Vegyipari Dolgozó, 1969 (13. évfolyam, 1-12. szám)

1969-01-01 / 1. szám

Kilencszeres aranypkkettes szocialista brigád a Borsodi Vegyike 1960. február 11-én 17 dol­­­gozóval alakult meg brigád­juk, s Winkler Lajos kémikus nevét vették fel. Ülünk a meleg laborató­riumban, és visszapergetjük az elmúlt évek eseményeit. Ho­gyan is kezdődött? Az aszta­lon négy brigádnapló. Az első kis formátumú, szerény külse­jű — megviselte az idő —, a többi három vörös műanyag borítású, dekoratív kivitelű. De valamennyi napló sokrétű, színes, tartalmas, szocialista felfogást tükröző brigádtevé­kenység tanúja. Az alapítók A beszélgető partnerek az eddigi brigádvezetők, sorrend­ben: dr. Csekő Gyula, Töreki Ernőné, Perjési Zsoltné és Löffler Józsefné. Az alapító tagok közül már csak négyen dolgoznak a brigádban: Papp Jánosné a tömegspektrométer laborban, Ollári Istvánné a kaprolaktám gyártásközi el­lenőrzés vezetője (műszeres szakmérnöki egyetemet végzett közben), Szenicsár Gyula üvegipari szakmunkás (azóta szerzett képesítést), Töreki Er­nőné gyártásközi ellenőrzési csoportvezető, NIM kiváló dolgozó, két éven át brigádve­zető. Több brigádtag holléte nem ismeretes. Mások más terület­re kerültek. Dr. Csekő Gyula, aki 1963-ig volt brigádvezető, előbb beruházási Létesítményi felelős, majd a PO. üzemcso­port vezetője — közben dok­tori címet szerzett —, neje a PVC-gyáregység kutatólabora­tóriumába került. Ficzere Mag­dolna, most Szlammer Ferenc­né (két gyermek édesanyja) üzemtechnikus és osztály­bizottsági titkár. Osvay La­josn­é és Váradi Ferencné ve­gyésztechnikusok, a 105. sz. szakmunkásképző intézetben tanítanak. Szántó Andrásné vegyészmérnök a Vegytervnél dolgozik, Varga Sz. László ve­gyésztechnikus műszerészeti főiskolát végzett, s más terü­letre került, Polhammer Gyu­­láné pedig Fűzfőn dolgozik, mint vegyésztechnikus. Fülöp Józsefné vegyésztechnikus most a BVK egyetlen női mű­vezetője a HASZ üzemben (az szb nőbizottságának vezetője) azelőtt szintén alapító tag volt. A termelés Az emlékezés gördülékeny, nem szükséges segítségül hív­ni a naplókat. A határidős elemzéseket mindig időben el­végezték, üzemzavar esetén soron kívül (munkaidőn túl is). Termeléskiesés hibájukból nem volt. Mindig volt tartalék készülék és vegyszer az elem­zésekhez. Ezek főként az üzemellenőrző tevékenység körébe tartoznak. Anyag- és energiamérlegek felvételét vé­gezték, üzemi termelési pró­bákat végeztek, üzemi terme­lési problémák laborvonatko­zású részének adatszolgáltatá­sával nyújtottak segítséget an­nak megoldásához. Dr. Csekő elvtárs az elvégzett alapkuta­tásokat említi. Egyik ilyen az volt, hogy oldódik-e a csepp­folyós ammóniában a feldúsult inert­ gáz stb. Természetesen megoldották. Vegyszerek re­generálásával 143 000 forintot takarítottak meg. Lehetősé­geikhez képest ez igen elisme­résre méltó eredmény. Ezt több dicsérő naplóbejegyzés is tanúsítja. Törekiné elvtársnő szívesen gondol vissza 1961-re, amikor egy hónapot töltött a Szovjetunióban a grozniji olaj­feldolgozóban, s így az előző­leg kialakított kapcsolatot a partner szovjet brigáddal sze­mélyesen is felvehette. A ta­pasztalatcsere-látogatást sem hanyagolták el, számtalan ha­zai testvér vegyipari üzemet látogattak meg. A társadalmi munka Társadalmi munkájuk, a közösségért végzett tevékeny­ségük oly sokrétű volt, és ma is az, hogy még kis hányadát sem lehet mind felsorolni. Évente átlag 20 óra társadal­mi munkát végeztek egyénen­ként. Megtaláltuk őket a par­kosításoknál, s műtrágyának zsákba való berakásánál, a te­kepálya, a sportpálya, a billa­­tárói hétvégi pihenő építésé­nél egyaránt — általában fér­jeikkel együtt. Ott vannak, amikor a nőtanács kéri segít­ségüket, a gyermeknapok, di­vatbemutatók, a nagycsaládo­sok megsegítésére szervezett ajándékvásárok megrendezése alkalmával. Még annak ne­hézségéről szólnak, hogy a nők részére nem könnyű tár­sadalmi munkát szervezni. Közéleti emberek, s mint mondják, a brigád jó iskola, jól formálja az egyént. Jelen­leg két párttag és hét KISZ- tag található a brigádban. Va­lamennyien szakszervezeti ta­gok. A SZIM- és a SCIT-moz­­galom életrehívói. Csekő elv­társat a megyei KISZ VB-be is beválasztották annak ide­jén. Sajóvámoson a tsz szer­vezését segítették. Többen rendszeres véradók, elsősor­ban is Szenicsár Gyula elvtár­sat említjük meg. Támogatást nyújtottak a háromgyermekes Dobi Jánosáénak, a négy­gyermekes Sáfrány Istvánné­­nak, bár ez utóbbi nem is volt a brigád tagja. Szlam­­mer Ferencné betegsége ide­jén óvodába vitték gyermekét, s rendkívül hosszú időn át nevelték, segítették F. András brigádtagot is, hogy emberi hibáit, magatartásbeli fogyaté­kosságait levetkőzze. Ha el­kerültek brigádtagok, mindig gondoltunk arra — emlékezik Perjési Zsoltné —, hogy új dolgozókat vonjunk be a bri­gádtevékenységbe. Számtalan, három-négy éve itt dolgozó brigádtag lett erőssége a bri­gádnak, így Kaszai Sándorné, aki osz­tálybizottsági termelési felelős, Kovács Irén szakszer­vezeti tisztségviselő, Bálla Sa­rolta vállalati KISZ VB-tag stb. és a jelenlegi brigádve­zető: Löffler József­né. Egységes a részvevők állás­pontja: jó nevelőiskola a bri­gád. Nincs recept Mi hát az eredményes bri­gádtevékenység titka? Minden brigádtag eljutott a jelenlegi munkakörébe, sokan előrelép­tek, s vajon szocialista brigád­kereteken kívül is sikerült vol­na ugyanez? — tette fel e sorok írója a kérdést. Nincs recept — mondják a beszélge­tő partnerek, azonban úgy ér­zik, komolyan kell venni a brigádmunkát. Több lelkese­désre van szükség, mondj­ák­, s ez kritikaként hangzik! Akarni kell, öntevékenység szükséges az eredmények el­éréséhez. Ezek nyomán figyel fel a gyári kollektíva egy-egy brigádra, és minősíti őket a „közvélemény”. Sok brigádtag adta tanújelét szervezőkész­ségének (kirándulások, üzem­­látogatások, klubestek stb.), amelyet másként nem lett volna lehetséges kibontakoz­tatni. — A politikai oktatást mindig fontos kérdésként ke­zelték. Nincs brigádtag, aki ne képezné magát e téren. S nincs olyan hét, hogy a labor faliújságján ne volna cikk, amelyet ők írtak. Segíteni kell egymást a munkahelyen, de az egyéni életben is. S valóban, egy-egy brigádértekezleten látható a jó kollektív szellem. Az egy­ség láttán a szemlélő úgy véli, mintha valamennyien alapító tagok lennének. Egyénileg is kitűzhet célokat az ember — mondják —, de ezeket haté­konyan, eredményesen elérni a brigádkollektíva segítségé­vel, nevelő erejével lehet Ha célokat tűz ki a brigádtag, és ezt a kollektíva előtt vállalja, majd aláírja a naplóban is, ezért mindenképpen küzdeni kell. Egyrészt saját magunk­nak, másrészt a brigádnak tar­tozunk így felelősséggel. Az elmúlt kilenc év eredményei, az aranyplakett, a szocialista cím kilencszer történt elnye­rése fényes bizonyíték mind­erre. Széplaki Kálmán 2 VEGYIPARI DOLEDZI1 Túlteljesítik vállalásaikat A KMP és a Tanácsköztársa­ság 50. évfordulójának megün­neplésére kezdeményezett szo­cialista munkaverseny élénk visszhangra talált vállalatunk, a Komáromi Kőolajipari Vál­lalat dolgozói körében. Első­sorban a szocialista brigádok ismerték fel annak jelentősé­gét, hogy legméltóbban szor­galmas, becsületes munkával, a vállalt gazdasági és politikai feladatok maradéktalan telje­sítésével készülhetnek a törté­nelmi évfordulóra. Brigádértekezleteken és ter­melési tanácskozásokon meg­vitatták a vállalat, illetve az adott üzemrész termelési ter­vét, figyelembe véve a munka­helyi sajátosságokat, a reális lehetőségeket, és egész évre érvényes vállalást tettek. Vállalatunknál 99 szocialista brigádban 936 dolgozó csatla­kozott a nemes versenyhez és tette magáévá a szakszervezet felhívását. Vállalásaik megfe­lelnek a munkahelyek sajátos­ságainak, és érintik a gazdasá­gi, politikai, kulturális és tár­sadalmi munka egy-egy fázi­sát. Nagy súlyt helyeznek a szakmai és átlagos műveltség emelésére, a politikai képzett­ség fokozására, és aktív rész­vételük az egyes társadalmi munkákban — vietnami segít­ség, véradás — megbecsülést vívott ki a brigádmozgalom­nak. Nemcsak a vállalások fel­ajánlásában, hanem azok tel­jesítésében is példát mutattak. Munkájukat rendszeresen ér­tékelik, és szükség esetén mó­dosítják vállalásaikat az új feladatoknak megfelelően. A karbantartó műhelyek szocia­lista brigádjai 500 000 forint értékű vállalást tettek. Ezt ez ideig 510 000 forintra teljesí­tették. A termelő üzemrészekben dolgozó szocialista brigádok az adott körülményeknek megfe­lelően a fajlagos vegyszer- és energiacsökkentésre tettek vál­lalást. Munkájukkal a szocia­lista brigádok jelentősen hoz­zájárultak a tervfeladatok és az üzemszintű vállalás időará­nyos részének teljesítéséhez. A 3 600 000 forint értékű felaján­lásból ez ideig 3 372 000 forin­tot teljesítettünk. A szocialista brigádok sok­rétű tevékenysége és szerve­zett munkája biztosíték az éves vállalás teljesítésére. A szocialista brigádok a munkaverseny lendítő erői; munkájukra mindenkor szá­mítani lehet. Működésük nem kampányszerű,s gazdasági és politikai vállalásaik hosszú le­járatúak, a középpontban a vállalatra háruló feladatok megoldása van. Inotai Sándor tudósító­i A Tanácsköztársaság megalakulásának 50. évfordulója tiszteletére Decemberben huszonöt bri­gádvezető ült össze a Tisza­­menti Vegyiművekben a vál­lalat igazgatójával, a pártbi­zottság titkárával és szb­­titkárával. Megbeszélték a brigádmunka eredményeit, s a további feladatokat. A brigád­vezetők elhatározták, hogy a párt születésének 50. évfordu­lójára kezdett szocialista mun­kaversenyt tovább folytatják, s újabb vállalást tesznek a Tanácsköztársaság évforduló­ja, majd hazánk felszabadulá­sának 25. évfordulója tisztele­tére. A Tiszamenti Vegyiművek szép nyereséggel zárta az 1968-as évét. Ebben igen nagy része van annak, hogy a szo­cialista brigádok és a szocia­lista üzemrészek az 50. évfor­dulóra tett vállalásaikat telje­sítették. A megbeszélés fehér asztal mellett, baráti hangulatban ért véget. ördög Béla Irán kőolajtermelése 17 évi szünet után az iráni olajtermelés újra az első hely­re került a közel-keleti olaj­termelő országok között. Irán az utóbbi időben nagy lépése­ket tett az olajtermelés foko­zása érdekében. Az ország olajtermelése 1968 januárjától október végéig 108,9 millió tong tonna volt. Államosítás a perui vegyiparban A Peruból érkező sajtóje­lentések rámutatnak arra, hogy a közelmúltban hatalom­ra jutott katonai kormányzat államosította az International Petroleum Corporation bel­földi telepeit. Az Egyesült Ál­lamok jegyzékben közölte, hogy fenntartja a jogot a kisa­játítás folytán megkárosított amerikai állampolgárok érde­keinek megvédésére. Újjáépítették a bosznabrodi olajfinomítót Jugoszláviában újjáépítették a bosznabrodi olajfinomítót, melynek rekonstrukciója 430 millió dinárba került. Évi ter­melése megháromszorozódik, a jelenlegi 800 000 tonnáról 2,5 millió tonnára emelkedik. Ez az ország legmodernebb fino­mítója. Az európai kontinen­sen pedig a három legkorsze­rűbb közé tartozik. Egyelőre két új üzemrészleget fejeztek be. Az egyikben százoktános és ennél nagyobb oktánszámú benzint állítanak elő. A má­sikban pedig olyan gázolaja­kat, amelyekkel a Diesel-mo­torok mínusz 40 fokos hideg­ben is működhetnek. Japán kiaknázza a tenger alatti olajkészleteket? Tokióban hivatalosan beje­lentették, hogy a japán külke­reskedelmi és iparügyi minisz­térium egyik szakértői szerve, a tengeri fejlesztési bizottság, tervet dolgozott ki a tenger alatti olaj- és gázkészletek ki­aknázására. A jelentés meg­állapítja, hogy jelenleg világ­viszonylatban az évente ter­melt 1900 millió kiloliter olaj 14—15 százalékát a tenger alat­ti olajmezőkből nyerik. A kö­rülbelül 60 ezer millió kiloli­ter ismert készleteknek a 18 százaléka a tenger alatt he­lyezkedik el. A japán vegy­ipar jelenleg a tenger színe alatt maximálisan 30 méter­nyire elhelyezkedő készletek­hez tud majd hozzáférni. Fehér asztal mellett a szocialista brigádok A szocialista brigádmozga­lomnak és a szocialista mun­kaversenynek jelentős hagyo­mányai vannak a Nitrokémiai Ipartelepeknél. Bizonyította ezt az is, hogy évről évre emelkedik a brigá­dok és a brigádmozgalomban részt vevők száma. 1967-ben 142 brigád 1807 dolgozóval, 1968-ban 158 brigád 1952 dol­gozóval vesz részt. Az elmúlt évi eredményeit alapján 27-en — a szám 7 brigádból tevő­dik össze — már az aranyko­szorús jelvénnyel való kitün­tetést is elérték. A kollektív szerződésben rögzítettek szerint a NIKE ét­terem különtermében ünnepé­lyes keretek között Oroszlán János szb-titkár nyitotta meg az ünnepséget Méltatta a moz­galom feladatát jelentőségét kiemelte a jelenlevő ünne­peltek éveken át végzett ál­dozatkész munkáját, majd vázolta a jövő feladatait A válalatvezetőség nevében Veiner Gyula igazgató adta át a kitüntetéseket a pártbi­zottság nevében pedig Balogh Mihály üdvözölte a meghívot­takat és további jó munkát kívánt valamennyiüknek. A Kommunisták Magyaror­szági Pártja megalakulásának 50. évfordulója alkalmából 1968. november 20-tól 25-ig hatnapos moszkvai társasuta­záson vettek részt: Gulyás Jó­zsef, a „Barátság", Nacsinák János a „Lenin”, Jákói László a „Gagarin”, Novotny Ottó a „Gutenberg", Imreffi István a „Nobel Alfréd” brigádok aranykoszorús brigádvezetői. A brigádmozgalom további népszerűsítése, anyagi és er­kölcsi támogatása fontos fel­adat, mert egyre inkább látni lehet, hogy a vállalati kollek­tíva egységének kialakítását segíti. Vallai Pál szb termelési felelős Új igények - rugalmas alkalmazkodás AZ ÚJ GAZDASÁGI ME­CHANIZMUSBAN az igé­nyekhez, a kereslethez való fokozott alkalmazkodás nem­egyszer kényelmetlen követel­ményeket támaszt a termelő­üzemekkel szemben. Előfor­dul, hogy egyik napról a má­sikra le kell mondaniuk év­tizedek óta gyártott cikkek ki­tűnően „belőtt” termeléséről, mert a fejlődés korszerűbbet követel. Természetesen nem könnyű dolog a járt utat fel­cserélni a járatlannal és vál­lalni a kísérletezés számtalan buktatóját. A leleményesség­gel párosult bátor kezdemé­nyezőkészség azonban feltétle­nül megsegíti a termelésben válaszú­tra került üzemet, mint ahogy az alábbi példa is bizonyítja. A Budapesti Vegyiművek kaprolaktám üzemében 1958- ban kezdték gyártani az első korszerű hazai műszálnak, a danabonnak alapanyagát, a kaprolaktámot, amely perion típusú poliamid műanyag. A magyar műszálgyártás fejlesz­tését lépcsőzetesre tervezték, s ebben az első lépcső az em­lített kiskapacitású, évi 350 tonna termelésű üzem volt, amely egyben kísérleti célokat is szolgált a későbbi nagyobb létesítményhez. Mikor azután 1967-ben elké­szült s termelni kezdett az évi 5 ezer tonnás kaprolaktám­­gyár, a kisüzem — ahogy mondani szokták — betöltötte hivatását, s leállították. AZ EGÉSZ VÁLLALATI KOLLEKTÍVA fontos felada­tának tekintette a kiesett ter­melési érték pótlását, a fej­lesztési, kereskedelmi, beruhá­zási részlegek, a karbantartók stb. siettek az üzem segítsé­gére. A gyors eredmény a kol­lektív tevékenységen belül né­hány, az új iránt fogékony, merészen kezdeményező és szívós kitartással dolgozó szakember nevéhez fűződik. Ezek: Lövegjártó Ödön üzem­vezető mérnök, dr. Csanda Endréné kutatómérnök, Bakos István főművezető és Sülle Ferenc üzemmérnök. Ennek az erőfeszítésnek eredményeként sem a beren­dezés, sem a munkaerő nem maradt kihasználatlanul. Az üzem műszaki kollektívája jó előre öntevékenyen kidolgoz­ta a műszálgyártásnál kelet­kezett hulladékanyag regene­rálási technológiáját. A rege­nerálással maguknak munkát, a népgazdaságnak pedig ko­moly hasznot biztosítottak, mivel viszonylag kis értékű anyagot teljes értékű kapro­­laktámmá dolgozták fel. De a regenerálás nem kö­tötte le teljesen a szabadon maradt kapacitást. A gépek, berendezések további kihasz­nálása érdekében az üzemi kollektíva öntevékeny kezde­ményezésére megindították a metil-etil-ketoxim termelést, amely a festékipar segédanya­ga és eddig nyugatról impor­tálták. MIVEL AZ ÁLLÓESZKÖ­ZÖK EGY RÉSZE még ezek után sem volt leterhelve, az üzem kismértékű berendezés kiegészítéssel saját ötlet alap­ján elkezdte egy harmadik cikk, a hidroxilamin szulfát gyártását. Ebből 80 tonnát ex­portáltunk 1968-ban nyugat­ra, ami az országnak kb. 80 ezer dollárt hozott. Ez az ösz­­szeg 1969-ben csaknem kétsze­res lesz. Az export felfutása elsősorban a nyugati áruknál is jobb minőségnek köszönhe­tő. A Budapesti Vegyiművek volt kaprólaktámüzemének vezetőit azonban a hirtelen sikerek sem tették önelégült­té és ma is lázasan kutatják az új termékek gyártásának lehetőségeit. Jelenleg például a trifenoxin növényvédőszer gyártásának előkészítő mun­kálatai folynak, s rövidesen abból is megindul a terme­lés. Bevezetőként említettük, hogy a szükségletre termelés, az igények hirtelen változása, s a fejlődésből adódó egyéb körülmények fokozott rugal­masságot, olykor új gyártmá­nyok előállítására való gyors átállást követelnek egyik­másik termelőüzemtől. Ez nem könnyű dolog, de — mint ahogy a fenti példák bizonyít­ják — nem is lehetetlen, kü­lönösen, ha lelkes kezdemé­nyező szakemberek, nagy aka­rással fognak a megoldáshoz — és akkor érvényesül a szál­lóige: segíts magadon, a „kol­lektíva” is megsegít. Varga Benedek KÖSZÖNET Szakszervezetünk elnöksége ezúton mond köszönetet mind­azoknak — párt-, gazdasági és szakszervezeti szerveknek, va­lamint szervezett dolgozóknak —, akik az új esztendő alkal­mából jó kívánságaikat nyil­vánították.

Next