Vas Népe, 1991. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-02 / 28. szám
Hát akkor mibe ? Ha József Attila gyermek volt, akkor Petri György kamasz. Ha József Attila a gyermek minden dacát, őszinteségét és naivságát belekiabálta a világba, akkor Petri György a kamaszkor összes tüskéjével felvértezte magát, és kínosan vigyáz arra, nehogy valaki gyengeségen érje, nehogy kiderüljön, mennyire sebezhető. „próbálok / csalás nélkül szétnézni könynyedén” — veszi át Mayának című versében (idézőjelben) majdnem teljes egészében a „felnőtt” József Attila két sorát a Reménytelenül Lassan, tűnődve című részéből, de csak azért, hogy rögtön hozzátehesse: „Ám nem megy.” Ki dönti el, hogy ezzel az odavetett kis mondattal feloldja, vagy fokozza a reménytelenséget? A merengés pátosza mindenesetre egycsapásra szertefoszlik. Eltorzulnak a versben a Klárisok sorai is. Amit József Attila úgy fejez ki, hogy „Szoknyás lábad mozgása / harangnyelvek ingása, / folyóvízben / két jegenye hajlása”. Petri György versében ironikus fricskává alakul: „szárnyacskáját lebbenti — / szoknyácskáját emeli — / — már ha egy légynek volna szoknyája, / és a nők nem nadrágban járnának.” A Tudod, hogy nincs bocsánat keserű méltósága — furcsa bicsaklássá válik Petri György kezén: „csak kérni lehet a bocsánatot ! Kérni sem lehet. / Nem is akarok." „A szerelembe — mondják —belehal, aki él. / De úgy kell a boldogság, / mint egy falat kenyér.” — írja József Attila. Petri György pedig: „Nem voltál otthon. Vagy a telefon / máshová cseng ki? Nem halok bele. / Nana? Tényleg nem? Hát akkor mibe?” Lehet, hogy a huszadik század végén egyetlen lehetőségünk maradt arra, hogy átvészeljük azt a kis időt, ami születésünktől a halálunkig eltelik; ez az egyetlen lehetőség pedig az irónia? A fricska, a világra öltött nyelv? Hiszen „A rög / hömpölygeti magát / lassan és (nem: de!) / biztosan / a szív felé.” Vagyis: úgyis meghalunk. De azért, vagy hát: ÉPPEN AZÉRT ... Ha nincs erőnk nyelvet ölteni, lapozzunk bele a Petri György Valami ismeretlen című kis kötetébe. (Kiadta Jelenkor Kiadó, Pécs, 1990.) via Tv-vétel Álljunk át Hegyhátsálra! Február 15-étől nem sugározza a magyar TV1 adásait a Magyar Műsorszóró Vállalat Soproni Üzemigazgatóságának kőszegi, körmendi, szentgotthárdi tv-állomása. Tavaly októberben Vasvár (Hegyhátsál) térségében kettő húsz kilowattos tvadóberendezést helyeztek üzembe, az említett városokban és környékükön az eddiginél jobbak lesznek a vételi lehetőségek. A vasvári (hegyhátsári) tv-adók a TV1 műsorát a 33. csatornán, a TV2 műsorát a 46. csatornán sugározzák. Tehát ajánlatos mielőbb átállni a vasvári adó vételére. A megyeszékhelytől néhány kilométerre lévő Sorokpolány kihaltnak tűnik a téli napsütésben. A csend és a nyugalom azonban megtévesztő. A háttérben szikrázik a levegő, kitörő indulatok csapnak össze. A célpont dr. Baranyi Irén körzeti orvos. Az okok kiderítéséhez először Fülöp György polgármestert kerestük fel. A helyi önkormányzat vezetője éppen az új szolgáltatóházban tartott terepszemlét, büszkén mutatta meg a leendő körzeti orvosi rendelőt. A tágas, világos helyiségeket a szombathelyi orvosi ügyelet is megirigyelhetné. A berendezésekre még nincs elég pénz. — Miért panaszkodnak a faluban a körzeti orvosra? — Kényes kérdés ez, de nem kerülhetjük meg. Egykét éve már hallatszottak panaszok a doktornő munkájára. Amióta polgármester lettem, többen felkerestek, hogy elégedetlenek a hozzáállásával, szeretnének új orvost a faluba. — Készültek jegyzőkönyvek a panaszokról, bejelentésekről? — Gondolja, hogy bárki is nevét adta volna a panaszokhoz? Félnek az emberek az orvostól, hiszen bármikor szükségük lehet rá. Ettől függetlenül, nekünk kötelességünk figyelni az emberek hangulatára, véleményére. Mint polgármester bátran állíthatom, hogy Sorokpolány lakosságának nagy része saját orvost szeretne, hisze jelenleg a körzeti orvos Kisunyomban és Balogunyomban is rendel. Úgy tudom, jogunk van pályázati úton új orvost választani, aki minden nap rendelne. — Az elképzelésekhez sok pénz kell. — Mindent megteszünk, hogy összegyűljön a pénz. Jártam dr. Lakner László megyei főorvosnál is ez ügyben, de nem nagyon lelkesedett az ötletért. Pedig a leendő orvosunk a szomszédos községekből is fogadhatna betegeket. Természetesen a gyermekintézményekben is rendelne. — Akkor is ragaszkodnának a saját orvoshoz, ha Baranyi doktornővel semmilyen probléma sem lenne? •— Azt hiszem, akkor nem. Lehet, hogy szakmai berkekben eddig semmi probléma sem volt a doktornővel, de ez még nem jelenti azt, hogy a betegek is elégedettek munkájával, viselkedésével. — Beszélt ön a problémákról a doktornővel? — Még nem beszéltem. Azt viszont hallottam, hogy aláírásgyűjtést szervez népszerűsége bizonyítására. ★ A helyi kastély rendelői várójában már sokan várakoztak. A doktornő készségesen vállalkozott arra, hogy még rendelés előtt válaszol a kérdéseinkre. A szükségrendelőnek látszó helyiségben valóban nincsenek ideális körülmények a gyógyító munkához. — Hallott arról a doktornő, hogy többen is elégedetlenek a munkájával, és a község saját orvost akar? — Csak szóbeszédből. Az év elején erősödtek fel a kritikus hangok ellenem. 1978 óta vagyok körzeti orvos a három községben, ez idáig sehol sem hallottam, hogy panasz lenne szakmai munkám, személyem ellen. Korábban is dolgoztam körzeti orvosként, sőt mentőorvosként is, soha nem kaptam figyelmeztetést, megrovást vagy fegyelmit. A betegektől sem érkezett panasz a munkám ellen. Ezért is csodálkozom ezen a nagy felbuzduláson. Ami a legjobban meglep, hogy a polgármester úr sem keresett fel, pedig állítólag ő gyűjti ellenem a panaszokat. — Mi lehet az oka a jelenlegi ellenségeskedésnek? — Azt hiszem, a választás után változott meg minden. Az új polgármester el akar távolítani, és ehhez használ fel néhány pácienst. Megmondom őszintén, az egészségügy jelenlegi helyzetében nagy luxusnak tartom, hogy egy község mindennapos rendeléssel saját orvost alkalmazzon. Ezt most nem azért mondom, mert féltem a helyemet, hiszen Kisunyomban és Balagunyomban továbbra is rendelhetnék. Azt is furcsának tartom, hogy a polgármester úr elbocsátással fenyegette az asszisztenseimet, ennek eredményeként egyik felmondott, a másik kikészült idegileg. J Január elején egyedül maradtam. Nekem semmi gondom nincs az itteni betegeimmel, sőt minden igyekezetemmel azon voltam, hogy elkészüljön az új rendelő, jobb körülmények közé költözzünk. — Az a hír járja, hogy ön a felelős egy helybéli ember haláláért. — A tavalyi haláleset ügyében magam kérem az etikai bizottság vizsgálatát. Bátran álltam volna a vizsgálatok elé akkor is, ha a hozzátartozó kéri, mert úgy érzem, nem követtem el szakmai hibát, tiszta a lelkiismeretem. A beteg kartonja helyettem beszél. A Petőfi Sándor utca végén lévő portán találtuk Horváth Józsefnét, aki — állítólag — aláírásokat gyűjt a doktornő érdekében. — Nem gyűjtök én semmiféle aláírást. A rendelőben hallottam, hogy alá lehet írni valami lapot, hogy a doktornő itt maradjon — tiltakozik Horváthné. — Aláírná? — Miért ne imám alá? Nekem személyesen semmiféle problémám sincs a doktornővel. Ha elmegyek hozzá, megvizsgál, felírja a gyógyszereket és kész. Nincs okom panaszra. Az a lényeg, hogy legyen orvosunk. — Hallott róla, hogy sokan panaszkodnak a doktornőre? — Hallottam ilyet is, meg olyat is. Engem különösképpen nem foglalkoztat... Lendvai Emil Fotó: K. Z. Elszabadultak az Indulatok Sorokpolányban saját orvost akarnak . Jogunk van saját orvost választani. 1991. február 2. Szombat Gimnáziumi évkönyv Körmenden A háború után megyénk középiskolái közül elsőként, 1946. augusztus 27-én, létesült a körmendi, akkor Államsegélyes Községi Gimnázium néven. Ezt követte a celldömölki, a sárvári, majd a vasvári gimnázium. Az intézmény Kölcsey Ferenc nevét 1948-tól viseli. Az érdekes történelmi múlt mellett, úgy látszik, szép hagyománnyá nemesül, hogy a gimnázium évkönyveket ad ki. Az elmúlt esztendő munkájáról is ezt tették. Házi sokszorosítójukban, majdnem 100 oldalon, 400 példányban készítették el. A kis könyvben a gimnázium nevelőinek és diákjainak több írása olvasható, például az iskolai oktatási eszközökről, az angoltanulásról, az iskolai Diáksport Egyesület munkájáról. A könyv Nagy Gábornak, a Gazdag Erzsi-pályázat díjnyertes diákjának több versét, és a tavalyi érettségi tételeket is közli. T. I Vigyázat! Áremelés Február 14-étől, hétfőtől a kiskőrösi borok 13, a Parádi víz (fél liter) 30, a Mira víz (7 decis) 25 százalékkal drágul. A szörpökért 20, a Békés megyei üdítőitalokért 15 százalékkal fizetünk többet. A Dunakeszi Konzervgyár 4 tojásos száraztésztája 21 százalékkal emelkedik. Drágulnak a befőttek: az almabefőtt 10, a barack (sárga 1/1) ára 22 százalékkal nő. A hántolt termékek közül a feles sárga- és zöldborsó ára 6, a zöldborsó konzerv (ötnyolcados) 12, az ötnegyedes 49, a csemege literes zöldborsókonzerv pedig 18 százalékkal lesz drágább. A zöldbabkonzerv ára 27, a sűrített paradicsom (fémdobozos) 4, az 1/1-es pedig 29 százalékkal kerül többe mint korábban. A paradicsom ivólé (üveges fél literes) ára másfélszeres lesz. A gyorsrizs ára 12 százalékkal emelkedik. Drágul a liszt: a finomliszt 32, a rétesliszt 29 százalékkal kerül többe. A holland margarinért 8,5 százalékkal fizetünk többet. A vegyiáruk közül a Tomi mosóporcsalád 20, az Ultra (500 grammos) krémmosópor 33, a 100 grammos folyékony mosószer pedig 32 százalékkal drágul. Az 1 kilós UltraMat 55, a félkilós mosogatópor 50 százalékkal kerül többe. A liberó (mini megkötés) pelenkázónadrág 38, a pelenka 15 százalékkal drágul. A Médea hajsamponokért 15 százalékkal fizetünk többet. A műszaki cikkek közül hétfőtől emelkedik az NDK porszívók ára: az AKA 2003 típusú 5690 forint helyett 6990 forintba kerül. Az Aroma kávédaráló ára 772 forintról 906 forintra nő. A HM—2 típusú mixer 1050 forintról 1190 forintra, míg az AK—17 ablakszellőző 606 forintról 788 forintra drágul. Az NDK varrógépek szintén többe kerülnek: az 5190 típusú például 15 200 forint helyett 16 900 forintba kerül. Drágulnak még a kerékpáralkatrészek, a huzaláruk, a zománcedények, a csiszolóvásznak és a munkavédelmi kesztyűk. Február elsejétől viszont már megdrágult néhány a Tüzépeken kapható termék. A Mátra gázbeton 45 százalékkal, a kertai betontermékek 15 százalékkal, a lenti nyílászárók ára 35 százalékkal nőtt. A miskolci üvegekért 20—50, a fenyőfűrészáruért 70 százalékkal kell többet fizetni. A cement áremelésének mértéke 18, a kátránypapíré 35, a szukatornádé 18, a paneleké pedig 35 százalék. — Győre Zoltán — avagy a szellem ereje Kétségkívül rendhagyó film az amerikai Ghost (Szellem). Rendhagyó, mert sikeresen ötvözi a romantikát az akcióval, a szigorú realitást a tündérmesével. Márpedig minderre szükségünk van. Leginkább a tündérmesére, ami végül is a Ghost fő ereje. A sztori sem rossz, mi több, eredeti. Ifjú pár a nyüzsgő, komputerizált nagyvárosban, nagy szerelemben és békében. A fiú bankárnak készül, barátja ugyanúgy. A lány művészkedik. Aztán egy aljas fordulattal megölik a fiút, ám testéből kiszakadt lelke (szelleme) gyarló földünkön reked. A film innentől pazar történetsorozat, technikailag egészen kiváló A szellemfiút senki sem látja és nem is érzékeli, de mégis létezik, van. Olyannyira, hogy egy spiritiszta nő, képességei folytán, kapcsolatba lép vele. Nagyon hihető ez a kapcsolat. A néző elhiszi, hogy a tolmáccsá előlépett spiritiszta valóban az elhunyttal társalog. A különös kettős persze bővül. A szerelmes lány eleinte hitetlenkedik (ki ne tenné), majd a csak kettőjükre tartozó, ám a szellem által „elfecsegett” és tolmácsolt intimitások meggyőzik. De nem győzik meg a való világot. A rendőrt, aki a sztorit hallván furán néz (ki ne tenné). A barátot, akiről a lázas segítségnyújtás után kiderül, hogy közönséges gyilkos. Méghozzá főhősünk gyilkosa. Csupán azért, mert a fiú 4 millió dolláros csalást megakadályozhatott volna... De ne lőjük le a poént. A végéről is csak annyit, hogy a Jó győz, de ez a győzelem más minőségű, mint azt megszoktuk. Ugyanis a szellem fiú feladatát elvégezvén úgy léphet a fénytengerbe, hogy magáénak tudhatja itt maradt kedvese örök szerelmét. Ami elválaszt, az csupán néhány röpke évtized. A Ghost nagyon ügyesen bánik létünk alapkérdésével. Épít ama titkos, vagy nyíltan vállalt hitünkre, hogy igenis létezik valamiféle túlvilág. A halál „csupán” visszaveheti kölcsönkapott testünket. A film szerint — és nem csak a film szerint! — elképzelhető a tudat függetlenedése, a halál utáni új minőség megjelenése. Vagyis elképzelhető, hogy az anyagilag megfoghatatlan Tudat egészen másként viselkedik a fizikai lét megszűnte után, mint azt most rengetegen hiszik, tanulták. Alátámasztani látszik ezt a tézist — lényegében a film alapsztorija is erre épít — néhány visszaemlékezés a klinikai halál állapotáról. Volt, aki azt mondta: kívülről szemlélte testét, látta az őt operáló orvosokat. Lényegében egy nagy szem volt. Ismerünk hasonló jelenségeket, halálközeliélményként definiálják a szakemberek. A Ghost ezt fejleszti tovább, szép és hihető történetté, mígnem sírunk egy jót a vászon előtt, és Fermnivel együtt mondjuk: igazi mozi volt. Csak egy mozi? kozma Könyvesházi vetélkedők Vidám versengésre várják ma, február 2-án a gyerekeket a kőszegi gyermekkönyvtárba. A Fele sem igaz! játék Máté Éva vezetésével délelőtt kilenc órakor kezdődik, amelyen a felsősök vehetnek részt. Délelőtt 10 órától Gyere velünk meseországba! felkiáltással indul különös utazásra az alsó tagozatosokkal Havasiné Maitz Szilvia. Délután egy órától a Hófehérke és a hét törpe történetét nézhetik meg filmen a gyerekek, erre az óvodásokat is várják. fia ■ ■ ■ via iBaiaaiaanaianai 5