Vas Népe, 1991. február (36. évfolyam, 27-50. szám)

1991-02-02 / 28. szám

Hát akkor mibe ? Ha József Attila gyermek volt, akkor Petri György kamasz. Ha József Attila a gyermek minden dacát, őszinteségét és na­­ivságát belekiabálta a világba, akkor Petri György a kamaszkor összes tüskéjével fel­vértezte magát, és kínosan vigyáz arra, nehogy valaki gyengeségen érje, nehogy kiderüljön, mennyire sebezhető. „próbálok / csalás nélkül szétnézni köny­­nyedén” — veszi át Mayának című versé­ben (idézőjelben) majdnem teljes egészé­ben a „felnőtt” József Attila két sorát a Reménytelenül Lassan, tűnődve című ré­széből, de csak azért, hogy rögtön hozzá­­tehesse: „Ám nem megy.” Ki dönti el, hogy ezzel az odavetett kis mondattal fel­oldja, vagy fokozza a reménytelenséget? A merengés pátosza mindenesetre egycsapás­­ra szertefoszlik. Eltorzulnak a versben a Klárisok sorai is. Amit József Attila úgy fejez ki, hogy „Szoknyás lábad mozgása / harangnyelvek ingása, / folyóvízben / két jegenye h­ajlása”. Petri György versében ironikus fricskává alakul: „szárnyacskáját lebbenti — / szok­­nyácskáját emeli — / — már ha egy légy­nek volna szoknyája, / és a nők nem nad­rágban járnának.” A Tudod, hogy nincs bocsánat keserű méltósága — furcsa bicsaklássá válik Petri György kezén: „csak kérni lehet a bocsá­natot ! Kérni sem lehet. / Nem is aka­rok." „A szerelembe — mondják —­­belehal, aki él. / De úgy kell a boldogság, / mint egy falat kenyér.” — írja József Attila. Petri György pedig: „Nem voltál otthon. Vagy a telefon / máshová cseng ki? Nem halok be­le. / Nana? Tényleg nem? Hát akkor mibe?” Lehet, hogy a huszadik század végén egyetlen lehetőségünk maradt arra, hogy átvészeljük azt a kis időt, ami születésünk­től a halálunkig eltelik; ez az egyetlen lehetőség pedig az irónia? A fricska, a vi­lágra öltött nyelv? Hiszen „A rög / hömpölygeti magát / lassan és (nem: de!) / biztosan / a szív felé.” Vagyis: úgyis meghalunk. De azért, vagy hát: ÉPPEN AZÉRT ... Ha nincs erőnk nyelvet ölteni, lapozzunk bele a Petri György Valami ismeretlen című kis köte­tébe. (Kiadta Jelenkor Kiadó, Pécs, 1990.) via Tv-vétel Álljunk át Hegyhátsálra! Február 15-étől nem sugá­rozza a magyar TV1 adásait a Magyar Műsorszóró Vál­lalat Soproni Üzemigazgató­ságának kőszegi, körmendi, szentgotthárdi tv-állomása. Tavaly októberben Vasvár (Hegyhátsál) térségében kettő húsz kilowattos tv­­adóberendezést helyeztek üzembe, az említett városok­ban és környékükön az ed­diginél jobbak lesznek a vé­teli lehetőségek. A vasvári (hegyhátsári) tv-adók a TV1 műsorát a 33. csatornán, a TV2 műsorát a 46. csatornán sugározzák. Tehát ajánlatos mielőbb át­állni a vasvári adó vételére. A megyeszékhelytől né­hány kilométerre lévő So­­rokpolány kihaltnak tűnik a téli napsütésben. A csend és a nyugalom azonban megté­vesztő. A háttérben szikrázik a levegő, kitörő indulatok csapnak össze. A célpont dr. Baranyi Irén körzeti orvos. Az okok kiderítéséhez elő­ször Fülöp György polgár­­mestert kerestük fel. A helyi önkormányzat vezetője ép­pen az új szolgáltatóházban tartott terepszemlét, büsz­kén mutatta meg a leendő körzeti orvosi rendelőt. A tá­gas, világos helyiségeket a szombathelyi orvosi ügyelet is megirigyelhetné. A beren­dezésekre még nincs elég pénz. — Miért panaszkodnak a faluban a körzeti orvosra? — Kényes kérdés ez, de nem kerülhetjük meg. Egy­két éve már hallatszottak pa­naszok a doktornő munkájá­ra. Amióta polgármester let­tem, többen felkerestek, hogy elégedetlenek a hozzáállásá­val, szeretnének új orvost a faluba. — Készültek jegyzőköny­vek a panaszokról, bejelen­tésekről? — Gondolja, hogy bárki is nevét adta volna a panaszok­hoz? Félnek az emberek az orvostól, hiszen bármikor szükségük lehet rá. Ettől füg­getlenül, nekünk kötelessé­günk figyelni az emberek hangulatára, véleményére. Mint polgármester bátran állíthatom, hogy Sorokpolány lakosságának nagy része sa­ját orvost szeretne, hisze je­lenleg a körzeti orvos Kis­­unyomban és Balogunyom­­ban is rendel. Úgy tudom, jogunk van pályázati úton új orvost választani, aki minden nap rendelne. — Az elképzelésekhez sok pénz kell. — Mindent megteszünk, hogy összegyűljön a pénz. Jártam dr. Lakner László megyei főorvosnál is ez ügy­ben, de nem nagyon lelkese­dett az ötletért. Pedig a le­endő orvosunk a szomszédos községekből is fogadhatna betegeket. Természetesen a gyermekintézményekben is rendelne. — Akkor is ragaszkodná­nak a saját orvoshoz, ha Ba­ranyi doktornővel semmilyen probléma sem lenne? •— Azt hiszem, akkor nem. Lehet, hogy szakmai berkek­ben eddig semmi probléma sem volt a doktornővel, de ez még nem jelenti azt, hogy a betegek is elégedettek munkájával, viselkedésével. — Beszélt ön a problé­mákról a doktornővel? — Még nem beszéltem. Azt viszont hallottam, hogy alá­írásgyűjtést szervez népsze­rűsége bizonyítására. ★ A helyi kastély rendelői várójában már sokan vára­koztak. A doktornő készsé­gesen vállalkozott arra, hogy még rendelés előtt válaszol a kérdéseinkre. A szükségren­delőnek látszó helyiségben valóban nincsenek ideális körülmények a gyógyító munkához. — Hallott arról a doktornő, hogy többen is elégedetlenek a munkájával, és a község saját orvost akar? — Csak szóbeszédből. Az év elején erősödtek fel a kri­tikus hangok ellenem. 1978 óta vagyok körzeti orvos a három községben, ez idáig sehol sem hallottam, hogy panasz lenne szakmai mun­kám, személyem ellen. Ko­rábban is dolgoztam körzeti orvosként, sőt mentőorvos­ként is, soha nem kaptam fi­gyelmeztetést, megrovást vagy fegyelmit. A betegektől sem érkezett panasz a mun­kám ellen. Ezért is csodálko­zom ezen a nagy felbuzdulá­son. Ami a legjobban meglep, hogy a polgármester úr sem keresett fel, pedig állítólag ő gyűjti ellenem a panaszokat. — Mi lehet az oka a je­lenlegi ellenségeskedésnek? — Azt hiszem, a választás után változott meg minden. Az új polgármester el akar távolítani, és ehhez használ fel néhány pácienst. Meg­mondom őszintén, az egész­ségügy jelenlegi helyzeté­ben nagy luxusnak tartom, hogy egy község mindenna­pos rendeléssel saját orvost alkalmazzon. Ezt most nem azért mondom, mert féltem a helyemet, hiszen Kisunyom­­ban és Balagunyomban to­vábbra is rendelhetnék. Azt is furcsának tartom, hogy a polgármester úr elbocsátással fenyegette az asszisztensei­met, ennek eredményeként egyik felmondott, a másik kikészült idegileg. J Január elején egyedül maradtam. Nekem semmi gondom nincs az itteni betegeimmel, sőt minden igyekezetemmel azon voltam, hogy elkészüljön az új rendelő, jobb körülmé­nyek közé költözzünk. — Az a hír járja, hogy ön a felelős egy helybéli ember haláláért. — A tavalyi haláleset ügyében magam kérem az etikai bizottság vizsgálatát. Bátran álltam volna a vizs­gálatok elé akkor is, ha a hozzátartozó kéri, mert úgy érzem, nem követtem el szakmai hibát, tiszta a lel­kiismeretem. A beteg kar­tonja helyettem beszél. A Petőfi Sándor utca vé­gén lévő portán találtuk Hor­váth Józsefnét, aki — állí­tólag — aláírásokat gyűjt a doktornő érdekében. — Nem gyűjtök én semmi­féle aláírást. A rendelőben hallottam, hogy alá lehet ír­ni valami lapot, hogy a dok­tornő itt maradjon — tilta­kozik Horváthné. — Aláírná? — Miért ne imám alá? Ne­kem személyesen semmiféle problémám sincs a doktor­nővel. Ha elmegyek hozzá, megvizsgál, felírja a gyógy­szereket és kész. Nincs okom panaszra. Az a lényeg, hogy legyen orvosunk. — Hallott róla, hogy sokan panaszkodnak a doktornőre? — Hallottam ilyet is, meg olyat is. Engem különöskép­pen nem foglalkoztat... Lendvai Emil Fotó: K. Z. Elszabadultak az Indulatok Sorokpolányban saját orvost akarnak . Jogunk van saját orvost választani. 1991. február 2. Szombat Gimnáziumi évkönyv Körmenden A háború után megyénk kö­zépiskolái közül elsőként, 1946. augusztus 27-én, létesült a kör­mendi, akkor Államsegélyes Községi Gimnázium néven. Ezt követte a celldömölki, a sárvári, majd a vasvári gimnázium. Az intézmény Kölcsey Ferenc ne­vét 1948-tól viseli. Az érdekes történelmi múlt mellett, úgy látszik, szép hagyománnyá ne­mesül, hogy a gimnázium év­könyveket ad ki. Az elmúlt esz­tendő munkájáról is ezt tették. Házi sokszorosítójukban, majd­nem 100 oldalon, 400 példányban készítették el. A kis könyvben a gimnázium nevelőinek és diákjainak több írása olvasható, például az iskolai oktatási esz­közökről, az angoltanulásról, az iskolai Diáksport Egyesület munkájáról. A könyv Nagy Gá­bornak, a Gazdag Erzsi-pályázat díjnyertes diákjának több ver­sét, és a tavalyi érettségi téte­leket is közli. T.­­ I Vigyázat! Áremelés Február 1­4-étől, hétfőtől a kiskőrösi borok 13, a Parádi víz (fél liter) 30, a Mira víz (7 decis) 25 százalékkal drágul. A szörpökért 20, a Békés megyei üdítő­italokért 15 százalékkal fizetünk többet. A Dunakeszi Konzervgyár 4 tojásos szá­raztésztája 21 százalékkal emelkedik. Drágulnak a befőttek: az almabefőtt 10, a barack (sárga 1/1) ára 22 százalékkal nő. A hántolt termékek közül a feles sárga- és zöldborsó ára 6, a zöldborsó konzerv (ötnyolcados) 12, az ötnegyedes 49, a csemege literes zöldborsókonzerv pedig 18 százalékkal lesz drágább. A zöld­­babkonzerv ára 27, a sűrített paradicsom (fémdobozos) 4, az 1/1-es pedig 29 száza­lékkal kerül többe mint korábban. A pa­radicsom ivólé (üveges fél literes) ára másfélszeres lesz. A gyorsrizs ára 12 szá­zalékkal emelkedik. Drágul a liszt: a finomliszt 32, a ré­tesliszt 29 százalékkal kerül többe. A hol­land margarinért 8,5 százalékkal fizetünk többet. A vegyiáruk közül a Tomi mosópor­család 20, az Ultra (500 grammos) krém­mosópor 33, a 100 grammos folyékony mo­sószer pedig 32 százalékkal drágul. Az 1 kilós UltraMat 55, a félkilós mosogató­por 50 százalékkal kerül többe. A liberó (mini megkötés) pelenkázónad­­rág 38, a pelenka 15 százalékkal drágul. A Médea hajsamponokért 15 százalékkal fizetünk többet. A műszaki cikkek közül hétfőtől emel­kedik az NDK porszívók ára: az AKA 2003 típusú 5690 forint helyett 6990 fo­rintba kerül. Az Aroma kávédaráló ára 772 forintról 906 forintra nő. A HM—2 típusú mixer 1050 forintról 1190 forintra, míg az AK—17 ablakszellőző 606 forint­ról 788 forintra drágul. Az NDK varró­gépek szintén többe kerülnek: az 5190 típusú például 15 200 forint helyett 16 900 forintba kerül. Drágulnak még a kerékpáralkatrészek, a huzaláruk, a zománcedények, a csiszo­lóvásznak és a munkavédelmi kesztyűk. Február elsejétől viszont már megdrá­gult néhány a Tüzépeken kapható termék. A Mátra gázbeton 45 százalékkal, a kertai betontermékek 15 százalékkal, a lenti nyílászárók ára 35 százalékkal nőtt. A miskolci üvegekért 20—50, a fenyőfűrész­áruért 70 százalékkal kell többet fizetni. A cement áremelésének mértéke 18, a kátránypapíré 35, a szukatornádé 18, a paneleké pedig 35 százalék. — Győre Zoltán — avagy a szellem ereje Kétségkívül rendhagyó film az amerikai Ghost (Szellem). Rendhagyó, mert sikeresen ötvözi a roman­tikát az akcióval, a szigorú realitást a tündérmesével. Márpedig minderre szükségünk van. Leginkább a tün­dérmesére, ami végül is a Ghost fő ereje. A sztori sem rossz, mi több, eredeti. Ifjú pár a nyüzsgő, kom­­puterizált nagyvárosban, nagy szerelemben és béké­ben. A fiú bankárnak készül, barátja ugyanúgy. A lány művészkedik. Aztán egy aljas fordulattal meg­ölik a fiút, ám testéből kiszakadt lelke (szelleme) gyarló földünkön reked. A film innentől pazar törté­netsorozat, technikailag egészen kiváló A szellem­fiút senki sem látja és nem is érzékeli, de mégis lé­tezik, van. Olyannyira, hogy egy spiritiszta nő, képes­ségei folytán, kapcsolatba lép vele. Nagyon hihető ez a kapcsolat. A néző elhiszi, hogy a tolmáccsá előlé­pett spiritiszta valóban az elhunyttal társalog. A kü­lönös kettős persze bővül. A szerelmes lány eleinte hitetlenkedik (ki ne tenné), majd a csak kettőjükre tartozó, ám a szellem által „elfecsegett” és tolmácsolt intimitások meggyőzik. De nem győzik meg a való világot. A rendőrt, aki a sztorit hallván furán néz (ki ne tenné). A ba­rátot, akiről a lázas segítségnyújtás után kiderül, hogy közönséges gyilkos. Méghozzá főhősünk gyilkosa. Csu­pán azért, mert a fiú 4 millió dolláros csalást meg­akadályozhatott volna... De ne lőjük le a poént. A végéről is csak annyit, hogy a Jó győz, de ez a győ­zelem más minőségű, mint azt megszoktuk. Ugyanis a szellem­ fiú feladatát elvégezvén úgy léphet a fény­tengerbe, hogy magáénak tudhatja itt maradt kedvese örök szerelmét. Ami elválaszt, az csupán néhány röp­ke évtized. A Ghost nagyon ügyesen bánik létünk alapkér­désével. Épít ama titkos, vagy nyíltan vállalt hitünk­re, hogy igenis létezik valamiféle túlvilág. A halál „csupán” visszaveheti kölcsönkapott testünket. A film szerint — és nem csak a film szerint! — elképzel­hető a tudat függetlenedése, a halál utáni új minő­ség megjelenése. Vagyis elképzelhető, hogy az anya­gilag megfoghatatlan Tudat egészen másként viselke­dik a fizikai lét megszűnte után, mint azt most ren­getegen hiszik, tanulták. Alátámasztani látszik ezt a tézist — lényegében a film alapsztorija is erre épít — néhány visszaemlékezés a klinikai halál állapotá­ról. Volt, aki azt mondta: kívülről szemlélte testét, látta az őt operáló orvosokat. Lényegében egy nagy szem volt. Ismerünk hasonló jelenségeket, halálközeli­­élményként definiálják a szakemberek. A Ghost ezt fejleszti tovább, szép és hihető történetté, mígnem sí­runk egy jót a vászon előtt, és Fermnivel együtt mondjuk: igazi mozi volt. Csak egy m­ozi?­ kozma Könyvesházi vetélkedők Vidám versengésre várják ma, február 2-án a gyereke­ket a kőszegi gyermekkönyv­tárba. A Fele sem igaz! játék Máté Éva vezetésével dél­előtt kilenc órakor kezdődik, amelyen a felsősök vehetnek részt. Délelőtt 10 órától Gye­re velünk meseországba! fel­kiáltással indul különös uta­zásra az alsó tagozatosokkal Havasiné Maitz Szilvia. Dél­után egy órától a Hófehérke és a hét törpe történetét néz­hetik meg filmen a gyerekek, erre az óvodásokat is várják. fia ■ ■ ■ via iBaiaaiaanaian­ai 5

Next