Vasuti és Közlekedési Közlöny, 14. évf. (1883)

1883-10-19 / 122. szám

Budapest, 1883. Október 19. Tizennegyedik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. TARTALOM. A liceai nemzetközi villamos kiállítás. (Folytatás.) It­icz Sándor. — A közmunka és közlekedési minisztériumban tervezett szervezeti intézkedésekről. — A feloszla­tandó m. k. vasúti főfelügyelőség személyzetének beosztása a minisztérium és a magyar államvasutak személyzeti létszámába. — A m­. k. államvasutak heti bevé­telei. — A keleti vasutak. — Különfélék. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesítések. — Hirdetések. Szerkesztői Iroda, VI., sugárút 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. Siófiittén­ dl). Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. » ¡ » » fél évre ts » Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Kiadó hivatal: VI., sugárut 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. A bécsi nemzetközi villamos kiállítás. *) III. 2. A szab. osztrák-magyar államvasut-társaság. Az osztrák-magyar államvasut-társaság kiállítását, mint már most előre is jeleznünk kell, jellemzi az, hogy a villamos készülékek a vasúti személyzet tevékenységét nem csak fel­ébresztik és ellenőrzik, mint az előző kiállítási osztályban lévő s már leírt készülékeknél, hanem azt mechanikai munka által teljesen pótolják is. Így a villamos korlát (barriere) kerékmű által hoza­tik mozgásba, mely a mellette levő árbocznál van elhelyezve és a mely az öntött vastáblákból képezett, az árbocz csúcsán keresztülvezetett drótkötélén függő futó­súly által indíttatik meg. Két vezetékdrót megy a tetszés szerinti távolságban állomásozó őrhöz, ki csupán a kerékmű kikapcsolását eszközli villamosan. Erre a czélra egy váltó áramú induktor szolgál két billentyű­vel. Az induktor forgatása által az első billentyű lenyomása mellett, az arboczra alkalmazott harangmű az átkelők óvása czéljából megszólal, és az eddig megkötött második billentyű szabaddá lesz. Ha aztán az utóbbinak megnyomása által az inductor megfordíttatik, a korlátnál levő mű kiváltatik, kikapcsoltatik. Ennek kerék-áttétele ugy van berendezve, hogy minden kikap­csolás félig megfordítja a kereket, melyre a korlát forgattyúja van erősítve s azután ezt automatizerüleg megakasztja. Ennél­fogva az első kikapcsolás elzárja a korlátot s e mellett a for­gattyú­keréknél érintkezést, contactust, hoz létre, mely a máso­dik vezetékdrótban a telepáramot zárja és ez által ellenőrző harangozást eszközöl az őrnél. Az inductorral való további kikapcsolás a forgattyúkereket ismét megfordítja félig, mi mel­lett a contactus, az érintkezés, tehát a harangozás is, megszű­nik és a korlát ismét megnyílik. Minthogy a szerkezet oly­képen van megválasztva, hogy minden kikapcsolásnál csak néhány centiméternyi súlylebocsátás szükséges, néhány méter magasságú árbocznál sok korlátelzárás történhetik, mielőtt a súly, mely legmélyebb fekvését az ellenőrző harangozás elő­idézésével automatizerűleg jelezi, ismét felhúzandó. A gémnél az oszlopban levő földszintes Kipp-tengely felett egy függélyes rudat, gerendát látunk, mely körül a gém elő­része kifelé fordul, úgy hogy az bezárt jármű által, mint egy ajtó, kinyitható és a megett rugónyomás következtében ismét visszapattan és a korlátelzárást ismét helyreállítja. A villamos semaphornál hasonló módon súly­kerékmű által mozgattatik a szárny, csak hogy itt a kikapcsolás telepáram által eszközöltetik, melyet vagy a jelző-őr, vagy az állomásfőnök bocsát a vezetékbe. A villamos zárjelzés vagy blockirozás, a jelzés függése a megfelelő kitérő vagy váltóállástól az imént említett semaphorral a következő módon történik: a két kitérő- vagy váltó-emeltyű keretein kis szekrénykéket tart, melyeken keresz­tül a drótvezeték a contact-rugók felett vezettetik. Ezek a rugók a kitérő vagy váltó helytelen állításánál szétágazásra törekesznek, és csak a váltó helyes állításánál hozatnak a kitérő vagy váltó rúdja által contactusba. Az áram bekapcsolása a jelző-őr által e szerint hatálytalan marad s a jelző nem fordul a »pálya szabadt jelzésre mindaddig, mig valamely kitérő vagy váltó helytelenül van állitva; tehát az áramzárást megszakítja; a jelző azonban még akkor is a »megállj* jelzésénél marad, habár a váltók a vezetéket többé nem szakítják meg, ha az őr azt zárni nem akarja. Ha a súly lefutott, akkor annak kötele a dob végén egy emeltyűbe ütközik, mely az érintkezést meg­szünteti és a harangművet megszólaltatja. A villamos regisztráló készülék harangjel­zésre. Ez automat jelzőből s regisztráló és tetőműből áll. Előbbi egy sárga rézszekrényke, mely, mint a zenejátszó művek, peczkekkel tűzdelt hengert foglal magában. Ha a szekrénykére elöl kis emelőt teszünk, az egy rugót hoz fel, mire a henger megfordul s az utóbbinak peczkei felemelik a szekrénykében a henger hosszában elhelyezett tengely karját. A peczkek con­czentrikus gyűrűkben a jelzések jelentőségét meghatározó idő­közökhöz képest vannak csoportosítva és a kar a szükséghez képest tolható eme körök valamelyikéhez. A henger fordulásá­nál minden peczek felemeli a kart, megfordítja a tengelyt s ez által félbeszakítja a vezetékben levő állandó vagy nyugvó ára­mot, mely ismét záródik, mindaddig, mig a kar két peczek között van. Az áram félbeszakítása a regisztráló készüléken a papiros szalagot mindig átlyukasztja s egyidejűleg a harangon ütést idéz elő; hasonlóképen váltatnak ki minden ilyen félbe­szakításnál az egyes (nem csoportos) ütőküt construált harang­művek az illető pályaszakaszon. A vasút intercommunicationalis jelzője olyan, mely az előbbi czikkben leírt franczia éjszaki vaspályáéhoz hasonlóan működik, de ellenáram helyett nyugvó, állandó áramra van kapcsolva ; a kocsiosztályokban papírtól védett fel­lármázó billentyűk vannak alkalmazva, melyeket ha megnyom­nak, a szolgálati kocsikban a harangok vagy csengettyűk megszólalnak s a kocsin egy tábla ugrik fel. A csengettyűk mindaddig szólanak, mig a tábla lenyomatott. A légvezeték drótkötele vezető csigák segítségével a kocsi tetején az annak belsejében lévő drótokkal van összekötve és elszigetelten kap­csolva, ugy hogy az áram a kocsiosztályok billentyűjén keresztül fut, nem pedig közvetlenül a kötélén át, a földzárt a kocsi fémes része közvetíti. Az osztrák-magyar államvasút-társaság állomásmuta­tója a következő: a kocsiosztály oldalára függesztendő szek­rénykében a fentebbi intercommunicationalis vezetékbe kap­csolt villamdelet van, melynek horgonya a menet sorrendjében az állomások táblácskáit tartja. A szekrényke ablakánál időn­ként elt­lnő táblácskára a legközelebbi állomás neve van írva. Ha ezt a vonat elhagyta, a vonatvezető billentyűjével félbe­szakítja az áramot, mire a horgony a táblát eleresztvén, az leesik és a megötte levő tűnik fel. Hogy egyszerre mindig csak egy tábla essék le, mindegyiket rugó védi, mely az előbb leesett tábla által eltolatik. Azt már az első czikkben az általános résznél említettük, hogy rajzokban be van mutatva a szab. osztrák-magyar állam­vasút-társaság villamos berendezésének, telegráf és telefon háló­zatának térképe, a valei villamos zárjelző és valamennyi buda­pesti villamos berendezés, s így a fentiek felsorolása által nem csak a vasút kiállítási osztályáról, hanem vonalainak, állomá­sainak, őrházainak és kocsijainak berendezéséről és a vagyon, valamint a személybiztonságot növelő intézkedéseiről is átalá­nos képet nyujtottunk s igy ezen osztályból tovább mehetünk, újabb anyagokat keresve ismereteink gyarapítására, melyek itt meglehetős bőven kínálkoznak ugy az egyes vasutaknál, mint a telegraf-mechanikusoknál és gyárosoknál is. 3. Az osztrák éjszaknyugati vasut. Az északnyugati vasut kiállítási tárgyait ízlésesen épült pavillonban helyezte el, mely a délkeleti félkarzat első tárgyát képezi. Az osztrák éjszaknyugati vasút typusa szerint készült asztalon mindenekelőtt harangjelző állomás, vagyis oly állomás van berendezve, melyben két harangvonal végződik s a melybe *) Lásd lapunk 108. és 120. számait.

Next