Vas Népe, 2001. június (46. évfolyam, 127-151. szám)
2001-06-19 / 141. szám
8 VAS NÉPE HÁTTÉR Örökség a könyvtárban A fiatalokat akarják megnyerni a burgenlandi információs központban ■ Treiber Mária Alsóőr - Burgenland tartomány legnagyobb könyvtára Unterwart (Alsóőr) központjában található. A múlt öröksége a templom, az öreg iskola és a temető szomszédságában. A múlt és a jövő ölelkezik a nemrég átadott Magyar Média és Információs Központban. A burgenlandi magyar kisebbség fő gondja, hogy a szórványban élő magyarok között itt él a legtöbb idős ember. Az egykori őrvidéki falvakban és kisvárosokban a legújabb népszámlálási adatok szerint hozzávetőleg hétezren (valamivel többen, mint a korábbi népszámláláskor) vallották magukat magyar származásúnak. A burgenlandi magyarság a megmaradásáért küzd, s azzal kell szembenéznie, hogy a fiatalok elvándorolnak a környékről, a városokban keresik megélhetésüket. Az új környezetben már ritkán, vagy alig használják nagyszüleik, szüleik nyelvét, s nem örökítik tovább gyerekeiknek, unokáiknak. A magyar nyelv és kultúra megőrzéséhez nyújt hasznos segítséget az alig egy hete megnyitott Magyar Média és Információs Központ (MMIK). Két éve Günther Horváth, az Alsóőri Könyvtár Társulat elnöke és Jozef Plank, a Burgenlandi Magyar Kulturális Egyesület elnöke látott neki a szervezőmunkának. Vállalkozókat, szponzorokat nyertek meg a jó ügynek, s mivel nemcsak a könytárat akarták megújítani és bővíteni, ezért az informatikát felhasználva dokumentációs központot is létrehoztak. Kutatásokat végeznek, tudományos műveket gyűjtenek, a kisebbségi kultúra megőrzésében tevékeny részt vállalnak, és az Európai Unió INTERREG pályázatán is sikerrel szerepeltek. Magyarországról az Illyés Alapítványtól szintén kaptak támogatást. Az osztrák állam is hozzájárult az intézmény létrejöttéhez. A legnagyobb burgenlandi könyvtár köteteit Galambos Iréneusz plébános kezdte el gyűjteni még a hetvenes években. Nem hagyta veszendőbe menni a környéken a régi magyar könyveket, azoktól a családoktól is megkapta a könyveket, ahol az idősek kihalása után már nem tudtak mit kezdeni a magyar művekkel. A gyűjtemény egyre gyarapodott, időközben a szombathelyi Berzsenyi Dániel Megyei Könyvtártól is érkeztek kiadványok, s az intézmény a gyűjtemény katalogizálásában is segít. Az alig egy hete átadott Magyar Média és Információs Központ vezetője Kelemen László. A 27 éves igazgató Alsóőrön született, a magyar fővárosban szerzett közgazdász diplomát, néhány év budapesti munka után tért vissza szülőföldjére. Burgenlandban huszonegy iskolában tanítják a magyar nyelvet, s rendkívül fontos, hogy megtalálják a magyar könyveket, lexikonokat a diákok. A fiatalok felé szeretnénk fordulni azzal is, hogy számítógépeinken használhatják az internetet, SMS-üzeneteket küldhetnek ingyen, letölthetik a magyar anyagokat egy-egy dolgozathoz vagy beszámolóhoz. Sokszor előfordul, hogy a gyerekek kedvéért térnek be a könyvtárba a szülők, s ha már itt vannak, leülnek olvasni, kölcsönöznek könyveket. Látogatóink között vannak a felsőőri kétnyelvű gimnázium tanárai, tanulói, a népfőiskola hallgatói, de a kisebb iskolások és a felnőtt olvasók is. Újságok, folyóiratok, a kisebbségről szóló publikációk, tudományos művek is találhatók a könyvtárban. A számítógépes technikára alapozva felvettük a kapcsolatot a többi burgenlandi könyvtárral, bevezetjük az internetes távkeresést, távkölcsönzést. Terveink között szerepel egy bibliobusz indítása, ezzel a magyar falvakba vinnénk el a könyveket. Kapcsolódunk a Kárpát-medencei Magyar Kisebbségek adatbázisához, amelynek központja a Szlovákiai Fórum Intézetnél található. Tavaly kutatásokat végeztünk a CEBA (Közép-európai Üzeleti Szövetség) számára a Burgenlandban élő kisebbségi és kisebbséghez közel álló vállalkozókról. Két tizenéves fiúcska lép be beszélgetésünk alatt a könyvtárba. Egymás közt németül beszélnek, de Kelemen László magyar mondataira magyarul válaszolnak. Mikszáth-novellákat keresnek. - Tudatosan használom a könyvtárban a magyar nyelvet - mondja az igazgató. Hasznos lexikonok, szépirodalmi művek, könyvsorozatok sorakoznak a polcokon Fotó: Kiss T. Középkori városfalak Kőszeg (br)-A kőszegi városfalak, védművek bemutatásának lehetőségeit mérlegelte a megyei önkormányzat műemlékvédelmi szakbizottsága. A kőszegi városfal helyreállításáról, mellette sétány kialakításáról 1980- ban készült egy tervezet. Már akkor szerették volna elérni a szakemberek, hogy a védműrendszereket rendbe hozzák és turisztikai látványossággá tegyék. Nem volt elég pénz a megvalósításhoz. A rendszerváltás után pedig a tulajdonviszonyok is megnehezítették a folytatást. A régi fal melletti telkek magántulajdonba kerültek, csakúgy a városfallal érintkező lakóházak is. A megyei műemlékvédelmi szakbizottság meghallgatta Rákóczy Péter kőszegi főépítész elképzeléseit. A bizottság támogatta, hogy meg kell elégedni a várossal, a védmű szakaszos bemutatásának lehetőségével. A koncepciót a műemékvédelmi tervtanács elé viszik. Szlamosodó belváros Trágárság és koldulás - Menekül a külföldi - Polgárok? ■ Kozma Gábor Szombathely - Egyre többen teszik szóvá: elszlamosodóban a vasi megyeszékhely belvárosa. Állandósult a koldulás, a trágárság, s nem ritka a garázdaság sem. A külföldiek riadtan menekülnek. Bár a rendőrség nem kis erőket mozgósít, a problémát egyedül nem képes megoldani. Szombathely belvárosa, kiváltképp az esti órákban, egyre több kockázati tényezőt rejt. Nemrég egy séta során erről magunk is meggyőződhettünk. A Széll Kálmán utca egyik talponállójából ittas fiatalok tódultak az utcára. Egyikük a zavar legkisebb jele nélkül a házfalra vizelt. Mutatványát durva vihogás kísérte, a járókelők irányt változtattak. A Fő téren ordítozó fiatalok csoportjára lettünk figyelmesek. Az egyikük, látszólag minden ok nélkül, mobiltelefonjával üvöltözött („be van lőve” - kommentált tinikorú barátnője). Az akció itt is nyilvános vizeléssel folytatódott, bánta az Európatanszék fala. „Ezt már megszoktuk, s van rosszabb. Amikor a kukákat hajigálják”, így az egyik férfi, aki a téren lakik. Szerinte a legújabb gond, hogy legalább négyszeresére nőtt a kukázók száma az utóbbi időben „s majdnem mind öregnek tűnő fiatalemberek”. Megtapasztaltuk: nem számít reggelente nagy eseménynek egy kis verekedés a területek felosztásakor. A téli padokon ifjak múlatják az időt. Leginkább a trágár beszéd riasztó. A lányok és fiúk jól öltözöttek, több tízezres, divatos cuccokban pompáznak. A durva igéken túl alig használnak más kifejezést, a közeli Szentháromság-szobor méltán elpirulhatna. Kritikus a helyzet a piac környékén (a piacon viszont sokat javult a közbiztonság). Rendőrkocsi lassít, népes csoportot igazoltat. Igazoltatna... „Három éve nincs személyim, de ha lenne, akkor sem adnám oda” - hallgatunk bele a rendőrnő és egy éltes, nagyhangú asszonyság vitájába. Odébb zavartalan a koldulás. A koldulás, amely szintén egyre gyakoribb Szombathelyen. A Szent Márton-kútnál lévő osztrák buszokat iskoláskorú gyerekek lejmolják. Ha nincs pénz, jön a karcolás. A buszvezetők már rettegnek. „Szombathely szép hely, de a jövőben nem biztos, hogy jövünk. Állandóan molesztálnak, zaklatnak, képtelenség rendesen vásárolni”, dohog egy stájer férfi. A környék kereskedői mindezt megrősítik, hozzátéve: otthonos béke, ahol kamera van. De hát mindenhova nem lehet, nem szabad kamerát rakni... „Ha a kiskorúak bűnözését nem fogják most meg, akkor a városnak annyi”, mondja az egyik ismert kereskedő, aki saját pénzén tart biztonsági őrt. Őt ugyanúgy megfenyegetik, mint a Fő téri élelmiszerboltok eladóit. A legnagyobban több eladó is kifakad: egész nap el kell tűrniük egy jól behatárolható csoport trágárságát, bolti randalírozását. Néhány közismert család terrorizálja a dolgozókat. Egy többgyerekes eladónő mondja: „Az egyik 14 éves gyereklány a múltkor így rendelt: Kérek négy karika !....t. És ezt el kell tűrnöm, hallgatok. Megfenyegettek, ha eljár a szám, akkor munka után megvárnak. Szégyellem azt, ami itt van.” 2001. június 19. KEDD Talán megmarad a fekete bodza Növényritkaság a Gyöngyös-parton Szombathely - Gyönyörű fekete bodza található a megyeszékhely kámoni részén. A botanikusok sem nagyon ismernek hasonlót. A természetszeretők reménykednek, hogy ez a növény nem esik az útépítés áldozatául. A huszadik század első évtizedeiről híres Szombathely a zöldterületeiről. Ezeken többnyire telepített növényeket találhatunk. Ma már a megyeszékhelyet átszelő patakok mentén is alig találhatunk maguktól nőtt fákat, cserjéket. Viszont még napjainkban is akad erre egy-két, növénytani szempontból is figyelemreméltó és megőrzendő érték. A Kámoni Arborétum déli sarka közelében, a Gyöngyös bal partján, a Saághy István utca és az Öntő utca között álló ház nyugati sarkánál áll egy idős fekete bodza. Ez a növény májusijúniusi virágzásakor illatozó sárgásfehér szalagként övezi az erdőszéleket, mezők mezsgyéit. A népi gyógyászat az ősidőktől használja, virágát gyógyteának és szörpnek gyűjtik. Ibolyásfekete, bogyószerű termését főleg madarak fogyasztják. Újabban egyre több helyütt termesztik is. Vadon elsősorban a tápanyagban feldúsult, nitrogénben gazdag élőhelyeket kedveli, leromlott erdők, akácosok jellemző kísérője. Sok helyütt nemkívánatos gyomnak tekintik, és irtják. Emiatt aztán nagyon ritkák az idősebb egyedei. (A fekete bodza pálhalevelei hiányoznak vagy jelentéktelenek, porzói pedig sárgák, ám rokon faja, a földi bodza feltűnő pálhalevelű és kárminpiros porzójú. Utóbbi nem fás növény, hanem számos magaskórós szárat hozó, lágy szárú évelő.) □ A környék dísze A fekete bodza Kámonban élő példányát megbecsülte a ház tulajdonosa, s így az idő folyamán kéttörzsű fává növekedhetett. A hét méter magas fa törzskerülete a talajszint feletti első elágazás alatt 152 centi (átmérője 60 centi), kora 50-80 évre becsülhető. Nagyon szép, szabályos gömb alakú, egészséges koronát visel, átmérője 8,2 méter. Ez az utcaképi és kertészeti szempontból is dísznövénynek minősíthető fa nemcsak a botanikus szakember figyelmét keltette fel, de a nagyközönség számára az arborétumon kívül a kámoni városrész egyik újabb nevezetességét jelentheti. □ Érdemes megóvni A hazai botanikai szakirodalomban nemigen található adat hozzá hasonló méretű és korú fekete bodzáról. Mivel a városban sem tudtunk nála idősebb bodzafáról, a feltétlen megóvásra érdemes növényről részletes állapotfelvételt készítettünk. 1999 tavaszán Szombathely önkormányzatának figyelmébe ajánlottuk, kérve a fa helyi természetvédelmi oltalom alá helyezését. Kérésünket a Fertő- Hanság Nemzeti Park Igazgatóságának szakvéleménye is megerősítette. A Kommunális és Környezetvédelmi Iroda kedvezően reagált a javaslatra, ígéretet tett a védelem alá helyezés elindítására, és arra, hogy a tervezett országos közlekedési út építési területén álló fa megóvására felhívja a terület kezelője, a Vas Megyei Állami Közútkezelő Kht. figyelmét. Örömmel vettük, hogy a ház (telek) tulajdonosa és az úttervező illetékese egyaránt támogatásukról biztosították elképzelésünket. Reméljük, a Saághy István utca kibővítendő nyomvonalának határára eső idős bodzafa megmaradhat. Fontos e természeti és városképi érték megmentése azért is, mert a régi Kámon magvának hagyományos települési képe elveszítette két jellegzetes évét: az útépítéskor feláldozott kápolnát és a tőle északra álló városokban nagyon ritka szép, középkorú tölgyfát. Balogh Lajos Savaria Múzeum Gazdái évtizedekig óvták a mára értékessé vált példányt