Vasuti és Közlekedési Közlöny, 4. évf. (1873)
1873-09-11 / 37. szám
•290 Messze vezetne a számvitel részleteibe hatolni, mivel ez nagyon terjedelmessé tenné szerény czikkünket, csakis azon czikkünk elején mér érintett tényt akarjuk még egyszer hangsúlyozni: szükséges a vasúti számvitelre nézve egy egyöntetű számjelzési rendszert állítani fel, melyben a követelési vagy tartozási tételek, illetőleg a bevételi és kiadási tételekre nézve azok természete szerinti határozott, tehát minden kétséget kizáró, mégpedig általános és részletes utasítást lehessen találni. A kérdés, melyet itt felvetettünk, nagy horderejű, s megoldása nemcsak nagy szakismeretet, hanem komoly és szorgalmas munkát is igényel, melynek részletei mindenesetre előbb avatott eszmecsere útján volnának tisztába hozandók és megállapítandók. Mi részünkről legczélszerűbbnek tartjuk, ha a vasutak összesége a kormány illető felügyeleti szakköreivel együttesen állapítana meg egy ily rendszert, mely ezután valamennyi vasútra nézve kötelező erőre emeltetnék. xgy. Sok zaj semmiért. A Pesti Napló 1. hó 5-diki számában kikel a kormány ellen, hogy a magyar vasutak forgalmáról nem közli hónapról hónapra az adatokat s hogy ennélfogva a lapok e tekintetben a bécsi lapok publicatióira vannak utalva. A fölszólalás, melyet a többi nemcsak magyar, hanem német nagy lapok is átvettek, következőleg hangzik: A magyar vasutak forgalmáról ha értesülést kívánunk szerezni, Bécsbe kell járnunk. Az osztrák kormányközegek képesek nemcsak az osztrák, de a magyar vasutakról is hónapról hónapra forgalmi kimutatást közzététetni , a magyar közlekedési minisztérium azonban a legjobb esetben 8 — 10 hóval a forgalmi év lejárata után bocsátja közre a statistikai adatokat Bizonyosan nagyon csekély a magyar közmunka minisztérium személyzete arra, hogy még ily folyó statistikai kimutatást is közöljön. És ki tudja, vájjon nem úgy mérlegelik-e a minisztériumban az ország jogos érdeklődését, hogy elvégre egy év múlva is nagyon hasznos anyag lesz a vasutak mostani forgalmának kimutatása. Bármi legyen a kormánynál az e részbeni eljárás indoka, mindenesetre sértő, hogy a magyar vasutak forgalmáról bécsi közlönyök publicatióira vagyunk utalva." Egyáltalán nem szokásunk senkinek hibáit vagy mulasztásait legyezgetni, s ahol alapos ok volt a közlekedési minisztérium eljárása ellen is felszólaltunk, de és azért más részről ismét kötelességünknek tartjuk ellenkező véleményünket is nyíltan kifejezni, különösen az itt szőnyegre hozott tárgy tekintetében, melyre nézve a fennebbi vád alaptalanságáról tudomásunk van. Igen csodáljuk, hogy épen a Pesti Napló a kormány körében történőkről ily tudatlanságot árul el, s hogy ez a tárgy minden további megvizsgálása nélkül még a közlekedésügyi dolgok tekintetében oly kiváló erőkkel rendelkező „Pester Lloyd" is követi. Nem a kormány eljárása itt a „sértő", hanem nevezett lapé az, mely épen azokról nem akar magának tudomást szerezni, mik közvetlen közelében történnek s inkább Bécsben téredez, mint hogy itthon körülnézne. A magyar közlekedési minisztérium igen is elkészíti hónap-ról hónapra a vasutak forgalmi kimutatását, s ha a „Pesti Napló" a hazai szakközlönyt legalább is annyi figyelemre méltatná mint a bécsi „Centralblattot", vagy illetékes helyen informálná magát, látná, hogy minden hónap második felében a vasúti főfelügyelőségnél össze vannak állítva a hazai összes vasutak forgalmi adatai az előző hónapról, s amint mi képesek vagyunk ezen öszszeállításokat magunknak megszerezni, úgy a Napló is megszerezhetné vagy ha ezt fáradságosnak találja, ha vasúti közlöny" nyomán kezölhetné. De hiában nálunk a bontonhoz tartozik a külföldi mellett a hazait feledni s az ily feledékenység következtében azután még ott is kikelni a hol arra ak épen nincsen Kérjük ennélfogva hazai lapjainkat, nézzenek körül egy kicsit jobban itthon s egyátalán mielőtt valamely hiányt valakinek szemére lobbantanának, szerezzenek maguknak illetékes helyen először meggyőződést kifogásaik alaposságáról, nehogy mint a jelen esetben a szélmalmok ellen harczoljanak. Meg vagyunk győződve, hogy a minisztérium illető hivatalai valamint nekünk úgy a napilapoknak is a nyilvánosság elé szánt közleményekkel szívesen fognak szolgálni s őket meggyőzni arról, hogy amit e tekintetben Bécsben lehet találni az nálunk sem hiányzik. A magyar Dunagőzhajó-társaság ügye. A magyar gőzhajózási társulat tervezett fusiója, nemcsak a részvényesek körében keltett nagy zajt, hanem a közönség figyelmét is felhívta, részint a több részvényes által kibocsátott felhívás, részint azon tény által, hogy egy küldöttség még legutóbbi időben is a kormány segédkezét volt kérni A társulat ügyében legújabban történteket következőkben közöljük. Előre bocsátjuk, hogy a társulat pénzügyi állapotát az igazgazgatóság így adja elő: Az egyesült magyar gőzhajózási társaság, melynek, életrevalóságát az elfogulatlanul és higgadtan gondolkodók nem vonják kétségbe, félreismerhetlen buzgó törekvései és a hajózási üzlet minden ágában kifejtett tevékenysége daczára eddigelé nem volt képes részvényeseinek a több évi kitartásuk kárpótlása fejében kamatosztalékot fizetni. Az elsőbbségi hitelezők kielégítése és a megfelelő lehatások után 1871-ben 2980 frt. 61 kvnyi csekély nyereség maradt, mig az 1872. évi mérleg 421,097 frt. 28 kr. veszteséggel záratott le, mely főkép a majdnem ugyanennyit tevő értékleirásokban állott és a két milliónál többet tevő alaptőkével szemben csak nem tekinthető oly jelentékenynek, hogy azonnal a társulat feloszlatására kellene gondolni. Öt régibb, az akkori viszonyok folytán pénzzavarba jött társulat fusiója által keletkezvén, a társulat üzleti tőkehányánál kényszerülve volt mindaddig a hitelt venni igénybe, míg kedvezőbb aratási eredményekből folyó jobb üzleti idők lehetővé teendik a tartozások lassankénti visszafizetését. E nem alaptalan, csak hogy talán túl vérmes reményeiben és várakozásaiban a társulat keserűen megcsalitkozom, és jobbára nagy kamatra fölvett, függő adóssága a mai napig fokozatosan egy millió frtra növekedett, minek fele azonban egy a magyar kormánytól kapott 5%-os előlegből áll, melynek visszafizetését a pénzügyminiszérium métányossága jobb időkre engedi halasztatni. A többi váltóbeli tartozások csak a következők : Az idegen közvetítés által elhelyezett és 1. évi okt. közepétől november végéig visszafizetendő, meg nem alapítható elfogadványok 418,400 frt. összeggel, az igazgatótanács még megnyitható elfogadványai 42000 írttal, és a folyó üzleti kiadások fedezése végett kiadott és még forgalomban levő elfogadványok 87,400 írttal, összesen tehát 547,800 frt Első soran tehát az első helyen említett, aránylag nemoly jelentékeny tétel kiegyenlítésére szükséges eszközök beszerzéséről kell ma gondoskodni. Egy ily összeg beszerzése más időben nem sok gondot okozott volna, az utolsó börzeválság még mindig tartó nyomasztó hatása és a bizalom átalános megingatottsága folytán azonban az ma bajosan leküzdhető nehézséget képez, miután a máskor meglehetős bőkezűséggel nyújtott hitel általában megszoríttatott és a nagyobb pénzintézetek által csak tetemesen megnehezítő feltételek mellett szokott megadatni. Az ezen összeg beszerzése miatti zavarhoz még egyéb súlyos gondok is járulnak, és pedig először a f. szeptember 20-án lejáró elsőbbségi kötvényszelvények beváltása tekintetében, mire 90000 frt. fog igényeltetni, ez összeget ugyan az üzleti betétesekből reméli fedezhetni a társaság, azonban tekintettel arra, hogy a bevételek csak október és november hónapokban szoktak bővebben befolyni, a szükséglet idejekorán előre való beszerzéséről kell gondoskodnia. A második gondot azon eszközök beszerzése okozza, melyek a mit sem jövedelmező december- január és február hónapokban a rendes, bár a végsőig megszorítandó kiadások, úgymind fizetések, bérek és egyébb állandó rovatok fedezésére szükségesek és a legnagyobb gazdálkodás mellett körülbelül 200000 frtra teendők. Egészben véve tehát az egyesült magyar gőzhajózási társulatra nézve körülbelül 600000 frtnyi összeg beszerzéséről van szó melyre annál múlhatlanabb szüksége van, minthogy csak ez öszszeg segélyével lenne képes mind sürgető váltóhitelezőit kielégíteni mind a jövő évi hajózási idényt bevárni, melyről bizton reméli, hogy az idei hajózás berekesztése után kivitelre fenmaradó javak és gabnamennyiségek által annyi foglalkozást fog adatni hajóinak, mely nemcsak a folyó üzleti kiadások fedezését, hanem tartozásai egy részének törlesztését is, valamint azon remélhetőleg közel álló időszak bevárását fogja lehetővé tenni, amikor hazánk annyi szomorú év után megint dús aratás áldásában fog részesülni. F. hó 6-án a magyar Dunagőzhajó-társaság részvényesei bizalmas értekezletére a részvényesek nem épen nagy számmal jelentek meg. Fölolvastatott Ivánka Imrének, mint az egyesült magyar gözhajótársaság elnökének promemoriája, melyből kivesszük a következőket: A magyar gözhajótársaság választmánya az osztrák gözhajótársulattal való egyesülés feltételeit 11 pontban állapította meg, melyek következők: 1. Az új társulat vegye fel e czimet „Osztrák és magyar egyesült Duna gőzhajózási társulat." 2. Mint lobogó használtassék a törvény által szentesített