Vas Népe, 1991. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-02 / 28. szám
Ki segít Gerely Jánosékon? Asszony áll a kapuban. Integet, míg el nem tűnünk a dombok között. Arcán mosoly, a lelkében megbékélés. A visszaidézett múlt felkavarta ugyan, de a beszélgetés végére lehiggadt újra. —• Most már mosolyogni is tudunk — mondta búcsúzóul Vilma néni. — Csak az a kár, hogy az életünk is elmúlt. Lassacskán, csöndben ... A falakból az utolsó szöget is elvitték... otthon, akiket állami gondozásba vettek. A házaspárt tíz évi börtönre ítélték, minden ingó és ingatlan vagyonuktól megfosztották őket. Amikor 56-ban hazajöttek, a csupasz falakat találták. Ahogy mesélték, az utolsó szöget is kihúzták a falból, semmijük nem maradt. A falu népi adogatott nekik ezt—azt, hogy ne a földön kelljen halniuk, hogy enni tudjanak adni a közben hazahozott gyerekeknek. A szabadságnak azonban még így is csodálatos íze volt, hát én semmiről se tehettem. Én még arról sem tudtam, hogy az uramat mibe keverték. — Milyen volt a falu magukhoz? — Betörőnek, rablónak néztek bennünket. — Volt ellenségük a faluban? — Lenni kellett, mert feljelentettek bennünket. Mikor hazajöttünk, nem mondom, sokan segítettek. A tanácstitkárnő is, aki itt lakott a szomszédban. Meg egy szombathelyi úr, a dr. Kiss. Csak tudnánk, él-e, hal-e? Neki igazán sokat köszönhetünk, ő intézte a gyerekeket, meg mindent. — Képzeljék — mondta Vilma néni — karácsony előtt úgy volt, hogy engem újra elvisznek. Az én ügyemben is a dr. Kiss intézkedett. Hogy nem kellett Újra börtönbe mennem. — Mi lett a földjeikkel, a házukkal? — Tizennyolc hold földünket kobozták el, meg a házat. No ezt aztán később visszavásárolhattuk. A földekről semmi hír. De mondom, teljesen kifosztottak bennünk, még a szögeket is kihuzigálták a falból. Mindent, amink csak van, azután kellett megszereznünk. — És a gyerekek? — A gyerekek közben felnőttek. Mind a négy. Három fiam családos, Zoli, aki velünk van, még legény ember. Négy dédunokám is van már — teszi hozzá Vilma néni. — Jani Kőszegre nősült, Sanyi Nemescsóban lakik, a Béla Szombathelyen. — Kiheverték a nagy élményt? — Soha nem lehet azt kiheverni. Csak belenyugodni. Azt talán. — Úgy tudom, most kérték a rehabilitálásukat. — írattunk kérvényt Hogy aztán intézkednek-e, azt mi nem tudjuk. — Mi csak azt tudjuk — vette át a szót Vilma néni —, hogy ártatlanok voltunk. Hogy jogtalanul fosztottak meg bennünket mindenünktől. Ha tudnak, segítsenek! A kapuban állt sokáig. Integetett, míg csak el nem tűntünk a dombok között. Ki segít Gerely Jánosékon? Ki tud segíteni rajtuk? Lehet egyáltalán? Pósfai János Fotó: Horváth Csaba A cáki faluvég csöndes, akár a szélső házban élő két idős ember. A fiúk bokrot irt nem messze a háztól, csak beballag, benéz, miféle látogatót hozott a január végi szél... Szót se szól, csak belehallgat a beszélgetésbe. Aztán fogja magát, megy vissza a bokraihoz, dolgozik, csöndben. Mi szunnyad ezeknek az embereknek a lelkében? Visszalépek az időben legalább húsz évet. A Viharsarok írójával jártam itt akkor. A művelődési ház udvarán tüzek égtek, édes gesztenye pirult, püffedt a a parázs fölött, a szánkban éreztük Hegyalja legfinomabb gyümölcsének omló ízét; akkor még forrásban lévő, de már kaparó, bizsergető italát ittuk szőlőskertjeinek — és faggattuk a múltat. Féját úgy hallgatták a parasztok, mint hajdan őseink a táltost. Történeteiben az ország másik sarkában élő emberek sorsa formálódott kerekké, mégis, úgy érezték, róluk van szó. Voltak ott hárman, akik közül kettő kulák volt, Geröly Jánosról viszont kiderült, hogy az ötvenes évek elején börtönbe dugták. Miért tagadta volna, tudta ezt ezt az egész falu. „Kémkedésért, hazaárulásért" ítélték el a feleségével együtt, ötvenhat szabadította ki őket. Gerely János nem panaszkodott, de amikor elbúcsúztunk egymástól, azt mondta: keressem meg egyszer, akkor majd megértem őt. Tudni fogom, hogy amit ők megéltek, több volt minden szenvedésnél. Hamarosan meglátogattam aztán őket, s tragédiájukról riportot írtam. Megjelent 1974-ben a Gondola a falu fölött című könyvemben. A történet dióhéjban: az ötvenes évek elején megszökött a katonaságtól és átment a határon egy fiatalember, aki rokonságban állt Gerölyékkel. Soha nem jártak, össze, esztendők múltak el, hogy be sem tette hozzájuk a lábát. Azon az emlékezetes napon azonban, amikor — ki tudja hányadszor — odaátról visszajött, őket szemelte ki. Társával együtt bevette magát a padlásukra, ott bújkált. Felhívta magához a nagybátyját, pisztolyt szegezett rá, s azt mondta neki, magának el kell utaznia Pestre! Papirost nyomott a kezébe, rajta néhány címereket és ezeket a személyeket el kell hoznia Cákra. A többi aztán az ő dolguk. Gerely János tudta, hogy unokaöccse katonaszökevény, azt is, hogy beváltja a fenyegetést, ha nem teljesíti a parancsát. Malomkövek közt őrlődött. Azon a napon százszor kiment az udvarra, meg vissza a konyhába, de sehol nem találta a helyét. Fölment a padlásra, ott újra megkapta az utasítást. Ha nem teljesíti, halálfia! S az idős ember útnak indult. Szombathelyen még újra megszólalt, a lelkiismerete, hogy bemegy a rendőrségre, de nem volt bátorsága. Feleségére, négy gyermekére gondolt, akiken bosszút állnak. A kocsmában kötött ki, részegségig itta magát, s mikor este lett, felült a pesti vonatra ... Hosszas keresgélés után megtalálta, akiket keresett, de hallani sem akartak arról, hogy Cákra utazzanak. Hazajött, néhány nap múlva házukat megszállták a nyomozók. A rokon fiú már messze járt, nekik azonban akkor kezdődött a kálváriájuk. Előbb Geröly Jánost, aztán a feleségét vitték el. Az asszonyt azért, mert nem jelentette fel a férjét. Négy apró gyermek maradt „Börtönben voltunk, de nem volt rossz sorunk.” Az asszony egy alföldi varrodában, a férfi Kőbányán, egy játékgyárban dolgozott rabként. „Megérdemeltük a sorsunkat, mi voltunk a hibásak.” „Jóemberek segítségével hamar lábra álltunk.” Ilyen megjegyzéseket fűztek húsz évvel ezelőtt történetükhöz. És most? Most már nem tilos beszélni arról, ami történt.. A két ember mégsem tárul ki, valami nyomasztó, keserű érzés ma is visszafogja őket. — Bántották magukat? — Hát a vallatáskor, persze. Pofoztak, meg rúgtak. De ez már nem érdekes. — Engem is többször megütöttek — mondja szelíden Vilma néni. — Pedig Vilma néni 70, János bácsi konyhában. 81 éves. Diót törnek a meleg Városi TV ________________ Sok minden kellene Ezen a héten a szombathelyi önkormányzat két bizottsága is foglalkozott a Városi Televízióval. A kulturális és a gazdasági bizottság meghallgatta Sibinger János főszerkesztő elképzeléseit a tv jövőjéről, ahogyan továbbról azonban egyik grémiumnak sem sikerült javaslatot tenni a képviselőtestület számára. A Városi Televízió tavaly a felszerelés megszerzésére, a technikai biztonságra törekedett, idén azonban már műsorai tartalmi színvonalát kellene erősítenie. Ehhez azonban nem elég a mai személyi állomány, hiszen egyedül a főszerkesztő újságíró a stábban, eddig jobbára külső munkatársakkal dolgoztak. Változtatni kell a tv státuszán is. Tavaly a szerkesztőséget nem önálló jogi személyként, hanem az MMIK keretén belül hozták létre. Ez ma már gátolja az önálló gazdálkodást, a teljesen autonóm működést. Ezért haladéktalanul meg kell teremteni az önálló jogi személyiséggé válás lehetőségét. A másik fő gond, hogy a mai hetven négyzetméteres stúdió — amely szintén az MMIK-ban van — alkalmatlan a színvonalas munkára, új hely kellene. A javaslatok között a Kőszegi utcai volt városházában, a Derkovits lakótelepi bevásárlóközpontban eredetileg MSZMP klubnak épült helyiségekben, vagy az MMIK-ban más, nagyobb termekben való elhelyezése szerepel. Konkrét javaslatot azonban addig nem tud tenni a gazdaásgi bizottság, amíg ki nem derül, ezek közül melyik kerül a város kezelésébe. Javítani kellene a műszaki eszközparkon is, hiszen mindenből csak egy van, s ez veszélyezteti az adások biztonságát. Az egyik legnagyobb gond, hogy még mindig nem ért véget a sugárzási engedély körüli huzavona, a tv még mindig engedély nélkül sugároz. Nemrég Siklós Csaba közlekedési és hírközlési miniszternek küldtek méltányossági kérelmet, és most erre várnak választ. Idén a tervek szerint játékfilmeket is vetítene a Városi Tv. Sikerült nagyon előnyös szerződést kötni a Vicoval, így a nézők hetente rendszeresen láthatnak e cég által forgalmazott filmeket. Sibinger János szerint az idén mindehhez 12 millió 755 ezer forintra lenne szükség, a pénz túlnyomó többségét az önkormányzattól várják. A gazdasági bizottság szerint a városnak kell a tévé, azt azonban, hogy működéséhez mennyi támogatást tud adni, csak a sugárzási engedély megszerzése után, a stúdió új helyének ismeretében tárgyalják meg. dugmanits Farsang a szombathelyi műjégpályán Vasárnap délután négy órától vidám „jeges” műsor várja az érdeklődőket a megyeszékhely jégpályáján. Elsőként a „négyórai tea” keretében kőkemény jégkorongcsatára számíthatunk a Sabaria SE 20 éven felüli és 20 aluli játékosaiból álló csapatai között. A mérkőzés komolyságát az „óriási” tét — 20 liter tea — garantálja. A bulimeccs után négy iskola vetélkedik ki a jobb? fedőnév alatt. Negyed hattól láthatják az érdeklődők a szombathelyi formációs jégtánccsoport bemutatóját. Fél hat előtt öt perccel a megye legjobb gyorskorcsolyázóinak futama következik, majd jelmezes felvonulás, a legjobbak díjazásával. (A jelmezesek nem fizetnek belépőt.) A programot este nyolc óráig tartó jégdiszkó zárja. AZ 1990. ÉVI JÖVEDELEM ELSZÁMOLÁSÁNÁL FIGYELEMBE VEHETŐ ADÓMENTESSÉGEK ÉS KEDVEZMÉNYEK LÉNYEGESEBB VÁLTOZÁSAI (Az 1991. évtől esedékes változásokról egy későbbi cikkünkben tájékoztatjuk adózóinkat). Adómentességek 1. A mentesség kiterjedt a baleseti állandó özvegyi nyugdíjra. Eddig csak a gyermekekre tekintettel kapott özvegyi nyugdíj volt mentes. 2. Mentes a házasság felbontása esetén a vagyonmegváltás miatt a házastársak egymásnak fizetett összege. 3. Mentes a falusi turizmusból származó jövedelem a következő feltételek szerint: kiemelt gyógyhelynek, kiemelt üdülőhelynek, gyógyvagy üdülőhelynek nem minősíthető községben és a már kialakult tanyás térségben a saját tulajdonú lakás üdülési célú hasznosítása. Egyéb felételek: — hasznosítás legfeljebb 10 ágyra, — az évi bevétel a 300 ezer Ft-ot nem haladja meg, s a magánszemély állandó lakóhelye is a hasznosított ingatlanban van. 4. A háztáji és illetményföld megváltása címén kapott összeg adómentességét a törvény behatárolja: az ilyen címen kapott összegnek a 2500 kg májusi morzsolt kukorica állam által megállapított árát meg nem haladó része mentes. 5. Továbbra is mentes a természetben nyújtott munkahelyi étkezetés (étkezési hozzájárulás). Ez azonban kiegészül a pénzben nyújtott étkezési hozzájárulással, aminek 1990-ben a havi 500 Ft-ot meg nem haladó része mentes. 6. A munkáltatótól kapott albérleti hozzájárulás, havi 4000,0 Ft-ig, de legfeljebb a magánszemély által ténylegesen fizetendő díj 50 százaléka, a fegyveres erők hivatásos állományú tagja részére fizetett teljes összeg mentes. 7. Továbbra is mentes a jogszabályban, vagy 1987. január 1. napja előtt meghatározott természetbeni juttatás (annak pénzbeli megváltása), de csak annak 1989. július 1. napja előtt meghatározott mértéke. 9. A munkáltató által természetben nyújtott munkaruha, formaruha, egyenruha, védőeszköz; továbbá az egyenruha és a védőeszköz pénzbeni megtérítése. Ha a munka végzése nagymértékű szennyeződéssel vagy gyors elhasználódással jár, a munkaruha pénzbeni megtérítése is adómentes. 10. Megszűnt a földjáradék adómentessége 1990-től, öszszeghatártól függetlenül a bevétel egésze jövedelem. Az adó mértéke 20 százalék. A magánszemély írásban nyilatkozhat a kifizetőnek, hogy jövedelmét az összes adóköteles jövedelmével össze kívánja vonni, ha az kedvezőbb számára. (Az 1989. évi jogosultság alapján szerzett jövedelem még adómentes.) 11. Megszűnt a mentesség a termelőszövetkezet használatában lévő föld tulajdonosa által a szövetkezet részére történő értékesítése esetén. Az ebből származó jövedelem adózására az ingatlanértékesítés szabályait kell alkalmazni (például a tíz évnél régebben megszerzett ingatlan értékesítése mentes). Az összjövedelmet csökkentő tételek köre bővült: — a befektetések címén levonható kedvezménnyel (erről előző cikkünkben már bővebben írtunk), — az adóalapból levonható az 1990. január 1-jétől az adóévben befizetett településfejlesztési hozzájárulás. Adókedvezmények 1. A lakáscélú megtakarítás felső határa 60 ezer Ft-ra emelkedett 1990. január 1-jétől. Ennek megfelelően az igénybe vehető adókedvezmény felső határa 12 000,5 Ft. Itt azonban meg kell jegyezni, hogy a megtakarítás felvételét követő 90 napon belül az adóhatóságnál a lakáscélú felhasználást igazolni kell. (1991-től csak az elhelyezést követő egy éven belül fel nem használt megtakarítás után jár adókedvezmény). 2. 1990. január 1-jétől megszűnt a naptári évben kifizetett út- és közműfejlesztési hozzájárulás 30 százalékának megfelelő adókedvezmény. Minisztertanácsi rendelet alapján a helyi Polgármesteri Hivatalok fizetnek 15 százalékos közműfejlesztési támogatást, ami adómentes. 3. A nyugdíjbiztosítás és a 10 éves, vagy annál hosszabb tartamú életbiztosítás naptári évben fizetett díjának 20 százaléka (maximum 7200,— Ft-ig). Kivétel, ha az egyéni vállalkozó a díjat költségként elszámolta. Ugyanez a kedvezmény megilleti a magánszemélyt abban az esetben is, ha munkáltatója által viselt biztosítási díj után adókötelezettsége keletkezik. Amennyiben az adókötelezettség több évi biztosítási díj után keletkezik, az egyes évekre eső biztosítási díj után a kedvezmény az adókötelezettség keletkezésének évében olyan együttes összegben vonható le, mintha azt a magánszemély évenként érvényesíthette volna. Ugyanakkor az adott évekre eső biztosítási díjat, mint munkaviszonyból származó nem rendszeres jövedelmet be kell vallani. A nyugdíj- és életbiztosítás kedvezménye nem változott. Vas Megyei Adófelügyelőség Himfai pontyok a kamera előtt Az elmúlt hónapokban a nyugati végeken barangoltak a Magyar Televízió pécsi körzeti stúdiójának természetszerető és tisztelő munkatársai, Bárány György operatőr és dr. Kovács Zoltán szerkesztő. Vas megye horgászvizeiről készítettek nagyon szép felvételeket, félórás filmjüket február 6-án, szerdán láthatják a nézők a televízió 1-es csatornáján, 16 óra 55-től. Jártak a szombathelyi Csónakázótónál, Máriaújfalu szép tavánál, a Vadásán, a Rábán és nagy pontyokat kaptak kamera végre Himfán, ottani szerencsés horgászok jóvoltából. A „halott” Gyöngyös patakból jelenlétükben emeltek ki szép pisztrángokat és látható lesz a filmben a hazai domolykó-horgászok körében „királyként” tisztelt és ismert Lőrincz László szombathelyi horgász is, szép halaival. Méhrák elleni védőoltás Egy brit tudóscsoport állatokon sikeresen próbált ki egy védőoltást, amely állítólag meg fogja védeni a nőket a méhráktól A glasgow-i egyetem tudóscsoportja, William Jarrett vezetésével egy védőoltást készített, amely ellentestek kifejlődését idézi elő az úgynevezett papilloma vírus ellen, amely az embereknél nemi úton terjed. A szakértők szerint ez a vírus egy bizonyos idő elteltével méhrákot idézhet elő. 1991. február 7. Szombat 4