Vegyipari Dolgozó, 1977 (21. évfolyam, 1-12. szám)

1977-05-01 / 5. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! A MAGYAR VEGYIPARI DOLGOZÓK SZAKSZERVEZETÉNEK LAPJA XXI. ÉVFOLYAM, I. SZÁM­ARA: 50 FILLÉR 1977. MÁJUS Elnökségünk napirendjén Mit tesznek az szb-k a túlórák csökkentéséért? A vegyiparban az elmúlt években a munkások túlórái­nak száma erőteljesen emel­kedett. A M­1V1 a VDSZ-szel egyetértésben az V. ötéves terv előkészítése során különös gondot fordított a túlórák nö­vekedési okainak felszámolá­sára. A gazdasági feladatok növe­kedése, az ezzel párhuzamo­san fellépő munkaerőgondok évről évre élesebben vetették fel a túlórák megítélésében a testületek felelősségét is. Ez a felismerés vezette el­nökségünket ahhoz a gyakor­lathoz, hogy rendszeresen fi­gyelemmel kísérje a dolgozók túlóráztatásának kérdését és esetenként beszámoltassa a vállalatokat. Jelentős előrelépés A vállalati szakszervezeti bizottságok ilyen irányú mun­kájában jelentős előrelépés tapasztalható. Míg korábban — például az OKGT, a MAT vállalatai, a Budapesti Vegyi­művek, a Kőbányai Gyógy­­szerárugyár, a Péti Nitrogén­­művek — csak a kollektív szerződések teljesítéséről szó­ló beszámolókban értékelték a túlórák alakulását, addig az elmúlt években már jó né­hány esetben külön testületi ülésen végeztek elemzéseket és határozták meg a tenni­valókat, így tett például: az Egyesült Vegyiművek, a Tau­rus, a Biogal, a TMV, a TVK, a BVK. A Nitrokémiánál pél­dául szb-ülésen fogalmazták meg, hogy a túlórákat felme­rülési okok és helyek szerint szükséges vizsgálni, és a fel­mérés alapján a felhasználást csökkenteni. A Chinoin szb-je önálló té­maként tárgyalta a túlórák alakulását és megbízta a köz­­gazdasági bizottságot, hogy vizsgálja a túlórák szüksé­gességét, és a kollektív szer­ződésben lefektetett szabá­lyok szerinti elrendelését. A szakszervezeti bizottságok a felhasznált túlórákat zöm­mel csak abból a szempont­ból vizsgálták, hogy az ne ha­ladja meg a kollektív szer­ződésben foglalt óraszámokat. A feladat ma már ennél több; az elrendelés okait és indo­koltságát is mérlegelni kell. Kettős harc Nem tagadható, hogy sok­szor kettős harcot kell foly­tatniuk; egyrészt a gazdasá­gi vezetőkkel, akik olykor kampányfeladatok elvégzésé­hez, illetve a tervlemaradások csökkentésére használják fel a túlórákat. Másrészt a vál­lalatoknál vannak úgyneve­zett „állandó” túlórák, a dol­gozók ezt keresetkiegészítés­nek tekintik, és ezért nem ve­szik jónéven a szakszervezet­nek a túlórák csökkentésére irányuló tevékenységét. Ilyen esetben elsőrendű a szemlé­letalakítás, az ésszerű és tar­tós megoldások keresésére és megvalósítására való ösztön­zés. ■ A legtöbb túlóra a szállítás, rakodás, karbantartás terüle­tén merül fel, a gyógyszeripa­ri vállalatoknál pedig a kiké­­szítő-kiszerelő üzemekben. A csökkentésre irányuló törek­vések következtében határo­zott elképzelések születtek néhány vállalatnál. Az Egye­sült Vegyiművek intézkedési tervet készített, a Taurus éves programot dolgozott ki a túl­órák csökkentésére. A Nitrokémiánál például az V. ötéves terv végéig a rako­dásnál, szállításnál a nehéz fizikai munkákat gépesítet­ték. A Chinoinnál a tabletta- és injekciógyártó üzemek kor­szerűsítését, nagyobb teljesít­ményű gépek, berendezések üzembe állítását, az anyag­­mozgatás további gépesítését, a kiszerelőüzemek kisgépesí­­tését, a termékszerkezet felül­vizsgálatát tervezik. Ezek a jó kezdeményezések azonban még nem mondhatók általá­nosnak. Ahol egészségi ártalom van Nagy gondot jelent az egész­ségre ártalmas munkahelye­ken dolgozók túlóráztatása. Az ilyen területekre vonat­kozó szabályozás is sokrétű, van, ahol az egészségre ártal­mas munkahelyen dolgozók­nál túlórát nem lehet elren­delni, például a Taurusnál, legfeljebb, ha önként vállal­ják. Más helyen, kivételes esetben — ez az általánosabb —, de a kivételek köre elég tág, van olyan szabályozás is, amely szerint egyértelműen csak baleset és elemi csapás megelőzése érdekében ren­­delhető el túlóra. A nehézvegyipari, vala­mint a gyógyszeripari vállala­toknál igen magas az összes túlórákhoz viszonyítva az egészségre ártalmas munka­helyen ledolgozott túlórák aránya. Radikális csökkentés­re a növekvő termelési fel­adatok és a munkaerőgondok mellett jelenleg nincs biztosí­ték, csak lépésről lépésre ér­hető el javulás. Ezeknél a vállalatoknál a szakszervezeti bizottságok következetesen fi­gyelemmel kísérik, illetve kí­sérték a túlórák alakulását, és 1976-ban némi csökkenés már tapasztalható volt. Az elnökség hangsúlyozta: minden szakszervezeti bi­zottság feladata a továbbiak­ban is, hogy rendszeresen ele­­meztesse a túlórák alakulását, az elemzések alapján alakítsa ki álláspontját a valóban jo­gosan elrendelhető túlórák kérdésében, és szorgalmazza a munkák szervezetlenségé­ből adódó túlórák megszün­tetését. Fontos az is, hogy különös figyelemmel értékeljék az egészségre ártalmas munka­helyeken felmerülő túlórá­kat. Ezek csökkentése, meg­szüntetése a dolgozók egészsé­gének, testi épségének védel­me szempontjából a legsür­getőbb. Az elnökség azt is szüksé­gesnek tartja, hogy a szak­­szervezeti bizottságok testü­leti üléseken visszatérően ér­tékeljék az elért eredménye­ket, a további tennivalókat Az év eleji bérfejlesztés tapasztalatai Az évi bér- és jövedelem­­politika főbb elveit a közpon­ti vezetőség meghatározta. Si­keres megvalósítása segítésé­re az év elején a vállalati köz­­gazdasági felelősöknek és munkaügyi vezetőknek tar­tott tájékoztató szellemében a vállalatok igyekeztek tervei­ket és a népgazdasági szinten kívánatos 2,5—3 százalékos reálbérnövekedésnek megfele­lő bérfejlesztést előirányozni. Természetesen a vegyiparon belül is szóródás tapasztalha­tó, a 4 százalékos béremelés­től a 7,5 százalékos növelésig. Leggyakoribb a 6 százalékos előirányzat. Az átlag közelé­ben, illetve felett fejlesztettek bért az év első hónapjaiban a Taurusnál, a BKV-n­ál, a KHV-nál, a Nitrokémiánál. A két tröszt, az OKGT és a MAT 5,0 százalékos, illetve 6,3 szá­zalékos növekedéssel számol. A felosztás elvei között az alapbér — mozgóbér aránya szerepel első helyen. Általá­ban 1—2 százalékot terveztek mozgóbér részre, a többit pe­dig alapbéresítették. Van elté­rő példa is: a DKV a 6 szá­zalékos bérfejlesztéséből 2,5 százalékot fordít alapbéreme­lésre, 3,5 százalékot a teljesít­mények ösztönzésére. A Tau­rus a 7,5 százalékos növelést fele-fele arányban használja fel alapbéremelésre, illetve mozgóbérekre. Továbbra is szempont, hogy a nem fizikaiak bérnövekedé­se a fizikaiak bérnövekedését nem haladhatja meg. Figyelembe vették az 1979. re vonatkozó új bértételek kötelező szintjének fokozatos megvalósítását. Erre néhány tized százalékot fordítanak évente. A számítások azt mu­tatják, hogy egyes alkalmazot­ti kategóriák bértételeinél az alsó szintek növekedése na­gyobb összeget igényel, mint a munkásoknál. A műszakpótlékok 1977. jú­liusi rendezésére is tartalékol­nak a vállalatok mozgóbérük­ből megfelelő hányadot, de a korábban alkalmazott pótlé­kok tömege miatt jelentősebb tartalékolást nem kellett az ágazatnak végrehajtani. HÍREK A szolnoki gázrobbanás ká­rosultjainak megsegítésére 1500 forintot fizetett be a szol­noki városi tanács letéti szám­lájára a Péti Nitrogénművek kutató laboratóriumának Béke szocialista brigádja.­­ A MAFKI szakemberei ki­dolgozták az úgynevezett kata­litikus véggáztisztító rendszert. Ennek segítségével minimális­ra csökkenthető a levegő szer­­vesanyag-szennyeződése. A kí­sérletekkel párhuzamosan megkezdték a rendszer alkal­mazását Dorogon, a Kőbányai Gyógyszerárugyár üzemében. Az eljárás iránt külföldön is érdeklődnek. ★ A labor munkájának ered­ményeképpen több új termék gyártását kezdte meg a Nitro­­kémia. Ezek közé tartozik a már nagy karriert befutott Propaklór és Nitrosorg is. Je­lenleg is több új szer gyártásá­nak előkészítésén dolgoznak a kutatók és a technológusok. ★ Az ötödik ötéves terv elő­irányzata szerint a Szovjet­unióban 1980-ra az olaj- és földgáztermelés eléri az évi 640 millió tonnát. A hír nagy visszhangot keltett nyugati gazdasági körökben. A nyuga­ti cégek elsősorban a szibériai lelőhelyeken alkalmazott tech­nológiai és felszínre hozatali módok fejlődése iránt érdek­lődnek. Az összesen 2750 km hosszú­ságú , az uráli Orenburgtól kiinduló vezetékeket a tervek szerint 1978 végén helyezik üzembe. Az európai szocialis­ta országok évi 15,5 milliárd köbméter földgázt kapnak ezen az úton a Szovjetuniótól . A Péti Nitrogénművek szak­emberei új műtrágya-különle­gességet fejlesztettek ki, amely elsődlegesen a klorózis mérté­két csökkenti, s meggyógyítja az elsárgult leveleket. Az új­donság nagyüzemi kísérleteit megkezdték és az eddigi ta­pasztalatok szerint elsősorban a szőlő és a gyümölcs, a gyep levélsárgulását akadályozza meg. ★ A Fűzfői Nitrokémiából út­nak indították azt a növény­­védőszer-szállítmányt, amely­nek exportjára már a magyar szovjet agrokémiai egyez­mény értelmében került sor. Évente 1300 tonnányi Nitroid 65 WP elnevezésű növényvédő anyagot szállítunk a Szovjet­uniónak 1980-ig. ★ A péti hármas műtrágya­­gyártás során jelentős mennyi­ségű rendkívül tiszta kalcium­karbonát, vagyis mész képző­dik, amely kiválóan alkalmas a savanyú talajok javítására, valamint kiegészítő trágyázás­ra. A mésszel megrakott irány­vonatokat naponta indítják Zala, Somogy, Nógrád megye és a Nagykunság mezőgazda­­sági üzemeibe. Április végéig több mint 65 ezer tonnányi nagy tisztaságú meszet adott át a Péti Nitrogénművek a mezőgazdaságnak. ★ Kitüntetett kollektívák Az 1976-ban elért eredmények alapján a Nehézipari Mi­nisztérium és a VDSZ Elnöksége az alábbi kitüntetéseket ado­mányozta. A „Kiváló Vállalat” címet nyerték: a Phylaxia Oltóanyag­­termelő Vállalat, a Tiszai Vegyi Kombinát, a Taurus Gumipari Vállalat, a Nitrokémia Ipartelepek, a Dunai Kőolajipari Vál­lalat, a­ Bakonyi Bauxitbányák, a VEGYÉPSZER, a Kőbányai Gyógyszerárugyár.­­ A NIM­VDSZ Dicsérő Oklevelet kaptak: a Fővárosi Gáz-, művek, az Almásfüzitői Timföldgyár. A Munka Vörös Zászló Érdemrend kitüntetésben részesül­tek: a Taurus Gumiipari Vállalat „Puskás Tivadar” szocialista brigádja, a Kőbányai Gyógyszerárugyár „Heparin” szocialista brigádja. A „Szakma Kiváló Brigádja” címet nyerték: a Bakonyi Bauxitbányák ,,Reflektor”, az Egyesült Vegyiművek „Vígh Ber­talan”, az Északmagyarországi Vegyiművek ,,Petőfi Sándor”, a Forte Fotokémiai ipar „Komócsin Zoltán”, a Komáromi Kő­olajipari Vállalat „Extra”, a Magyar Viscosagyár „Viscos kar­bantartás”, a Tiszai Vegyi Kombinát „Hámán Kató”, a Phy­­laxia Oltóanyagtermelő V. „Május 1.” szocialista brigádja. Valamennyi vállalatnak és brigádnak gratulálunk, és to­vábbi eredményes munkát kívánunk! A Phylaxia Oltóanyag- és Tápszertermelő Vállalat május 1-i vállalati ünnepség keretében Molnár Károly, a VDSZ tit­kára átadta dr. Molnár József vezérigazgatónak a „Kiváló Vállalat” oklevelet. A Kőbányai Gyógyszergyár „Heparin” szocialista brigádjának vezetője átveszi a Munka Vörös Zászló Érdemrendje kitün­­tetést A Taurus Gumiipari Vállalat Szegedi Gumigyár Munka Vö­rös Zászló Érdemrenddel kitüntetett „Puskás Tivadar” mű­szerész szocialista brigádja dr. Maróthy László és Borbély Sándor társaságában. (A brigádot lapunk következő számában mutatjuk be) Brigádvezetők elismerése A szocialista brigádvezetők V. országos tanácskozása alkal­mából kiemelkedő munkájuk elismeréseképpen Bódis Sán­dor, a Chinoin Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyára csoportvezetője a „Munka Ér­demrend” arany fokozatát, Gál Julianna, a­ Tiszai Vegyikom­binát dolgozója a „Munka Ér­demrend” ezüst fokozatát, Se­bestyén Andrásné, a Székesfe­hérvári Könnyűfémmű minő­ségi ellenőre, Varga Ferenc, a Budapesti Kőolajipari Gépgyár esztergályosa a „Munka Ér­demrend” bronz fokozatát, Hajdú Sándor, a Taurus főmű­vezetője a „Szakszervezeti Munkáért” arany fokozat, Striczky Tiborné, a Kozmetika és Háztartásvegyipari Vállalat szakmunkása, Káloczi József, a Tiszai Vegyi Kombinát mun­ka­verseny-iroda vezetője és Novothny Ottó, a Nitrokémia Ipartelepek főművezetője a „Szakszervezeti Munkáért" ezüst fokozatot kapták.

Next