Vegyipari Dolgozó, 1970 (14-15. évfolyam, 1-12. szám)

1970-06-01 / 6. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEKI A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 6. SZÁM ARA: 50 FILLÉR 1970. JÚNIUS HÓ A társadalmi összefogás megindító példái Nagy társadalmi összefogás jellemzi a dolgozók kezdemé­nyezése alapján az árvízkáro­sultak megsegítésére kibonta­kozott gyűjtési akciót. A károsultak támogatására a vegyipari dolgozók is bekap­csolódtak felajánlásaikkal. Többségében egynapi átlag­bérüknek megfelelő összege­ket ajánlanak fel, de ezen túl­menően is történnek felaján­lások. Az Országos Kőolaj- és Gáz­ipari Tröszt fejlesztési alap­jából tízmillió forintot aján­dékozott. Egynapi munkabérüket ajánlották fel: a Budapesti Kőolajipari Gép­gyár, Oxigén- és Dissousgáz­­gyár, Reanal Finomvegyszer­gyár, OGV Tauril Gumigyár, Magyar Alumíniumipari Tröszt, Vegyipari Termelő­eszköz Kereskedelmi Vállalat, Mitszéntermelő Vállalat, Gyógyszeripari Ellátó és Szol­gáltató Laboratórium, Vegy­ipari Fejlesztési Egyesülés, Magyar Vegyipari Egyesülés, Nehézvegyipari Kutató Inté­zet, Inotai Alumíniumkohó, Tatabányai Alumíniumkohó, Kőbányai Gyógyszerárugyár Dorogi Gyáregysége, Zalai Kőolajipari Vállalat, Nitro­­kémiai Ipartelepek, Déldu­nántúli Gázszolgáltató Válla­lat, Pécs — OGV Emergé Gu­migyár, Ipari Robbanóanyag­gyár, Magyar Viscosa, Ajkai Timföldgyár, Tiszai Vegyi­kombinát, Péti Kőolajipari Vállalat, Chinoin Nagytétényi Gyáregység dolgozói. Az egynapi munkabér fel­ajánlásán kívül az alábbi vál­lalások születtek: Szegedi Gázművek egy- és feétnapi munkabér felajánlá­sán kívül 120 dolgozója az ár­­vízvédelemben vesz részt, két gépjármű 15 dolgozóval állan­dó készültségben van. A Komáromi Kőolajipari Vállalat dolgozói havi fizeté­sük négy százalékát, valamint ruhaneműt és ágyneműt, a Ti­szántúli Gázszolgáltató és Szerelő Vállalat egri gyár­egysége havi fizetésük négy százalékát, Hungária Mű­anyag Debrecen, a dolgozók egy része egynapi munkabért, a másik része szabad szombatra szerve­zett műszakban vesz részt, és az arra járó munkabért, valamint ruhaneműt adomá­nyozott. A Székesfehérvári Könnyű­fémmű dolgozóinak egy ré­sze ugyancsak egynapi bért, másik része a szabad szomba­ton való munkáért járó mun­kabérét ajánlotta fel. A Ve­­gyiműveket Szerelő Vállalat dolgozói az egynapi munka­bér felajánlásán kívül takaró­kat vásároltak és az öt gyár­egység öt ház felépítését vál­lalta, saját árvízkárosultjaik részére. A Chinoin Gyógyszergyár dolgozói az egynapi felajánlá­son kívül üdülési lehetőséget teremtettek az árvízkárosul­tak gyermekei részére, több család fogadna magához gyer­meket hosszabb időre, sőt 1000 Ft ajándékozás felajánlása sem ritka. Egy falu patronálá­­sát vállalják, és ruhaneműeket gyűjtöttek a Kőbányai Gyógy­szerárugyár dolgozói az egy­napi munkabéren felül, tovább­­bá takarókat és tréningruhá­kat vásároltak az árvíz sújtotta lakosság részére, és vállalnak egyes családok ugyancsak gyermekeket gon­dozásra. A Nagynyomású Kí­sérleti Intézetnél a fizetések 5 ,6 százalékát ajánlották fel, ugyanennyit ajánlott a Komá­romi Kőolajipari Vállalat Gépzsírgyára. Az Egyesült Vegyiművek a szabad szombaton műszakot tart, az erre eső béren felül 110 000 Ft értékben Ultra Sol és 500 000 Ft értékű mosókré­met juttatnak. A Kőbányai Könnyűfémmű minden dolgozója, az admi­nisztrációval együtt a szabad szombaton műszakot tart, mindenki termelőmunkát kí­ván végezni az árvízkárosul­tak javára. A Phylaxiánál ugyanaz a helyzet — a Prome­theus Tüzeléstechnikai Vál­lalat az egynapi béren felül 20 000 Ft értékű tervezési mun­kát vállalt az árvízkárosultak javára. A Dunai Kőolajipari Válla­lat az egynapi béren felül Al­­győre irányított három teher­gépkocsit és mintegy 200 fő szakipari dolgozót. A Magyar­­óvári Timföldgyár a kommu­nista szombati munkabérből 10 000 Ft-ot és a munkabérek 3,4 százalékát ajánlotta fel. A Bakonyi Bauxitbányák dolgozói 30 gyermek üdültetését vállalta az egynapi béren felül, azon­kívül Forfa épületet szállíta­nak saját maguk az árvíz súj­totta lakosság részére (4 szo­ba mellékhelyiségekkel.) A Szegedi Gázszolgáltató Vállalatnál 120 fő állandó éj­jeli ügyeletben van. A Biogál Gyógyszergyár 86 zsák ruha­neműt gyűjtött össze, egy zsák tisztítószert, egy zsák konzer­­vet és 10 lakás elektromos sze­relési munkáinak elvégzését vállalta. Az OGV Nyíregyházi Gumigyár havi alapbérük 10 százalékát, egy község köz­­művesítési terveinek elkészí­tését, 300 gumimatracot, 50 da­rab 5 literes víztároló edényt ajánlottak fel. A Vegyszer tiszakécskei részlegének dolgozói 200 főből komplex építőbrigádot alakítottak és 4,5 ház fel­építését vállalták. A Borsodi Vegyi Kombinát 181 125 Ft értékben 100 db vas­ágyat, 200 lepedőt, 400 párna­huzatot, 200 takarót, 100 pap­lant, 200 párna- és paplanhu­zatot ajándékozott. A Vegyipari Dolgozók Szak­­szervezete üdvözli és köszönet­tel veszi az árvízkárosultak megsegítésére kibontakozott vállalatok és azok dolgozóinak kezdeményezéseit. Árgyelán Traján 100000 forint Szakszervezetünk központja költségvetéséből az árvízkáro­sultak megsegítésére 100 ezer­­ forintot juttatott. Legfőbb célunk a nemzeti jövedelem terven felüli növelése Az árvízhelyzetet és azzal kapcsolatos híreket minden állampolgár nagy figyelemmel kísérte, illetve kíséri ma is. Sajnos még nem vagyunk túl a veszélyeken, így a károk nagyságát pontosan még nem ismerjük. Egy azonban bizo­nyos, sajnos, a károk nagyok. Nagyon sok embert, gazdasá­got, családot, és nem utolsó­sorban az egész népgazdasá­got érintette ez. Egyrészt mert nagy értékek pusztultak el, másrészt mert a dühödt ára­datot meg kellett zabolázni, és mert segíteni kell a káro­sultaikat, hogy minél előbb visszatérhessenek a normális életbe. Ehhez nagy anyagi eszközök szükségesek. Az elmúlt hetekben az or­szág népe — így a vegyipari dolgozók is — egy emberként mozdultak meg az árvízkáro­sultak gyors megsegítése érde­kében. Ezért kezdeményezték töb­bek között — a Budapesti Ve­gyiművek, a Kőbányai Gyógy­szerárugyár és a Phylaxia Ol­tóanyag- és Tápszertermelő Vállalat kollektívái —, hogy az 1970­. évi eredményeik fo­kozásával, a szükségletek jobb kielégítésével, a munka haté­konyságának növelésével já­rulnak hozzá a nemzeti jöve­delem — a tervezettnél — na­gyobb mértékű növeléséhez, és ezzel a népgazdaságot ért károk ellensúlyozásához —, ezért többek között az alábbi vállalásokkal, célkitűzésekkel kívánják megvalósítani a kongresszusi munkaverseny szellemében: Budapesti Vegyiművek — Az 1969. évi tényleges termelési értéket 1976-ben — éves viszonylatban — 5%-kal túlteljesíti és megközelítően 5— 6%-kal több vállalati ered­ményt realizálnak, mint 1969- ben. — A túlteljesítést mintegy 6— 8%-o® termelékenységnö­veléssel biztosítják. — Mintegy 3 millió forint értéket kitevő anyag-energia költségcsökkentést irányoztak elő. — A többlettermelést első­sorban a mezőgazdaságban nélkülözhetetlen növényvédő szerekből és műtrágyafajták­ból tervezik. — Tervezik továbbá a tőkés export 3—1 millió forint érté­kű növelését is. Kőbányai Gyógyszeráru gyár — Az 1970. évre eredetileg tervezett 120 millió forintos termelésnövekedést további 75 millió forinttal növelik. — A termeléstöbblet alap­ján a hazai gyógyszerellátást 10%-kal, az exportot pedig 130 millió forinttal növelik az előző évhez viszonyítva. A termelésnövekedést több mint 70%-ban termelékeny­ségjavulással valósítják meg, ami a vállalati eredményt mintegy 20 millió forinttal nö­veli 1969-hez viszonyítva — A gyógyszerellátás szín­vonalának növelése érdekében — 1970-ben — 8 új gyógyszer­­készítményt forgalmaznak és 2 új állatgyógyászati terméket adnak át a mezőgazdaságnak kipróbálás végett Phylaxia Olóanyag-és Tápszert­ermelő Vállalat . Olyan mennyiségű oltó­anyagot termelnek terven fe­­­­lül az emlős és baromfi fertő­ző megbetegedések megelőzé- ■ sére, ami a védekezést irányí­­­­tó állategészségügyi szervek­­ igényeit maximálisan kielé-­­­gíti.­­ — A vállalat állategészség­ügyi képzettséggel rendelkező szakemberei — a területi szak­szolgálat irányításával — részt vállalnak a járványmegelőző operatív munkában. — A haszonállatok táplált­sági állapotának és egészségük javítása érdekében a keverék­­takarmányok vitamin- és ás­­ványianyag-ellátásához szük­séges premixek előállítását növelik, hogy az országosan megemelkedett igényeket tel­jes mértékben kielégítsék. Az árvíz sújtotta területek igé­nyeit soron kívül elégítik ki.­­ A fiatal állatok felneve­léséhez szükséges (borjú, ma­lac, bárány) tápszerek terme­lését a holtidők csökkentésé­vel, a gyártáskapacitás jobb kihasználásával fokozzák. — A gyakorlati tapasztala­tokkal rendelkező szakembe­rek növelik a szaktanácsadás­ba vont gazdaságok számát kb. 25—50%-kal, ahol előnyt biztosítanak az árvíz sújtotta tsz-eknek és állami gazdasá­goknak. — Végső soron a vállalat célkitűzése, hogy az 1970-re tervezett termelési értéket és árbevételt 5—10%-kal emelje. Elnökségünk e kezdeménye­zéssel egyetért és igen nagyra értékeli a kollektívák erőfe­szítéseit. Math Mihály Új üzemrész a Péti Nitrogénművekben A közelmúltban új üzemrészt adtak át rendeltetésének a Péti Nitrogénművekben. A 30 millió forintos beruházással épült Izzó propilamin üzemrész ezentúl önállóan ellátja a Fűz­fői Nitrokémiai Ipartelepeket a Hungaria gyomirtószer alap­anyagával. Az új üzem napi termelése 300 tonna. Kitüntetés 25 évi szakszervezeti munkáért A felszabadulásunk óta el­telt 25 év — mint minden olyan embernek, aki ott volt az első sorokban — Benkő Imre arcára is apró ráncokat vésett. Huszonöt év óta egy helyen — a Bakonyi Bauxitbánya Vállalatnál — végzi töretlenül a munkásmozgalomban reá háruló feladatát. A szakszer­vezetnek 1945. július 1-én lett tagja. 1948-ban, az államosí­táskor, érezte, hogy ott van a helye a munkások azon cso­portjában, akik az újjáéledő Magyarországért, a demokra­tikus államhatalom megte­remtéséért fáradtságot nem is­merve dolgoztak: a magyar kommunisták között. Ugyan­abban az évben lett tagja a vállalati szakszervezeti bizott­ságnak is. Ettől az időtől kezdve folyamatosan — 1967- ig — fejtette ki aktív tevé­kenységét, intézve a dolgozók ügyes-bajos dolgait, mint TT- felelős. 1967-ben az egészség­­ügyi albizottság vezetőjévé vá­lasztották. Üzemi tevékenységének ja­vításáért 1962-ben levelező ta­gozaton elvégezte a vegyipari technikumot. Mind gazdasági, mind tár­sadalmi munkáját most is fia­­talos lendülettel, odaadással végzi. Munkája során felhal­mozódott tapasztalatait igyek­szik átadni a fiataloknak. Mindig a propagandamunka legnehezebb formájával, a meggyőzés eszközével agitál a párt és a szakszervezet soron következő tennivalói mellett. Amikor az ünnepi VSZT- ülésen Pintér Lajos, az elnök­ség tagja, a vállalat szakszer­vezeti tanácsának titkára át­adta a Szakszervezeti Mun­káért kitüntetés ezüst fokoza­tát, a jelenlevők őszinte, az idősebbeknek kijáró tisztelet­tel köszönték meg neki a 25 év alatt végzett fáradságos munkáját. Mi is gratulálunk. Ö­tven év az alumíniumiparban Titzka jubileumot ültek a ki közelmúltban az Alumí­niumipari Kereskedelmi Vál­lalatnál. Kiss Sándort ünne­pelték, aki nyugdíjaztatása óta ez idő szerint is szerződéses munkavállalója a vállalatnak 1970. március 21-én töltötte be az alumíniumiparban folya­matos munkaviszonyának 50. esztendejét. Kiss Sándor tehát azon kevesek egyike, akik ott álltak az alumíniumipar bölcsőjénél, s már a tervezés, az előkészület munkájában is részt vettek, becsülettel helytálltak fél évszázadon ke­resztül. Ez a helytállás egyaránt jel­lemző volt gazdasági és tár­sadalmi munkájára egyaránt. Kiss Sándor 1945 óta szak­­szervezeti tag. Hosszú időn keresztül bizalmi, s aktív har­cosa volt a szakszervezeti mozgalomnak. Ma is gyakran fordulnak hozzá a bizalmiak, és kérnek útmutatást, hogy az ő tapasztalatait felhasználva, javítani tudjanak munkáju­kon a szakszervezeti mozga­lomban. A ma 70 esztendős volt ki­­a­­vatalsegéd, majd irattárs vezető munkatárs szavaiból, a meghatódott mondatokból a történelem rajzolódik ki. Az első kutatások a bauxit után a Bihar megyei Barátkán, majd a dunántúli kutatófúrá­sok. A gánti külszíni bánya megnyitása 1925-ben, ahol esz­tendőkig kézzel fejtették a bauxitot. Majd a néhány ezer tonnás termelés hirtelen szökött fel, és egyidejűleg ugyanebben az évben a mai gyár bauxitbányászat már 108 000 tonna bauxitot pro­dukált. A fejlődés az akkori viszonyok között is szédítő iramú volt. 1942-ben már több mint 500 000 tonna bauxitot termeltek. Beszélt Kiss Sán­dor a harmincas évek gazda­sági megingásáról, a tőzsdei manipulációkról, leépítésekről. Azután jött a felszabadu­lás és az azt követő szédületes fejlődés. Kialakult az alumí­niumipar vertikalitása, az új, szocialista, nemzetközi össze­fogás. Ennek keretében a nemzetközi egyezmények ha­talmas fejlődésre nyújtottak lehetőséget, és ma már min­den lehetséges területen kor­szerű a gépesítés. Friss Sándor kartárs mun­■IV kájával élte meg a bau­­xit-alumíniumipar szocialista fejlődését. Kiss Sándor a jó munka jóleső érzésével vo­nulhatott nyugalomba. Az iparághoz bizonyított hűsége­­mindannyiunk számára példa­mutató. Galambos Sándor

Next