Vegyipari Dolgozó, 1970 (14-15. évfolyam, 1-12. szám)
1970-06-01 / 6. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1970. JÚNIUS HÓ A társadalmi összefogás megindító példái Nagy társadalmi összefogás jellemzi a dolgozók kezdeményezése alapján az árvízkárosultak megsegítésére kibontakozott gyűjtési akciót. A károsultak támogatására a vegyipari dolgozók is bekapcsolódtak felajánlásaikkal. Többségében egynapi átlagbérüknek megfelelő összegeket ajánlanak fel, de ezen túlmenően is történnek felajánlások. Az Országos Kőolaj- és Gázipari Tröszt fejlesztési alapjából tízmillió forintot ajándékozott. Egynapi munkabérüket ajánlották fel: a Budapesti Kőolajipari Gépgyár, Oxigén- és Dissousgázgyár, Reanal Finomvegyszergyár, OGV Tauril Gumigyár, Magyar Alumíniumipari Tröszt, Vegyipari Termelőeszköz Kereskedelmi Vállalat, Mitszéntermelő Vállalat, Gyógyszeripari Ellátó és Szolgáltató Laboratórium, Vegyipari Fejlesztési Egyesülés, Magyar Vegyipari Egyesülés, Nehézvegyipari Kutató Intézet, Inotai Alumíniumkohó, Tatabányai Alumíniumkohó, Kőbányai Gyógyszerárugyár Dorogi Gyáregysége, Zalai Kőolajipari Vállalat, Nitrokémiai Ipartelepek, Déldunántúli Gázszolgáltató Vállalat, Pécs — OGV Emergé Gumigyár, Ipari Robbanóanyaggyár, Magyar Viscosa, Ajkai Timföldgyár, Tiszai Vegyikombinát, Péti Kőolajipari Vállalat, Chinoin Nagytétényi Gyáregység dolgozói. Az egynapi munkabér felajánlásán kívül az alábbi vállalások születtek: Szegedi Gázművek egy- és feétnapi munkabér felajánlásán kívül 120 dolgozója az árvízvédelemben vesz részt, két gépjármű 15 dolgozóval állandó készültségben van. A Komáromi Kőolajipari Vállalat dolgozói havi fizetésük négy százalékát, valamint ruhaneműt és ágyneműt, a Tiszántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat egri gyáregysége havi fizetésük négy százalékát, Hungária Műanyag Debrecen, a dolgozók egy része egynapi munkabért, a másik része szabad szombatra szervezett műszakban vesz részt, és az arra járó munkabért, valamint ruhaneműt adományozott. A Székesfehérvári Könnyűfémmű dolgozóinak egy része ugyancsak egynapi bért, másik része a szabad szombaton való munkáért járó munkabérét ajánlotta fel. A Vegyiműveket Szerelő Vállalat dolgozói az egynapi munkabér felajánlásán kívül takarókat vásároltak és az öt gyáregység öt ház felépítését vállalta, saját árvízkárosultjaik részére. A Chinoin Gyógyszergyár dolgozói az egynapi felajánláson kívül üdülési lehetőséget teremtettek az árvízkárosultak gyermekei részére, több család fogadna magához gyermeket hosszabb időre, sőt 1000 Ft ajándékozás felajánlása sem ritka. Egy falu patronálását vállalják, és ruhaneműeket gyűjtöttek a Kőbányai Gyógyszerárugyár dolgozói az egynapi munkabéren felül, továbbbá takarókat és tréningruhákat vásároltak az árvíz sújtotta lakosság részére, és vállalnak egyes családok ugyancsak gyermekeket gondozásra. A Nagynyomású Kísérleti Intézetnél a fizetések 5 ,6 százalékát ajánlották fel, ugyanennyit ajánlott a Komáromi Kőolajipari Vállalat Gépzsírgyára. Az Egyesült Vegyiművek a szabad szombaton műszakot tart, az erre eső béren felül 110 000 Ft értékben Ultra Sol és 500 000 Ft értékű mosókrémet juttatnak. A Kőbányai Könnyűfémmű minden dolgozója, az adminisztrációval együtt a szabad szombaton műszakot tart, mindenki termelőmunkát kíván végezni az árvízkárosultak javára. A Phylaxiánál ugyanaz a helyzet — a Prometheus Tüzeléstechnikai Vállalat az egynapi béren felül 20 000 Ft értékű tervezési munkát vállalt az árvízkárosultak javára. A Dunai Kőolajipari Vállalat az egynapi béren felül Algyőre irányított három tehergépkocsit és mintegy 200 fő szakipari dolgozót. A Magyaróvári Timföldgyár a kommunista szombati munkabérből 10 000 Ft-ot és a munkabérek 3,4 százalékát ajánlotta fel. A Bakonyi Bauxitbányák dolgozói 30 gyermek üdültetését vállalta az egynapi béren felül, azonkívül Forfa épületet szállítanak saját maguk az árvíz sújtotta lakosság részére (4 szoba mellékhelyiségekkel.) A Szegedi Gázszolgáltató Vállalatnál 120 fő állandó éjjeli ügyeletben van. A Biogál Gyógyszergyár 86 zsák ruhaneműt gyűjtött össze, egy zsák tisztítószert, egy zsák konzervet és 10 lakás elektromos szerelési munkáinak elvégzését vállalta. Az OGV Nyíregyházi Gumigyár havi alapbérük 10 százalékát, egy község közművesítési terveinek elkészítését, 300 gumimatracot, 50 darab 5 literes víztároló edényt ajánlottak fel. A Vegyszer tiszakécskei részlegének dolgozói 200 főből komplex építőbrigádot alakítottak és 4,5 ház felépítését vállalták. A Borsodi Vegyi Kombinát 181 125 Ft értékben 100 db vaságyat, 200 lepedőt, 400 párnahuzatot, 200 takarót, 100 paplant, 200 párna- és paplanhuzatot ajándékozott. A Vegyipari Dolgozók Szakszervezete üdvözli és köszönettel veszi az árvízkárosultak megsegítésére kibontakozott vállalatok és azok dolgozóinak kezdeményezéseit. Árgyelán Traján 100000 forint Szakszervezetünk központja költségvetéséből az árvízkárosultak megsegítésére 100 ezer forintot juttatott. Legfőbb célunk a nemzeti jövedelem terven felüli növelése Az árvízhelyzetet és azzal kapcsolatos híreket minden állampolgár nagy figyelemmel kísérte, illetve kíséri ma is. Sajnos még nem vagyunk túl a veszélyeken, így a károk nagyságát pontosan még nem ismerjük. Egy azonban bizonyos, sajnos, a károk nagyok. Nagyon sok embert, gazdaságot, családot, és nem utolsósorban az egész népgazdaságot érintette ez. Egyrészt mert nagy értékek pusztultak el, másrészt mert a dühödt áradatot meg kellett zabolázni, és mert segíteni kell a károsultaikat, hogy minél előbb visszatérhessenek a normális életbe. Ehhez nagy anyagi eszközök szükségesek. Az elmúlt hetekben az ország népe — így a vegyipari dolgozók is — egy emberként mozdultak meg az árvízkárosultak gyors megsegítése érdekében. Ezért kezdeményezték többek között — a Budapesti Vegyiművek, a Kőbányai Gyógyszerárugyár és a Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat kollektívái —, hogy az 1970. évi eredményeik fokozásával, a szükségletek jobb kielégítésével, a munka hatékonyságának növelésével járulnak hozzá a nemzeti jövedelem — a tervezettnél — nagyobb mértékű növeléséhez, és ezzel a népgazdaságot ért károk ellensúlyozásához —, ezért többek között az alábbi vállalásokkal, célkitűzésekkel kívánják megvalósítani a kongresszusi munkaverseny szellemében: Budapesti Vegyiművek — Az 1969. évi tényleges termelési értéket 1976-ben — éves viszonylatban — 5%-kal túlteljesíti és megközelítően 5— 6%-kal több vállalati eredményt realizálnak, mint 1969- ben. — A túlteljesítést mintegy 6— 8%-o® termelékenységnöveléssel biztosítják. — Mintegy 3 millió forint értéket kitevő anyag-energia költségcsökkentést irányoztak elő. — A többlettermelést elsősorban a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen növényvédő szerekből és műtrágyafajtákból tervezik. — Tervezik továbbá a tőkés export 3—1 millió forint értékű növelését is. Kőbányai Gyógyszeráru gyár — Az 1970. évre eredetileg tervezett 120 millió forintos termelésnövekedést további 75 millió forinttal növelik. — A termeléstöbblet alapján a hazai gyógyszerellátást 10%-kal, az exportot pedig 130 millió forinttal növelik az előző évhez viszonyítva. A termelésnövekedést több mint 70%-ban termelékenységjavulással valósítják meg, ami a vállalati eredményt mintegy 20 millió forinttal növeli 1969-hez viszonyítva — A gyógyszerellátás színvonalának növelése érdekében — 1970-ben — 8 új gyógyszerkészítményt forgalmaznak és 2 új állatgyógyászati terméket adnak át a mezőgazdaságnak kipróbálás végett Phylaxia Olóanyag-és Tápszertermelő Vállalat . Olyan mennyiségű oltóanyagot termelnek terven felül az emlős és baromfi fertőző megbetegedések megelőzé- ■ sére, ami a védekezést irányító állategészségügyi szervek igényeit maximálisan kielé-gíti. — A vállalat állategészségügyi képzettséggel rendelkező szakemberei — a területi szakszolgálat irányításával — részt vállalnak a járványmegelőző operatív munkában. — A haszonállatok tápláltsági állapotának és egészségük javítása érdekében a keveréktakarmányok vitamin- és ásványianyag-ellátásához szükséges premixek előállítását növelik, hogy az országosan megemelkedett igényeket teljes mértékben kielégítsék. Az árvíz sújtotta területek igényeit soron kívül elégítik ki. A fiatal állatok felneveléséhez szükséges (borjú, malac, bárány) tápszerek termelését a holtidők csökkentésével, a gyártáskapacitás jobb kihasználásával fokozzák. — A gyakorlati tapasztalatokkal rendelkező szakemberek növelik a szaktanácsadásba vont gazdaságok számát kb. 25—50%-kal, ahol előnyt biztosítanak az árvíz sújtotta tsz-eknek és állami gazdaságoknak. — Végső soron a vállalat célkitűzése, hogy az 1970-re tervezett termelési értéket és árbevételt 5—10%-kal emelje. Elnökségünk e kezdeményezéssel egyetért és igen nagyra értékeli a kollektívák erőfeszítéseit. Math Mihály Új üzemrész a Péti Nitrogénművekben A közelmúltban új üzemrészt adtak át rendeltetésének a Péti Nitrogénművekben. A 30 millió forintos beruházással épült Izzó propilamin üzemrész ezentúl önállóan ellátja a Fűzfői Nitrokémiai Ipartelepeket a Hungaria gyomirtószer alapanyagával. Az új üzem napi termelése 300 tonna. Kitüntetés 25 évi szakszervezeti munkáért A felszabadulásunk óta eltelt 25 év — mint minden olyan embernek, aki ott volt az első sorokban — Benkő Imre arcára is apró ráncokat vésett. Huszonöt év óta egy helyen — a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál — végzi töretlenül a munkásmozgalomban reá háruló feladatát. A szakszervezetnek 1945. július 1-én lett tagja. 1948-ban, az államosításkor, érezte, hogy ott van a helye a munkások azon csoportjában, akik az újjáéledő Magyarországért, a demokratikus államhatalom megteremtéséért fáradtságot nem ismerve dolgoztak: a magyar kommunisták között. Ugyanabban az évben lett tagja a vállalati szakszervezeti bizottságnak is. Ettől az időtől kezdve folyamatosan — 1967- ig — fejtette ki aktív tevékenységét, intézve a dolgozók ügyes-bajos dolgait, mint TT- felelős. 1967-ben az egészségügyi albizottság vezetőjévé választották. Üzemi tevékenységének javításáért 1962-ben levelező tagozaton elvégezte a vegyipari technikumot. Mind gazdasági, mind társadalmi munkáját most is fiatalos lendülettel, odaadással végzi. Munkája során felhalmozódott tapasztalatait igyekszik átadni a fiataloknak. Mindig a propagandamunka legnehezebb formájával, a meggyőzés eszközével agitál a párt és a szakszervezet soron következő tennivalói mellett. Amikor az ünnepi VSZT- ülésen Pintér Lajos, az elnökség tagja, a vállalat szakszervezeti tanácsának titkára átadta a Szakszervezeti Munkáért kitüntetés ezüst fokozatát, a jelenlevők őszinte, az idősebbeknek kijáró tisztelettel köszönték meg neki a 25 év alatt végzett fáradságos munkáját. Mi is gratulálunk. Ötven év az alumíniumiparban Titzka jubileumot ültek a ki közelmúltban az Alumíniumipari Kereskedelmi Vállalatnál. Kiss Sándort ünnepelték, aki nyugdíjaztatása óta ez idő szerint is szerződéses munkavállalója a vállalatnak 1970. március 21-én töltötte be az alumíniumiparban folyamatos munkaviszonyának 50. esztendejét. Kiss Sándor tehát azon kevesek egyike, akik ott álltak az alumíniumipar bölcsőjénél, s már a tervezés, az előkészület munkájában is részt vettek, becsülettel helytálltak fél évszázadon keresztül. Ez a helytállás egyaránt jellemző volt gazdasági és társadalmi munkájára egyaránt. Kiss Sándor 1945 óta szakszervezeti tag. Hosszú időn keresztül bizalmi, s aktív harcosa volt a szakszervezeti mozgalomnak. Ma is gyakran fordulnak hozzá a bizalmiak, és kérnek útmutatást, hogy az ő tapasztalatait felhasználva, javítani tudjanak munkájukon a szakszervezeti mozgalomban. A ma 70 esztendős volt kiavatalsegéd, majd irattárs vezető munkatárs szavaiból, a meghatódott mondatokból a történelem rajzolódik ki. Az első kutatások a bauxit után a Bihar megyei Barátkán, majd a dunántúli kutatófúrások. A gánti külszíni bánya megnyitása 1925-ben, ahol esztendőkig kézzel fejtették a bauxitot. Majd a néhány ezer tonnás termelés hirtelen szökött fel, és egyidejűleg ugyanebben az évben a mai gyár bauxitbányászat már 108 000 tonna bauxitot produkált. A fejlődés az akkori viszonyok között is szédítő iramú volt. 1942-ben már több mint 500 000 tonna bauxitot termeltek. Beszélt Kiss Sándor a harmincas évek gazdasági megingásáról, a tőzsdei manipulációkról, leépítésekről. Azután jött a felszabadulás és az azt követő szédületes fejlődés. Kialakult az alumíniumipar vertikalitása, az új, szocialista, nemzetközi összefogás. Ennek keretében a nemzetközi egyezmények hatalmas fejlődésre nyújtottak lehetőséget, és ma már minden lehetséges területen korszerű a gépesítés. Friss Sándor kartárs mun■IV kájával élte meg a bauxit-alumíniumipar szocialista fejlődését. Kiss Sándor a jó munka jóleső érzésével vonulhatott nyugalomba. Az iparághoz bizonyított hűségemindannyiunk számára példamutató. Galambos Sándor