Vasuti és Hajózási Hetilap, 1940 (42. évfolyam, 1-52. szám)

1940-01-01 / 1-5. szám

XLII. évfolyam Budapest, 1940 január hó. 1—5. szám. VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI HETILAP A „MAGYAR VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI KLUB“ KÖZLÖNYE Megjelenik minden szombaton (Egyelőre havonkint 20 és 30-i к a között jelenik meg) Szerkesztőség és kiadóhivatal Felelős szerkesztő Dr. ESZLÁRY ISTVÁN BUDAPEST, VI., Csengery-utca 68. szám TELEFON : 122-598 Postatakarékpénztári csekkszámla 30743 A Tisza-Duna csatorna. Irta: IFJ. GOND A BÉLA. Mindenekelőtt: — szándékosan használom a Tisza— Duna és nem a közkeletű Duna—Tisza csatorna elne­vezést. Mert ugyanis arról van szó, hogy a magyar felsőtiszavidéket és az egész Tiszántúlt, vagyis a Tisza- medenoét, ahol többek között leg jobbfajta búzáink is teremnek, olcsó útvonallal bekapcsoljuk az ország szí­vébe, Budapestre irányuló, majd méginkább a nyugati irányú exportforgalmunkba, illetve az újabb nagy tranzverzális csatornaépítkezések révén is mind kiter­jedtebb németországi vizihálózatba és ennek útján a magyar szemestermény és egyéb tömegexportnak utat nyissunk a velünk újabbanmind szívesebben árucsere­forgalomra törekvő északi (skandináv stb.) álla­mokba is. Tömegáruszállításunk túlnyomórészben nem a Du­náról a Tiszára, hanem fordítva, a Tiszáról a Dunára irányul és pedig úgy belső-hazai, mint külkereskedelmi áruszállítási viszonylatban. Ezért helyesebb a Tisza— Duna-csatoma elnevezés. Ismeretes, hogy a Tisza—Duna-csatorna megépíté­sének évszázadokra visszanyúló gondolata, terve, ma már sürgősen megvalósítandó hivatalos kormányprog­rammá érlelődött. Gróf Teleki Pál miniszterelnök az elmúlt év december havában, a képviselőháziban a csa­torna megvalósítását a kormány egyik legközelebbi fel­adatául jelölte meg. Egy rövid történelmi visszapillantást előrebocsátva: a csatorna építésének gondolatával már nagy Mátyás királyunk, majd jóval később III. Károly király is foglalkozott, aki az 1723. évi CXXII. t.-cikkel elrendelte, hogy a helytartótanács készítsen a Duna—Tisza-csa- tornára tervet. Ezt követően 1774-ben tervezték a Tiszá­nak Szolnokról kiindulva, a Dunával Dömsödnél, a Csepel-sziget alsó sarkánál való összeköttetését- 1786-ban Pest és Szeged között javasolják az irányt; 1790-ben az országgyűlés hozzájárul, hogy Balla Antal mérnök Pest—Cegléd—Szolnok, illetve Pest—Csongrád irány­vonalú tervet dolgozhasson ki. 1805-ben Vedres szegedi mérnök Szegedről—Félegyháza—Kecskemét—Pest irány­vonalat dolgoz ki. Majd a nagynevű Beszédes József és Vásárhelyi Pál mérnökök már kiküzdik, hogy az 1840. évi XXXVIII. t.-cikk a Dunának a Tiszával való „csator­nás összeköttetését mondja ki; sőt ezenfelül a csatorna megépítésére Sina György báró vezetésével külön tőke­erős társaság alakul. A terv végrehajtását azonban az 1848-iki szabadságharc megakadályozza. A kiegyezés után 1868-ban gróf Zichy Jenő, majd a kormány is dol­goztat ki a csatornára terveket. 1894-ben Koltor László mérnök készít terveket és fejt ki nagy propagandát. 1900-ban a kormány a kereskedelmi minisztériumban már külön Tisza—Duna-csatorna tervezési osztályt állít fel, éppen e sorok írója néhai atyjának, Gondu Béla mér­nök, miniszteri tanácsosnak vezetése alatt. Ez az osztály már elvégzi a szükséges helyszíni felvételeket és évek munkájával tízféle irányra készít tervet, költségvetést és várható forgalmi katasztert. E tervváltozatok közül a kormány a következő négy főbb irányvonalat fogadja el további tárgyalások alapjául: Budapesttől—Dömsödig (a soroksári Dunaágban) és onnan Csongrádra. Vagy Budapest—Dömsöd; Dömsöd—Szent László és onnan Szegedre. Az első irány hossza 170 km; a másodiké 185 km. A harmadik tervezet a két első irány egybekap­csolása volt, vagyis Budapest—Dömsöd; Dömsöd—Szent László—Csongrád és ezenfelül Szent Lászlóról még egy külön kiágazás Szegedre. Ennek összes hossza 215 km. Végül a negyedik tervezet Budapest—Szolnok irány 108 km. Itt megjegyezzük, hogy a Budapest—Szent László—Szeged irány ma már szóba sem jöhet, mert a Maros-folyót — fájdalom — elvesztettük. A világhá­ború kitöréséig e tervezetek közül sem valósulhatott meg egy sem. A háború után, a most közelmúlt évek­ben már a földművelésügyi minisztériumba került a csatorna építésügye, ahol eddig máris több tervet készí­tettek, de róluk részletes hivatalos közlést még nem olvashattunk. Ami már most a csatorna közlekedésgazdasági sze­repét illeti, itt elsősorban az a kérdés került a hiva­talos szakkörök és a gazdasági érdekeltségek szeme elé, hogy a csatorna megépítése esetében, annak egész forgalomterületén milyen helyzetbe kerülhet a vasút. MEGHÍVÓ A MAGYAR VASÚTI ÉS HAJÓZÁSI KLUB által, 1940. évi február lió 3-án (szombaton) este fél 9 órai kezdettel, kiváló művészek közreműködésével rendezendő MŰVÉSZESTRE IartTTIű TÁNCESTÉLYRE Belépőjegyek a terem befogadóképességére való tekintettel csak korlátolt számban, a borítékos meghívó előmutatása mellett adatnak ki. Meghívók igényelhetők és jegyek kaphatók a klub irodájában d. u. 4—6 óra között. ___________ A vigalmi és művészi bizottság. Ötszemélyes páholy 15 P, számozott ülőhely 3 P, Számozatlan ülőhely 2 P. HELY ÁRAK A hangverseny utáni belépésre jogosító táncos- jegyek ára 1.20 pengő.

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék