Vegyipari Dolgozó, 1970 (14-15. évfolyam, 1-12. szám)
1970-07-01 / 7. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XIV. ÉVFOLYAM, 7. SZÁM ÁRA: 50 FILLÉR 1970. JÚLIUS Széles körű összefogás, új kezdeményezések Versenyben a terven felüli egy százalékért Az elmúlt időszakban országunkat, népgazdaságunkat, valamint az árvízsújtotta területen élő családokat komoly kár érte. Szemtanúi voltunk annak az áldozatkész munkának amelylyel igyekeztek az árvíz sújtotta lakosságot menteni és az anyagi károkat csökkenteni. E munkában is érződött az egész társadalomnak a segítőkészsége és összeforrottsága. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a vegyipari üzemekben is minden különösebb felhívás nélkül felajánlásokat tettek a szocialista brigádok és kezdeményezték, hogy az egész dolgozó kollektíva minél nagyobb segítséget nyújtson. Eddig a segítségnek igen sok formája alakult ki. Majdnem mindenütt felajánlották a napi munkabérnek megfelelő összeget, több vegyipari vállalat dolgozói közvetlenül is részt vettek az árvízvédelmi munkálatokban. Történtek olyan jellegű felajánlások is, hogy egyes dolgozó kollektívák — szabadságuk terhére — részt kívánnak venni a helyreállítási munkálatokban is. Természetes, hogy mindenki közvetlenül nem tud részt venni a helyreállítási munkákban, ezért is tartjuk nagy jelentőségűnek az egyre szélesedő mozgalmat, amely a nemzeti jövedelem termelésének terven felüli egy százalékos növelését kívánja elősegíteni, amelyet 12 — köztük három vegyipari — vállalat kezdeményezett a kormány említett felhívására. Meggyőződésünk, hogy a vegyipari dolgozók segítőkészsége, összefogása, amely az eddigiek során is megmutatkozott, nem fog csökkenni, hanem még jobban erősödik és a szocialista brigádok e mozgalom élére állnak és elősegítik, hogy a vállalat termelése növekedjék, különösen azon termékekből, amelyekből feltétlenül szükség van az árvízkárok helyreállításához, a mezőgazdasági károk felszámolásához. Ahhoz, hogy e célkitűzéseinknek eleget tegyünk, nagyon fontos, hogy a munkafegyelmet megszilárdítsuk, a termékek önköltségét csökkentsük és szervezettebbé tegyük a munkát. Ez minden szinten nagyobb erőfeszítést igényel a vezetőktől és a dolgozóktól. Felmerülhet a kérdés, hogy csak elhatározás kérdése a nemzeti jövedelem terven felüli egy százalékos emelése, akkor miért nem éltünk eddig is ezzel a lehetőséggel? Kétségtelen tény az, hogy a vállalatoknak és a dolgozóknak eddig is az volt a céljuk, hogy növeljék a vállalati eredményeket, a vállalati nyereséget, hozzájárulva ezzel is a nemzeti jövedelem emeléséhez. Azonban a jelenlegi helyzetben e mozgalmat más szempontból is meg kell vizsgálni, ami választ ad a kérdésre. Úgy vélem, különösképpen nem kell magyarázni azt, hogy baj, veszély esetén az emberek ereje, akarata és tettrekészsége sokszorosan többre képes, mint a megszokott életben. Ez megmutatkozott most is, a gátakon, a közvetlen védelemben részt vevőknél, de megmutatkozott a termelésben is. A kiesett nemzeti jövedelem pótlásában igen nagy szerepet kap a kongresszusi munkaverseny, amely az aktualitások jegyében tovább erősödik, terebélyesedik, tartalmában minőségileg új vonásokkal gyarapszik. Tapasztalataink szerint, különösen azoknál a termékeknél történtek többletvállalások, amelyek szükségesek az árvízkároknak a felszámolásához, akár úgy, hogy a közegészségügyi helyzetet javítsák, akár úgy, hogy az állatállománynak a megmentését szolgálják. Ott, ahol a dolgozók vállalják, célszerűnek tartják — munkaszüneti napokon — az árvíz-műszakot Törekedni kell arra, hogy a munkafegyelmi feltételek biztosítva legyenek, ami elsősorban a műszakigazdasági vezetés feladata, továbbá, hogy e rendkívüli műszakot ne arra használják fel, hogy a termelés területén fennálló szervezetlenséget leplezzék, hogy az emiatt kiesett órákat ezzel pótolják. Ez, a dolgozók bizalmával való viszszaélést jelentené. A szokásostól eltérően, ahol indokoltnak és célszerűnek látszik, átmenetileg, vagy alkalmilag a munkaidő így meghosszabbítható. Ezt olyan helyeken célszerű alkalmazni, ahol közvetlen az árvízkárok csökkentését elősegítő termékeket gyártanak. Ebben az esetben is be kell tartani a kollektív szerződésben rögzített szabályokat, esetleg feltétlenül szükséges intézkedéseket kell tenni az ideiglenes módosításra. Hangsúlyozni kell azonban azt, hogy a kitűzött egy százalékos nemzeti jövedelemtöbblet elérése nem könnyű feladat, nemcsak elhatározás kérdése. A cél elérése szükségessé teszi, hogy az ipar átlagosan 5-6 százalékkal tovább növelje a termelési értéket, ami természetesen nagy erőfeszítést követel meg, másképp jelentkezik az egyik, vagy másik vállalat kollektíváinál, s még nagyobb erőfeszítést és szervezettséget követel meg a vállalaton belül egy-egy üzem, műhely vagy brigád kollektívájától. Tehát mindezek az összetevők — amelyek egy része ideiglenes — járulnak hozzá, hogy a nemzeti jövedelem egy százalékkal növekedjék, pótolva ezzel a kiesett értékeket. Bizonyosak vagyunk benne, hogy a vegyipari dolgozók továbbra is segítik e nemes célokat kitűző mozgalmat, mérlegelik ennek érdekében a végzendő feladatokat, s erejüket, tudásukat latba vetve teljesítik a terven felüli eredmények elérésére tett vállalásaikat. Tóth Imre Törzsgárda szabályzat Az üzemek, vállalatok a legnehezebb körülmények között is mindenkor számíthatnak a törzsgárda tagjaira. Mégis mindennap előfordul, hogy az újonnan belépő dolgozónak szinte udvarolnak, többet fizetnek, mint a több évtizedes munkaviszonnyal rendelkezőknek. Az ilyen megkülönböztetés miatt sokan hátat fordítanak üzemüknek, olyanok, akik pedig 15—20 éve dolgoztak ugyanazon vállalatnál. Jó példával jár elöl a Komáromi Kőolajipari Vállalat vezetősége és szakszervezeti tanácsa: ülést tartottak, és rögzítették a törzsgárda-szabályzatot. A szabályzat célja, hogy a régi és tapasztalt dolgozókat az eddiginél több szállal fűzzék a vállalathoz. Szakértelmüket, odaadásukat, tartós munkaviszonyukat ezen túl az anyagi lehetőségekhez mérten jutalmazzák. A szabályzat meghatározza a törzsgárda fogalmát, a különböző előnyöket, a különböző juttatásokat, valamint a törzsgárdatagsággal járó kötelezettségeket. A vállalati törzsgárdához tartozás előnyeit a szocialista elosztás alapelveit figyelembe véve érvényesítik. Így előléptetésnél, fizetésjavításnál segély, előleg és részletfizetési kedvezmény esetén elsőbbséget adunk a törzsgárdatagoknak. A szabályzat ezen kívül kitér több fontos kedvezményre is. Mindez azt tükrözi, hogy hatékonyan rendeznek egy olyan fontos kérdést, amely éppen a legjobb, legpéldamutatóbb dolgozók anyagi és erkölcsi megbecsülését érinti. Minden szabály annyit ér.. Lapunk e rovatában már többször tájékoztattuk az olvasókat a szakszervezet, a munkavédelmi felügyelők tevékenységében jelentkező új ellenőrzési formáról, az üzemek munkavédelmi tevékenységének minősítéséről. Ilyen tevékenységet folytattunk a Reanal Finomvegyszergyárban is. Ez alkalommal egy olyan témában mondjuk el tapasztalatainkat, mely jelenség nem egyedüli és nemcsak a felülvizsgált üzemre jellemző. Az 1970. évre elkészített, illetve módosult vállalati munkavédelmi szabályzatok helyesen tartalmazzák azokat a jogokat, kötelességeket melyek a gazdasági vezetőket és a mozgalmi szerveket illetik meg a dolgozók egészségének és testi épségének védelmében. A vállalati önálló szabályozást általában gondos, felelősségteljes, körültekintő munka jellemzi. Kevéssé érvényesül viszont elsősorban a felsőszintű, de a termelést közvetlenül irányító gazdasági vezetők tevékenységében a maguk által is alkotott munkavédelmi szabályok betartása. Mielőtt a meglevő biztonságtechnikai, munkavédelmi fegyelem lazaságáról esne szó, érdemes elgondolkozni azon, vajon milyen veszélyeket rejt magában az üzemi szabályzatok megsértése. A jogi követelmények elemzését mellőzve, elsősorban a munkavédelmi előírások megsértésének társadalompolitikai oldalát érdemes elemezni. Egy régi közmondás azt vallja, hogy minden rendelet csak annyit ér, amennyit megvalósítunk és végrehajtunk belőle. E régi mondás valóban találó a Vállalati Munkavédelmi Szabályzatban rögzített kötelezettségekre is. A közmondáson túl az élet és a testi épség védelme szocialista társadalmunk lényegéből fakadó gondoskodás. Ez azt is jelenti, hogy a munkások egészségének és testi épségének megvédéséért hozott üzemi szabályok betartása éppen olyan erkölcsi és jogi kötelezettség, mint az állami szervek által alkotott jogszabályok betartása. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy az üzemi munkavédelmi jogszabályok betartásában, a végrehajtás ellenőrzésében nemtörődömség, felelőtlenség, lazaság uralkodik. E gondolkodásmód azzal a veszéllyel jár, hogy a munkások előtt akarva-akaratlanul elveszti jelentőségét a VMSZ. Társadalompolitikai hatása pedig úgy jelentkezik a gondolkodásmódban, hogy az önálló szabályozás csak a külső szervek felé történő rendelet végrehajtását szolgálja, nem pedig a dolgozók testi épségének eredményes védelmét. E következtetést — ha kissé a szokottnál élesebben fogalmaztam is — szükséges közzétenni elsősorban gondolatébresztőnek azoknak, akiknek kötelessége lenne az üzemi jogszabályok betartása. A teljességre törekvés nélkül néhány fő jellemzőjét említjük meg az üzemi szabályzatok megsértésének. Jó dolog, hogy szabályozták a biztonságtechnikai szemlék rendjét, a részvevő személyeket. Vajon valóban beszerzési vagy esetleg munkaerőhiány az oka annak, hogy a jegyzőkönyvekben rögzített hiányosságok a határidőn túl még legalább öt-hat jegyzőkönyvben szerepelnek? A Reanal Finomvegyszergyárban például az 1969. második félévi jegyzőkönyvekben 27 olyan előírás szerepel, melyeknek eredete 1968 végére nyúlik vissza. A hiányosság határidőn túli létezésének oka a kellő ellenőrzés hiánya, felelőtlenség és az anyagi, erkölcsi érdekeltség hiánya. Gyakori jelenség a balesetek kivizsgálásának a VMSZ- től eltérő alkalmazása. Hasonló a helyzet a kötelező balesetelhárítási oktatások bizonylati fegyelmének betartásánál, az óvórendszabálytól való eltérés engedélykéréseinél, az egyes gépek, berendezések üzembe helyezési eljárásánál. A szabálysértések területét még sorolhatnánk tovább, de úgy gondolom, hogy ettől eltekinthetek, mivel az alapvető cél nem a hibák központi feltárása, hanem a munkavédelmi fegyelem megszilárdítása. Az említett cél nem elérhetetlen. Társadalmi összefogással, a mozgalmi szervek tervszerű ellenőrző és segítő tevékenységével, a végrehajtásért felelős gazdasági vezetők műszaki és jogi kötelességérzetének ébrentartásával könnyen realizálható. Tudomásul kell venni, hogy ma már jó gazdasági vezetőnek csak az tekinthető, aki a termelési kultúra fejlesztése mellett törődik a munkások egészségének és testi épségének védelmével és tiszteletben tartja a szocialista társadalom lényegéből fakadó törvényeket, jogszabályokat. Csordás György Sokoldalú segítség A DÉGÁZ Vállalat és szakszervezeti bizottsága az árvízkárosultak megsegítésére szervezett segítségadásban részt vett. A vállalat minden egységében a gazdasági és társadalmi vezetők bevonásával indította el a munka szervezését. Azokon a területeken, ahol termelő munkát végeznek, egy-két szabad szombati műszak beállítása volt az irány. Azon a területen, ahol a körülmények, feltételek nem voltak biztosítva, egy napi munkabérnek megfelelő öszszeget ajánlottak fel dolgozóink. A vállalat dolgozói közvetlen részt is vállaltak a védekezési munkában, mintegy 120 tagú brigáddal. A gátakon dolgozók hangulata, fegyelme, a hosszú, fárasztó munka ellenére is lelkesedésről, önzetlenségről, áldozatkészségről tanúskodott. A vállalati gazdasági és társadalmi szervek vezetői a védekezésben részt vett dolgozók részére, napi 10 forint étkezési hozzájárulást biztosítottak; ezt rendszeresen a helyszínre szállítva (konzerv, szalámi stb. ) fogyaszthatták a dolgozók. Akik e termelés, a gáz szolgáltatásán és feldolgozásán az üzemrészekben dolgoztak, fegyelmezett, magas eredményű munkát nyújtottak. A termelés és szolgáltatás területén semmiféle fennakadás vagy termeléskiesés nem mutatkozott. A gázszolgáltatás az egész városban a legnagyobb rendben és biztonságban folyt. Erre azért is szükség volt, mert a város védelmére érkezett nagy emberi erő a napi főzést és az egyéb gázüzemű berendezéseket mindenkor igénybe tudta venni. Dolgozóink az áldozatkész munkán felül még, csaknem 100 000 forint segítséget is kívánnak nyújtani. A gazdasági vezetéssel közösen a nyereségrészesedés 10 százalékát, mely 24 000 forintnak, s a fejlesztési alap 1 százalékát, mely 30 000 forintnak felel meg, juttatta az árvíz sújtotta lakosságnak. Vállalják ezenkívül a dolgozók, hogy Fehérgyarmat község PB gázüzemű készülékeit rövid időn belül üzemképes állapotba helyezik. Délalföldi Gázgyártó és Szolgáltató Vállalat Szakszervezeti Bizottsága Gépesített rakodás a „bázison” Tetőzés után „csordultig” a Tisza Fényképezte: D. Papp Győző 56 szocialista brigád vállalása az Almásfüzitői tm-FÖLDGYÁRBAN még egyetlen korábbi munkakezdeményezés nem vált annyira közkedveltté és tömegessé, mint a szocialista brigádmozgalom. Ez a ma már, több mint 1200 dolgozót számláló, a vállalat legjobb dolgozóit tömörítő versenyforma a dolgozók százaiban kelti fel és fejleszti a legnemesebb emberi vonásokat Az 1970. évi munkaversenymozgalmat a vállalati intézkedési tervben meghatározott célkitűzések elérésére irányítottuk. Szocialista brigádjaink ennek szellemében készítették elő éves vállalásaikat. Azonban pártunk kongresszusának tiszteletére a szocialista munkaverseny-mozgalom új lendületet kapott. A kongresszus méltó megünneplésének tiszteletére a villamos osztály szocialista brigádjai felhívással fordultak a vállalat összes szocialista brigádjaihoz, hogy csatlakozzanak felhívásukhoz, illetve a kongresszusi versenyszakaszhoz. A villamos osztály által kidolgozott felhívást minden szocialista brigádvezetőnek és osztályvezetőnek elküldték, felszólítva abban arra, hogy adjanak megfelelő segítséget a brigádok további vállalásainak megtételéhez. Nagy segítséget kaptak azzal is a brigádok, hogy a vállalat műszaki, gazdasági vezetői és a társadalmi szervezetek szempontokat dolgoztak ki minden üzemre, üzemrészre vonatkozóan, amelyben meghatározták a feladatokat. EDDIG MINTEGY 50 BRIGÁD tett vállalást a felhívás és a kiadott szempontok alapján. Olyan nagy jelentőségű vállalások születtek pótlólag, ami nagyban hozzájárul a vállalati célkitűzések megvalósításához, a kitűzött eredmények túlteljesítéséhez. A gépműhely többek között vállalta, hogy tartalékalkatrészeiből összeállítanak egy centrifugát Igen jelentősek még a munkavédelmi vállalásaik is. A TÖBBI SZOCIALISTA ÉS MUNKABRIGÁD is a maga munkaterületén, az adottságokhoz mérten értékes vállalásokat tett. Ezzel hozzájárulnak pártunk X. kongresszusának méltó megünnepléséhez és a vállalat gazdasági eredményeinek növeléséhez. Csányi Tibor