Vasuti és Közlekedési Közlöny, 15. évf. (1884)
1884-10-10 / 120. szám
919. szám. Budapest, 1884. Szeptember 26. Tizenötödik évfolyam. Vasúti és közlekedési közlöny. Szerkesztői Iroda : Sió fizetési díj. Eladó hivatal. Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt. VI, sugárit 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. ‹ ‹ ‹ ‹ fél évre 6 . VI., sugarat 4. sz. a., Harkányi-féle ház II. em. TARTALOM. Törvényjavaslat az alföld-fiumei vasút részvénytársaság vonalának megváltásáról, és indokolás:1. — Az országos gazdasági egyesület képviselőinek kinevezése a közmunkataanácsba. — Igazgatósági tagok kinevezése a nagyvárad-belényes-vaskohi és a marosvásárhely-szászrégeni helyi érdekli vasutakhoz. — Kormányrendelet. — Különfélék. — Igazgatási és forgalmi hivatalos értesitések. — Hirdetések. Megjelenik hetenként háromszor, minden vasárnap, szerdán és pénteken. Törvényjavaslat az alföld-fiumei vasut (nagyvárad-eszéki része) részvénytársulat vonalának megváltásáról. 1. §. Az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat vonalainak a magyar állam által leendő átvétele és fokozatos beváltása iránt egyrészről a közmunka és közlekedési és pénzügyi ministerek, másrészről a nevezett vasuttársulat között 1884 évi április hó 29-én megkötött szerződés jóváhagyatván, beczikkelyeztetik. 2. §. Ezen törvény kihirdetése napján lép életbe s végrehajtásával a közmunka és közlekedési és a pénzügyi ministerek bízatnak meg. Indokolás az alföld-fiumei vasut nagyvárad-eszéki része részvénytársulat vonalainak megváltásáról szóló törvényjavaslathoz. Az első erdélyi vasut megváltását tárgyazó folyó évi XXIX. t.-cz.-re vonatkozó törvényjavaslat indokolásában kifejtettem, hogy az 1883 évi XXIV. t.-cz.-ben foglalt felhatalmazás alapján, az állami biztosítást igénybe vevő azon vasutak üzletének kezelését, melyek üzletjövedelmi fölöslegeikből elsőbbségi kölcsöneik évi járadékát, fedezni nem képesek, — a kormány csak fokozatosan, a szóba jövő vasutak forgalompolitikai helyzete által követelt sorrendben kívánja és pedig lehetőleg az idézett t.-cz. által előszabott kényszerűt mellőzésével átvenni. Az első erdélyi és báttaszék-dombóvár-zákányi (duna-drávai) vasutaknak a folyó évi XXIX. és XXX-ik t.-cz. alapján az államvasúti hálózatba ily módon történt beolvasztása után, azonos alapon, az alföld-fiumei vasút nagyvárad-eszéki része részvénytársulat vonalainak megváltása iránt látta szükségesnek a kormány a tárgyalásokat megindítani. Az ez irányban való intézkedésnek sürgősségét a gyér forgalmú alföld-fiumei vasút államosítására már rég utaló általános pénzügyi okokon kívül, különösen azon körülmény idézte elő, hogy egyrészt a budapest-zimonyi vasút kiépítése után az alföldi vasút szabadkadályas szakasza, mint a magyar királyi államvasutak központi hálózata és határőrvidéki vonalai közé ékelt idegen pályatest, az államvasutak forgalmának fejlődésére nézve úgy kezelési tekintetben, mint különösen a bosniai forgalomnak Budapestnek való irányítása tekintetében már eddig is érezhetően hátrányos hatással volt , hogy másrészről az arlbergi pálya kiépítésével, a Délmagyarország kivitelére nagy fontosságúvá lett villányi útiránynak kiegészítő részét képező alföld-fiumei vasút forgalmi politikai fontosságban lényegesen növekedett és az által, hogy vonalainak helyzeténél fogva a cs. kir. szab. déli vasútra támaszkodni volt kénytelen, ugy a m. k. államvasutaknak, mint a fővárosi kereskedelemnek érdekeivel ellentétbe jutott. Ezen okok sürgősen szükségessé tették, hogy az emlitett vasut külön állása megszüntettessék, vonala a m. k. államvasutak hálózatába — melylyel négy ponton (Nagy-Váradon, Csabán, Szabadkán s Dályán) csatlakozásban áll — beolvasztassák. A vasuttársulat meghatalmazottjaival ez irányban megindított tárgyalások a folyó évi ápril hó 29-én létrejött, a társulat részvényeseinek f. évi június hó 18-án tartott közgyűlésén elfogadott s tisztelettel mellékelt szerződés megkötését eredményezték, mely szerződés a tiszavidéki, továbbá az első erdélyi és báttaszék-dombóvár-zákányi (duna-drávai) vasutak megváltása iránt létrejött szerződésekkel azonos alapelveken nyugodván, a következő lényegesebb határozatokat tartalmazza u. m.: a) A vasut vonalainak beváltása 1885 évi január hó 1-jével lép érvényre, — a pálya üzlete pedig legkésőbb a szerződés törvényhozási jóváhagyását követő hó 1-én lesz átveendő, mi mellett azonban egy a szerződés aláírása alkalmával felvett jegyzőkönyvben külön kiköttetett, hogy a szerződésnek a részvényesek közgyűlése által leendő elfogadása után az állam a pálya üzletét a törvényhozási jóváhagyást megelőzőleg is bármikor átveheti, oly megszorítással azonban, hogy ha a törvényhozási jóváhagyás a szerződésben megszabott időben ki nem eszközöltetnék, az előbbi állapot lesz visszaállítandó. Az üzletkezelés korábbi átvétele iránt azon okból volt külön biztosíték szerzendő, hogy ha a törvényhozási jóváhagyás a szerződésre nézve a folyó évben netán ki nem nyerethetnék, az üzlet tényleges átvétele mégis a jövő év előtt akadálytalanul megtörténhessék, fölöttébb kívánatosnak mutatkozván, hogy az új vonalak átvételével járó nehézségeken az államvasúti igazgatás még a folyó évben átesve, a jövő évben működésének folytonossága átvételi s ezzel egybekötött szervezési teendők által ne zavartassák. Hogy azonban az üzletkezelés átvételéig is az állam fentjelzett érdekei érvényre juttathassanak, a szerződés aláírásával egyidejűleg felvett külön jegyzőkönyvben a díjszabások képzésének joga már a folyó évre is a m. kir. államvasutak igazgatóságára ruháztatott át, mely átruházott jogkör a kormány által az Arlberg-pálya és a budapest-szőnyi vasút megnyitása alkalmából sürgős átdolgozást igényelt forgalomosztási egyezmények újbóli megkötésénél, a fővároson áthaladó forgalmi irány és a m. kir. államvasutak központi hálózata javára ki is használtatott. b) A részvények 1886 évi január hó 1-től számítandó hatvan év leforgása alatt, vagyis az első és második kibocsátású kötvényekkel majdnem egyidejűleg fognak az egyúttal megállapított és a szerződéshez csatolt sorsolási és törlesztési terv szerint kisorsoltatni s darabonként teljes névszerinti értékben 200 írtjával o. é. ezüstben készpénzben beváltatni, addig pedig az állam a forgalomban levő részvények 5°/6-os kamatait változatlanul fizeti. A törlesztési terv egyenlő évi annuitásokra van fektetve. c) Az új beruházási kölcsönkötvények után kamat és törlesztés, úgy, mint eddig, jövőre is arányban fog fizettetni, az első és másod kibocsátású elsőbbségi kölcsön után fizetendő kamatokra, valamint a beváltandó elsőbbségi kötvényekre nézve azonban fizetési értékül világosan az ezüst érték lett megjelölve, s az ezen elsőbbségi kötvények és szelvényeknek arany értékben netán követelendő beváltásából eredő többségek ellen az államkincstár olykér biztosíttatott, hogy a szerződésbe ki lett mondva, miszerint az elsőbbségi tartozásokból eredő kötelezettségeket az állam csak a társulat helyett s csak a szerződésben kitett mértékben teljesítendi, s mert a pálya tulajdona is a részvények és kötvények teljes beváltásáig a társulat nevén marad s az állam részére csak előjegyzéssel biztosíttatik. d) Ugy a részvényeseknek, mint a kötvénybirtokosoknak még azon kedvezmény is biztosíttatik, miszerint a szelvénybélyegilleték fizetése alól felmentetnek. Ily kedvezményben az első erdélyi és báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vasut czímlet-tulajdonosai nem részesittettek; szebben azonban az alföld-fiumei vasuttársulat képviselete részéről e tekintetben támasztott határozott követeléssel, mely e vasut vonalainak nagyobb jövedelmezősége s czimleteinek nagyobb kelendősége, valamint a vasútnak az Arlberg-pálya és a határőrvidéki hálózat kiépítése által kínálkozó kedvező kilátásai által figyelmet érdemlőleg támogattatott, a bélyegilleték elengedésére irányzott ezen kívánságnak eleget kellett tenni, annál inkább, mert e kedvezmény engedélyezése a társulat képviselete részéről a megváltás elengedhetlen feltételeül jeleztetvén, ezen jelenleg évi 19.000 fő-