Vasuti és Közlekedési Közlöny, 3. évf. (1872)
1872-10-10 / 41. szám
I 41. szám. • Pest, 1872. október 10. Harmadik évfolyam. Щ 1 © M 1: 1 Megjelenik minden csütörtökön. Előfizetési díj: Házhozhordással vagy postai küldéssel egész évre 8 frt. félévre . ...... 4 „ Szerkesztési Iroda: Főút 7. szám földszint. Kiadóhivatal: Főút 7. szám földszint. Tartalom: A pest-budai vasuti összeköttetés és a margitszigeti hid. — A vasuti és hajózási magyar királyi főfelügyelőségnek jelentése 1871-ről. (Folyt.) — A soprony-pozsony-lundenburg-vágvölgyi I. rangú mozdonyvasut kiépítésére vonatkozó engedély-okmány. — Hő és gőz. — Gözullhengerek Paksban. — Vasuti üzletszabályzat, érvényes a magyar korona területén fekvő összes vasutakon. (Vége.) — Vasuti hirek. — Gőzhajózási hirek. — Értéktőzsde. — Hirdetések. A pest-budai vasuti összeköttetés és a margitszigeti hid. Midőn fővárosunk az ország egyéb vidékeivel még igen silány, mondhatni egészen primitív összeköttetésben állott; midőn az ország egymás mellett fekvő két fővárosának összeköttetésére egy silány szerkezetű hajóhíd is elégséges volt, ezen nem olyan régi időben alig hisszük hogy találkozott volna oly vérmes reményű hazafi, ki, ha meg is volt győződve Pest-Buda jövő nagyságáról, hazánk fővárosát a jelen időre mint a politika, társas élet, műveltség és kereskedelem központjának oly magas színvonalán állót képzelte volna, hogy az az európai világvárosok sorában helyet foglalhasson. Habár a természetes fejlődéshez megkívántató atributumok egyszerű belátása könnyen felismerteti általunk azon okokat, melyek Pestnek világvárossá alakulását növekedő mérvben elősegítik, mégis be kell vallanunk, hogy az emelkedés meglepő eredményén mi, kik az átalakulás folyamát szemlélhettük, magunk is csodálkozunk. Sok európai nagyváros tanúsított nagyszerű haladást, így létesült Páris, Berlin és Bécs, de bátran lehet állítani, hogy a semmiségből egy sem emelkedett fel oly gyorsan mint Pest. Az előbb idézett városoknál az emelkedésre befolyással bíró tényezők is egészen mások voltak mint Pestnél, mert míg amott mesterséges intézkedések idézték elő a világvárost, addig Pestnek világvárosi hivatottsága a természetes fejlődésben gyökerezik. Nagyon természetes, hogy megállapított tervek és szabályozott intézkedések nélkül nagy várost alakítani nem lehet, egy város fejlődésénél azonban mégis mint fő kérdés jó tekintetbe az , váljon rendelkezik-e azon város a természetes fejlődéshez megkívántató feltételekkel. Előbb említettük már, hogy Pest emelkedéséhez csupán ezen tényező járult, fő czélunk azonban szólani azon intézkedésekről, amelyek a fejlődést okszerűen segítik elő. E tekintetben első helyen kell említenünk azon két művet, amelyről leginkább kívánunk szólani: az összekötő vasutat és a margit-szigeti hidat. Midőn Maggraber Ágoston az 1865-ik évben a fennállott bécsi kormánytól engedélyt nyert egy összekötő vasút és ehhez szükséges vasuti híd épitésére, ezen eszmét már akkor is nagyszerűnek és kivitelre érdemesnek találták. Maygraber az építés megkezdésére kitűzött határidőt meg nem tartván az engedély a kormányra visszaszállott és ez az építést saját költségén vette foganatba. Még 1865-ik évben Pest város a hiányos összeköttetések miatt nem volt oly kereskedelmi központ, hogy ezen összekötő vasútra nélkülözhetlen szüksége lett volna, az országszerte létesített vasúti hálózatok és ezek összeköttetése a fővárost közvetlen érintő vonalakkal azonban már oly forgalmi emelkedést idéztek elő, hogy az összekötő vasút üzletképességére már a jelen időben is szükség lenne.Ha tekintetbe vesszük, hogy a kormány ezen ügyet még a vasúti kölcsön felvétele előtt vette kezébe, úgy látszik, mintha az eddig húzott halasztással a főváros és a kereskedelem érdekeit kellőleg nem méltányolta volna. Figyelembe kell vennünk azonban mindazon nehézségeket, amelyek ily nagyobbszerű munkálat létesítése előtt egyrészről az irány célszerű meghatározása, a tervezetek helyes elkészítése, másrészről a munkálatok megkezdéséhez szükséges egyéb előintézkedések és hatósági megállapodások tekintetében előfordulnak. Ha mindezeket szemügyre vesszük és azok egyenkénti fontosságát ismerjük : a halasztást főképen a végleges megállapodásig előállott nehézségeknek tulajdonítjuk. Most már a munkálatok folynak, és ha jól vagyunk értesülve a szerződés tartalmáról, — de különben ezt az illető törvényczikk alapján is állíthatjuk, — az összekötő vasút és híd legkésőbb 1875-ik évben a forgalomnak át fog adatni. Az építés módozatait sajnálatunkra nem ismerjük és ennélfogva annak részleteiről az erre vonatkozó és általunk már közlött közigazgatási bejárási jegyzőkönyv határozatain kívül mit sem közölhetünk, nem tudhatjuk tehát azt sem, hogy ezen vasúti összeköttetés által mennyiben lett tekintetbe véve Pest nagy kiterjedésű hajózási áruforgalma; ki kell fejeznünk azonban azon óhajtásunkat, hogy tekintve a szállítmányok azon nagy contingensét, mely a hajózás által fokozza nagy mérvben a helyi és átviteli kereskedelmet, részünkről az összekötő vasútnak oly módon való építését tartjuk szükségesnek, hogy az a Pestig hajón szállított áruk továbbítására és könnyű felvételére is alkalmas legyen. Meg vagyunk győződve hogy illetékes helyen ezen tekintet is kellő figyelembe vétetett már csak azért is , mert az összekötő vasút forgalma és így jövedelmezősége is nagy mértékben fog emelkedni. A margitszigeti híd Pest város helyi kereskedelme és forgalmára bír leginkább nagy jelentőséggel. A gyárak folytonos szaporodása a helyi kereskedelem élénkülése egy második közlekedési híd létesítését már régen tette kívánatossá. A lánchíd egymagában nem képes többé Pest és Buda forgalmát közvetíteni, és különösen téli időben — midőn a