Vasuti és Közlekedési Közlöny, 13. évf. (1882)

1882-11-08 / 133. szám

133. szám. Budapest, 1882- November 8. Tizenharmadik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. TARTALOM. Statisztika dióhéjban. S. A.-től. — Előmunkálati engedélyek. — A Szigeth-kamarától Rónaszékig és Sugatagig tervezett helyi érdekű vasutas. — Különfélék: Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. Szerkesztői iroda: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) 11. em. Előfizetési dij: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » » ' » » fél évre . » Kiadó hivatal: VI., váczi körút 21. sz. (Ipar-udvar) II. em. Statisztika dióhéjban S. A.-tól. A statisztika szép és szükséges, sőt talán nélkülözhetlen dolog; a vasutak maguk is érzik szükségét és fontosságát, de mivel igen sok a fél, a­mely a vasutak statisztikájából a reá nézve érdekeset tudni kivánja, a vasúti statisztika a sok érdek folytán oly óriási tömeggé szaporodik fel, hogy ugyancsak keserves feladat minden egyes érdekeltre nézve, azt, a­mire szüksége van, kikeresni. Pedig a vasúti statisztikának a laikusra nézve is van érdeke, s ha a laikust, ki részint nemzetgazda­sági, részint politikai tekintetekből kívánna a vasutak kezelésé­nek főbb mozzanatairól értesülni, túlságos adathalmazzal el nem fárasztjuk, talán köszönettel tartoznék nekünk, holott ma, csak a statisztikában is nehézkes gépezet színében tüntethetjük fel magunkat. Az is kérdés, hogy váljon a kormány ellenőrző közegei­nek szükségük van-e az egész óriási adathalmazra, mely épen tömegénél fogva nehezen és lassan készül el, és mindenesetre elkésve arra nézve, hogy az összehasonlító adatok eredményé­ből az okszerű következtetések kellő időben levonatván, gyakor­latilag értékesíttessenek. Kérdés tehát, hogy minőnek kellene lennie e statisztiká­nak, hogy a nemzetgazdasági és politikai szempontokból érdeklődő laikust, az ellenőrző kormányt és magát a vasúti igazgatást kielégítse ? — Azt tartjuk, olyannak, hogy ne öltsön oly terjedelmet, mely elkerülhetlenül késedelemmel jár; olyannak, hogy mind­azon adatokat tartalmazza, a­melyek képesek a vasút forgalmá­nak sűrűségéről kellő tájékoztatást nyújtani, s végül olyannak, mely lehetségessé tegye, hogy a kiadásoknak a forgalom sűrűségéhez való arányossága megítéltethessék. Egy táblázatba mindent alig lehet összeszorítani, de azt mindenki meg fogja engedni, hogy az alább példaképen közlött táblázat*) az általános szempontból ítélőstatistikust kielégítheti, mert észszerű egységekre visszavezetve, világos képét nyújtja az egyes vasutak forgalmának, s az­által, hogy a bevételeket és kiadásokat ugyancsak észszerű egységekre visszavezeti, el­fogulatlan ítéletnek alapul szolgálhat. S­ok szó fér hozzá, hogy nem kellett volna-e a táblá­zatba még egy vagy más adatot felvenni, de az egész cs­upán csak kísérlet kíván lenni, mely legalább nagyjából bebizonyítja, hogy igenis lehetséges általános szempontból rövid és kielégítő vasúti statisztikát nyújtani és pedig oly időben (az üzleti évet követő év július 1-éig), a­melyben eddigelé nem szoktunk volt összehasonlító statisztikát kézhez kapni. A táblázat könnyen áttekinthetőleg kimutatja a személy­szállítás sűrűségét (az ebbeli adatok még a régi statisztikusokat is meg fogják lepni), az áruforgalom sűrűségét és a vasút és kocsiközlekedés sűrűségét; lehetővé teszi megítélni, váljon mely vasutaknál sikerült a szállított holtsúlyt a lehetőségig meg­szorítani ? mely vasutak voltak kénytelenek a személyszállításnál a vitelbérek minimumával megelégedni s mely vasutak vannak azon szerencsés helyzetben, hogy a teheráruk után átlag még szép tiszta nyereséggel kecsegtető szállitási dijakat szedhetnek ? Feltünteti az egyes vasutak jövedelmezőségét,­­ feltünteti, hogy mely vasutaknál játszik a személyszállítás csak alárendelt szerepet s végül, hogy az egyes vasutak a bevételek hány szá­zalékát voltak, kénytelenek a vasúti üzem költségeire fordítani. A kiadások nem csupán a vonalhossz, hanem a vonatkilomé­terek száma szerint, sőt mivel félig üres vonatok is járhatnak, a szállított bruttósúly szerint taglaltattak szét, sőt a forgalmi szolgálat költségei, mint a­mely szolgálati ágnak egyedül van része abban, ha a vasutak helyesen kihasználtatnak, a szállított tiszta súly szerint is ki lettek mutatva. A táblázat nem terjed ki valamennyi magyar-osztrák vasútra, de mivel a jelen táblázat csak kísérlet, jövőben majd pótolhatják azok, a­kik az adatoknak az ajánlott formában való közzétételét felkarolni kívánják. Előmunkálati engedélyek. A közmunka és közlekedési m. kir. miniszter egy évi időtartamra előmunkálati engedélyt adott: a­ Biasini Domonkosnak egy a m. kir. állam­vasutak keleti vonalának Héjjasfalva állomásától Szé­kelyudvarhelyig vezetendő gőzmozdonyú helyi érdekű vasútra és Z.) S­z­o­k­o­l­y Gyula és Rakovszki István­nak egy Soroksártól Örkényig,­­ esetleg Tatár-Szent-Györgyig építendő hely érdekű gőzmozdonyú vasútra. A Szigeth-kamarától Rónaszékig és Sugatagig­ tervezett helyi érdekű vasutak engedélyezése iránt f. hó 6-án a köz­munka és közlekedési minisztériumban tárgyalás tartatván, az engedélyezési feltételek a helyi érdekű vasutakról szóló törvény alapján megállapíttattak. Úgy a h­ónaszékig, mint a Suga­tagig vezető vonal, a m. északkeleti vasút marmaros-sziget­i állomásától az ottani sókamarákig már üzemben álló vonalból indul ki, s mindkét vonal első­sorban a kincstári bányák és erdők termékeinek megfelelőbb kiaknázhatása végett építtetik, de egyéb, szállításokra sőt a személyforgalom közvetítésére is be fog minkét vonal rendeztetni. A Rónaszékig vezető vonalhossza körülbelül 20 kilométer, a Sugatagig építendő vonalé pedig mintegy 17 kilométer. A vasútvonalakat az ismert jónevű vállal­kozó, Müller Frigyes saját költségén fogja kiépíteni s 30 évig üzemben tartani, a­mely idő lejártával a pálya tehermentesen a bányakincstár tulajdonába megy át. A nevezett vállalkozó s a m. kir. pénzügyminisztérium között a vasutvonalak kiépítése és üzletben tartása iránt kötött szerződés szerint a vasutvonalak építési és felszerelési költsége 710,000 frttal állapíttatott meg s a vállalkozó részére a kincstári bánya- és erdőtermékekből bizo­nyos minimális évi szállítmány-mennyiség lett biztosítva, viszont azonban az engedély egész tartamára meg lett állapítva az ár­szabási egységtétel, mely a kincstári szállítmányoknál alkal­mazandó lesz. *) Lásd a táblázatot a túloldalon. Különfélék. Az osztrák kereskedelmi forgalom Spanyolországba és a Gotthard­vaspálya. A barcelonai osztrák-magyar főconsulatus a bécsi keres­kedelmi kamarához intézett jelentésében azon kedvezőtlen befolyásra utalt, melyet a Gotthard-vaspálya Ausztria-Magyarországnak Spanyol­honba irányuló kiviteli forgalmára Németország előnyére gyakorland. Mert most, és pedig épen az új vasút által, Németországnak is könnyebb és olcsóbb útja van Spanyolországba. A consulatus ezért első­sorban is direct gőzhajó-összeköttetést kikötőink és Spanyol­ország közt, esetleg a Lloyd gőzöseinek kikötését még Genua előtt is a Spanyolországba irányuló átmeneti forgalom kiaknázása czéljá­ból, valamint a Spanyolországba rendelt belföldi származású áruk díjszabásainak mérséklését a hazai verseny elengedhetlen postulá­tumának jelzi az idegen versenynyel való küzdelemben spanyol földön. Az alsó-ausztriai kereskedelmi kamarának a consulatusi jelentésekkel foglalkozó osztálya kiváló figyelmet fordított e tárgyra. Az utolsó 10 évi külbéke és belnyugalom folytán Spanyolországnak növekvő jólétét jelentékenyen emelő spanyol kereskedelmi mérleg

Next