Vasuti és Közlekedési Közlöny, 3. évf. (1872)

1872-10-10 / 41. szám

I 41. szám. • Pest, 1872. október 10. Harmadik évfolyam. Щ 1 © M 1: 1 Megjelenik minden csütör­tök­ön­. Előfizetési díj: Házhozhordással vagy postai küldéssel egész évre 8 frt. félévre . ...... 4 „ Szerkesztési Iroda: Főút 7. szám földszint. Kiadóhivatal: Főút 7. szám földszint. Tartalom: A pest-budai vasuti összeköttetés és a margitszigeti hid. — A vasuti és hajózási magyar királyi főfelügyelőségnek jelentése 1871-ről. (Folyt.) — A soprony-pozsony-lundenburg-vágvölgyi I. rangú mozdony­vasut kiépítésére­ vonatkozó engedély-okmány. — Hő és gőz. — Gözull­hengerek Pak­sban. — Vasuti üzletszabályzat, érvényes a magyar korona területén fekvő összes vasutakon. (Vége.) — Vasuti hirek. — Gőzhajó­zási hirek. — Értéktőzsde. — Hirdetések. A pest-budai vasuti összeköttetés és a mar­gitszigeti hid. Midőn fővárosunk az ország egyéb vidékeivel még igen silány, mondhatni egészen primitív összeköttetésben állott; midőn az ország egymás mellett fekvő két fővá­rosának összeköttetésére egy silány szerkezetű h­ajóhíd is elégséges volt, ezen nem olyan régi időben alig hisszük hogy találkozott volna oly vérmes reményű hazafi, ki, ha meg is volt győződve Pest-Buda jövő nagyságáról, hazánk fővárosát a jelen időre mint a politika, társas élet, művelt­ség és kereskedelem központjának oly magas színvonalán állót képzelte volna, hogy az az európai világvárosok sorában helyet foglalhasson. Habár a természetes fejlődéshez megkívántató atri­butumok egyszerű belátása könnyen felismerteti általunk azon okokat, melyek Pestnek világvárossá alakulását növekedő mérvben elősegítik, mégis be kell vallanunk, hogy az emelkedés meglepő eredményén mi, kik az átala­kulás folyamát szemlélhettük, magunk is csodálkozunk. Sok európai nagy­város tanúsított nagyszerű haladást, így létesült Páris, Berlin és Bécs, de bátran lehet állítani, hogy a semmiségből egy sem emelkedett fel oly gyorsan mint Pest. Az előbb idézett városoknál az emelkedésre befolyás­sal bíró tényezők is egészen mások voltak mint Pestnél, mert míg amott mesterséges intézkedések idézték elő a világvárost, addig Pestnek világvárosi hivatottsága a ter­mészetes fejlődésben gyökerezik. Nagyon természetes, hogy megállapított tervek és szabályozott intézkedések nélkül nagy várost alakítani nem lehet, egy város fejlődésénél azonban mégis mint fő kér­dés jó tekintetbe az , váljon rendelkezik-e azon város a természetes fejlődéshez megkívántató feltételekkel. Előbb említettük már, hogy Pest emelkedéséhez csu­pán ezen tényező járult, fő czélunk azonban szólani azon intézkedésekről, a­melyek a fejlődést okszerűen segítik elő. E tekintetben első helyen kell említenünk azon két művet, a­melyről leginkább kívánunk szólani: az összekötő vasutat és a margit-szigeti hidat. Midőn Maggraber Ágoston az 1865-ik évben a fenn­állott bécsi kormánytól engedélyt nyert egy összekötő vasút és ehhez szükséges vasuti híd épitésére, ezen esz­mét már akkor is nagyszerűnek és kivitelre érdemesnek találták. Maygraber az építés megkezdésére kitűzött ha­táridőt meg nem tartván az engedély a kormányra vissza­szállott és ez az építést saját költségén vette foganatba. Még 1865-ik évben Pest város a hiányos összekötte­tések miatt nem volt oly kereskedelmi központ, hogy ezen összekötő vasútra nélkülözhetlen szüksége lett volna,­­ az országszerte létesített vasúti hálózatok és ezek összeköt­tetése a fővárost közvetlen érintő vonalakkal azonban már oly forgalmi emelkedést idéztek elő, hogy az összekötő vasút üzletképességére már a jelen időben is szükség lenne.­Ha tekintetbe vesszük, hogy a kormány ezen ügyet még a vasúti kölcsön felvétele előtt vette kezébe, úgy látszik, mintha az eddig húzott halasztással a főváros és a kereskedelem érdekeit kellőleg nem méltányolta volna. Figyelembe kell vennünk azonban mindazon nehézsége­ket, a­melyek ily nagyobbszerű munkálat létesítése előtt egyrészről az irány c­élszerű meghatározása, a tervezetek helyes elkészítése, másrészről a munkálatok megkezdésé­hez szükséges egyéb előintézkedések és hatósági megál­lapodások tekintetében előfordulnak. Ha mindezeket szem­ügyre vesszük és azok egyenkénti fontosságát ismerjük : a halasztást főképen a végleges megállapodásig előállott nehézségeknek tulajdonítjuk. Most már a munkálatok folynak, és ha jól vagyunk értesülve a szerződés tartalmáról, — de különben ezt az illető törvényczikk alapján is állíthatjuk, — az összekötő vasút és híd legkésőbb 1875-ik évben a forgalomnak át fog adatni. Az építés módozatait sajnálatunkra nem ismerjük és ennélfogva annak részleteiről az erre vonatkozó és álta­lunk már közlött közigazgatási bejárási jegyzőkönyv ha­tározatain kívül mit sem közölhetünk, nem tudhatjuk tehát azt sem, hogy ezen vasúti összeköttetés által mennyiben lett tekintetbe véve Pest nagy kiterjedésű hajózási áru­forgalma; ki kell fejeznünk azonban azon óhajtásunkat, hogy tekintve a szállítmányok azon nagy contingensét, mely a hajózás által fokozza nagy mérvben a helyi és át­viteli kereskedelmet, részünkről az összekötő vasútnak oly módon való építését tartjuk szükségesnek, hogy az a Pestig hajón szállított áruk továbbítására és könnyű felvé­telére is alkalmas legyen. Meg vagyunk győződve hogy illetékes helyen ez­en tekintet is kellő figyelembe vétetett már csak azért is , mert az összekötő vasút forgalma és így jövedelmezősége is nagy mértékben fog emelkedni. A margitszigeti híd Pest város h­elyi kereskedelme és forgalmára bír leginkább nagy jelentőséggel. A gyá­rak folytonos szaporodása a helyi kereskedelem élénkü­lése egy második közlekedési híd létesítését már régen tette kívánatossá. A lánc­híd egymagában nem képes többé Pest és Buda forgalmát közvetíteni, és különösen téli időben — midőn a

Next