Vas Népe, 2006. október (51. évfolyam, 231-255. szám)

2006-10-25 / 250. szám

------------------------------------------------------- GAZDASÁG ---------------------------------------------------- G • VAS NÉPE ________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________________ 2006. OKTÓBER 25., SZERDA RÖVIDEN Magasabbak a gabonaárak Budapest (WN)­­ A ga­bonaárak jóval maga­sabbak a tavalyinál, mert Európa-szerte ala­csonyabb volt a termés. Benedek Fülöp, az ag­rártárca szakállamtitká­ra a távirati irodának elmondta: a budapesti tőzsde áruszekciójában a búza jegyzése tavaly október 17-én 23 300 forint volt tonnánként, míg idén ugyanezen a napon a búzát 34 ezer forintért jegyezték. Szavazati jogot kér a kamara Budapest (mti)­­ A Ma­gyar Kereskedelmi és Iparkamara szavazati joggal rendelkező tag­ságot szeretne a regio­nális fejlesztési taná­csokban. Miklóssy Fe­renc, a kamara fejleszté­si kollégiumának elnö­ke elmondta: azt kérik az illetékes miniszter­től, hogy a területfej­lesztési törvény módo­sításakor ennek megfe­lelően járjanak el. Újabb eladó húskombinát? Békéscsaba (mti) - Va­lóban érdekelt a Gyulai Húskombinát Zrt. tulaj­donosi köre a részvé­nyek értékesítésében, ám a cég vezérigazgató­ja szerint sem ő, sem a tulajdonosok nem tár­gyaltak az amerikai ér­dekeltségű Smithfield húsipari óriáscéggel, mint ahogy az a sajtó­ban megjelent. A nagy­üzemben tavaly nyáron 300 főt érintő létszám­­leépítést hajtottak vég­re, most a gyárban már csak 600-an dolgoznak. Rohamosan nő a veszteségük Detroit (mti)­­ Rohamo­san nő a második számú amerikai autógyár, a Ford vesztesége, mert a benzint faló sport-terep­járók korábbi felfutta­tása miatt az eladásai csökkennek, és sokba kerül az átszervezés, az átállás benzintakaréko­­sabb járművek kisebb szériáira. A Fordnál hét­főn 5,8 milliárd dolláros adó után veszteséget je­lentettek a harmadik ne­gyedévről, a legnagyob­bat 14 éven belül. A har­madik negyedévben a Ford bevétele 36,7 mil­liárd dollár volt, 4,1 mil­liárd dollárral kevesebb, mint egy éve. MNB-árfolyamok Tájékoztató adatok (2006. október 24.) Euró 262,99 Ft USA-dollár 209,60 Ft Angol font 391,99 Ft Svájci frank 165,21 Ft Így vallottak a társaságok A vasi székhelyű társas vállalkozások tavaly összesen 981,6 milliárd forint bevételt értek el Nagy Ildikó Szombathely­­Az APEH Vas Megyei Igazgatósága a napokban a társasági adóbevallásra kötelezett Vas megyei székhelyű vállalkozások 2005. évi gazdasági tevékenységét tükröző adatokról adott tájékoztatást. A Vas megyei székhe­lyű gazdasági társaságoktól 2006-ban 6 ezer 351 bevallás érkezett. A társaságok 96 szá­zaléka határidőre eleget tett bevallási kötelezettségének. Határidőn túl, illetve felszólí­tásra 274-en pótolták a beval­lást. A mulasztókat az adóha­tóság bírság kiszabásával kényszerítette a bevallás be­adására. Ez évben is tovább nőtt az internetes kitöltési lehetősé­get választók száma, arányuk az előző évi 87 százalékról 93 százalékra nőtt. Jelentősen szűkült azoknak a gazdasági társaságoknak a köre, ame­lyek egyszeres könyvvitelt vezethetnek. Megyénkben 2006-ban mindössze 151 adó­alany adta be társasági adóbe­vallását az egyszeres könyv­vitel alapján. Az egyszeres könyvvitelt vezető vállalko­zások gazdasági teljesítmé­nye elenyésző, így a megyei szintű gazdasági mutatókra jelentős hatást nem gyakorol, ezért az APEH elemzése a kettős könyvvitelt végző vál­lalkozások által benyújtott társasági adóbevallások me­gyei adatai alapján készült. A társas gazdálkodók ösz­­szes bevétele 2005-ben 981,6 milliárd forint volt. Ez lénye­gében az előző évi szinten alakult. Az értékesítés nettó árbe­vétele 891,3 milliárd forintot ért el, ami 7,2 százalékkal több mint egy évvel korábban. A belföldi értékesítésből szár­mazó bevétel 4,2 százalékkal emelkedett, összege 470 mil­liárd forint volt. A nettó árbe­vétel 52,7 százalékát ebben a relációban érték el a gazdasá­gi társaságok. Az export értékesítésből 421,3 milliárd forintot reali­záltak, mely 10,7 százalékkal haladja meg a 2004. évi 380,6 Egy vállalkozás ért el százmillió forint feletti árbevételt milliárd forintot. Az export részaránya a nettó árbevéte­len belül 1,6 százalékponttal emelkedett (47,3 százalék), ami - az előző évekhez ha­sonlóan - lényegesen megha­ladja az országos 22,5 száza­lékos arányt. Az egyéb bevé­telek és az aktivált teljesítmé­nyek részesedése az összes bevételből nem jelentős, 5,3 százalék. Értéke 51,9 milliárd forint, ami a 19,9 százalékkal marad el az előző évitől. A nettó árbevétel és export ágazati megoszlása A nettó árbevételen belül az egyes nemzetgazdasá­gi ágak arányai a 2004. évi adatokhoz képest nem változtak jelentő­sen. A két vezető nemzetgaz­dasági ág közül a feldol­gozóipar 59,3 százalékot, a kereskedelem 21,7 szá­zalékot képvisel. A kivi­telben is a feldolgozóipar 91 százalékos részesedé­se a meghatározó Forrás: APEH Vas Megyei Igazgatósága Grafika: Kelemen Attila A kiugró változás miatt szükséges kiemelni, hogy a pénzügyi műveletek bevéte­lei 34,5 milliárd forintra, 59,1 százalékkal csökkentek, mi­vel a bázis időszakban egy újonnan alakult vagyonkeze­léssel foglalkozó külföldi tu­lajdonú cég osztalék, részese­dés címén 69,2 milliárd forint bevételt számolt el. A szállítás, raktározás, posta, távközlés kivételével minden ágazatban nettó ár­bevétel-növekedés figyelhető meg a 2004. évihez képest. Átlag feletti az építőipar (15,4 százalék), a szolgáltatás (8,7 százalék) és az egyéb terüle­ten (20,6 százalék) az emel­kedés. A nettó árbevételen belül az egyes nemzetgazdasági ágak által képviselt arány je­lentősen nem változott. A két vezető nemzetgazdasági ág közül a feldolgozóipar 59,3 százalékot, a kereskedelem 21,7 százalékot képvisel. A kivitelben szintén a feldolgo­zóipar 91 százalékos részese­dése a meghatározó. Ezen be­lül a járműgyártás emelkedik ki (57,5 százalék). A megye ötven legjelentő­sebb vállalkozásának nettó ár­bevétele 559,4 milliárd forint volt, ami 62,8 százalékát adta az összesnek. Az előző évhez hasonlóan 100 milliárd forint feletti árbevételt egy vállalko­zás ért el, a 10 milliárd felet­tiek száma nyolcról tízre nőtt. Ezen értékesítések 80 száza­léka külföldre irányult. Megnevezés Nettó árbevétel Ebből: export 2004 2005 2004 2005 Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás 28,4 29,8 2,4 2,9 Feldolgozóipar 494,7 528,7 359,6 383,2 Építőipar 34,4 39,7 0,4 0,4 Kereskedelem 180,9 193,7 11,7 27,2 Szálláshely-szolgált., vendéglátás 7,2 7,4 0,2 0,0 Szállás, raktározás, posta, távközlés 28,5 28,3 5,3 6,3 Szolgáltatás 48,4 52,6 0,8 1,2 Egyéb 9,2 11,1 0,2 0,1 Összesen 831,7 891,3 380,6 421,3 Az adatok milliárd forint nagyságrendűek Nettó árbevétel megoszlása 600 2004 2005 E3 Belföldi értékesítés 31 Export értékesítés Elverte a jég a fenyvest Az augusztusi szárazság miatt a fák öngyógyítása elmaradt Csénye (mn) - Előfordul, hogy a jég elveri a gyü­mölcsöt, kukoricát. De hogy ez erdei fákkal is megtörténhet? Csényén júniusban megtörtént. Kelemen Géza, az Állami Erdészeti Szolgálat (ÁESZ) Szombathelyi Igazgatóságá­nak osztályvezetőjétől tudjuk, hogy június 29-én a jéggel kísért vihar kö­vetkeztében a csényei határban, a porpáci vasútállomás közelé­ben mintegy 28 hek­tárnyi, a Szombathe­lyi Erdészeti Zrt. ke­zelésében lévő erdő­terület károsodott. A vihar északnyugati irányból érke­zett, viszonylag keskeny sáv­ban érte az erdőt, de ott rend­kívüli intenzitású jégesővé fejlődött. A jégdarabok a tűle­velek, vékonyabb ágak egy részét leverték, a fák kérgét több ponton megsebezték. A fenyők a sebeket álta­lában erős gyantaképzéssel gyógyítják. Itt azonban az er­deifenyők a július-augusztusi szárazabb időjárás miatt nem tudtak kellő mennyiségű gyantát termelni, aminek kö­vetkeztében a sebfelületeken megjelenő gombák támadását sem voltak képesek kivédeni. A fenyők augusztus végére el­száradtak. Az erdőterület lombos fái szintén károsodtak, de úgy tű­nik, ott begyógyulnak a sérü­lések. Ostffyasszonyfa kör­nyékén, akkor 35-50 éves fenyőállományokat pusztított el a jég. Az ÁESZ Szombathelyi Igazgatóságának és a Szom­bathelyi Erdészeti Zrt.-nek a munkatár­sai már felmérték a károkat. Ahol a ká­rosítás kisebb mérté­kű, ott a jövő év ta­vaszán, rügyfakadás után döntenek a teen­dőkről. Valószínűleg 5-8 ezer köbméter fát kell gyorsan kitermelni, és a he­lyét meghatározóan lombos fafajokkal beültetni. Az erdőgazdaság területén az 1970-es évek végén kétszer is történt hasonló eset Szokatlan természeti jelenség a jégverte erdő. Csénye határában feltűnő a vöröslő fenyők látványa Levélgyűjtő szekrények cseréje Budapest (WN)­­ A Ma­gyar Posta Zrt. saját beru­házásában 2008-ig le­cseréli az összes utcai le­vélgyűjtő szekrényét. Tomecskó Tamás, a társa­ság szóvivője a távirati irodá­nak elmondta: az eszközök cseréjét két ütemben valósít­ják meg. A 2006. augusztus­ban elkezdődött első szakasz­ban másfél ezer településen mintegy 2700 levélgyűjtő szekrényt cserélnek le, több­ségében kistelepülésen. A második szakaszt 2007 má­sodik felében kezdik meg, amelynek befejezésével, 2008-ra megvalósul a teljes állománycsere. A 160 millió forintos beruházási összegből 45,5 millió forintot a levél­szekrénytartó állványok és ki­egészítő elemek gyártása, 92 millió forint a levélszekré­nyek telepítése, míg 21 millió forintot a telepítések műszaki ellenőrzése tesz ki. A posta­­törvény szerint az országban található valamennyi levél­gyűjtő szekrénynek alkalmas­nak kell lennie nagy alakú le­vélpostai küldemények gyű­rődésmentes felvételére, és követelmény, hogy a kerekes széket használó ügyfelek is könnyen megközelíthessék és elérhessék a bedobónyílást. Dr. Nagy László rovata A diófák betegségeiről Tart a diószüret, és érté­keljük a termés mennyisé­gét és minőségét. Az idei év változékony, csapadékos időjárása kedvezett a gom­bás és baktériumos megbe­tegedéseknek. A tenyész­­időszak alatt a dió levelén és termésén a kórképek so­kasága volt található. Fel­vetődik a kérdés, már a dió­fát is kell permetezni? Jellemző tény, hogy az egyik üzemi méretű diós­ban 2006-ban kilenc alka­lommal permeteztek. Az el­ső védekezést április 3-án, az utolsót augusztus 10-én végezték. Az első négy per­metezést és a befejezőt réz­­hidroxid hatóanyaggal haj­tották végre. A köztes vé­dekezéseket rézpótló ható­anyagokkal oldották meg. A dió legveszélyesebb gombabetegsége a gnomó­­niás betegség. A tünet 3-4 milliméter átmérőjű, barna szegélyű, később összeol­vadó foltokban jelentkezik. A kórokozó a lehullott leve­leken és burokmaradványo­kon telel át. A dia­xantomo­­nászos betegségét baktéri­um okozza. Elsősorban a zsenge, zöld növényi része­ket és a fiatal gyümölcsöt betegíti meg. A vizenyős, majd fekete foltok később összeolvadnak. A burok el­rothad, és rászárad a héjra. Ez a kórokozó a lehullott le­veleken és a fertőzött fás ré­szeken telel át. A betegségek mellett - bár kisebb mértékben - a kártevők is felléphetnek. Ha a levelek fonákán az erek által határolt részeken fehéres vagy sárgás neme­zesen szőrözött foltokat, a levél színén dudorokat talá­lunk, akkor ez a gubacsatka. A levéltetvek szívogatásuk­­kal károsítanak, és mézhar­mattal szennyezik a levele­ket. A kétnemzedékes al­mamoly hernyói a dió belét élik fel, és ürülékkel szeny­­nyezik a termést. Vegyszermentes véde­kezésként javasoljuk a dió­levelek és a termés héjának összegyűjtését és megsem­misítését. Az elérhető ma­gasságú, fiatal fákon egy kora tavaszi lemosó perme­tezésre feltétlen szükség volna, mégpedig réztartal­mú szerrel. A tenyészidő­­szak alatt - az időjárás függvényében - további 2-3 védekezés indokolt, réztartalmú vagy rézpótló készítménnyel.

Next