Vasuti és Közlekedési Közlöny, 21. évf. (1890)

1890-02-14 / 20. szám

Budapest, 1890 február 14-én. 20. szám. Huszonegyedik (XXI.) évfolyam. Vasuti és közlekedési közlöny. Megjelenik hetenként háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. Szerkesztői iroda: Előfizetési díj: Kiadó hivatal: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt VI., Podmaniczky-utcza 17/b. sz. a. » » » » » fél évre 6 » VI., Podmaniczky-utcza 17/b. sz. a. TARTALOM: Hivatalos rész.­­ A kőszénárak emelkedése. — Közlemények. — Állami építkezések. — Hivatalos értesítések. HIVATALOS RÉSZ. A kereskedelemügyi m. kir. minister központi számvevőségéhez Mezey Béla, Krinner Norbert és Bally István ministeri számvizsgálókat ministeri számtanácsosokká; Palkovics István, dr. Lengyel Vilmos és Kövesdy Béla I. osztályú miniszeri számtiszteket ministeri számvizsgálókká; A­ry László és Kerékgyártó István II. osztályú ministeri számtiszteket I. osztályú ministeri számtisztekké nevezte ki. A kereskedelemügyi m. kir. minister f. évi február hó 10-én 7.071/1890 szám alatt kelt rendeletével özv. Mán Józsefné, S­z­­­o­­­k­a Klára és Mán Rózsa úrhölgyeknek Mármaros-Szigettől az Iza völgy mentén, Szuez­ava irányában az országhatárig vezetendő helyi érdekű vasútvonalra az előmunkálati engedélyt egy évre megadta. A kőszénárak emelkedése. A kereskedelmi és ipari tevékenység két év óta nagy lendületet vett Angolországban és az árak egyre emelkednek De intő szavak is hangzanak már, hogy az érdeklett körök eszélytelensége az 1873-ikihoz hasonló válságot idézhetne elő. Így nevezetesen a­­Mining Journal legújabb száma czikket közöl, melynek következő passusai érdemelnek figyelmet. A tüzelő anyag ez időszerint gyér és drága. A bányák alig bírnak a keresletnek megfelelni és a vasúttársulatok alig győzik a kőszén-forgalmat. Vasgyárak és egyéb iparvállalatok csak nehezen bírják beszerezni az üzemhez szükséges tüzelő­anyagot. És ha a tartós hideg a magánlakásokban is fokozott mérvű kőszén-fogyasztást okoz, akkor ebből az egész ország iparára komoly hátrányok hárulhatnak. A kőszén ára rohamosan emelkedett; bizonyos gyári kőszén­fajok 75°­0-kal drágábbak, mint voltak most egy éve. Dél-Walesban a gőz­kőszén majdnem 100%-kal drágult. A Coaks ára 100-nál is több százalékkal növekedett, mert sok helyen már egyáltalán nem bírnak a keresletnek megfelelni és van­nak kohótulajdonosok, a­kik házi szenet használnak. A durhame-i kohó szén tonnája 26—30 shilling és még így is alig kapható, úgy hogy az árak további emelkedése várható. Mindez nagyon emlékeztet azokra az árconjuncturákra, melyek az 1873-iki válságot idézték elő. Akkor a munkások bőven vették ki részüket a kedvező helyzetből és az egész termelési szervezet annyira megbomlott, hogy a tömeges keres­let megszűntekor az angol ipar súlyos válságba jutott. Az angolországi áremelkedés nagy mérvben járult hozzá a conti­nentális verseny izmosodásához és ez viszont előidézte az angol ipar pangását, mely csak most ért véget. Ezen példára gondolva a pessimisták méltán tarthatnak tőle, hogy a mostani lendület és a mostani túlságos áremel­kedés újabb válságot idézhet elő. De ki lehet mutatni, hogy a mostani és az 1873-iki hely­zet közt nagy a különbség és több biztosíték van az ellen, hogy a mostani jólétet megint oly észszerűtlenül fogják kiak­názni. A bánya és fémipart főleg az a veszély fenyegeti, hogy a termelők nagyon is fölverik az árakat, a munkások pedig túlságos béremelést követelnek. Az első veszély ezúttal nem igen fenyeget. A fent jelzett áremelkedések roppant nagyok ugyan, de a termelési költségek növekedése mellett nem túlságosak. A nyers­anyag árának emelkedése és a nagy kereslet igazolják azt, hogy a 3. sz. nyers vas tonnája 60 shilling, a feldolgozott vasé 8—8 l/2 font sterling. Igazolja ezt a piaci állapota, a készletek csökkenése és fémfogyasztó gyárak nagy elfoglaltsága. Így pl. az angol hajógyárak már 8 hónapra teljesen el vannak látva munkával, sőt további négy hónapra való megrendeléseket kap­tak már. Az pedig nem valószínű, hogy a kőszén, vas és aczél­termelés oly mérvekben fog növekedni, hogy a keresletnek teljesség­gel meg tudjon felelni. Igaz, hogy szó van beszüntetett kohók és hámorok újbóli megnyitásáról, de a mostani kőszénhiány mellett ez nem fog oly mérveket ölthetni, hogy a vas- és aczél árai lemennének. A kőszéntermelés sem igen fog növekedni, miután a munkabérek egyre emelkednek s a munkaidő egyre csökken, a bányászati munkához igényelt képesítés pedig szigo­rítta­tott. Az angol bányaiparnak előnyére válik továbbá az, hogy a continentális bányászok már nem dolgoznak oly nagyon olcsón, mint eddig és nem oly hosszú munkanapokon át. Belgium Charleroi vidékén 30,000 bányász 10°/o-nyi béremelést eszközölt ki és azt, hogy a munkaidő 9 óra lett, a női munkát pedig rendezni fogják, nehogy továbbra is megtörténjék az, a­mi 1888-b­an történt, a­mikor 78,038 bányamunkás közt volt 2,327 nő, továbbá 8,562 fiú és 2,450 leány, a­kik még nem töltötték be a 16 éves életkort. Németországban a munkások márczius­ban socialista campagnet kezdenek, mely béreik emelésével, munkaidejük megszorításával fog végződni. Francziaországban is engedményeket vívtak ki a munkások a novemberi strikeokkal. Ily körülmények közt várható, hogy a tüzelő­anyag ára a kontinensen nem fog csökkenni, mert az anyag ott is, úgy mint Angliában, szűken van és drága. Így tehát a fémiparnak egyelőre nem kell tartani fokozott continentális versenytől. De azért az önmérséklet nagyon szükséges. Angliában nem igen lesz túltermelés, de új termelő vidékek támadhatnak. Francziaországban a Haute-Marneban most fog megnyílni egy új kőszénvidék. Spanyolországban, Oroszországban és más országokban az importált kőszén drágasága hasonló vállala­tokat fog teremteni. Sok kőszénvidék van a világon és a kőszénárak nagy emelkedése a kőszénbányászatnak sok helyen adhat lökést és viszont iparczikkek folytonos drágulása csökkent­heti a keresletet. A munkások már eddig is 35% béremelést eszközöltek ki és most még 10—15°­0-nyi béremelést kezdenek követelni. Ez nagyon oktalan eljárás és még oktalanabb a 8 órai munka­nap követelése, mely igen veszélyes az angol iparra nézve. Közlemények: Az olasz gyorsvonatok menetsebessége. Olaszhon legsebesebb vonatainak egyike, a milano-genia-római vonalon közlekedő gyors­­vonat, e 645 km. hosszú utat­­— a közbenső állomásokon való megállások beszámításával — 14 óra alatt, tehát óránkénti 46 kilométernél vala­mivel nagyobb menetsebességgel teszi meg. E sebesség egyes, más

Next