Vas Népe, 1990. szeptember (35. évfolyam, 205-229. szám)

1990-09-01 / 205. szám

★ Magyarország 500 mil­lió márka, korábban már kilátásba helyezett hitelt kap nyugatnémet ban­koktól, részben szövetsé­gi kezességvállalással — jelentette a Frankfurter Allgemeine Zeitung pén­teken exkluzív értesülés­ként. A tizenkét hónapra szóló hitelt a Deutsche Bank vezetésével nyugat­német bankkonzorcium nyújtja a Magyar Nem­zeti Banknak. A kamat­láb ötnyolcad százalék­kal a Libor-kamatláb fe­lett lesz, a hitelösszeg tíz százalékáért a bankok vállalnak kockázatot, a szövetségi kezesség ka­matokkal együtt 495 mil­lió márkára terjed ki. (Ezzel egyidőben a nyu­gatnémet, szövetségi ke­zelésben levő Kreditans­talt Lengyelországnak 421,55 millió márka ér­tékben nyújt újjáépítési hitelt.) ★ Javier Pérez de Cuel­lar ENSZ-főtitkár és Tá­­rik Aziz iraki külügymi­niszter péntek délben megkezdte nagy várako­zástól övezett, egyesek szerint a békés végkifej­let utolsó esélyét kínáló ammani tárgyalásait az Öböl-menti válságról. K­ A balti államok részt kívánnak venni az euró­pai biztonsági és együtt­működési értekezlet Pá­rizsban tervezett csúcs­­találkozóján — mondta csütörtökön koppenhá­gai sajtóértekezletén Ja­nis Vurkans. A lett kül­ügyminiszter szerint a balti köztársaságok rész­vételével nyomatékosí­tani kellene, hogy a lit­ván, a lett és az észt füg­getlenség ügye nemzet­közi kérdés, nem pedig szovjet belügy, hiszen — mint mondta — „nem le­het béke Európában, amíg a balti államok vissza nem nyerik füg­getlenségüket". Washington támadni készül Irakban? Az Irak elleni amerikai katonai támadás csak az idő és a felkészülés kérdése, arra kat hónapon belül sor kerülhet­­— ezt írta pénteken megjelent, több újság által publikált cik­kében az Evans­ Novak szerzőpáros. Alexander Haig volt amerikai védelmi miniszter és NATO-főparancsnok szerint is valószínű a katonai összecsapás, de ahhoz az Egyesült Ál­lamoknak akár félmilliós haderőre is szüksége lehet a Közel- Keleten. Az Evans­ Novak szerző­páros amerikai törvényho­zóktól kapott értesülései sze­rint Richard Cheney védel­mi miniszter és Brent Scowcroft nemzetbiztonsági tanácsadó valójában eluta­sítják a tárgyalásokat, hely­telenítik Javier Perez de Cuéllar ENSZ-főtitkár köz­vetítését. George Bush elnök két fő tanácsadója szerint Iraknak mindenfajta tárgya­lás előtt ki kellene vonulnia Kuvaitból. A törvényhozási köröknek kiszivárogtatott tervek sze­rint az amerikai légierő nagy fölényét kihasználva mérné­nek csapást­ Irakra, elvágva az üzemanyag-utánpótlást, ezzel megbénítva az irakiak nagy harckocsi-egységeit. Mivel azonban eddig csak két amerikai hadosztály ér­kezett a helyszínre, még to­vábbi hat hétre van szükség, hogy megvívhassák a terve­zett hadműveleteket. Az amerikai haderők nagy iramban való telepítése min­denképpen többre kíván szolgálni, mint újabb iraki támadás elrettentésére — ír­ták. Pénteken éjszaka sugárzott televíziós nyilatkozatában Alexander Haig volt védel­mi miniszter, egykori NATO- főparancsnok is elképzelhe­tőnek mondotta, hogy az Egyesült Államok katonai erővel oldja meg a válságot. A tábornok­­szerint minden­esetre akár fél millió ame­rikai katonára is szükség le­het a térségben, hogy a har­cokat sikeresen megvívhas­sák. „Irakon belül nincs a rendszernek érdemi ellenzé­ke. Szaddám Huszein meg­döntésére az egyetlen re­mény, ha saját katonai és kormányzati elitje fordul szembe vele” — erről be­szélt a The Washington Post­­ban megjelent pénteki nyi­latkozatában Szaad Dzsabr, a londoni székhelyű új Iraki Néppárt vezetője. Dzsabr az 1958-ban megdöntött iraki monarchia egykori minisz­terelnökének fia. Dzsabr szerint az iraki elit, az államfő 700—800 kulcsfontosságú katonai, rendőri és polgári vezetője Szaddám ellen fordulhat, ha úgy látja, hogy a diktátor romlásba viszi az országot s vele annak vezető rétegét. — A CIA, a hadsereg külön­leges alakulatai és már kor­mányszervek titokban támo­gatják a kuvaiti ellenállást — jelentette egyidejűleg a lap. Ám az ellenállás mini­mális — így hangzik az érte­sülés. 2 Megnyílt a 71. OMÉK Pénteken a kőbányai vásárvárosban megnyílt a 71. Nem­zetközi Mezőgazdasági Élelmiszeripari Kiállítás és Vásár (OMÉK). A BNV fellobogózott főterén az alkalomból rende­zett ünnepségen jelen volt a ha­zai társadalmi, politikai és gazdasági élet számos kiemelkedő képviselője. Megnyitó beszédet Göncz Árpád köztársasági elnök mon­dott. Hangsúlyozta: hasunk fejlődésében, népünk boldogulá­sában a mezőgazdaság meghatározóan fontos szerepet tölt be. Nemzetgazdaságunk egykori sikerágazata napjainkban a pusztító aszállyal és az átalakulással járó gondokkal küsz­ködik, ám sok a felszínre hozható lendítő erő is. Ezek azon­ban csak akkor érvényesülhetnek igazából, ha az ágazat el­fogadható áron és jó minőségben jut hozzá a kiállításon is látható hazai és külföldi biológiai anyagokhoz, műszaki esz­közökhöz, technológiákhoz, valamint a tudományos világ kí­nálta legkorszerűbb ismeretekhez és módszerekhez.. Az OMÉK reggel 9-kor nyitja kapuit és este 7 óráig tart nyitva. Magyar-finn kormányfői találkozó A kétoldalú gazdasági együttműködés bővítésének lehetőségeiről és az európai fejleményekről folytatott eszmecserét pénteken Hel­sinkiben Antall József ma­gyar és Harri Holkeri finn miniszterelnök. A két államférfi három hónapon belül másodszor ta­lálkozott egymással, ugyanis Holkeri volt az első külföl­di kormányfő, aki júniusban látogatást tett az új magyar miniszterelnöknél. Antall József, aki az Európai De­mokrata Szövetség XIII. pártvezetői konferenciáján vett részt Helsinkiben, ezt az alkalmat használta fel a kétoldalú tárgyalásokra. A kormányfői megbeszélés utáni sajtóértekezleten An­tall József nagyon hasznos­nak minősítette a két ország gazdasági együttműködését, és magyarországi beruházá­sokra bíztatta a finn befek­tetőket. Úgy vélte, még két nehéz esztendő után fellen­dülést várhatunk a magyar gazdaságban. Holkern elmondta, hogy hasznos információkat ka­pott a magyar kormányfő­től nemcsak a magyarorszá­gi helyzetről, hanem a Var­sói Szerződés Szervezetének átalakulásáról és a magyar —szovjet viszonyról. Mint Antall is megerősítette, meg­beszélésükön tapasztalatcse­rét folytattak a Szovjetunió­hoz fűződő viszonyról, hi­szen mindkét ország sok szállal kötődik e világhata­lomhoz.­­ Magyarország számára fontos tanulmá­nyozni Finnország belső fejlődését, de nemzetközi kapcsolatait is, hiszen az északi ország mind a Szov­jetunióhoz fűződő viszonyát, mind a nyugati kapcsolatait jól tudja hasznosítani — ál­lapította meg Antall. aláírták a két német állam egyesülési szerződését Az NDK és az NSZK képviselői pénteken délben aláírták a két német állam egyesülési szerződését, amely a Népi Kamara, illetve a szövetségi gyűlés és a szövetségi tanács jóvá­hagyása után emelkedik jogerőre. Ezáltal jo­gilag is szabaddá válik az út Németország egységének október 3-ra tervezett helyreál­lítása előtt. Az aláírási aktusra a kelet-berlini Unter den Linden sugárúton levő palotában került sor, abban az épületben, amely egykor a po­rosz, illetve a német trónörökösök reziden­ciája volt. A kelet- és a nyugatnémet rádió- és tv-állomások által egyenes adásban köz­vetített eseményen jelen volt mindkét né­met állam számos vezető politikusa. A do­kumentumot Wolfgang Schäuble nyugatné­met belügyminiszter és Günther Krause ke­letnémet parlamenti államtitkár írta alá. Az aktus előtt mondott méltató beszédé­ben Lothar de Maiziere NDK-miniszterel­­nök konstruktív szellemet tükröző, gondos tárgyalások eredményeként született doku­mentumnak nevezte a szerződést, amely egyike a második világháború utáni német történelem legjelentősebb okmányainak. Wolfgang Schäuble belügyminiszter beszé­dében arra mutatott rá, hogy az egyesülési szerződés megteremti az egységes jogrend és az egységes életfeltételek létrehozásának alapját német földön. Kiemelte, hogy a tő­ke és a vállalkozói kezdeményezés oly kí­vánatos beáramlásának immár semmi sem áll az útjában, ő maga bizonyos benne, hogy az NDK-ban is beköszönt a föllendülés, még­pedig hamarabb, mint azt sokan gondolják. i plakátinvázió ellen A Magyar Demokrata Fórum Szombathelyi Szervezete kötelezettsé­get vállal arra, hogy vá­rosunk tisztasága érdeké­ben, a választási kam­pány során tartózkodni fog a mindent elöntő pla­káthadjárattól. Nem ra­gasztunk plakátot a fa­lakra, a villanyoszlopok­ra és más, nem e célra szolgáló objektumokra sem. Elkerülendőnek tart­juk, hogy megismétlődjék a tavaszi plakátinvázas, amelynek megfakult nyo­mai még mindig sokfelé éktelenkednek Szombat­hely utcáin. Reméljük, hogy példánkat más szer­vezetek is követni fogják, a Magyar Demokrata Fórum Szombathelyi Szervezete Műzkincsrablás Budapesten ötvenmillió forint kárt okozó betörés történt Budapesten. A XII. kerület patkó utca 14/a. földszint 1. sz. alatti lakásba is­meretlen tettesek az erkélyajtó befeszítése után jutottak be, és onnan nagy értékű festmé­nyeket, szobrokat és porcelán tárgyakat tulajdonítottak el. Az elkövetők az augusztus 10-e és 30-a között vidéken tartózkodó károsult távollétét használták ki a bűncselekmény elkövetésére. A festmények között több vé­dett és nemzetközileg is ismert alkotás található, például Lotz Károly: „A múzsa”, „Alvó ba­­diánsnő”; Munkácsy Mihály: „Patakban mosó asszonyok”; Paál László: „Erdőszéle”; Ligeti Antal: „Názáret látképe”; Ben­czúr Gyula: „Venus galambjai”;­­Domenico Fetti: „Nő tükör előtt” című képe. A festménye­ken kívül herendi porcelánból készült szobrokat, teás- és ét­készleteket vitték el. A rendőrség kéri azokat, akik a bűncselekménnyel, vagy an­nak elkövetőivel, illetve az el­tulajdonított tárgyakkal kapcso­latban bármilyen adattal, infor­mációval rendelkeznek, a 112- 3456/21362 telefonszámon jelez­zék. A lány felnőtt, önálló lesz (Folytatás az 1. oldalról) Érdekes dolgokat azonban hallottunk. A munkástanács két hónappal ezelőtt még megvonta a bizalmat a vál­lalat jelenlegi szombathelyi igazgatójától, Sugár Bélától, a kétharmados többséggel elutasított javaslat után azonban a demokrácia elvei­nek megfelelően elismerte a jelenlegi vezetés legitimitá­sát. Erről a vezérigazgató nem tudott, és Sugár Bélát óhajtotta kinevezni a köz­pont által már régóta any­­nyira óhajtott kft. ügyveze­tőjének. Igen ám, de a je­lenlegi igazgató, még mielőtt a munkástanács bizalmát el­veszítette volna, velük együtt harcolt a vállalat önállósá­gáért, ezért kijelentette, hogy nem fogadja el az ügy­vezetői posztot, mert ezzel a lépéssel a szombathelyi kol­lektívát árulná el,­ amely egyébként munkástanácsa révén egy nappal korábban már megvonta tőle a bizal­mat. Most azonban egy ember­ként álltak ki az önállóság mellett, s a több, mint há­romórás vita után a vezér­­igazgató arra kényszerült, hogy kijelentse, ismét a vál­lalati tanács elé viszi az ügyet, amelyet egyszer ez a szerv már tárgyalt, s éppen a kft. alakítás mellett dön­tött. Azt is megtudtuk azon­ban, hogy a munkástanács napi kapcsolatban van a mi­nisztériummal, s nagyon rö­vid határidőn belül ki akar­ja kényszeríteni a számára kedvező döntést, amely az önállóság volna. A harc tehát a vállalat szombathelyi részlege, s a budapesti központ között abban a stádiumban van, amelyben két hónappal ez­előtt is. Az önállóság gon­dolata olyannyira erős, hogy egy munkás szájából a kö­vetkező kijelentést hallhat­tuk: „Hagyjanak minket egyedül tönkremenni.” A több órás vita után a ve­zérigazgató a nyomásnak en­gedve, de a jelenlegi törvé­nyeket mindenképpen szem előtt tartva azt kívánta a szombathelyieknek, hogy jár­jon sikerrel önállósodási tö­rekvésük, amelyet ők nem akarnak megakadályozni, ő drukkol — mondta, hogy a minisztériumban még a tör­vény megjelenése előtt ki tudják kényszeríteni az ön­állóságot. Így történt, hogy a szom­bathelyi Remix, bár nagyon szeretne valamit lépni, még mindig csak a két hónappal ezelőtti cipőjében jár. Újra nem telik neki, az idő fo­lyik, az emberek törődnek. A helyzet meg változatlan. rezeda Fotó: H. P. Érvel a „vezér”­, eredmény­telenül. Dr. Molnár Rudolf a mikrofon előtt. Nem gyerekcipőben (Folytatás­­az 1. oldalról) magyar fél között. Az oszt­rákok apportként számító­­gépes rendszert is telepítet­tek Vasvárra. Richter úr szerint régtől fogva sikk Magyarországon cipőt csináltatni (bár az anyag gyakran nem a leg­jobb minőségű) úgyhogy egy kicsit konkurense is egymás­nak a két cég, de Magyar­­ország azért jó partner: az együttműködéssel csökken az önköltség. (Milyen szé­pen mondta ...) A vegyes­vállalat ötlete — bizonyára nem véletlenül — tavaly született, a vasvári—linzi üzleti kapcsolatok régebbre nyúlnak vissza. Richter úr egyébként Moszkvában is járt, és azt tapasztalta, hogy a huszonegy indok közül — miért nem tudják átvenni az árut — egyetlen igaz: nincs pénz. Rögtön utána arról beszélt, hogy a szabad piac nyers, brutális — de be­csületes. Ezen elgondolkodni azon­ban senkinek nem volt ide­je, mert a gyárudvaron állt már a sátor, hangoltak a ze­nészek, a konyhából ínycsik­landozó illatok szálltak a szabadba, ünnepélyes zász­lófelvonással vette kezdetét a mulatság. A végén min­denki hazavihette a fatányért, amelyből evett, benne a Richter-cég emblémájával. Ma minden dolgozó gyere­ke kap egy pár Richter-ci­­pőt, a Richter-mackó délelőtt 11-től 12-ig cukorkát oszto­gat. Hétfőn pedig kezdődik a munka. via Fotó: Kiss T- 3,1 százalékkal kevesebben Sajtótájékoztató a népszámlálás előzetes adatairól Vukovich György, a KSH elnöke pén­teken sajtótájékoztatón ismertette az 1990. január 1-jei — tíz évenként esedékes — népszámlálás előzetes adatait. E szerint a 80-as évtizedben az ország népessége 3,1 százalékkal csökkent, január 1-jén 10 mil­lió 375 ezren éltek határainkon belül, 334 ezerrel kevesebben, mint tíz évvel koráb­ban. A csökkenés új jelenség, mert bár a 70-es években meglehetősen mérsékelt volt már a népesség számának növekedése, csökkenést a második világháború utáni évtizedekben most először regisztrált a népszámlálás. A tíz év átlagában keve­sebb gyermek született, mint ahányan meghaltak az országban, s a halálozások száma és aránya nemzetközi összehason­lításban is nagyon magas: a vizsgált idő­szakban évenként megközelítette a 150 ezret. Mindez visszavezethető a Lakosság ki­fejezetten rossz egészségügyi helyzetére. A konkrét okok között továbbra is első he­lyen állnak a szív- és érrendszeri, vala­mint a daganatos betegségek, ezt követik a balesetek és az öngyilkosságok. Mind­össze a csecsemőhalandóság javult — az 1980. évi 23,2 ezrelékről 15,7 ezrelékesre, de még így is jóval magasabb, mint a gazdaságilag fejlett országokban. A népszámlálási adatokat ezúttal erősen befolyásolta a környező országokból be­vándorlók jelentős száma, ami korábban nem volt jellemző. 1988. és 1990. május 31-e között mintegy 40 ezren menekültek Magyarországra, csaknem valamennyien román állampolgárok, de kétharmaduk magyar nemzetiségűnek vallotta magát. Az első időkben — február végéig — a me­nekülők kétharmada férfi volt, egyharma­­duk nő, s többségük a 15 és 40 év közötti korosztályt képviselte. Mindössze 8,2 szá­zalékuk jelezte, hogy nem kíván Magyar­­országon letelepedni, hanem harmadik or­szágba szándékozik távozni. A március 1-je és május 31-e között Magyarországra érkezett mintegy 2600 újabb menekülő közt magasabb volt már a nők és a gyerekek aránya, ami azt jelzi, hogy a határátlépés könnyítése következ­tében számos esetben megtörtént a csa­ládegyesítés és ezért most már nem csu­pán személyek, hanem családok kívánnak letelepedni Magyarországon. A népszámlálás előzetes adatai képet adnak az ország lakásállományáról is. Az­­elmúlt tíz év alatt 300 ezerrel — 8,5 szá­zalékkal — gyarapodott a lakások száma, ez a növekedés azonban 120 ezerrel keve­sebb, mint az előző évtizedben. Mindez szoros kapcsolatban áll az ország általá­nos gazdasági helyzetének romlásával. Ja­vult viszont a lakásállomány összetétele: az egy szobás lakások aránya 10 év alatt 27,5 százalékról 17,1 százalékra csökkent, s jelentősen — 23,9 százalékról 38,8 száza­lékra — növekedett a három, illetve több szobás lakások részesedése. A nagyobb la­kások építése az utóbbi évtizedben legin­kább a községekre jellemző, s a javulás­hoz az is hozzájárult, hogy a szanálások főként az egy szobás lakásokat érintették. Ugyanakkor továbbra is a fővárosban leg­több a kisméretű, egy szobás lakás, ezek teszik ki Budapest lakásállományának 25,6 százalékát. 1990. szeptember 1. Szombat

Next