Vasuti és Közlekedési Közlöny, 28. évf. (1897)

1897-05-05 / 54. szám

Budapest, 1897 május 5-én. 54. szám. Huszonnyolczadik (XXVIII.) évfolyam Kiadó hivatal: Előfizetési díj: Helyben és vidéken postai küldéssel egész évre 12 frt Szerkesztőségi EL, Oszlop-utcza 24. sz. a.­­•»» » » fél »6» II., Oszlop-utcza 24. sz. a. Negyedéves előfizetések nem fogadtatnak el. II., Oszlop-utcza 24. sz. a. tARTALOM: Hivatalos rész. — A magyar kir. államvasutak végleges szállitási bevételei a folyó évi január hóban. — A német birodalmi gazda­sági egyesület tagjainak tanulmányútja Magyarországon. — A soproni állomás kibővítése. — A kecskem­ét-fülöpszállási vasut ki­sajátítási zármunkálatainak hitelesítése. — Viteldíjkedvezmény Liptó vármegyébe szállítandó juh-küldemények után. — Vasutüzleti hírek. — Közlemények. — Díjszabások és szállitási ügyek. — Hivatalos értesítések — Hirdetések. Megjelenik hetenkint háromszor, minden szerdán, pénteken és vasárnap. HIVATALOS RÉSZ. Indokolás a budapesti magyar kir. állami távbeszélő-hálózat bérletének megszüntetéséről szóló törvényjavaslathoz­) A székes­főváros és Újpest nagyközség területére kiterjedő budapesti távbeszélő-hálózat, mely az Európában fennálló ilyetén berendezések között a létesítés sorrendje szerint az elsők közé tartozik, a volt földmívelés-, ipar- és kereskedelemügyi minister által 1880 évi május hó 2- án kiadott »Engedélyokmány« alapján keletkezett. Az engedély Puskás Ferencz nevére szólt. Az engedély érvénye 20 évben állapíttatott meg, oly kikötéssel, hogy a 20 év eltelése után az állam — ha a vállalatot átvenni akarja — engedélyesnek a szakértő bizottság által megállapítandó becsár 90 százalékát fizeti; ha pedig az állam a vállalatot ily módon átvenni nem akarná, az engedély további 10 évre meghosszabbít­tatik, de ezen második időszakban engedélyes jutalék gyanánt az államnak az elegy- (bruttó) bevétel 10 százalékát fizeti. A második időszak eltelése után a vállalat ingyen és tehermentesen megy át az állam tulajdonába. Engedélyesnek más városokban berendezendő hasonló vállalatra nézve, más vállalkozókkal szemben, ugyanazon fel­tételek mellett, elsőbbségi jog biztosíttatott. Fentartatott az államnak azon joga, hogy az engedélyt, érvénybe lépésétől számítva öt év eltelése után bármikor, közös megegyezés útján, vagy ha ez létre nem jönne, szakértő bizottság által megállapítandó megváltási összegért visszaválthassa. Az előfizetési díj évi 180 frttal lett megállapítva, oly fentartással, hogy az az állami, törvényhatósági, városi és községi hatóságok és hivatalok, jótékonyozéld és közintézetek számára 50 százalékkal mérsékelhető. Puskás Ferencz elbetegesedvén, testvérével, Puskás Tivadarral együttesen benyújtott folyamodványára, az engedély­okmányt az 1883 évi április hó 27-én kelt pótczikkel, az akkori közmunka-és közlekedésügyi minister P­u­s­k­á­s Tivadarra ruházta át. Ez alkalommal Puskás Tivadar lemondott az engedélyes számára az engedélyokmányban a vidéki városok tekintetében biztosított elsőbbségi jogról, továbbá kötelezte magát, hogy 1883 évi május hó 1-től kezdve az előfizetési díjakból befolyó elegy­(bruttó) bevételnek öt százalékát havonként utólagosan az államnak átengedi. Viszont az állam lemondott azon jogról, hogy az engedélyt öt év eltelése után a 20-ik év előtt is, bármikor visszaválthassa. Az intézmény fejlesztése és a közönség számára mindinkább hasznavehetőbbé tétele érdekében 1883 évi junius hóban az akkori közmunka- és közlekedésügyi minister a budapesti távbeszélő-hálózatnak a magyar kir. központi távirdahivatallal össze­köttetését s a táviratoknak távbeszélőn fel- és leadását, 1884 évi november hóban pedig nyilvános távbeszélő-állomásoknak berendezését engedte meg. Mind a két engedély csak időlegesen és az engedélyokmánytól függetlenül bármikor visszavonható hatálylyal adatott. Puskás Tivadar engedélyes, részben a budapesti távbeszélő-hálózat létesítéséből és fejlesztéséből eredő kiadások folytán, miután magára a távbeszélő-hálózatra kölcsönnek felvétele az engedélyokmányban meg volt tiltva, eladósodott és zavarok közé jutott. Ezért Puskás Tivadar a vállalathoz üzlettársakat keresett s azokkal egyesült. Ezek kérelme folytán az engedélyokmányt 1885 évi október hó 21-én az akkori közmunka- és közlekedésügyi minister a »Budapesti telefon-hálózat Puskás Tivadar és társak czég alatt bejegyzett közkereseti társaságra ruházta át. Puskás Tivadar a közkereseti társaságban volt üzlettársaival 1887 évi május hóban újabb szerződésre lépett; de mivel az újabb szerződés ministeri engedély nélkül jött létre, az akkori közmunka- és közlekedésügyi minister azt semmisnek nyil­vánította s felhívta Puskás Tivadart, hogy terjeszszen elő javaslatot, mely alkalmas legyen arra, hogy a vállalat ügyei minden irányban rendeztessenek. Ezen felhívás után felvett tárgyalás eredményeként jött létre 1887 évi augusztus hó 31-én azon bérleti szerződés, mely mai napig az államkincstár és a budapesti állami távbeszélőt bérlő vállalat közt fennálló jogviszonyok alapját képezi s melynek megkötését az akkori közmunka- és közlekedésügyi miniszer tárczája 1888 évi költségvetési előirányzatához beterjesztett jelen­tésében (35—37. lap) az országgyűlésnek is tudomására hozta. Ezen szerződés határozatai értelmében Puskás Tivadarnak megengedtetett, hogy az akkor még az ő, illetve a közkereseti társaság tulajdonát képező budapesti távbeszélő-hálózat állagának és jövedelmeinek lekötése mellett, a pesti magyar kereskedelmi banktól 650,000 frtnyi, a kamatok beszámításával félévenként 22,750 frttal 30 év alatt törlesztendő kölcsönt vehessen fel, melyből 50,000 fitot tartalék- és biztosítéki alapul letett. Az addig fennálló engedélyi viszony bérleti viszonynyá alakíttatott át, a­mennyiben Puskás Tivadar az imént említett törlesztési kölcsönnel megterhelt budapesti távbeszélő-hálózatot minden vételár vagy kártalanítás nélkül az állam tulajdonába és birtokába adta át; viszont azonban az neki a kölcsön törlesztésének időtartamára, azaz 1917 évi augusztus hó 31-éig bérbe adatott. Biztosíttatott a bérlő, illetve a kölcsönt nyújtó pénzintézet, hogy a bérlet tartama alatt, illetve a törlesztési kölcsön teljes visszafizetése előtt, sem maga az állam nem létesít, sem másnak nem ad engedélyt oly vállalat létesítésére, mely akár a jelen telefonrendszer alkalmazásával, akár bármely új találmány felhasználásával a székes­főváros és Újpest területén belül táv­beszélésre használható, vagy a jelenlegi telefon-hálózatra nézve versenyüzletet képezne. Puskás Tivadar kötelezte magát, hogy bér fejében fizet az államkincstárnak. 1901 évi május hó végéig 5°/o-ot, 1901 évi június hó 1-től 1917 évi augusztus hó 31-éig 10°/o)-ot az elegy-(bruttó) előfizetési díjakból; fedezi a kezelési, fentartási és javítási költségeket; törleszti a 650,000 frt kölcsönnek kamatait és törlesztési részleteit; fedezi a hálózat további fejlesztésével járó kiadásokat s évenként legalább 200 új jelentkező előfizetőt bekapcsol. *) Lásd a törvényjavaslatot lapunk folyó évi 53. számában.

Next