Vasuti és Közlekedési Közlöny, 12. évf. (1881)
1881-02-23 / 23. szám
23. szám. Budapest, 1881. Február 23. tizenkettedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. TARTALOM: A kapaszkodó hajózásról tekintettel hazai viszonyainkra. Klimm Mihálytól. (Folytatás.) — Kitüntetések. — Kinevezés. — Előmunkálati engedélyek. — Vasutaink Üzletbevételei. — Az elsői cs. kir. szab. Dunagőzhajózási társaság. — A marosludas-beszterczei helyi érdekli vasút ismertetése. — Különfélék. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői iroda : VI., Tráczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Sdófizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. félévre . „ Egyes, csupán a kiadóhivatalban kapható példányok ára 20 kr. Kiadóhivatal: Viváczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. A kapaszkodó hajózásról tekintettel hazai viszonyainkra. KLIMM MIHÁLY műegyetemi tanártól. (Fülolvastatok a m. mérnök és épitész-egyletben február havában.) (Folytatás.) IV. Na most a lánczos rendszert a kötélen kapaszkodó rendszerrel öszszehasonlitjuk, ugy az eredmény a következő: 1. A kötélen kapaszkodó forgalom tetemesen nagyobb biztonságot és folytonosságot nyújt, mint a lánczos, mert a szakadások a kötélnél sokkal ritkábbak, míg viszont az egyes szakadásnak kijavítása több időbe kerül, mint a láncznál. , Ezen nagyobb biztonsághoz hozzájárul azon körülmény, hogy a kötélgyártásnál netalán elkövetett hiba az egész kötélkeresztszelvénynek mindig csak kicsiny részére terjedhet, míg a láncznál, hol az egyes szem törése egyúttal az egész láncznak törését jelenti, az egyes láncszem erőssége, tehát az egyes munkásnak Ügyessége dönt; továbbá, hogy a kötélen a netaláni elkopások forgalom közben könnyen észrevehetők és kijavíthatók, még mielőtt szakadást idéztek volna elő. 2. Minthogy a kötél sokkal könnyebb a láncznál, az a hajó előrehaladása közben nagyobb hosszúságra, azaz laposabban emelkedik ki a vizből s azért a kötélen kapaszkodó nagyobb kormányozhatósággal bir, mint a lánczos. 3. A kötél járása a gépezeten igen nyugodt és csendes, mig a láncznál rázkódtató és zaklató; ezért az utóbbi sokkal inkább rongálja a gépet és az emberi anyagot is, mint a kötélen való vontatás. 4. A kötélnek ezen technikai előnyein kívül felemlítendő, hogy az sokkal olcsóbb, mint a láncz, s habár tartóssága amazéhoz képest csak félakkorára tehető fel, mégis pénzügyi szempontból a kötél van előnyben. Ezen financiális előny kiváltott emelkedhetik érvényre, hol az első befektetési tőke nagysága mérvadó. 5. A lánczon járó gőzös, valamint kisebb mély járattal építhető, mint a kötélen járó; ennélfogva ott, ahol vízmélységek tekintetében a lehető legkisebb mélyjárathoz vagyunk kötve, a láncznak alkalmazása lehet indokolva. Mindezeket egybevetve, azon meggyőződésnek kell helyt adnunk, hogy a kötélen való kapaszkodás mind technikai, mind financiális tekintetben előnyt érdemel a lánczati kapaszkodás rendszere fölött, kivéve azon egy esetet, mikor a csekélyebb mélyjárat kedvéért szorulunk a lánczra. V. Miután a kapaszkodó hajózás lényegét röviden megismertettük, vegyük most tárgyalás alá azon külümbséget, mely ezen rendszer és a közönséges , mégpedig a kerekes gőzösökkel való vontatás között van. Csupán kerekes gőzösökre reflektálunk itt azon okból, mert a hazai folyókon majdnem kivétel nélkül, csak ilyenek használtatnak vontatásra. Összehasonlításuknál mindenekelőtt ügyelembe jön azon nagy megtakarítás munkaerőben és igy szénfogyasztásban is, mely a kapaszkodók javára fennáll. A kerekes gőzösnél, mint már röviden jelezve volt, a viz a lapátok nyomása alatt kitér s ennélfogva a lapátnak sokkal nagyobb utat kell tennie, mint a minőt maga a hajó tesz. Ugyanezen utak arányában áll a munkaerő is. A kapaszkodó pedig, minthogy ott a mozgató erő szilárd tárgyhoz támaszkodik, közel az összes erejét fordíthatja az előhaladásra. Ennélfogva a kerekes vontató sokkal nagyobb géperőt igényel és sokkal több szenet fogyaszt, mint hasonló körülmények között a kapaszkodó gőzös. Hogy a kettő közötti különbséget kimutathassuk, elsősorban tapasztalati adatokra támaszkodunk, mivel gyakorlati kérdésben ezek adják a legnyomósabb és a leghitelesebb bizonyítékokat. Az Elbán a 150 lóerejű lánczos kapaszkodók rendesen 300 lóerejű kerekes vontatókkal állanak szemben, de úgy, hogy ezen kapaszkodók az Alsó-Elbán, hol a vízsebesség kisebb, mintegy másfélszer annyit, a Felső-Elbán pedig mintegy kétszer akkora terhet vontatnak, mint a 300 lóerejű kerekes gőzösök, így tehát a kerekes gőzösnek, hogy ugyanannyit vontathasson, másfélszer, illetőleg kétszer annyi menetre, vagyis — minthogy a lóerők Megjegyzés 11. kilométer uszály métermázsa , a szünetelések levonása után méter pro sec. kilom, óráikon lóerőkilogramm » méter » arányszám méter pro sec. Közép értékek tó II fill ~ ~~ fi M ©i © x o ix co oi co ©1 ©1 © CO CD X- xX, CO ©1 • X x ft O ~ 1 II© 1:1-^ 4 1 1 x -Közép értékek ll tó g •rop« r— Cl Ci Gi Cl i>. Ci Gl CO ID CO CO CO CO CO iß ZD CO Gl CO 1 114 1 1 ~ 4 4 I | 4, X Kötélen kapaszkodó 3 » . , © m to 1 CO CO CO ft DD O ©to IX • ,ra ©t © . .. x x • to oi o • x a tó co © - tó x x - . . — SC " 2 » -H aa Kötélen kapaszkodó X tX Tauer III. llocltfeld-Diisseldorf 22-24 5 13,222 12,861 4I129m 1-378 4-96 145-1 20G"5 1-42 26,870 27-292 1-016 1-40 Kötélen kapaszkodó X «j Tauer I. Emmerichltuhrort 57-78 6 12,635 9,530 13'» 57nt 1-15 4-14 131 190 1*45 61,310 63*555 1-03 1 -50 Kerekes vontató 3 » _ . © ozocoooo ©t 0 00© S to O x ©t CO © ©1 to 0 O X CO 1 . Is S3 CO |^-244'*t- 4 3. ?4x g>|3 1 "S 3 g jr O Gl CO «a Kerekes vontató a CO 00 ID a C*~ CO iß iß O 0 ' — 0 íl C! ft lO CO iß « 0 CO COCO^ ^ -x • • S M CO • 00 ^ C5 0 • Gl iß ~ |Q • • —. G _=:o CO It — -ej< -rrt > CI - go 2 ig OS Kerekes vontató XH rí CO © © = 00 CO CO ©1 ©1 O CO ©I lO -Xx CD DO CO ft » CD © CO ft x 10 ©It© — • © © • ©1 ft CO CD — lO -o to • £ i Is*9 2 Í Ä - 4 _ 4ftg I« x CO A h»jó novo .... A hajóút megnevezése . . . A hajóút hossza Vontatott uszályok száma . Vontatott uszályok hordképessége Vontatott uszályok rakománya . A menet időtartama Vontatási sebességi méter pro sec. » P 1 kilom. óránként Indikált gépező Székfogyasztás óránként . . Szénfogyasztás óránként és indikált lóerőnként A hajóút pontosan megmért hossza A lapátok illetőleg a csíptető kerék útja A két útnak egymás közti aránya A folyóvíz sebessége volt . . . 'Z6 'X x X ©icó-X© c ő » ci 0 X ói có X ,0 tó