Vasuti és Közlekedési Közlöny, 4. évf. (1873)

1873-09-11 / 37. szám

•290 Messze vezetne a számvitel részleteibe hatolni, mivel ez na­gyon terjedelmessé tenné szerény czikkünket, csak­is azon czik­kü­nk elején mér érintett tényt akarjuk még egyszer hangsú­lyozni: szükséges a vasúti számvitelre nézve egy egyöntetű szám­jelzési rendszert állít­a­ni fel, melyben a követelési vagy tartozási tételek, illetőleg a bevételi és kiadási tételekre nézve azok természete szerinti határozott, tehát min­den kétséget kizáró, még­pedig általános és rész­letes utasítást lehessen találni. A kérdés, melyet itt felvetettünk, nagy horderejű, s meg­oldása nemcsak nagy szakismeretet, hanem komoly és szorgal­mas munkát is igényel, melynek részletei mindenesetre előbb avatott eszmecsere útján volnának tisztába hozandók és megál­lapítandók. Mi részünkről legczélszerűbbnek tartjuk, ha a vasutak össze­sége a kormány illető felügyeleti szakköreivel együttesen álla­pítana meg egy ily rendszert, mely ezután valamennyi vasútra nézve kötelező erőre emeltetnék. xgy. Sok zaj semmiért. A Pesti Napló 1. hó 5-diki számában kikel a kormány ellen, hogy a magyar vasutak forgalmáról nem közli hónapról hónapra az adatokat s hogy ennélfogva a lapok e tekintetben a bécsi la­pok publicatióira vannak utalva. A fölszólalás, melyet a többi nemcsak magyar, hanem német nagy lapok is átvettek, követke­zőleg hangzik: A magyar vasutak forgalmáról ha értesülést kívánunk sze­rezni, Bécsbe kell járnunk. Az osztrák kormányközegek képesek nemcsak az osztrák, de a magyar vasutakról is hónapról hónapra forgalmi kimutatást közzététetni , a magyar közlekedési minisz­térium azonban a legjobb esetben 8 — 10 hóval a forgalmi év le­járata után bocsátja közre a statistikai adatokat Bizonyosan na­gyon csekély a magyar közmunka minisztérium személyzete arra, hogy még ily folyó statistikai kimutatást is közöljön. És ki tudja, vájjon nem úgy mérlegelik-e a minisztériumban az ország jogos érdeklődését, hogy elvégre egy év múlva is nagyon hasznos anyag lesz a vasutak mostani forgalmának kimutatása. Bármi legyen a kormánynál az e részbeni eljárás indoka, minden­esetre sértő, hogy a magyar vasutak forgalmáról bécsi közlönyök publicatióira va­gyunk utalva." Egyáltalán nem szokásunk senkinek hibáit vagy mulasztá­sait legyezgetni, s a­hol alapos ok v­olt a közlekedési minisztérium eljárása ellen is felszólaltunk, de és azért más részről ismét köte­lességünknek tartjuk ellenkező véleményünket is nyíltan kifejezni, különösen az itt szőnyegre hozott tárgy tekintetében, melyre nézve a fennebbi vád alaptalanságáról tudomásunk van. Igen csodáljuk, hogy épen a Pesti Napló a kormány körében történőkről ily tudatlanságot árul el, s hogy ez a tárgy minden további megvizsgálása nélkül még a közlekedésügyi dolgok tekin­tetében oly kiváló erőkkel rendelkező „Pester Lloyd" is követi. Nem a kormány eljárása itt a „sértő", hanem nevezett lapé az, mely épen azokról nem akar magának tudomást szerezni, mik közvetlen közelében történnek s inkább Bécsben téredez, mint hogy itthon körülnézne. A magyar közlekedési minisztérium igen is elkészíti hónap-­­­ról hónapra a vasutak forgalmi kimutatását, s ha a „Pesti Napló"­­ a hazai szakközlönyt legalább is annyi figyelemre méltatná mint a bécsi „Centralblattot", vagy illetékes helyen informálná magát, látná, hogy minden hónap második felében a vasúti főfelügyelő­ségnél össze vannak állítva a hazai összes vasutak forgalmi adatai az előző hónapról, s a­mint mi képesek vagyunk ezen ösz­szeállításokat magunknak megszerezni, úgy a Napló is megszerez­hetné vagy ha ezt fáradságosnak találja, ha vasúti közlöny" nyomán kezölhetné. De hiában nálunk a bon­ton­hoz tartozik a külföldi mellett a hazait feledni s az ily feledékenység következtében az­után még ott is kikelni a hol arra ak épen nincsen Kérjük ennélfogva hazai lapjainkat, nézzenek körül egy ki­csit jobban itthon s egyátalán mielőtt valamely hiányt valakinek szemére lobbantanának, szerezzenek maguknak illetékes helyen először meggyőződést kifogásaik alaposságáról, nehogy mint a jelen esetben a szélmalmok ellen harczoljanak. Meg vagyunk győződve, hogy a minisztérium illető hivatalai valamint nekünk úgy a napi­lapoknak is a nyilvánosság elé szánt közleményekkel szívesen fognak szolgálni s őket meggyőzni arról, hogy amit e tekintetben Bécsben lehet találni az nálunk sem hi­ányzik. A magyar Dunagőzhajó-társaság ügye. A magyar gőzhajózási társulat tervezett fusiója, nemcsak a részvényesek körében keltett nagy zajt, hanem a közönség figyelmét is felhívta, részint a több részvényes által kibocsátott felhívás, részint azon tény által, hogy egy küldöttség még legu­tóbbi időben is a kormány segédkezét volt kérni A társulat ügyé­ben legújabban történteket következőkben közöljük. Előre bocsátjuk, hogy a társulat pénzügyi állapotát az igaz­gazgatóság így adja elő: Az egyesült magyar gőzhajózási társa­ság, melynek, életrevalóságát az elfogulatlanul és higgadtan gondolkodók nem vonják kétségbe, félreismerhetlen buzgó törek­vései és a hajózási üzlet minden ágában kifejtett tevékenysége daczára eddigelé nem volt képes részvényeseinek a több évi ki­tartásuk kárpótlása fejében kamatosztalékot fizetni. Az elsőbbségi hitelezők kielégítése és a megfelelő leh­atások után 1871-ben 2980 frt. 61 kvnyi csekély nyereség maradt, mig az 1872. évi mérleg 421,097 frt. 28 kr. veszteséggel záratott le, mely főkép a majdnem ugyanennyit tevő értékleirásokban állott és a két millió­nál többet tevő alaptőkével szemben csak nem tekinthető oly je­lentékenynek, hogy azonnal a társulat feloszlatására kellene gon­dolni. Öt régibb, az akkori viszonyok folytán pénzzavarba jött társulat fusiója által keletkezvén, a társulat üzleti tőkeh­ányánál kényszerülve volt mindaddig a hitelt venni igénybe, míg kedvezőbb aratási eredményekből folyó jobb üzleti idők lehetővé teendik a tartozások lassankénti visszafizetését. E nem alaptalan, csak hogy talán túl vérmes reményeiben és várakozásaiban a társulat kese­rűen megcsal­itkozom, és jobbára nagy kamatra fölvett, függő adóssága a mai napig fokozatosan egy millió frtra növekedett, minek fele azonban egy a magyar kormánytól kapott 5%-os elő­legből áll, melynek visszafizetését a pénzügyminiszériu­m­ métá­nyossága jobb időkre engedi halasztatni. A többi váltóbeli tartozások csak a következők : Az idegen közvetítés által elhelyezett és 1. évi okt. közepé­től november végéig visszafizetendő, meg nem alapítható elfogad­ványok 418,400 frt. összeggel, az igazgatótanács még megnyit­ható elfogadványai 42000 írttal, és a folyó üzleti kiadások fede­zése végett kiadott és még forgalomban levő elfogadványok 87,400 írttal, összesen tehát 547,800 frt Első so­ran tehát az első helyen említett, aránylag nem­­oly jelentékeny tétel kiegyenlítésére szükséges eszközök beszerzéséről kell ma gondoskodni. Egy ily összeg beszerzése más időben nem sok­ gondot oko­zott volna, az utolsó börzeválság még mindig tartó nyomasztó ha­tása és a bizalom átal­ános megingatottsága folytán azonban az ma bajosan leküzdhető nehézséget képez, miután a máskor meglehetős bőkezűséggel nyújtott hitel általában megszoríttatott és a nagyobb pénzintézetek által csak tetemesen megnehezítő fel­tételek mellett szokott megadatni. Az ezen összeg beszerzése miatt­i zavarhoz még egyéb sú­lyos gondok is járulnak, és pedig először a f. s­zeptember 20-án lejáró elsőbbségi kötvényszelvények beváltása tekintetében, mire 90000 frt. fog igényeltetni, ez összeget ugyan az üzleti betétesek­ből reméli fedezhetni a társaság, azonban tekintettel arra, hogy a bevételek csak október és november hónapokban szoktak bővebben befolyni, a szükséglet idejekorán előre való beszerzéséről kell gondoskodnia. A második gondot azon eszközök beszerzése okozza, melyek a mit sem jövedelmező dec­ember- január­ és február hónapokban a rendes, bár a végsőig megszorítandó kiadások, úgy­mind fizetések, bérek és egyébb állandó rovatok fedezésére szüksé­gesek és a legnagyobb gazdálkodás mellett körülbelül 200000 frtra teendők. Egészben véve tehát az egyesült magyar gőzhajózási társu­latra nézve körülbelül 600000 frtnyi összeg beszerzéséről van szó melyre annál múlhatlanabb szüksége van, minthogy csak ez ösz­szeg segélyével lenne képes mind sürgető váltóhitelezőit kielégí­teni mind a jövő évi hajózási idényt bevárni, melyről bizton re­méli, hogy az idei hajózás berekesztése után kivitelre fenmaradó javak és gabnamennyiségek által annyi foglalkozást fog adatni hajóinak, mely nemcsak a folyó üzleti kiadások fedezését, hanem tartozásai egy részének törlesztését is, valamint azon remélhető­leg közel álló időszak bevárását fogja lehetővé tenni, a­mikor hazánk annyi szomorú év után megint dús aratás áldásában fog részesülni. F. hó 6-án a magyar Dunagőzhajó-társaság részvényesei bi­zalmas értekezletére a részvényesek nem épen nagy számmal jelentek m­eg. Fölolvastatott Ivánka Imrének, mint az egyesült magyar gözhajótársaság elnökének promemoriája, melyből ki­vesszük a következőket: A magyar gözhajótársaság választ­mánya az osztrák gözhajótársulattal való egyesülés feltételeit 11 pontban állapította meg, melyek következők: 1. Az új társulat vegye fel e czimet „Osztrák és magyar egyesült Duna gőzhajózási társulat." 2. Mint lobogó használtassék a törvény által szentesített

Next