Vas Népe, 1987. december (32. évfolyam, 283-308. szám)

1987-12-08 / 289. szám

■hJhill is NDK A jugoszláv kor­mányfői tárgyalások kezdődtek hétfőn Ber­linben. Willi Stoph, az NDK Minisztertanácsá­nak elnöke és Branko Mikulic, a jugoszláv Szövetségi Végrehajtó Tanács elnöke elsősor­ban a két ország gazda­sági és tudományos-mű­szaki együttműködésé­nek bővítési lehetőségei­ről folytat eszmecserét. is A francia rendőrség hétfőn a hajnali órák­ban nagyszabású razziát rendezett a párizsi tér­ségben a Modzsahedin Halk nevű iráni emig­ráns ellenzéki szervezet tagjai között. A belügy­minisztérium később kö­zölte, hogy több tucat iránit előzetes letartóz­tatásba helyeztek és egy 1985-ös törvény alapján kiutasítják őket az or­szágból, mert tevékeny­ségük veszélyezteti a közrendet.­­­ Tizenhét ember meg­halt, ötvenen­ eltűntek a hétvégi perui áradások és földcsuszamlások kö­vetkeztében. A dél-ame­rikai ország keleti ré­szén a napokon át tartó özönvízszerű esőzések okozták a természeti ka­tasztrófát. Csúcstalálkozó Washingtonban (Folytatás az 1. oldalról) további haladás ígéretét is.” Az SZKP KB főtitkára me­leg szavakkal köszönte meg a szívélyes fogadtatást és Thatcher asszony kezdemé­nyezését, amely lehetővé tet­te, hogy útban Washington felé brit földön találkozza­nak. „Mostani megbeszélésünk is meggyőzően tanúsította országaink kapcsolatainak dinamikus fejlődését és az együttműködésnek azt az új szellemét, ami kapcsolataink jellemzőjévé vált. Mi készek vagyunk ebben a szellemben bővíteni és elmélyíteni or­szágaink kölcsönös megérté­sét és együttműködését” — hangsúlyozta nyilatkozatában Mihail Gorbacsov. „Hosszú és nehéz utat tet­tünk meg, amíg eljutottunk a nukleáris fegyverek két teljes osztályának felszámo­lása küszöbéig. Ezt az utat együtt tettük meg az Egye­sült Államokkal, Nagy-Bri­­tanniával, együtt a mi szö­vetségeseinkkel és az Önök partnereivel. A Kelet és Nyugat kormányai ily módon nemcsak saját népeik kíván­ságának tettek eleget, hanem a világ valamennyi népének akarata szerint cselekedtek. A földkerekség valamennyi népe leszerelést, egy jobb vi­lágot — nukleáris fegyverek­től mentes világot akar” — mondotta Gorbacsov. Az SZKP KB főtitkára be­fejezésül azt a reményét fe­jezte ki, hogy washingtoni látogatása előmozdítja a nemzetközi kapcsolatok át­alakítását a kölcsönös meg­értés és együttműködés el­mélyítése és kiszélesítése irányában. Az egyenes tv-adásban közvetített búcsúztatón Mar­garet Thatcher nagyon si­keres és nagyon kellemes washingtoni látogatást kí­vánt szovjet vendégeinek, Mihail Gorbacsov pedig bé­két és felvirágzást kívánt Nagy-Britannia népének. Hétfőn délután, közép­­európai idő szerint este há­romnegyed tizenegy órakor megérkezett Washingtonba Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Gorbacsov és Reagan elnök harmadik ta­lálkozója kedden reggel kez­dődik meg az amerikai fő­városban. A szovjet vezetőt és fele­ségét az amerikai elnök ne­vében George Shultz külügy­miniszter köszöntötte a fő­város közelében levő And­rews légitámaszponton. Az ünnepélyes fogadtatást ked­den délelőtt tartják meg a Fehér Ház előtt, ahol Gor­­bacsovot katonai tisztelet­­adással köszöntik majd. Mihail Gorbacsov kíséreté­ben van Eduard Sevardnad­­ze külügyminiszter, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, Anatolij Dobrinyin és Alekszandr Jakovlev, a Köz­ponti Bizottság titkárai, Szergej Abromejev marsall, a szovjet fegyveres erők ve­zérkari főnöke és sok más vezető diplomata, leszerelési és politikai szakértő. A szovjet vendég a repülő­térről gépkocsival tette meg a szálláshelyére, a Szovjet­unió nagykövetségének a fő­város középpontjában, a Fe­hér Háztól alig néhány ház­­tömbnyire levő épületéhez vezető utat. Az útvonal mentén igen sokan köszön­tötték Gorbacsovot. A megérkezés után Gor­bacsov a nagykövetségen rö­vid megbeszélést folytatott Schultz külügyminiszterrel. Reagan hétfőn a csúcsta­lálkozó előtti utolsó megbe­szélését tartotta meg legkö­zelebbi munkatársaival, ta­nácsadóival. Az amerikai el­nök a tárgyalás napirendjén szereplő négy pontról, a le­szerelési kérdésekről, a két­oldalú kapcsolatok, a regio­nális válságok és az emberi jogok témájáról kapott tőlük átfogó összefoglalást. Az amerikai kormány tag­jai a tanácskozás küszöbén adott nyilatkozataikban álta­lában óvatos derűlátással szóltak a csúcstalálkozó esé­lyeiről. Schultz külügyminisz­ter egy televíziós nyilatkoza­tában azt hangoztatta, hogy nem várhatóak ugyan látvá­nyos megállapodások, de­­minden téren előrelépésre számít. A külügyminiszter, s­­hozzá hasonlóan Carlucci hadügyminiszter is azt mondta, hogy főként a ha­dászati fegyverek korlátozá­sa terén várnak előrelépést, de Schultz a többi kérdésben is közeledést jósolt. Hétfőn megnyílt a csúcs­­találkozó sajtóközpontja. Az első napon a szovjet és az amerikai szóvivő, Gennagyij Geraszimov és Martin Fitz­­water közös sajtóértekezletet tartott. A Szovjetunióból mintegy száz tagú csoport érkezett, hogy az újságok, a rádió és a televízió számára tudósítást adjon. A jugoszláv külügyminiszter budapesti megbeszélései A magyar párt- és állami élet vezetői hétfőn fogadták Raif Dizdarevicset, a Jugo­szláv Szocialista Szövetségi Köztársaság külügyminisz­terét. A politikus Várkonyi Péter külügyminiszter meg­hívására hivatalos baráti lá­togatást tett hazánkban, Ju­goszlávia külügyeinek irá­nyítóját a Parlamentben fo­gadta Németh­­Károly, az El­nöki Tanács elnöke, Grósz Károly, a Minisztertanács el­nöke. Lázár György, az MSZMP főtitkárhelyettese a Központi Bizottság székházá­ban fogadta Raif Dizdarevi­­cset. A szívélyes baráti légkörű találkozón kedvezően érté­kelték a magyar—jugoszláv kapcsolatokat. Kifejezték szándékukat a kölcsönösen előnyös, széles körű együtt­működés fejlesztésére. Vé­leményt cseréltek a két szo­cialista ország gazdasági - társadalmi fejlődését elősegí­tő párt- és kormányhatáro­zati tevékenységről, valamint a nemzetközi helyzet idősze­rű kérdéseiről. Hivatalos, baráti látogatá­sa befejeztével hétfőn a dél­utáni órákban elutazott Bu­dapestről Raif­­Dizdarevics. Várkonyi Péter külügymi­niszter meghívására Raif Diz­­darevics, a J­ugoszláv Szoci­alista Szövetségi Köztársaság szövetségi külügyi titkára december 5—7. között hiva­talos, baráti látogatást­­zett Magyarországon. A két külügyminiszter a tárgyalásokon áttekintette a kétoldalú kapcsolatok hely­zetét, és véleménycserét foly­tatott a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseiről. Várkonyi Péter és Raif Dizdarevics megállapította, hogy a­­két ország baráti és jószomszédi kapcsolatai az élet minden területén ered­ményesen fejlődnek. Kifejez­ték kormányaik szándékát a kölcsönösen előnyös, széles körű kapcsolatok bővítésére. A két ország gazdasági együttműködését egybehang­zóan eredményesnek értékel­ték. Kiemelték, hogy annak szintje a szomszédságból adó­dó kölcsönös előnyök foko­zottabb kihasználásával, az együttműködés korszerű for­máinak újabb területekre történő kiterjesztésével, a nehezebbé vált feltételek kö­zött is szilárd alapot nyújt a fejlődéshez. Megelégedéssel állapítot­ták meg, hogy gazdag hagyo­mányokra épül a tudomány, a kultúra és az oktatás terén szovjet miniszterelnök.9 m­il­tt megvalósuló tartalmas együttműködés, és további lehetőségek kínálkoznak an­nak fejlesztésére. Kedvező­nek minősítették a lakossági kapcsolatok bővülését, a ha­tármenti városok és terüle­tek mind tartalmasabb köz­vetlen együttműködését. Ez alkalommal is nagyra érté­kelték a Jugoszláviában élő magyar és a Magyarországon élő horvát, szerb és szlovén nemzetiség szerepét a két or­szág népei jószomszédi viszo­nyának és barátságának el­mélyítésében. Hangsúlyoz­ták a nemzetiségek nyelvé­nek, kulturális hagyomá­nyainak megőrzését és a közvetlen kapcsolatok fej­lesztéséhez nyújtott kölcsö­nös támogatás fontosságát. A külügyminiszterek üd­vözölték a nemzetközi élet­ben jelentkező enyhülést erő­sítő új kezdeményezéseket. A nemzetközi légkör kedvező alakulásában meghatározó fontosságúnak értékelték a két nagyhatalom folyamatos­sá vált párbeszédét. Méltat­ták a szovjet—amerikai csúcstalálkozó és az aláírás­ra kerülő nukleáris fegyver­zetcsökkentési megállapo-­­dás történelmi jelentőségét. Elismeréssel szóltak a szo­cialista országok békekezde­ményezéseiről és azok nem­zetközi visszhangjáról, az el nem kötelezett országoknak a nemzetközi életben betöl­tött szerepéről. Kifejezésre juttatták orszá­gaik elkötelezettségét az eny­hülési folyamat tartóssá­­téte­lében. Ebben fontos szerepet tulajdonítanak a közepes és a kis országok aktív közre­működésének. Síkraszálltak az európai sokoldalú együtt­működés fejlesztéséért, a békés egymás mellett élés, a jószomszédság, a bizalom, a kölcsönös megértés légköré­nek erősítéséért. Hangsú­lyozták országaik érdekelt­ségét a bécsi utótalálkozó­nak az előrelépés lehetőségét biztosító, tartalmas záródo­kumentum elfogadásával­­történő mielőbbi befejezésé­ben. A külügyminiszteri tárgya­lások a hagyományos baráti és a kölcsönös megértés lég­körében folytak. Hozzájárul­tak a két ország jószomszé­di kapcsolatainak és széles körű együttműködésének fejlesztéséhez. Raif Dizdarevics jugoszlá­viai látogatásra hívta meg Várkonyi Pétert, aki a meg­hívást köszönettel elfogadta. A JKSZ KB ülése Hétfőn összeült­­Belgrádban a JKSZ központi bizottsága. A plénumán, Dusán Gikre- Ibics vitaindító referátumá­nak előterjesztése előtt, szót­ként Dusán Dragoszavac, a KB horvátországi, majd Pe­­tar Matics, a KB szerbiai tagja. Dragoszavac javasolta, hogy a Központi Bizottság értékelje az ország politikai helyzetét, valamint a JKSZ KB és KB Elnökség munká­ját, hogy a pártban­­tisztáz­zanak bizonyos érthetetlen és szervezeti szabályzattal ellentétes leszámolásokat, megerősítsék a párt, elsősor­ban pedig a KB egységét”. Petar Matics indítványozta, hogy a Központi Bizottság küllön ülésén tárgyalja meg a következő témát: „A­­kom­munista szövetség viszonya Jugoszlávia egységéhez, a munkásosztály helyzetéhez, az önigazgatáshoz és a kü­lönféle nacionalizmusok je­lentkezéséhez.”. A plénum úgy határozott, hogy mindkét javaslatról kedden dönt. Kambodzsai megbékélés? Hun Sen moszkvai tájékoztatója Kezdeti, de talán döntően fontos lépés a megbékélés irányába — összegzi az in­dokínai és a­ világsajtó a Hun Sen—Szihanuk találko­zó eredményeit. Valóban, a Kambodzsai Népköztársaság miniszter­elnökének és az ellenzék egyik vezetőjének találko­zója jócskán felülmúlta a várakozásokat. Eleve az, hogy Norodom Szihanuk herceg eleget tett a kam­bodzsai kormány javaslatá­nak, jelzi, hogy a Pol Pot­­rezsdm megdöntése óta las­san tizedik évébe lépő vál­ság politikai rendezésének feltételeit lassacskán meg­érlelték a kambodzsai bel­ső, illetve a térségben vég­bemenő külső változások. A mind ez idáig megoldha­tatlannak látszó politikai rendezési folyamat a múlt héten kimozdult a zsákut­cából. A szembenálló felek először rögzítették közös nyilatkozatban,­­hogy Kam­bodzsa nemzeti érdekei po­litikai, s csakis politikai megoldást követelnek. Tény: Szihanuk első ízben fogadta el tárgyalási alap­nak a népi kormány több­ször pontosított, legutóbb néhány hónapja megerősí­tett megbékélési tervét. Ez­­békés, semleges, demokrati­kus kambodzsai államren­det irányoz elő. A kambodzsai problémá­ról, a kétoldalú viszonyról és nemzetközi kérdések­ről tárgyalt hétfőn Nyikolaj Rizskov szovjet kormányfő Hun Sen kambodzsai mi­­niszterelnökkel. Hun Sen tájékoztatta ven­déglátóját a franciaországi tárgyalásokról. A kambod­zsai vezető szerint Sziha­­nukkal folytatott eszmecse­réje megteremtette a külön­böző kambodzsai erők kö­zötti, a nemzeti­­megbéké­lést szolgáló közvetlen pár­beszéd alapjait. Nyikolaj Rizskov, a Szov­jetunió hathatós támogatá­sáról biztosította a népi Kambodzsa, valamint Laosz és Vietnam politikai rende­zést célzó erőfeszítéseit. — A Szihanukkal folytatott tárgyalásokat úgy tekintik Moszkvában, mint a kam­bodzsai kormány nemzeti megbékélési politikájának, a három indokínai ország közös erőfeszítéseinek ko­moly sikerét — mondotta a Megemlékezés, kitüntetések a sajtó napján Elismerés kollégáinknak A Magyar Sajtó Napja, a Vörös Újság megjelenésének 89. évfordulója alkalmából ünnepi ülést tartott hétfőn a Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének választ­mánya a Magyar Sajtó Há­zában. Az ünnepi ülés részt­vevőit Pálfy József, a MUOSZ elnöke köszöntötte, majd Kopka János, a szö­vetség alelnöke, a Kelet- Magyarország főszerkesztője mondott beszédet. Ezt követően a Magyar Újságírók Szövetségének vá­lasztmánya több évtizedes­­munkásságuk elismerése­ként aranytollal tüntette ki Berendi Ferencet, a Szabad Föld és Vigovszki Ferencet, az MTI nyugalmazott fotó­­riporterét, valamint Buda­vári Antal, Csapó György, Csom­a Béla, Fenyő Béla, Gulyás Pál, Kovács Judit, Kölcsey Erzsébet, Kőszegi Imre, Kürti László, Matuz Józsefné, Niszkács László, P­erényi István, Rózsa György, Szász Ferenc, Szilá­gyi István, Varannai Aurél és Veres Pál nyugalmazott újságírókat. A Magyarok Vi­lágszövetségének javaslatára, ugyancsak ebben a kitünte­tésben részesült Sziklay Andor USA-ban élő szakíró és kutató. Az ünnepségen Bányász Rezső államtitkár, a Minisz­­tanács Tájékoztatási Hiva­talának elnöke a Szocialista Újságírásért kitüntetést adta át a magyar sajtóban, illetve a rádióban dolgozó 30 újság­írónak. Az idén második alkalom­mal hirdették ki a Magyar­ Újságírók Országos Szövet­sége nívódíj pályázatának eredményeit. A zsűri­­ezúttal kilenc egyéni és egy kollek­­tív díjat adott ki, az elisme­réseket Pálfy József adta át. ★ A Szocialista Újságírásért kitüntetést kapta Bertalan Lajos, a Vas Népe olvasó­­szerkesztője, Kiváló Munká­ért elismerésben részesült Lóránt István, az MTI szom­bathelyi szerkesztősége most nyugállományba vonuló ve­zetője. Kiváló Dolgozó ki­tüntetésben részesült fotó­­riporterünk, Benkő Sándor. Tárgyalások Budapesten és 12 vidéki városban Magyar—lengyel vállalatvezetői konferencia A Magyar—Lengyel Gaz­dasági és Műszaki-Tudomá­nyos Együttműködési Bizott­ság határozata értelmében hétfőn a Magyar Kereske­delmi Kamara és a Lengyel Külkereskedelmi Kamara szervezésében négynapos magyar—lengyel vállalatve­zetői megbeszéléssorozat kezdődött Budapesten. A konferenciát a Duna Inter­continental Szállóban Zányi Jenő, a Magyar Kereskedel­mi Kamara alelnöke nyitot­ta meg, mt majd Sztaniszlaw Gebala, a Lengyel Tervbi­zottság elnökhelyettese és Perényi Lajos, az Országos Tervhivatal elnökhelyettese, a Magyar—Lengyel Gazdasá­gi és Műszaki-Tudományos Együttműködési Bizottság elnökhelyettese adott tájé­koztatást a két ország gaz­dasági együttműködésének­­időszerű feladatairól. A kon­ferenciára 35 tagú lengyel vállalatvezetői küldöttség ér­kezett, amely a következő­­napokban Budapesten, va­lamint 12 vidéki városban magyar vállalati szakembe­rekkel folytat majd tárgya­lásokat. Versenyfutás Az még korántsem vilá­gos, ki szakítja át az el­múlt hónapok híreiben oly sokszor szereplő szöuli el­nöki palota, a Kék Ház bir­toklásáért folyó verseny­­futásban elsőként a célsza­lagot, néhány tanulság azonban már most, a ritka hevességű kampá­n­yi­dősza­k láttán is levonható. Min­denekelőtt az, ho­gy — bár­mi legyen is a hatalmi ve­télkedés kimenetele — a mostani elnökcsere valószí­nűleg az eddigi legfonto­­sabbnak ígérkezik Dél- Kor­eában: a korábbi, jó­részt színjátékszerű manő­verekkel szemben ugyanis a mostani, december 16-ra kiírt választás -a jelek sze­rint valódi alternatívát és a békés hatalomátadás le­hetőségét villantja fel ,a tá­vol-keleti, áll­am lakossága számára.­­Nem indokolatlan persze a feltételes mód következe­tes használata, elvégre a dél-koreai politikai fejlemé­nyeik, s az­­elmúlt évek és­­hónapok eseményei —, hogy ne is utaljunk a ré­gebbi puccsfejleményekre és az egyeduralkodó tábor­nokok korszakára — jóné­­hány váratlan fordulatot tartogattak már. Az óvato­sabb­­megfigyelők most sem mulasztják el, hogy figyel­meztessenek: amennyiben a voksolás kimenetele úgy­mond a hadsereg szem­pontjából „elfogadhatatlan” eredményt hozna (ezen áll­ Kim De Dzsung, a legtekintélyesebb ellenzéki politikus.

Next