanzániáról. — 17.30 Egész évben Bach. — Kb. 18.50 Nicanor Zabaleta hárfázik — 19.05 Bata Imre könyvszemléje. — 19.15 Gounod operáiból. — 20.25 Az utak őre. — 20.45 Popzenészek Afrikából. — 21.45 Kamaramuzsika. — 22.33 Emlékezetes dzsesszhangversenyek. GYŐRI RADIO 17.00 Hírek. — 17*05 5 + 207 vége. — 17.55 Reklám. — 18.00 Hírmagazin. — 18.20 Hétvégi jegyzet. — 18.25—18.30 Hírösszefoglaló. 19.10 Tévé téma. — 18.15 Esti mese. — 19.30 Tv-hiradó. — 20.00 Telefere. — 2105 Péntek esti randevú. — 22.05 Mi történt Baby Jane-nel? Amerikai film. — 0.15 Tv-híradó. — Himnusz. 2. MOSOK 117.40 Képújság. — 17.45 Természetbarát. — 18.05 Csali. — 18.15 Csörgősipka X/S. — 18.35 Don Quijote 29. — 19.00 Keresztkérdés. — 18.30 Vladimir Dimitrov, a mester. — 20.00 Gondolkodó. — 20.50 Tv-híradó. — 21.10 Rougonék szerencséje V/4. — 22.05 Zenebutik. — 23.05 Képújság. POZSONYI MOSOK 19.30 TV-híradó. — 22.40 Dr. Jekyll és Hyde úr különös története. Angol tv-játék. JUGOSZLÁV MOSOK 8.45 Művelődési műsorszemle. — 8.50 Tv-naptár. — 9.00 Miért, miért. — 9.15 Zenei nevelés. — 9.30 Angol nyelv. — 10.00 A népfelszabadító harc irodalma. — 10.30 Hírek. — 10.35 Művelődési műsor. — 12.30 Hírek. — 16.05 Látóhatár — magyar nyelvű krónika. — 16.20 Videooldalak. — 16.30 Angol nyelv. — 17.00 Magyar nyelvű Tv-napló. — 17.30 Hírek. — 17.35 Tv-naptár. — 17.45 Adás gyermekeknek. — 18.15 Az első tekintet után. — 18.45 Dzsessznapok ’84. — 19.15 Rajzfilm. — 19.27 Ma este. — 19.30 Tv-napló. — 20.00 Filmsorozat. — 21.00 Jó estét. — 21.45 Tv-napló. — 22.00 A szív kultúrája. 7. MOSOK 19.30 Tv-napló. — 20.00 A zene és mi. — 20.45 Tegnap, ma, holnap. — 21.00 Esküdtszék. — 22.05 Játékfilm. OSZTRÁK MŰSOR 9.00 Hírek. — 9.05 A mi világunk: A porszívó. — 9.30 Orosz nyelv. — 10.00 Iskolatelevízió. — 10.30 O’Malley, kérem, jelentsen! Amerikai film (ism). — 12.05 Ho Si Minh öröksége (ism.). — 13.00 Hírek. — 16.30 Gyermekműsor. — 18.00 Osztrák képek. — 18.30 Mi — családi magazin. — 19.00 Ausztria — ma. — 19.30 Tv-híradó. — 20.16 Az öreg. Tv-játék. — 21.20 Varázs és varázslatok. Show-műsor. — 22.05 Sport. Jégkorong VB: NSZK—NDK. — 23.35 Hírek. 2. MŰSOR 16.20 Jean Christophe. Tvfilmsorozat 3. — 17.15 Indonézia — Híd a kontinensek között 2. — 18.00 Panoptikum. — 18.30 Ház az Eaton téren. Tv-filmsorozat. — 19.30 Tv-híradó. — 20.15 Vietnam — 10 évvel a háború után. Dokumentumműsor 2. — 21.15 Tv-híradó. — Péntek esti politikai műsor. — 22.05 Akik a poklon át mennek. Amerikai film. — 1.00 Hírek. Televízió BUDAPEST 8.00 Tévétorna. — 8.05 Iskolaitévé. Világnézet. — 8.45 Építészet 3. — 9.05 Egy osztályba járunk. — 9.35 Kamera. — 10.05 A fényképezés úttörői VIIII. — 10.30 Charles Darwin II/2. — 111.10 Képújság. — 15.00 Iskolatévé. Érettségizőknek. — 15.30 Játék műalkotásokkal. — 15.45 Adni, kapni jó. — 16.00 „Gyermek lennék, ámde fáj az emlék". — 16.20 Hírek. — 18.30 Cigányzene 11/2. — 17.20 Az Afgán Demokratikus Köztársaság nemzeti ünnepén. — 17.45 Száz híres festmény. — 17.55 Képújság. — 18.00 Kalendárium. — Mozi Savaria: Maraton életre—halálra 10, 4, 6, 8. — Mini: Nem élhetek muzsikaszó nélkül 5, 7. A MŰVELŐDÉSI ÉS SPORTHÁZ MŰSORA: 18 és 20.30 óra: „KERTHELYISÉGBEN SRAMLI SZÖL”. Vidám Színpad előadása. (6 363) MŰVELŐDÉSI INTÉZMÉNYEK, ADOLfOK, VÁLLALATOK részére felajánljuk KÁRPITOS kapacitásukat, melynek keretében — ülőbútorok áthúzását, — függöny varrást és felszerelést, — ajtók, felületek kárpitozását VÁLLALJUK. Megrendelés esetén az oda-visszaszállítást biztosítjuk. ÉPÍTŐIPARI SZÖVETKEZET, Szombathely, Pf. 96, Telex: 37-407. Telefon: 94/13-540. Ügyintéző: Papp László (7548) Körmend város Tanácsa V. B. műszaki osztálya ÉRTESÍTI A LAKOSSÁGOT, hogy a városi gázvezeték építése miatt 1985. május 1—június 30-ig a Somogyi Béla utcát szakaszosan lezárják a forgalom elöl. A rácsatlakozó utcákon forgalomelterelés lesz, a forgalmi rendet közlekedési táblák fogják jelezni. (7544) 1985. április 26. Péntek