Vas Népe, 1991. február (36. évfolyam, 27-50. szám)
1991-02-18 / 41. szám
Mi a véleménye a kárpótlásról? Kérdez: Török Tibor Ahogy az ember egyre jobban beleássa magát a témába, látja, nagy fába vágta a fejszéjét. Az ország, a pártok is. Ennyi év után a volt tulajdonosokat kártalanítani, földjüket, üzletüket, műhelyüket visszaadni nagyon nehéz vállalkozásnak tűnik. Ügy látszik, most már nincs visszaút. A téma köztudatba került, naponta foglalkozunk vele. De rengeteg a bizonytalan tényező. Nem tudjuk, ez most politikai gesztus vagy gazdasági kérdés? A tulajdonviszonyok végleges rendezése lesz vagy csak egy kísérlet? És a módozatokról is kevés az információ. Nyilvánvalóan másképp kell kártalanítani azt, akinek földje volt és mádképp, akit az üzletétől fosztották meg. Egyáltalán, lehet ennyi idő után kártalanítani? Fotó: Kiss Teodóra Takács Istvánná háztartásbeli: — Szüleim közül már csak az édesanyám él, ő már nem tudja visszavenni a földet. Ha mi, a testvéreimmel megkapnánk, jól jönne, mert nekem is két gyerekem van. Ök rengeteg kölcsönnel építkeztek, lakást vettek. Ha visszaadnák a földet, akkor egy részén, ami belterület gazdálkodnánk. A kárpótlási jegyeket pedig befektetnénk. Mert a szüléink nem tudták élvezni, amit elveszítettek, legalább a mi gyerekeinknek legyen egy kicsit könnyebb. Harminc kataszter földet vettek el. Ebből öt hold a belterület, amiből a tanács már eladott házhelyeket. Mi vállalnánk a gazdálkodást, nem harminc holdon, persze. Somogyi Lajos nehézgépkezelő: — Ehhez nagyon régi dolgokat kell előszedni. Egyik napról a másikra megfosztották az embereket a földtől, az állatoktól, a berendezésektől. A bérelt földjeinket potom pénzért elvették, ott maradt a család kenyér nélkül. Én nem fogok a kárpótlás után járni, mert azt mondom, amit sokan, aki elvette, az adja is vissza, úgy, ahogy kell. Vagy ha nem kell valakinek, akkor kártalanítsák. Amikor elvették, akkor nem kellett utána szaladgálni, amikor visszakérnénk, nem győzünk utána futkosni. A szüleim meghaltak, a téeszben lévő föld örökség. Tervem lenne vele, a fiam révén, ha megkapnám a földet. Kihoznánk, nem eladásra, hanem szeretnénk megművelni. De ez a fiam jövője, nem az enyém. Hogy ez miként valósul meg nem tudom, hiszen nincs még mindig földtörvény. Ugyanakkor olyan adót vetnek ki, hogy nem tudom kinek van kedve a földdel valamit is kezdeni. Horváth Árpád boltvezető: — Nagyon súlyos kérdés ez, akárhonnét nézem. A régi tulajdonosok közül már kevesen élnek, őket már nem tudják kártalanítani. Az ország viszont gazdasági gondokkal küszködik, nem tudom, képes-e elviselni azt a terhet, amit kárpótlás jelentene. A másik kérdés pedig, lehet-e igazságos a kártalanítás. Ennyi év után ki lesz, aki megmondja, hogy az egykori tulajdonosok közül ki, mennyit kapjon. Lezsák Dezső, a Vas Megyei Földhivatal vezetője: — Mint magánember tudok csak ebben nyilatkozni, holott gondolom, ha az emberek meghallják, földhivatal, azt hiszik, többet tudok a kérdésről. Pedig semmilyen párttól, főhatóságtól, minisztériumtól nem kaptam kárpótlási törvénytervezetet. Mint állampolgárt, a kártérítés engem is érintene. Ha négy év telt volna el nem negyven, akkor könnyebb lenne ez a kérdés. Ki-ki a maga mentalitása, élettapasztalata és társadalmi helyzete alapján mond ítéletet. A pártok is azért vitatkoznak eszerint, mert ezt meg lehet közelíteni logikai, politikai, érzelmi, gazdasági alapon. Orbán Viktor a múltkor elgondolkodtató dolgot mondott. A fiataloknak kell majd ezt megfizetni, azoknak, akik aztán végképp nem tehetnek arról, ami történt. Akiket érintene a kárpótlás, azoknak jó része, sajnos, már a föld alatt van. A szüleim korosztálya fiatalon élte végig a világháborút. Apán? egy kiskocsmát nyitott az egyik faluban, ebbe belefojtották, kuláknak minősítették. Az ember hallgatja a különböző érveléseket s az igazságnak a csírája mindegyikben benne van. Hiszen ha jogtalanul elvesznek valamit, akkor vissza kell adni. Hatszázötvenezerbe kerül az MTZ 1991-re a vevőkör alig adott föl gépekre előrendelést, a mezőgazdasági termelőeszköz-kereskedelmi vállalatok egyelőre bizonytalanságban vannak. Nehezíti helyzetüket, hogy a tulajdonviszonyokat egyértelműen megfogalmazó politikai döntés hiánya is közvetlenül érinti a gépvásárlásokat — tájékoztattak az Ag- rotek illetékesei. Ilyen körülmények között a mező- gazdasági géppiac meglehetősen mozdulatlan. A fontosabb mezőgazdasági gépek ára egy év alatt jelentősen emelkedett. Tavaly, áfa nélkül, 378 ezer forint volt a keresett MTZ 80-as traktor, az idén 650 ezer. Több mint 300 ezer forinttal ment fel az MTZ 82-es ára. A magyar gyártó- vállalatok sem voltak szívbajosak az ármegállapításnál, 240 ezer helyett 530 ezret kérnek a Rába 15-ösért. Az E—517-es gabonakombájn 2 millió 350 ezer forintba kerül, tavaly 1 millió 850 ezret kértek érte. Nem kereskedelmi árfelhajtók okozzák az áremelkedést, az importgépekért kérnek a szállítók lényegesen többet. Helyei készülődés Egyhaza* helye készül az idei május 5-iki rendezvényre, Berzsenyi Dániel születésnapjára. Irodalmi. zene* programok szerepelnek a megemlékezésen. Elhatározták, minden évben helyi alkalmi újságot adnak M. Helyei Szó címmel, amely A falu helyzetével fc foglalkozik. A megjelenést a Berzsenyi Társaság kftl- tő. írói. szerkesztői segitik. Az idei ünnepre Pécsről kölcsönkapjak a hetyei születésű Hetyei Sámuel püspök portréját, azt most ismerheti meg A falu. Április közepétől Szombathelyen Nemzetközi személy* pénztár a vasúton Várhatóan április közepén nemzetközi vasúti személypénztárat nyitnak a szombathelyi vasútállomáson. Az új szolgáltatás bevezetésének egyik oka az, hogy az év elejétől megszűnt a voll szocialista országokba szóló kedvezményes tarifa. Helyette egységes — és lényegesen drágább — tőkés díjszabást alkalmaz a MÁV. Az ilyen jegyek kiadása bonyolultabb. Szükség van arra, hogy a jegy vásárlók a várakozás 20—30 percét méltó körülmények között tudják eltölteni. Ismeretes az is, hogy egész esztendőben közvetlen vasúti kapcsolat van a vasi megyeszékhely és Graz között. Nyáron a pozsonyi és a Split—Varsó közötti nemzetközi vonatok is érintik Szombathelyt. A pénztár nyitását a várható világkiállítás és a pápa nyári látogatása indokolttá teszi. A pénztárt és a hozzá tartozó váróhelyiséget a volt gyermekváró helyén alakítják ki. A várhatóan kétmű- szakos, a nálunk alkalmazható legmodernebb technikai eszközökkel felszerelt szombathelyi nemzetközi vasúti személypénztár több mint félmillió forintjába kerül a MÁV-nak. Jakab CCCP -|- 23 magyar falu Mohó volt a Medve Nagy feltűnést keltett Tollas Tibornak, a Nemzetőr főszerkesztőjének kijelentése: 1945 után a szovjetek szerették volna megszerezni a Birodalom számára Szabolcs megye nem is jelentéktelen részét. Ám ezt sikerült meghiúsítani. A Nemzetőrben már megjelent a történet, de hazánkban még eléggé ismeretlen. Tollas Tibort kérdeztem: mi a Szabolcs „ASZSZK” hiteles története? — A háború utolsó hónap jaiban egy bizonyos Rojkó családdal menekültem — mondta. — Századommal Horvátzsidányig jöttünk, itt elástuk a fegyvereket, és összeszedtük a karórákat. Tiszaújlakra készülődtem, mert nekik ott volt patikájuk. Ekkor tudtuk meg, hogy a csehszlovákok átadták Kárpátalját az oroszoknak, szerződést kötöttek. Az átadás indoka szerint a nép így kívánta, így szavazott. Mi az utolsó állomáson, Ti- szabecsen maradtunk. Május elseje volt, mentek kifelé az oroszok. Ám a Tisza túloldalán 23 községet megszálltak és szovjet közigazgatást vezettek be! Tivadar, Vásá- rosnamény, Tarpa — ez is szovjet birtokba került. A férfiakat 18—60 év között elvitték, a többségük el is pusztult. Tapaszfalván mindezt azonnal a fővárosba siettem és jelentést tettem az akkori Igazoló Bizottság főtitkárának, Rőder Jenő altábornagy úrnak. Azonnal elvittek a Honvédelmi Minisztériumba, ezt követően pedig Nagy Ferenc miniszterelnökhöz. Különleges megbízást kaptam. Orosz—magyar nyelvű nyílt parancsot, egy kerékpárt és teherautót. Ügy kellett tennem, mintha élelmet gyűjtenék. Valójában fel kellett derítenem az esetet. Teknő- vel úsztam át a Tiszán, a falvakban láttam a cirillbe- tűs feliratokat — Pocsta — CCCP, hát ez világos ügy volt. Hogy legalább azt a 23 falut megmentsük, visszasiettem Budapestre és mindent leírtam. Jelentéseim alapján tiltakozott a miniszterelnökség az akkor még itt lévő angol és amerikai katonai ellenőrző bizottságnál. A tiltakozás lényege az a tény volt, hogy az oroszok átlépték a trianoni határt, megszálltak egy részt, s itt 23 községben szovjet köz- igazgatást vezettek be. Segítséget kértünk, a bizottság erős nyomást fejtett ki. Ennek eredményekén t 3—4 hónapon belül kivonultak az oroszok a 23 faluból. Hála Istennek. Kértük, hogy az elhurcoltakat engedjék visz- sza. Pár hónap múlva visz- sza is jöhettek, néhányan, szigorúan 20 éves korig, valamint ötven év felett... Így történt. (Részlet a Tollas Tiborral készített interjúnkból, amelyet rövidesen közlünk). Képünkön: a Kisgazdapárt országos és megyei vezetőinek társaságában Tollas Tibor (kezében virággal) az 1956-os szabadságharcosok szombathelyi emléktáblájánál. kozma Magyar horror A horrornak mint a rémisztgetés műfajának, erőteljes nemzeti karakterei jöttek létre. Az amerikai horror például gyerekes, mondhatni szoft. Hogy aztán ? legváratlanabb pillanatban szörfelállitóba menjen át. Az angol misztikusabb, vontatoítabb. de meglepőbb. A döbbenetes poénra épít. A kutyaiitobb fajtába tartozik az ázsiai horror, amely kemény mint a kö, szinte nézhetetlen a sok vértól. Időnként láthatunk egészen meglepő dolgokat a lengyelektől is. Sajna, ők mindenbe politikát kevernek: horroruk csúcsának tekinthető Walesa bajusztalanítása... És milyen a magyar horror? A magyar horror éppen módszert vált, valami egészen sajátos stílus megteremtésén fáradozik. Ez a stílus temetői, persze nem a végső megnyugvásra gondolva. Sőt! A magyar horror eredetiségét éppen az adja, hogy képes mérhetetlenül ízléstelent produkálni. Képes átírni a slágert „Kriptában csörögnek az élők”-re, hogy ezzel Is felmutassa primitívségét. A magyar horrort bemutatta a magyar televízió. Láthattuk a fővárosi temetőket. Hallhattuk, hogy külön iparággá nőtte ki magát a sírkőlopás, vagy — megrendelésre — g.valázás. Ugyancsak temetői üzletág a — nem tévedés!! — prostitúció, örömre vágyó honleányaink két sír között állapodnak meg a tarifában, hogy az üzletmenetről már ne Is szóljunk. Aztán az is kiderült, hogy lopják az urnákat, a virágokat. Megverik és kirabolják az idős látogatókat és így tovább. Minek folytatni. Már ennyivel is megnyernénk az F.lső Nagy Horror Világbajnokságot. A fűszeres ember, a Cápa, a Rém, a kígyóagyú vámpír, az Elm utcai mészáros eltörpül a magyar temetői valóság mellett. kozma Antik Ha jártamban-keltemben antikváriumot iátok, mindig „betévedek". Nem csupán azért, meri szeretem a könyveket, hanem mert munkaköröm is kö tödik az irodalomhoz. A minap is benéztem egybe. Itt történt az eset, hogy ifjú emberke (alig több tízévesnél) könyveket szeretett volna eladni. Az üzlet dolgozója közölte vele, mivel 18 éven aluli, ez nem lehetséges. Tőle sem könyvet, sem hanglemezt, sem újságok évfolyamait, de még csak egyes számait sem veheti át. Így szól a szabály, meg kell érteni. Slussz. Viszont: Ha ugyanezen ifjonc magyar állampolgár elsétál mondjuk Szombathelyen az Army Shopba. s pénze is van, tucatjával, vásárolhat magának 40 márkás (potom 1700 forint) elöreugró pengéjű rugnskést. A turistaboltokban nem kell ennyit költenie. A szabadon vásárolható és originál (!) rohamkésért már „csak" egy Bartókot kell letenni. Antikvárium, antik!?) fegyverek. T. I,. Halotti vázákból vedelik a sört Barátom a könnyeivel küszködik, hogy is ne, nemrég vesztette el húszéves, szép leányát. Oly friss a szivet tépő seb s oly mély, hogy gyógyulásra csekély a remény. Nyílt és fájdalmas marad ez már mindig. Naponta járják a temetőt, simogatják a sírkövet, aprónál apróbbra gyűrik a hantot, ne terhelje a kisleányt, a tegnap még itt kacagót, a legdrágábbat, aki élt. Gyújtanák megint a búrában a gyertyát is, hogy égjen minden nap az örökmécses, mert ennyi maradt nekik a fényből, ennyi egy életre. De nincs ott a mécses a szombathelyi temető ..amerikai" parcellájában, rombolás nyomai mindenütt és lábnyomok, síron és sírokon átgázoló bakancs és csizmatalpak, mert az éjszaka megint itt jártak a barbárok, meglopták a halottakat. Csütörtökre virradóra történt az eset. aznap a televízióban a budapesti temetők sírgyalázóiról is fájdalmasan beszéltek az emberek. Hallottuk és láttuk sokan, talán milliók. És csak állunk döbbenetünkkel, ahogy most itt állok Imre előtt is tehetetlenül, mert mit ér itt már a szó, csak magát marcangolja az ember tétova szomorúságában, esélytelenül, reménytelenül: A zsíroshajúak halotti vázákból vedelik a sori. —óz— Sik«r-lapok (Lakatos Ferenc karikatúrája) 3 1991. február 18. Hétfő