Vegyipari Dolgozó, 1978 (22. évfolyam, 1-12. szám)
1978-06-01 / 6. szám
A technológiai utasítást megszegni tilos! Balesetek tanulsága figyelmeztet Egy analitikai laboratórium bűzfülkéjében tűz- és robbanásveszélyes reakció lefolytatását végezte egy vegyész. . A reakciót úgy végezte, hogy a keverővel ellátott készülékbe csepegtető tölcséren keresztül, meghatározott időnként egy előre elkészített lombikból acetont öntött be. A csepegtető tölcsérből az acetonos oldat kifogyott, egy Erlenmayer-lombikból próbálta utána tölteni, miközben az acetonos oldat a tölcsér mellé folyt, és a készülék alatt lévő gázláng az anyagot belobbantotta. A dolgozó ijedtében eldobta a lombikot, ez a fülkében eltörött, és a benne lévő anyag a munkaköpenyére folyt. A belobbanás következtében a bűzfülkében szétfolyt anyaggal együtt, a munkaköpenyére ömlött acetonos anyag is meggyulladt. A dolgozó igyekezett eltávolítani az égő köpenyt, de mivel köpenye alatt műanyag-fehérneműt viselt, ennek következtében, súlyos égési sérülést szenvedett. A baleset tárgyában lefolytatott felülvizsgálat egyértelműen megállapította, hogy a balesetet a laboratóriumi műveleti utasítás megszegése okozta, mivel a sérült a fent említett reakció lefolytatásához nem közvetett (vízfürdő, olajfürdő, homokfürdő) fűtést alkalmazott, hanem a tűz- és robbanásveszélyes reakciót nyílt gázlánggal melegítette, illetve segítette elő. Egy másik munkahelyen a művelet megkezdése előtt a beszívató gumicsövet a szakmunkás maga húzta fel a beszívató csonkra. Előírás szerint a gumicsövet bilinccsel kell rögzíteni, ez alkalommal azonban a sérült ettől eltekintett. A kénsavat ballonból szívatta a készülékbe. Közben gyakran észlelte, hogy a központi vacuum alacsony és a beszívatás akadozik, ezért többször lement a földszintre megnézni, hogy mi akadályozza a vácuumgép működését. Amikor többszöri kísérlet után, a ballon 3/4 részét már sikerült felszívatnia, a vacuum újból meggyengült. Lement megint a földszintre, hogy elzárja a közbeeső szerelvényeket arra az időre, amíg a művelet befejeződik. Ez után a vacuum kifogástalanul működött. A hirtelen megerősödött vacuum hatására a beszívató gumicső megrándult és ennek következtében a csőcsonkról levágódott. A beszívatócsőben a már felszívott kénsav a podesztra folyt és ott szétspriccelt. Eközben a kénsav a sérült arcát és mellét leforrázta. Elsősegély után a mentők kórházba szállították. A baleset körülményeit vizsgáló bizottság elrendelte, hogy a beszívató vezetékbe 48 órán belül, visszacsapó szelepet kell szerelni, továbbá a gumicső bilinccsel való rögzítését szigorúan végre kell hajtani és a végrehajtást ellenőrizni kell A harmadik esetben klórmegsemmisítési kísérleten dolgozott egy vegyészmérnök A kísérlethez szükséges készüléket a laboratórium vegyi fülkéjében állította össze. A kísérlet az első mintavétel idejéig rendellenesség nélkül ment végbe. A második mintavétel után robbanás következett be. A robbanás következtében szemsérülést szenvedett a kísérletet végző mérnök. Két kollegája könnyebben sérült. A baleset kivizsgálása során megállapították, hogy több tényező is motiválta a baleset bekövetkezését, így a kísérletet végző vegyészmérnök nem kellő körültekintéssel járt el, nem számolt az esetleges mellékreakciók szerepével; a vegyi fülke ajtaja nem volt eléggé behúzva; a kísérletet végzők nem használták a védőálarcot. A kutatási területen dolgozók — jellegénél fogva — nem éppen veszélytelen munkában elengedhetetlenül szükséges a biztonsági előírások betartása és a fenti, fontos tényezők figyelmen kívül hagyása, súlyos következményekkel járhat. 4 VEGYIPARI DOLGOZÓ Kormos dolgozók helytállása „Koromtöltő és koromrakodó’’. Ha megkérdezik őket, hogy mi a foglalkozásuk, ezt válaszolják. Feladatuk a TAURUS Gumiipari Vállalat részére érkező import — gumikonténerbe és polietilénzsákba kiszerelt — korom kirakása vasúti kocsikból, belső mozgatás, raktározás, és a saját tulajdonú gumi- és fakonténerek töltése, illetve megrakása. A vállalatnál ők a fekete emberek, a kormosok. Csepelen dolgoznak, a Tranzit központi alapanyagtelepén a Duna és a Petróleumöböl által határolt területen. A koromraktározás bázistelepén alapos megfontolás után lett kijelölve. Környezetvédelmi szempontból lakott területektől messze esik, valamint állomáshelyet biztosít a vállalat hajóparkjának. Kilenc forgalomból kivont uszályt vásároltunk, melyeket álló raktárhajóként üzemeltetünk. Munkájuk tehát kapcsolatban van a közúttal, a vasúttal, és a víziúttal is. Legdöntőbben persze a termeléssel és a termelés kiszolgálásával. Nekik ez az év rosszul kezdődött. A létszám lecsökkent, ugyanakkor a korombeérkezések mennyisége megnövekedett. A dolgozók vállalták az öszszevonást, és együttesen biztosították a folyamatos üzemmenethez szükséges kormot. Megtöltöttek az első negyedévben 3802 darab konténert, és kiraktak több mint 300 vagont. Munkavégzésük során a már amúgy is kritikus helyzetben ismételt nehézség elé kellett állniuk. A záhonyi átrakókörzet telítettsége miatt a szovjet importból érkező kormot a MÁV átrakás nélkül, eredeti szovjet vagonokban tengelycserével állította ki az iparvágányra. Egy-egy vagon akkora volt, hogy a kormosok szerint kitelne belőle egy kétszoba összkomfort. Nem csoda, hogy egy ilyen vagon rakományát három magyar vagonba lehet csak átrakni. A gumiipar éves szinten 15000 tonna kormot használ fel. A kormosok a töltési igény miatt így több mint 40 000 tonna anyagot mozgatnak meg. Ebből a létszámgondok ellenére már 14 000 tonnát teljesítettek. Teljesítményük óriási. Megmutatkozott ez a keresetükön is, mivel a teljesítményszázalék átlaga az első negyedévben 126 százalék volt. A fekete ruhájuk, a bőrük, az arcuk, csak a foguk és a szemük fehérük. Most már vidámabbak. A létszám azóta feltöltődött, és a külföldi szállítóval történt tárgyalások során sikerült a szállítások ütemességét és a kiszerelési zsákkonténer arányt biztosítani. Szocialista brigádban dolgoznak, és betartják a hármas követelményt. Példa erre az év első három hónapjában végzett munkájuk, mikoris példát mutattak, hogyan kell szocialista módon dolgozni, és ezzel segíteni a vállalati célkitűzések megvalósítását. Elnyertük a A vegyiparban indított országos munkavédelmi verseny múlt évi pályázatainak értékelése májusban történt. Az első helyet és vele a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete elnökségének vándorserlegét ezúttal a Kőbányai Gyógyszerárugyár kollektívája nyerte el. Igen nagy elismerést és megtiszteltetést jelent ez a kettős díj, mely első alkalommal került gyógyszeripari vállalathoz. A szép eredmény elérésében a vállalat osztályain kívül rendkívül nagy szerepe volt a vállalat gazdasági és társadalmi vezetésének, valamint a vállalati szakszervezeti tanács aktivistáinak, a munkavédelmi felügyelő irányítása alatt dolgozó munkavédelmi őröknek. Rendkívül nagy segítséget kaptunk a Nehézipari Minisztériumtól és a Vegyipari Dolgozók Szakszervezete munkavédelmi felügyelőségétől, és nagyban segítette mindennapi munkánkat a szakmai kérdések megoldásában a Vegyi- és Robbanóanyag-ipari Felügyelet is. Az elért eredményekkel járó magas kitüntetés kötelez is bennünket, a jövőben még jobban célratörőbben kell munkavédelmi tevékenységünket folytatni, a NIMSVOSZ közös program irányelvei alapján. E tekintetben elsősorban a műszaki fejlesztő oktatás és a társadalmasítás továbbfejlesztésével igyekszünk a jövőben is megoldani a vállalati munkavédelmi feladatokat. Mindenkit hazavárnak Avagy lehet egy kérdéssel több? A VEGYÉPSZER szerelési igazgatósága kazincbarcikai szerelésvezetőségen ismét megtartották a már szinte hagyományos biztonságtechnikai vetélkedőt. A kirendeltség szocialista brigádjai nagy lelkesedéssel készültek és vettek részt a versenyben. A brigádok jó felkészülését bizonyítja, hogy a végső sorrend megállapításánál többszörös holtverseny alakult ki, világkérdésekkel döntötték el a helyezéseket. Nyolc szocialista brigád 3—3 fős csapattal vett részt (kizárólag a fizikai állományból). A szerelésvezetőség, illetve az üzemi négyszög csapatban az első helyezettnek, egyéniben pedig az első hat helyezettnek adott át értékes tárgy-, illetve könyvjutalmat. Hasznos kezdeményezés a szocialista brigádok ilyen irányú versengése. A BVK új PVC-gyára építésének három éve alatt 1975—1976—1977-ben az átlaglétszám 350 fő, a baleset folytán kiesett munkanapok száma 656 nap, tehát az egy főre eső kiesett munkanap három éves átlaga 1,7 nap. De bizonyítja a dolgozók jó felkészültségét az a tény is, hogy a beruházó által meghirdetett biztonságtechnikai versenyben 10, illetve 8 kirendeltség közül 1975-ben II., 1976- ban III., 1977-ben I. helyezést ért el a kirendeltség kollektívája. Az eredmények kialakulásában nagy szerepe volt annak, hogy az elméletben elsajátított biztonságtechnikai előírásokat a munkavégzés során az időjárás viszontagságait és a helyi adottságokat figyelembe véve a dolgozók betartják. Ruszkay Sándor szerelésvezető Dualyky Sándor Kőbányai Gyógyszerárugyár A közlekedési belesetek nem törvényszékek Húszezernél több közúti baleset történt tavaly. A balesetek következtében több mint huszonötezren sérültek meg és ezernyolcszázhárman az összeütközések, gázolások következtében életüket vesztették. A megdöbbentő adatokat nem kevesen törvényszerűnek tekintik, mondván nőtt a járművek száma, nőtt a forgalom, nőtt a közutak zsúfoltsága, növekedni kell a baleseteknek is. Tetszetős teória, de nem igazi! Az igaz ugyan, hogy a gépjárművek — személyautók, tehergépkocsik, autóbuszok, motorkerékpárok — száma meghaladta az 1,7 milliót, s idegenforgalmunk következtében közel 2,3 millió külföldi jármű közlekedett rövidebbhosszabb ideig útjainkon. Az is igaz, hogy évente körülbelül 100 ezer új gépkocsivezető lép a forgalomba. De a balesetek szaporodását lényegében nem a forgalom növekedése,hanem a fegyelmezetlenség, a közút és a közúti közlekedés szabályának nem kellő tisztelete okozta. A legtöbb gondot a gyorshajtás, az elsőbbség meg nem adása, a tilos jelzésen történő áthaladás és az ittas vezetés jeleníti. További elemzést igényel, hogy a közlekedési balesetek „súlypontja” nem tolódott-e el? A közlekedési balesetek 1976-hoz viszonyított 8,3 százalékos növekedésével szemben a budapesti romlás ennek csak a fele. Ugyanakkor Debrecenben a növekedés 29, 9 1 százalékos, Pécsett 21,9 százalékos, és Szegeden 16,9 százalékos. A halálos közlekedési balesetek száma országosan nőtt, Budapesten csökkent. Mindez azt is jelzi, hogy a közlekedési balesetek megelőzhetők, elkerülhetők. A közlekedési tragédiák elkerülése, a balesetek megelőzése elsősorban a közlekedő embereken, a fegyelem megszilárdításán múlik. A közutakon, de az üzemi utakon sincs helye az indulatnak, a virtuskodásnak, a szemtelen erőszakoskodásnak. A rendőri, a munkavédelmi és más érintett hivatalos szervezetek felelőssége a megelőzésben nagy és növekvő, de soha nem helyettesítheti a gondolkodó, a saját magát és másokat is féltő embert, legyen az járművezető vagy gyalogos. Az üzemi balesetek több mint 7 százaléka közlekedési baleset. Évről évre nő ez az arány. Az összes üzemi halálos balesetek 46 százaléka a járművekkel összefüggő okokra vezethető vissza. Sajnos itt is követjük a „hagyományokat”. Tavalyelőtt ez az arány 44 százalék volt és változatlanul tart a több év óta jellemző növekedés. A gyorshajtás, a szabálytalan előzés miatti karambolok, a jármű engedély nélküli igénybevétele, a szabálytalan mozgatásitól adódó gázolások, összenyomások, falhoz, lámpához való odanyomások sokasodnak. A balesetek többsége mozgó járművel történt. A mozgó járművekkel összefüggő balesetek több mint fele az üzemen belül. Az álló járműveknél döntően a rakodás, a kiszolgálás (le-, felszállás, oldalfal felcsukás stb.) és a javítás jelentkezett baleseti okozóként. A mozgó járműveknél az üzemen belül a szabálytalan tolatás, a forgalomszervezési hiányosságok, az üzemi közlekedési rend megsértése, a közúti forgalomban a Kresz szabályainak megsértése a jellemző baleseti ok. Nap mint nap fel kell lépnünk az ellen a felfogás ellen, amely a közlekedési jellegű üzemi baleseteket „bocsánatos bűnnek” tekinti, valami másnak, nem olyan „nagy dolognak” tartja mintha az technológiai hibából vagy valamilyen más okból következett volna be. S ezt a feladatot nem lehet csak hatósági feladatnak tekinteni. Nem lehet elintézettnek tartani azzal, hogy egy-egy gépkocsi előadót foglalkoztatnak, akinek főleg a fuvar megszervezése, a gépjárművek irányítása a feladata. Vizsgálnunk kell, milyen, a vállalati munkavédelmi apparátus, és a gépjármű előadók viszonylag olyan eszköznek tekintik-e minden vállalatnál a gépjárművet, mint például az esztergagépet? Avagy az egész csak a gépkocsi előadó, aztán meg rendőrség dolga? Szükséges, hogy minden vállalatnál foglalkozzanak a munkavédelmi oktatás keretében a biztonságos közlekedés oktatásával, a közlekedési vállalatok vagy az ágazathoz tartozó vállalatok közlekedési részlegei a munkavédelmi oktatáson az eddigieknél többet törődjenek a biztonságos közlekedéssel. Már csak azért is, mert a közlekedési ismeretekről, a Kresz-ről ma még általánosságban az a vélemény, hogy az a járművezetők tudománya. Annak, aki gyalogosan, utasként, vagy kerékpárral vesz részt a forgalomban, a közhit szerint nem, vagy csak igen kis mértékben kell ismernie a közlekedés szabályait. A tragikus esetek viszont azt bizonyítják, hogy mindenkinek ismernie kell a közlekedési szabályokat. Ezért mindenütt építsék be a közlekedési ismeretek anyagát a munkavédelmi oktatás tematikájába. Jó, ha az ismétlődő oktatások során szólnak a legfontosabb szabályokról, sőt, ha a megtörtént esetek tanulságainak levonásával teszik élővé az ismeretek elsajátítását. Célszerű az is, ha közlekedési ismeretekkel rendelkező aktivistákat kérnek fel az oktatásra. Az oktatások színesítsék egy-egy munkavédelmi közlekedési film bemutatásával is. Az oktatás propagandájára használják fel az üzemi lapokat, a híradót, a faliújságot stb. Fokozhatja a résztvevők aktivitását, ha az oktatás időpontja előtt ismertetik velük (üzemi lapban, híradón, faliújságon), hogy a közlekedési szabályok mely körével foglalkoznak, így módot és lehetőséget adnak ahhoz, hogy az oktatásra a dolgozók önállóan is készüljenek. Vargha Tamás Fellendült az újítómozgalom a Tiszamentibe Az 1975. január elsején életbe lépett 38/1974. (X. 30.) M. T. számú rendelet szellemében vállalatunk is elkészítette 1974-ben az újítási szabályzatot, az 1975—1980-as évekre. Az elkészített és közreadott újítási szabályzat a helyi adottságok és lehetőségek figyelembevételével készült, és részletesen szabályozza újítómozgalmunk minden kérdését az új törvény szellemének megfelelően. Segítséget ad vállalatunk minden dolgozójának ahhoz, hogy alkotó kezdeményezéseikkel, újításaikkal jelentős részt vállaljanak a vállalat feladatainak megvalósításából. A rendeletben előírtaknak megfelelően az egyes üzemek, osztályok véleményének kikérésével minden évben elkészül a vállalat újítási feladatterve, amelyben a korábbi még meg nem oldott feladatok mellé bekerülnek azok az új gazdasági, és munkavédelmi jellegű feladatok, amelyek időközben egy-egy üzemben jelentkeznek. Nagy gondot fordítunk a feladatterv összeállításánál az egészség- és munkavédelmi problémák megoldását célzó feladatok megjelölésére. A feladattervi pontok megoldásához a megfelelő műszaki segítséget is biztosítjuk, általában az illetékes üzemvezető személyében. A feladatok nehézségi fokától, jellegétől függően az előre nem ismert újítási díjtól függetlenül külön jutalmat is tűzünk ki, amelynek célja egyrészt a feladat megoldására való ösztönzés, másrészt pedig annak a tevékenységnek az elismerése, amelyet az újító kifejt a probléma megoldása érdekében. Az újítások között nemcsak egyéni újításokkal találkozhatunk, hanem örvendetes, hogy a szocialista brigádok is feladatuknak tekintik az újítómozgalomban való részvételt. A brigádok és egyének által beadott újítások számának növelése érdekében történik, hogy brigádgyűléseken tájékoztatjuk a kollektívákat az újítási feladattervről, pályázatokról, ezen felül megvitatásra kerülnek az újításokkal kapcsolatos legfontosabb kérdések is. Az újítási rendelet megjelenése óta eltelt időszak igazolta, a rendelet korszerűségét és életképességét. A rendelet szellemének megfelelően a vállalatnál kialakított új ügyintézési rend és korszerű módszer a felvilágosító munkában azt eredményezte, hogy az újítási javaslatok számszerű növekedése mellett komoly minőségi változás is tapasztalható. Meg kell azonban jegyezni, hogy a Tiszamenti Vegyiművek mint fiatal szocialista vállalat korszerű, modern technológiájú üzemekkel rendelkeznek, így a modern üzemeknél sokkal kisebb az újítás lehetősége, mint egy régi elavult technológiával működő gyárban. Ennek ellenére mégis megállapítható, hogy az újítási mozgalom eredményesen segíti üzemeink műszaki-technikai színvonalának további emelését. Az újítási kedv további fokozása és az újítási tapasztalatok összegezése céljából rendszeresen és évenként egy alkalommal újítási ankétot szervezünk. Az ankéton felvetett javaslatokat a későbbiek során hasznosítjuk. Egy ilyen javaslat alapján az elmúlt évben újítási tanácsadó szolgálatot szerveztünk azzal a céllal, hogy a különböző szakmai területeken újítani szándékozó dolgozóinkat kellő műszaki segítséggel lássuk el. A „szaktanácsadások” azt igazolják, hogy a kezdeményezés bevált, az újítók a segítséget igénylik és hasznosítják. Az újítási tevékenység egy másik színfoltja vállalatunknál az újítási hónapok meghirdetése. Újítási hónapjainkat szervezés és széleskörű tájékoztatás, illetve agitáció előzi meg. Az újítási hónap során benyújtott javaslatok ügyintézése és elbírálása rövidebb idő alatt intéződik el. 1978-ban két hónapot nyilvánítottunk újítási hónapnak: áprilist, illetve novembert A novemberi újítási hónapot egybekapcsolta vállalatunk a vállalati munkavédelmi hónappal és ekkor főleg a feladattervben szereplő munkavédelmi problémák megoldására várunk javaslatokat összegezve az elmondottakat leszögezhetjük, hogy a Tiszamenti Vegyiművek újítómozgalma segítette a dolgozók tudatformálását, az új iránti érzék és értelem továbbfejlődését, a hibákat meglátó, és azokat kijavítani szándékozó emberek aktivitását Az elkövetkezendő években is alapvető célkitűzésünk továbbfejleszteni az újítómozgalmat, amely hozzájárulhat a vállalati termelés további dinamikus fejlesztéséhez és bővítéséhez. Malik Sándorné újítási előadó