Vas Népe, 1997. május (42. évfolyam, 101-125. szám)

1997-05-16 / 113. szám

1997. május 16. PÉNTEK KRÓNIKA Vasi kérdezz-felelek Budapesten A Vasiak Budapesti Baráti Körének meghívására dr. Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Hankó Faragó Miklós, Horváth Vilmos, Mészáros Béla, Rácskay Jenő, Simon József, Szabó Lajos országgyűlési képviselők számoltak be munkájuk­ról szerdán este Budapesten, a Metro Klubban. • Treiber Mária Sütő Kálmán, a Vasiak Buda­pesti Baráti Körének elnöke kö­szöntötte a nagy számban meg­jelenteket. Főleg az idősebb korosztály elszármazott tagjait láthattuk. Köztük olyan híressé­geket, mint Pungor Ernő akadé­mikust, Bányász Rezső volt saj­tószóvivőt, Verebély Iván ál­lamtitkárt, Rezsnyák Miklós előadóművészt. Bányász Rezső egy friss gaz­dasági hír nyomán azt tudakolta a képviselőktől, vajon miért ad­ják el a maradék harmincszáza­lékos cukorgyári vagyonrészt is? Hiszen ha bezárják a magyar gyárakat, ha nem is az elsők kö­zött, de veszélybe kerülhet a sár­vári cukorgyár is, akkor meg­szűnik a cukorrépa-termelés, és előre kiszolgáltatjuk az országot az EU-nak. Miért kell ennyire sietni? Szabó Lajos és Simon József válaszolt a kérdésre. Mindket­ten cáfolták, hogy kiszolgálta­tottságról lenne szó. Kihaszná­latlan a feldolgozói kapacitás, elavultak a gyárak, nincs szük­ség ennyire. A mezőgazdaság átszervezése nem mehet végbe úgy, hogy minden változatlanul marad. Egy elszármazott vasi nyug­díjas gazdasági vezető azt kér­dezte, miért üres olyan sokszor a parlament, miért hiányoznak a széksorokból a képviselők, pél­dául amikor az ombudsmanok, vagy az Akadémia elnöke szá­moltak be munkájukról. Mi a véleményük a földeladásokról, zsebszerződésekről? Mi az oka annak, hogy a földrajzi helyzete szerint hátrányosabb Székesfe­hérvár és környéke összehason­líthatatlanul jobban fejlődik, mint a nyugattal közvetlenül ha­táros Szombathely? Simon József arra hivatko­zott, hogy a valódi képviselői munka a bizottságokban, a tör­vények előkészítése során iga­zán lényeges, a parlamenti be­számolókat írásban is megkap­ják, s szakterületük szerint rea­gálnak rájuk. Dr. Hankó Faragó Miklós tagja az Európai Unió jogharmonizációs bizottságá­nak. Az EU-országok jogrend­szerének összehangolása nem azt jelenti, hogy a már bennlévő országok jogi, szellemi, számvi­teli törvényeit lefordítsák és au­tomatikusan átvegyék. Például hiába tiltják a külföldiek földvá­sárlását, ha azt ki lehet játszani, hiszen ha a külföldi gazdasági társaságot alakít magyar part­nerrel, máris legálisan vehet föl­det Magyarországon. Az EU-or­­szágokban nem tiltással, hanem másféle előírásokkal oldják meg a kérdést. Például van olyan ország, ahol a földvásár­lásnál előírják a helyben lakást, egy-egy faluközösségre bízzák, kinek adják el a földet stb. stb. A pozitív diszkriminációt alkal­mazzák a tiltás helyett, amit úgyis kijátszanának. A képviselő véleményéhez csatlakozva Inotai András, a Vi­lággazdasági Kutatóintézet igazgatója (szintén szombathe­lyi születésű) kiegészítésül el­mondta: több EU-országot vizs­gálva látható, a jogharmonizá­ció hosszabb folyamattal megy végbe. A feladatokat szét kell választani, van, amit azonnal meg lehet oldani, van, amit hosszabb tárgyalások, egyezke­dések után. A jelenlegi tizenöt tagállamnak legalább tizenötfé­le jogharmonizációja él. Nincs vegytiszta EU-konformitás, és ez nem azt jelenti, hogy keres­sük meg a kiskapukat, csak adott kereteken belül vannak orszá­gonkénti sajátosságok. (Például a földbirtoklás esetében is.) Dr. Pusztai Gyula gazdasági adatokkal cáfolta, hogy Vas me­gye és Szombathely elmaradt volna Székesfehérvártól, hiszen a legtöbb külföldi befektető a nyugati határszélt választotta. A megye iparszerkezete átalaku­lóban van, fokozatosan helyet kapnak benne a minőségi mun­kát követelő, modern technikát behozó cégek. Az Opel megje­lenése hozta az áttörést, s látni­való, hogy az autógyártáshoz igazodva autóalkatrészeket és kiegészítőket készítő gyáregy­ségek telepednek meg térsé­günkben. Szeretné, ha pár év múlva nem a kormánytól kelle­ne „visszakönyörögni” a pénzt a területfejlesztésre, hanem a me­gyében termelő üzemek adójá­ból költhetnénk további fejlesz­tésekre, infrastruktúrára. A me­gyei átlagfizetések tavaly 6,7 százalékkal növekedtek, az or­szágos sorban a legrosszabb helyről elmozdultunk a közepes felé. A Vasiak Budapesti Baráti Körének tagjai még sokáig be­szélgettek, jó hangulatban. 2004-től kétszintű érettségi • Kaiser A művelődési tárca — a szaktanárok észrevételeit is figyelembe véve — a nyár ele­jéig elkészíti az új, a Nemzeti Alaptantervre épülő érettségi­rendszer tervezetét. Először 2004-ben vizsgáznak a diákok az új szabályok szerint. Kétfé­le érettségi lesz, egy könnyebb, és egy emelt szintű. Ez utóbbit a felsőoktatási intézmények is elfogadják majd a felvételi vizsga helyett. Ami biztos: kö­telező tantárgy lesz a magyar nyelv és irodalom, a matema­tika, a történelem, és egy élő idegen nyelv. Kérdéses még, hogy összesen hat vagy hét tárgyból kell-e majd számot adni tudásukról a diákoknak. Szabó László, a Vas Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója fontosnak tartja, hogy mire a Nemzeti Alaptanterv szerint tanuló diákok eljutnak a matúrá­ig, már a korszerű követel­ményeknek megfelelő, az euró­pai rendszerhez is igazodó érett­ségi vizsgát tegyenek. A szakember szerint a mostani vizsgarendszer egyik legna­gyobb hibája, hogy nem eléggé objektív, egy erős gimnázium­ban szerzett hármas sokszor ér annyit, mint a gyengébb iskolá­ban kapott jeles érdemjegy. A felsőoktatási intézmények ép­pen ezért nem is veszik figye­lembe az érettségi jegyeket, még egy megmérettetésre van szükség ahhoz, hogy valaki be­jusson a kívánt intézménybe. A művelődési tárca elképzelései szerint az a cél, hogy a jövő évezredben az iskolát befejező diákok 70 százalékának legyen érettségi vizsgája. Kétféle vizs­ga lesz, egy könnyebb azok szá­mára, akik nem tanulnak to­vább, és egy nehezebb a diplo­­mázóknak. A szakemberek sokat vitáz­tak azon, mely tárgyak legyenek kötelezőek, végül a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és egy élő idegen nyelv mellett döntöttek. Szabó László szerint probléma az, hogy a természettudományok­hoz tartozó egyik tantárgy sem szerepel a kötelezők között. A szakemberek most tanakodnak azon, hogy „kötelezően választ­hatóvá” tegyenek legalább egy természettudományi tárgyat. Az emelt szintű érettségi vizsgát el fogják fogadni a fel­sőoktatási intézmények is. 2004-től azokból a tárgyakból — például történelemből — is kell írásbeli érettségit tenni majd a diákoknak, melyekből eddig csak szóbelizni kellett. Sok szakember úgy látja, a teszt­­szerű felmérők nem tükrözik a valós tudást. Szabó László sze­rint az írásbeli vizsga előnye, hogy az ország különféle közép­fokú oktatási intézményeiben vizsgázó diákok tudását köny­­nyebben össze lehet mérni az egyforma feladatok értékelésé­vel. Azt azonban ő sem látná jó­nak, ha csak írásban érettségiz­nének a diákok. A szóbeli vizs­gán a lexikai tudáson kívül az érettségiző egyéb képességeiről is számot ad, ráadásul célratörő kérdéseivel a vizsgáztató is se­gíthet. A nyár elejéig döntenek az érettségirendszer kidolgozói ar­ról is, változtassanak-e a törté­nelem vizsgaanyagán. Az új ja­vaslat szerint—például a forra­dalmakat vagy a városfejlődést kiragadva — mélységében kel­lene elemezniük a fontosabb eseményeket az érettségizők­nek. A felmérések azt mutatják, hogy a történelemtanárok nagy része a hagyományos számon­kérést támogatja. Kondicsné dr. Kovács Éva, a körmendi Köl­csey Ferenc Gimnázium törté­nelemtanára, megyei szakta­nácsadó is úgy véli, a diákok egy része 18 éves korában még nem elég érett a mély elemzésre. Engedély nélkül épül . A Levegő Munkacsoport más civil szervezetekkel együttmű­ködve jogi úton, szakmai érve­léssel és a lakosság tájékoztatá­sával lép fel a lakhatóbb városo­kért, a bevásárlóközpontok épí­tése ellen. Lukács Andrást, a munkacsoport vezetőjét meg­döbbentette az Auchan maga­tartása. Az Auchan ugyanis — hangsúlyozza — az építkezés leállítására kötelező bírósági végzés ellenére nagy erőkkel folytatja a bevásárlóközpont építését Budaörsön. Ebben az önkormányzat is támogatja a vállalatot. A Levegő Munkacso­port, valamint a helyi lakosok képviselői az ügyészséghez for­dultak a törvény betartatása ér­dekében. Lukács András szerint amennyiben egy ilyen nagyság­­rendű ügyben következmények nélkül folytatódhat a jogsértés, ez a hazai jogrendszer és jogal­kalmazás tekintélyének szétzi­lálódásához is hozzájárulhat. Szakmunkáshiány az építőiparban • VN-információ A megyei munkaügyi tanács a hét elején soron kívüli ülésen módosította az úgynevezett de­­koncentrált foglalkoztatási alap felosztását, miután a megye to­vábbi negyvenötmillió forintot kapott a munkaerőpiaci alapból. Ennek megfelelően a testület növelte a közhasznú foglalkoz­tatásra, a tartós munkanélküliek bértámogatására és a képzések­re fordítható kereteket. A testület a közelmúltban született kormányrendeletnek megfelelően módosította a pá­lyakezdő munkanélküliek tá­mogatásának feltételeit. A mun­ka-tapasztalatszerzés támogatá­sánál szűkült az erre jogosult szakképzettségek köre. A támo­gatás nagysága legfeljebb 18 ezer forint lehet személyenként, kivéve a felsőfokú végzettség­gel rendelkezőket, itt 27 ezer fo­rint a maximum. Megtérítik a pályakezdők foglalkoztatásával összefüggő egészségügyi hoz­zájárulást, s ez a lehetőség adott a pályakezdők foglalkoztatási támogatásánál is. Az építőiparban egyre na­gyobb gondokat okoz a szakem­berhiány. Ez késztette a mun­kaügyi tanácsot arra, hogy kü­lön napirendi pontként foglal­kozzon ezzel a kérdéssel. Dr. Kovács Péter, a megyei mun­kaügyi központ igazgatóhelyet­tese elmondta, hogy tavaly még nem volt nagyobb gond, de az idén eddig három cég kért enge­délyt hatvanegy külföldi foglal­koztatására. A munkaügyi köz­pont ugyanis magyar munka­erővel képtelen kielégíteni a vállalkozások szakemberigé­nyeit. Ebben a helyzetben a munkaügyi szervezet a szociális partnerek véleményének, vala­mint a vállalkozások gazdasági érdekeinek figyelembe vételé­vel bírálja el a kérelmeket. A igazgatóhelyettes azt javasolta, hogy a hosszabb távú megoldás érdekében a gazdasági kamarák és a megye építőipari vállalko­zói közösen tekintsék át a mun­kaerő-gazdálkodás aktuális kér­déseit. Szükségesnek tartja az iskolarendszerű építőipari szak­képzés jelenlegi struktúrájának felülvizsgálatát is. A munka­ügyi szervezet pedig továbbra is szervez kőműves, ács, tetőfedő és burkoló képzéseket. A hozzászólók azt szorgal­mazták, a munkaügyi szervezet csak akkor adjon engedélyt kül­földi munkavállalóknak, ha be­bizonyosodott, hogy a cég min­dent megtett magyar szakmun­kások munkába állítására. El­hangzott az is, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek a versenyképességüket csak a vi­szonylag olcsó külföldi munka­erő foglalkoztatásával tudják fenntartani. Ebben pedig nem lehet partner a munkaügyi szer­vezet akkor, amikor a pályakez­dő szakmunkásoknak elhelyez­kedési gondjaik vannak. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Kell büntetést fizetni, ha hibás a parkolóautomata? • VN-információ Több alkalommal pana­szolták olvasóink, hogy a Szombathelyen felállított parkolóautomaták gyakran meghibásodnak. Tatai Pé­tert, a Városgazdálkodási Kft. munkatársát arról kérdeztük, megbüntetik-e azokat, akik a hibás gép miatt nem tudtak fizetni? A terület felügyelője először mindig megnézi, mű­ködik-e az automata, addig nem kezdi el az ellenőrzést. Ha hibás a gép, bejelenti, és amíg nem javítja meg a kar­bantartó, nem tűzi ki a bünte­tőcédulát. • Milyen gyorsan javítják meg a hibás gépeket? — Naponta négy-öt par­kolóautomata romlik el, álta­lában félórán belül kijavítja karbantartónk a hibás gépet. Leggyakrabban a területet ellenőrző munkatársunk ve­szi észre először a meghibá­sodást, és azonnal jelenti a központban. Az esetek ki­lencven százalékában az okozza a meghibásodást, hogy nem megfelelő érmét —vagy egyebet, de nem aka­rok tippeket adni — dobnak a gépbe. A gép kezelése egyszerű, mégis gyakran elő­fordul, hogy össze-vissza nyomogatják a gombokat, ez megzavarja a rendszert. Korábban többen panaszol­ták, hogy csak aprópénzzel lehet fizetni, nos, május 9-étől már az öt-, a tíz-, a húsz- és az ötvenforintos mellett a kétféle százas és a kétszázas pénzérmét is elfo­gadja az automata. A város­ban 40 gép van, pontosabban 39, ugyanis a hét végén a Fő tér mögött egy autós kidön­­tött egyet. A gép cseréje több mint egymillió forintba ke­rül, szerencsére fizet a bizto­sító. GLOSSZA Szól a rádió Szédítő ez a rendőrnő, valaki ilyesmiket kajabál az éterben, és ez átjárja a lalodát, ahol szerény ebédkémet költöm. Gyön­ge fércehúst helyezek a nagyőrlőre, miközben hallik, hogy óó, rendőrnő az álmom... Hát nem tudom. Köröttem sörkorcsolyák fölött ábrándozó hivatalnokok, egy búvóhelyet talált szerelmespár, akik meglehet, éppen most viaskodnak, hogy végleg agyonverjék magukban ezt a mérhetetlen kínokat virágzó érzeményt, vagy vállalják nyíltan a szerintük is vállalhatatlant. És akkor felordít Villám Géza, aki sok boldog névnapot kíván minden Kun Béla nevű rádió­­hallgatónak. Azt hiszem, a vendéglősök és presszótulajdono­sok legtöbbike szentül meg van győződve arról, hogy a köz­kinccsé tett aktuális rádióműsorokat kifejezetten a vendégek mulattatására bömböltetik a helyiségben. S van ebben valami veszélyes önámítás. Meglehet, inkább azért szól a rádió ezekben az egységekben, mert a személyzet úgy óhajtja. Ők szeretnék hallgatni, nem pedig a vendégek. Hiszen a vendég olyan, mint a hirtelen támadt tavaszi szél, gyorsan elillan, ám a csaposok és felszolgálók maradnak. Maradnak és várják a műszak végét, és milyen jól jön az a kis unaloműző muzsika. Azért is érdekes az ilyen önámítás, mert nagyobb dolgok­ban is tetten érhető. Amikor például Horn Gyula arról beszél, hogy az ügynöktörvény rossz és igazságtalan, vélhetően azt hiszi, hogy ez a kijelentés tetszik az embereknek. Pedig énsze­­rintem csak neki, és a törvény által érintetteknek tetszik. Mint a rendőrnő az unatkozó személyzetnek. —fodor (Lakatos Ferenc karikatúrája)

Next