Vas Népe, 1997. május (42. évfolyam, 101-125. szám)
1997-05-16 / 113. szám
1997. május 16. PÉNTEK KRÓNIKA Vasi kérdezz-felelek Budapesten A Vasiak Budapesti Baráti Körének meghívására dr. Pusztai Gyula, a megyei közgyűlés elnöke, dr. Hankó Faragó Miklós, Horváth Vilmos, Mészáros Béla, Rácskay Jenő, Simon József, Szabó Lajos országgyűlési képviselők számoltak be munkájukról szerdán este Budapesten, a Metro Klubban. • Treiber Mária Sütő Kálmán, a Vasiak Budapesti Baráti Körének elnöke köszöntötte a nagy számban megjelenteket. Főleg az idősebb korosztály elszármazott tagjait láthattuk. Köztük olyan hírességeket, mint Pungor Ernő akadémikust, Bányász Rezső volt sajtószóvivőt, Verebély Iván államtitkárt, Rezsnyák Miklós előadóművészt. Bányász Rezső egy friss gazdasági hír nyomán azt tudakolta a képviselőktől, vajon miért adják el a maradék harmincszázalékos cukorgyári vagyonrészt is? Hiszen ha bezárják a magyar gyárakat, ha nem is az elsők között, de veszélybe kerülhet a sárvári cukorgyár is, akkor megszűnik a cukorrépa-termelés, és előre kiszolgáltatjuk az országot az EU-nak. Miért kell ennyire sietni? Szabó Lajos és Simon József válaszolt a kérdésre. Mindketten cáfolták, hogy kiszolgáltatottságról lenne szó. Kihasználatlan a feldolgozói kapacitás, elavultak a gyárak, nincs szükség ennyire. A mezőgazdaság átszervezése nem mehet végbe úgy, hogy minden változatlanul marad. Egy elszármazott vasi nyugdíjas gazdasági vezető azt kérdezte, miért üres olyan sokszor a parlament, miért hiányoznak a széksorokból a képviselők, például amikor az ombudsmanok, vagy az Akadémia elnöke számoltak be munkájukról. Mi a véleményük a földeladásokról, zsebszerződésekről? Mi az oka annak, hogy a földrajzi helyzete szerint hátrányosabb Székesfehérvár és környéke összehasonlíthatatlanul jobban fejlődik, mint a nyugattal közvetlenül határos Szombathely? Simon József arra hivatkozott, hogy a valódi képviselői munka a bizottságokban, a törvények előkészítése során igazán lényeges, a parlamenti beszámolókat írásban is megkapják, s szakterületük szerint reagálnak rájuk. Dr. Hankó Faragó Miklós tagja az Európai Unió jogharmonizációs bizottságának. Az EU-országok jogrendszerének összehangolása nem azt jelenti, hogy a már bennlévő országok jogi, szellemi, számviteli törvényeit lefordítsák és automatikusan átvegyék. Például hiába tiltják a külföldiek földvásárlását, ha azt ki lehet játszani, hiszen ha a külföldi gazdasági társaságot alakít magyar partnerrel, máris legálisan vehet földet Magyarországon. Az EU-országokban nem tiltással, hanem másféle előírásokkal oldják meg a kérdést. Például van olyan ország, ahol a földvásárlásnál előírják a helyben lakást, egy-egy faluközösségre bízzák, kinek adják el a földet stb. stb. A pozitív diszkriminációt alkalmazzák a tiltás helyett, amit úgyis kijátszanának. A képviselő véleményéhez csatlakozva Inotai András, a Világgazdasági Kutatóintézet igazgatója (szintén szombathelyi születésű) kiegészítésül elmondta: több EU-országot vizsgálva látható, a jogharmonizáció hosszabb folyamattal megy végbe. A feladatokat szét kell választani, van, amit azonnal meg lehet oldani, van, amit hosszabb tárgyalások, egyezkedések után. A jelenlegi tizenöt tagállamnak legalább tizenötféle jogharmonizációja él. Nincs vegytiszta EU-konformitás, és ez nem azt jelenti, hogy keressük meg a kiskapukat, csak adott kereteken belül vannak országonkénti sajátosságok. (Például a földbirtoklás esetében is.) Dr. Pusztai Gyula gazdasági adatokkal cáfolta, hogy Vas megye és Szombathely elmaradt volna Székesfehérvártól, hiszen a legtöbb külföldi befektető a nyugati határszélt választotta. A megye iparszerkezete átalakulóban van, fokozatosan helyet kapnak benne a minőségi munkát követelő, modern technikát behozó cégek. Az Opel megjelenése hozta az áttörést, s látnivaló, hogy az autógyártáshoz igazodva autóalkatrészeket és kiegészítőket készítő gyáregységek telepednek meg térségünkben. Szeretné, ha pár év múlva nem a kormánytól kellene „visszakönyörögni” a pénzt a területfejlesztésre, hanem a megyében termelő üzemek adójából költhetnénk további fejlesztésekre, infrastruktúrára. A megyei átlagfizetések tavaly 6,7 százalékkal növekedtek, az országos sorban a legrosszabb helyről elmozdultunk a közepes felé. A Vasiak Budapesti Baráti Körének tagjai még sokáig beszélgettek, jó hangulatban. 2004-től kétszintű érettségi • Kaiser A művelődési tárca — a szaktanárok észrevételeit is figyelembe véve — a nyár elejéig elkészíti az új, a Nemzeti Alaptantervre épülő érettségirendszer tervezetét. Először 2004-ben vizsgáznak a diákok az új szabályok szerint. Kétféle érettségi lesz, egy könnyebb, és egy emelt szintű. Ez utóbbit a felsőoktatási intézmények is elfogadják majd a felvételi vizsga helyett. Ami biztos: kötelező tantárgy lesz a magyar nyelv és irodalom, a matematika, a történelem, és egy élő idegen nyelv. Kérdéses még, hogy összesen hat vagy hét tárgyból kell-e majd számot adni tudásukról a diákoknak. Szabó László, a Vas Megyei Pedagógiai Intézet igazgatója fontosnak tartja, hogy mire a Nemzeti Alaptanterv szerint tanuló diákok eljutnak a matúráig, már a korszerű követelményeknek megfelelő, az európai rendszerhez is igazodó érettségi vizsgát tegyenek. A szakember szerint a mostani vizsgarendszer egyik legnagyobb hibája, hogy nem eléggé objektív, egy erős gimnáziumban szerzett hármas sokszor ér annyit, mint a gyengébb iskolában kapott jeles érdemjegy. A felsőoktatási intézmények éppen ezért nem is veszik figyelembe az érettségi jegyeket, még egy megmérettetésre van szükség ahhoz, hogy valaki bejusson a kívánt intézménybe. A művelődési tárca elképzelései szerint az a cél, hogy a jövő évezredben az iskolát befejező diákok 70 százalékának legyen érettségi vizsgája. Kétféle vizsga lesz, egy könnyebb azok számára, akik nem tanulnak tovább, és egy nehezebb a diplomázóknak. A szakemberek sokat vitáztak azon, mely tárgyak legyenek kötelezőek, végül a magyar nyelv és irodalom, a történelem, a matematika és egy élő idegen nyelv mellett döntöttek. Szabó László szerint probléma az, hogy a természettudományokhoz tartozó egyik tantárgy sem szerepel a kötelezők között. A szakemberek most tanakodnak azon, hogy „kötelezően választhatóvá” tegyenek legalább egy természettudományi tárgyat. Az emelt szintű érettségi vizsgát el fogják fogadni a felsőoktatási intézmények is. 2004-től azokból a tárgyakból — például történelemből — is kell írásbeli érettségit tenni majd a diákoknak, melyekből eddig csak szóbelizni kellett. Sok szakember úgy látja, a tesztszerű felmérők nem tükrözik a valós tudást. Szabó László szerint az írásbeli vizsga előnye, hogy az ország különféle középfokú oktatási intézményeiben vizsgázó diákok tudását könynyebben össze lehet mérni az egyforma feladatok értékelésével. Azt azonban ő sem látná jónak, ha csak írásban érettségiznének a diákok. A szóbeli vizsgán a lexikai tudáson kívül az érettségiző egyéb képességeiről is számot ad, ráadásul célratörő kérdéseivel a vizsgáztató is segíthet. A nyár elejéig döntenek az érettségirendszer kidolgozói arról is, változtassanak-e a történelem vizsgaanyagán. Az új javaslat szerint—például a forradalmakat vagy a városfejlődést kiragadva — mélységében kellene elemezniük a fontosabb eseményeket az érettségizőknek. A felmérések azt mutatják, hogy a történelemtanárok nagy része a hagyományos számonkérést támogatja. Kondicsné dr. Kovács Éva, a körmendi Kölcsey Ferenc Gimnázium történelemtanára, megyei szaktanácsadó is úgy véli, a diákok egy része 18 éves korában még nem elég érett a mély elemzésre. Engedély nélkül épül . A Levegő Munkacsoport más civil szervezetekkel együttműködve jogi úton, szakmai érveléssel és a lakosság tájékoztatásával lép fel a lakhatóbb városokért, a bevásárlóközpontok építése ellen. Lukács Andrást, a munkacsoport vezetőjét megdöbbentette az Auchan magatartása. Az Auchan ugyanis — hangsúlyozza — az építkezés leállítására kötelező bírósági végzés ellenére nagy erőkkel folytatja a bevásárlóközpont építését Budaörsön. Ebben az önkormányzat is támogatja a vállalatot. A Levegő Munkacsoport, valamint a helyi lakosok képviselői az ügyészséghez fordultak a törvény betartatása érdekében. Lukács András szerint amennyiben egy ilyen nagyságrendű ügyben következmények nélkül folytatódhat a jogsértés, ez a hazai jogrendszer és jogalkalmazás tekintélyének szétzilálódásához is hozzájárulhat. Szakmunkáshiány az építőiparban • VN-információ A megyei munkaügyi tanács a hét elején soron kívüli ülésen módosította az úgynevezett dekoncentrált foglalkoztatási alap felosztását, miután a megye további negyvenötmillió forintot kapott a munkaerőpiaci alapból. Ennek megfelelően a testület növelte a közhasznú foglalkoztatásra, a tartós munkanélküliek bértámogatására és a képzésekre fordítható kereteket. A testület a közelmúltban született kormányrendeletnek megfelelően módosította a pályakezdő munkanélküliek támogatásának feltételeit. A munka-tapasztalatszerzés támogatásánál szűkült az erre jogosult szakképzettségek köre. A támogatás nagysága legfeljebb 18 ezer forint lehet személyenként, kivéve a felsőfokú végzettséggel rendelkezőket, itt 27 ezer forint a maximum. Megtérítik a pályakezdők foglalkoztatásával összefüggő egészségügyi hozzájárulást, s ez a lehetőség adott a pályakezdők foglalkoztatási támogatásánál is. Az építőiparban egyre nagyobb gondokat okoz a szakemberhiány. Ez késztette a munkaügyi tanácsot arra, hogy külön napirendi pontként foglalkozzon ezzel a kérdéssel. Dr. Kovács Péter, a megyei munkaügyi központ igazgatóhelyettese elmondta, hogy tavaly még nem volt nagyobb gond, de az idén eddig három cég kért engedélyt hatvanegy külföldi foglalkoztatására. A munkaügyi központ ugyanis magyar munkaerővel képtelen kielégíteni a vállalkozások szakemberigényeit. Ebben a helyzetben a munkaügyi szervezet a szociális partnerek véleményének, valamint a vállalkozások gazdasági érdekeinek figyelembe vételével bírálja el a kérelmeket. A igazgatóhelyettes azt javasolta, hogy a hosszabb távú megoldás érdekében a gazdasági kamarák és a megye építőipari vállalkozói közösen tekintsék át a munkaerő-gazdálkodás aktuális kérdéseit. Szükségesnek tartja az iskolarendszerű építőipari szakképzés jelenlegi struktúrájának felülvizsgálatát is. A munkaügyi szervezet pedig továbbra is szervez kőműves, ács, tetőfedő és burkoló képzéseket. A hozzászólók azt szorgalmazták, a munkaügyi szervezet csak akkor adjon engedélyt külföldi munkavállalóknak, ha bebizonyosodott, hogy a cég mindent megtett magyar szakmunkások munkába állítására. Elhangzott az is, hogy vannak olyan vállalkozások, amelyek a versenyképességüket csak a viszonylag olcsó külföldi munkaerő foglalkoztatásával tudják fenntartani. Ebben pedig nem lehet partner a munkaügyi szervezet akkor, amikor a pályakezdő szakmunkásoknak elhelyezkedési gondjaik vannak. VAS NÉPE 3 MEGKÉRDEZTÜK Kell büntetést fizetni, ha hibás a parkolóautomata? • VN-információ Több alkalommal panaszolták olvasóink, hogy a Szombathelyen felállított parkolóautomaták gyakran meghibásodnak. Tatai Pétert, a Városgazdálkodási Kft. munkatársát arról kérdeztük, megbüntetik-e azokat, akik a hibás gép miatt nem tudtak fizetni? A terület felügyelője először mindig megnézi, működik-e az automata, addig nem kezdi el az ellenőrzést. Ha hibás a gép, bejelenti, és amíg nem javítja meg a karbantartó, nem tűzi ki a büntetőcédulát. • Milyen gyorsan javítják meg a hibás gépeket? — Naponta négy-öt parkolóautomata romlik el, általában félórán belül kijavítja karbantartónk a hibás gépet. Leggyakrabban a területet ellenőrző munkatársunk veszi észre először a meghibásodást, és azonnal jelenti a központban. Az esetek kilencven százalékában az okozza a meghibásodást, hogy nem megfelelő érmét —vagy egyebet, de nem akarok tippeket adni — dobnak a gépbe. A gép kezelése egyszerű, mégis gyakran előfordul, hogy össze-vissza nyomogatják a gombokat, ez megzavarja a rendszert. Korábban többen panaszolták, hogy csak aprópénzzel lehet fizetni, nos, május 9-étől már az öt-, a tíz-, a húsz- és az ötvenforintos mellett a kétféle százas és a kétszázas pénzérmét is elfogadja az automata. A városban 40 gép van, pontosabban 39, ugyanis a hét végén a Fő tér mögött egy autós kidöntött egyet. A gép cseréje több mint egymillió forintba kerül, szerencsére fizet a biztosító. GLOSSZA Szól a rádió Szédítő ez a rendőrnő, valaki ilyesmiket kajabál az éterben, és ez átjárja a lalodát, ahol szerény ebédkémet költöm. Gyönge fércehúst helyezek a nagyőrlőre, miközben hallik, hogy óó, rendőrnő az álmom... Hát nem tudom. Köröttem sörkorcsolyák fölött ábrándozó hivatalnokok, egy búvóhelyet talált szerelmespár, akik meglehet, éppen most viaskodnak, hogy végleg agyonverjék magukban ezt a mérhetetlen kínokat virágzó érzeményt, vagy vállalják nyíltan a szerintük is vállalhatatlant. És akkor felordít Villám Géza, aki sok boldog névnapot kíván minden Kun Béla nevű rádióhallgatónak. Azt hiszem, a vendéglősök és presszótulajdonosok legtöbbike szentül meg van győződve arról, hogy a közkinccsé tett aktuális rádióműsorokat kifejezetten a vendégek mulattatására bömböltetik a helyiségben. S van ebben valami veszélyes önámítás. Meglehet, inkább azért szól a rádió ezekben az egységekben, mert a személyzet úgy óhajtja. Ők szeretnék hallgatni, nem pedig a vendégek. Hiszen a vendég olyan, mint a hirtelen támadt tavaszi szél, gyorsan elillan, ám a csaposok és felszolgálók maradnak. Maradnak és várják a műszak végét, és milyen jól jön az a kis unaloműző muzsika. Azért is érdekes az ilyen önámítás, mert nagyobb dolgokban is tetten érhető. Amikor például Horn Gyula arról beszél, hogy az ügynöktörvény rossz és igazságtalan, vélhetően azt hiszi, hogy ez a kijelentés tetszik az embereknek. Pedig énszerintem csak neki, és a törvény által érintetteknek tetszik. Mint a rendőrnő az unatkozó személyzetnek. —fodor (Lakatos Ferenc karikatúrája)