Vegyipari Dolgozó, 1979 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

ÜLÉSEZETT SZAKSZERVEZETÜNK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE (Folytatás az 1. oldalról) magasabb a népgazdasági át­lagnál. Ez jó dolog. A nép­gazdaságnak, a külpiacnak szüksége van a mi iparágaink termékeire. Azt is láthatjuk, hogy a termelés növekedése mellett a gazdasági hatékony­­ságnak, a munka termelé­kenységének is meghatározott mértékben kell javulnia. Ha mindezt elérjük — és jobb munkával valóban ilyen eredményekhez juthatunk — akkor megvan annak is a reá­lis lehetősége, hogy a mi ipar­ágaink egészében a bérek és a jövedelmek is a népgazda­sági átlagnak megfelelő vagy helyenként azt némileg túl­haladó mértékben növekedje­nek. Meg kell őszintén monda­nunk, hogy mi azért mozgó­sítunk, azért kezdeményezünk bizonyos lépések megtételére, hogy a vegyipari vállalatok megtermeljék a bér- és jöve­delem ilyen mértékű növelé­séhez szükséges gazdasági alapokat. Ez a feltétele — bi­­zonyos mértékben — a szo­ciális, kulturális élethez szük­séges anyagi eszközök megte­remtésének is A továbbiakban kiemelte a főbb feladatokat 1979-re. Szólt a nagyberuházások érdekében kezdeményezett szocialista szerződések meghonosításáról és tartalmának gazdagításá­ról Az Építők—Vasasok szak­szervezeteivel megállapítot­tuk, hogy ma már ezek a szo­cialista szerződések azt szol­gálják, hogy a vállalatok érin­tett kollektívái és vezetői megismerjék és vállalják a beruházások program szerin­ti teljesítését, a jó minőségi munkát. A szakszervezeti kapcsola­tok most már arra irányul­nak, hogy a szerződésben megfogalmazott megállapodá­sok be legyenek tartva. Nagy ereje és jelentősége van an­nak, hogy a szocialista szerző­dések keretében a szakszer­vezetek mozgósító, felvilágo­sító munkája eredményeként a beruházásokon dolgozó szo­cialista brigádok a népgazda­ság érdekeit szem előtt tartva tudatosan vállalnak szerepet és kötelezet­tséget egy-egy részegység időbeni és kifogás­talan minőségű elkészítésében. Több dolog vár még meg­oldásra a beruházásokat segí­tő szakszervezeti munkában, köztük a munkaidő és a mun­karend helyes kialakítása, az anyagi ösztönzés tökéletesíté­se. Sürgősen összesíteni kell a vállalati beruházásokat se­gítő szakszervezeti munka ta­pasztalatait is. Itt igen gyen­ge a szakszervezeti munka, ezen a területen is előrelépést kell tennünk, hisz a beruhá­zások jelentős hányada a vállalati alapból történik. Ezután a főtitkár a munka­verseny tartalmának további javításáról szólt. Tavaly a központi vezetőség erre erő­teljesen felhívta a figyelmet. Úgy értékeljük a helyzetet, hogy­­ a múlt évben a szo­cialista munkaverseny formá­lis vonásai elismerten csök­kentek. Vannak eredmények, van előrelépés, de csak ott, ahol a munkahelyi gazdasági vezetők meg tudták mondani a munkásoknak, a szocialista brigádoknak, hogy mi az a konkrét elvárás, amelyet tel­jesíteni kell akár a mennyisé­gi, akár a minőségi elvárások akár az anyagok — főként a nyugati import anyagok meg­takarítása — tekintetében. Mi elismeréssel szólunk ezeknek a vezetőknek a munkájáról. Az elnökség továbbra is felkéri a minisztérium veze­tését, az igazgatókat, a kö­zépszintű gazdasági vezetőket, a szakszervezeti szerveket és a bizalmiakat, a szocialista brigádvezetőket, hogy ahol csak lehetséges, közös össze­fogással egy-egy időszakra vo­natkozóan nagyon kézzelfog­hatóan jelöljék meg a mun­kaversenyben résztvevők ten­nivalóit. Ne csak és ne el­sősorban a szocialista brigá­dok találják ki, hogy mit kell kiemelten teljesíteniük, ha­nem ezt a vezetés határozza meg a számukra, legalábbis keret jelleggel, amelyekből a brigádok ön­kéntesen választ­hatnak feladatot. A központi vezetőség tavaly arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaverseny formá­lis oldalai azáltal is csökkent­hetők, ha a gazdasági és moz­galmi vezetés „zsűrizi” a mun­­kaverseny-váltásokat. Kö­vetkezésképpen, ha nem fo­gadnak el, olyan munkaver­­seny-vállalásokat, amelyek nem szolgálják kellően a vál­lalati, gazdasági célok teljesí­tését. Vonatkozhat ez érte­lemszerűen a hármas jelszó­val összefüggő vállalások el­bírálására is. A versenyválla­lások zsűrizésekor — elbírá­lásakor azt is meg kell mon­dani — persze ahol ez lehet­séges —, hogy mire is kelle­ne a vállalásnak irányulnia. Ez nem egyszerű feladat. A jövő évi tervek vélemé­nyezésében és elfogadtatásá­ban, továbbá a tervek vár­ható hatásainak és követ­kezményeinek megismerteté­sében változatlanul fontos szerepet tulajdonítunk az üze­mi demokrácia fórumainak. Ezen belül is kiemelten nagy figyelmet szentelünk az üze­mi demokrácia új fórumai­­— az együttes ülések előkészíté­sének. Ezek az új fórumok szerve­zetileg kialakultak, működ­nek, most a helyes módszerek kialakításán a sor. Összegyűj­töttük az eddig szerzett ta­pasztalatokat, útmutató vagy irányelv formában a szak­­szervezeti bizottságok rendel­kezésére bocsátottuk. Arra készítettük fel a szakszerve­zet apparátusát, a szakszerve­zeti bizottságokat, hogy most néhány dologban próbálkoz­zunk előbbre lépni. Mindenekelőtt abban, hogy a szakszervezeti csoportok ér­tekezletein érdemibb módon beszéljék meg a vállalati el­képzeléseket a termelés, az elosztás tekintetében egyaránt. Látszólag egyszerű dologról van szó, de ez csak a látszat. Valójában igen összetett és nem könnyű feladatot vállal­tunk magunkra. Az eddig megtartott együt­tes ülések egyik gyengesége — még több gyengesége is van — az volt, hogy az együt­tes ülés állásfoglalását vagy elhatározását egy-egy konkrét dologban nem vitték vissza a szakszervezeti csoportokhoz. Be szeretnénk zárni a kört. Úgy gondoltuk, hogy minden együttes ülés után biztosítani kell a bizalmi csoportok szer­vezett tájékoztatását arról, ami az ülésen történt. Ehhez adtunk , illetve ajánlottunk talán használható módszereket az üzemi szervezeteinknek. Beszéde végén a főtitkár kiemelte: Fontos feladataink közé tartozik, hogy politikai felvilágosító munkával segít­sük megérteni, most miért szükséges többet, vagy más­ként dolgozni a munkahelye­ken, ha azt akarjuk, hogy nö­vekedjenek és ne csökkenje­nek a bérek, a jövedelmek. Természetesen a termelést se­gítő és mozgósító munkánk­kal egyidejűleg törődnünk kell az emberek napi érdekeinek képviseletével, a munkabiz­tonság javításával, és az új helyzetből fakadó szakszerve­zeti funkciók gyakorlásával. Szakszervezetünk vállalja azt a feladatot, hogy mozgó­sítja a vegyipar dolgozóit az 1979-es tervek megvalósítá­sára. Tesszük ezt abból a meggyőződésből, hogy ezzel, ha csekély mértékben is, de hozzájárulhatunk a népgazda­ság helyzetének, a vegyipar­ban dolgozó emberek anyagi, szociális, kulturális helyzeté­nek javulásához. A szóbeli tájékoztatókat kö­vetően megkezdődött a vita, si tette feladatait. Az eredmé­nyünket az 1977. évi 6 mil­­liárdról 1978-ban várhatóan körülbelül 7,5 milliárd forint­ra teljesítjük. A termelékenység növelése, a termékszerkezet korszerűsí­tése a gazdaságtalan termelés A Magyar Alumíniumipari Tröszt a legalapvetőbb nép­­gazdasági elvárásoknak meg­felelően dolgozott, dinamiku­san növelte minden területen gazdálkodása hatékonyságát, maximális erőfeszítéseket tett tartalékai mielőbbi feltárásá­ra, hogy ezáltal is hozzájárul­jon a népgazdaság legégetőbb feszültségeinek enyhítéséhez. Az ország korszerű és olcsó alumínium félgyártmányokkal való ellátása mellett több mint 80 millió rubel exportot is teljesít, ezen belül minden évben maradéktalanul eleget tett a magyar—szovjet és a magyar—lengyel timföld— alumínium egyezményekből fakadó szállítási kötelezettsé­geinek, amelyek az ország számára sok milliárd forintos hasznot hoznak. A tröszt 22 ezer dolgozójából több ezer bauxitbányász és alumínium­­kohász igen nehéz, egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozik, akiknek fo­kozott erőfeszítései, a szélese­dő körben kiterjesztett nor­marendszerrel növelt teljesít­ményei mind hozzájárultak a gazdálkodási eredmények fe­szített ütemű növeléséhez. A teljesítménykövetelmé­nyek fokozásából származó többletnyereség — párosulva azzal, hogy a magyar alumí­niumipari termékek a ked­vező hazai adottságok alap­ján minden piacon jól értéke­­síthetők — tették lehetővé, hogy a tröszt az elsők között kezdeményezte a Külkeres­kedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által országosan meghirdetett pá­lyázati akcióiba való bekap­csolódását, s a szigorú köve­telmények mellett vállalta 2,5 milliárd forint értékű, a kon­vertálható export árualapok fejlesztését szolgáló beruhá­zás megvalósítását, ezek ered­ményeként pedig már az V. ötéves terv időszakában 80 millió dollár többletexport teljesítését. A jó munkát bi­zonyítja az is, hogy ezt a vál­lalást nemcsak teljesítjük, hanem jelentősen túlteljesít­jük. Sipos Sándor, Ajkai Alumínium- és Timföldgyár Bencsik István, OKGT A vegyipar 1978-ban a nép­­gazdasági átlagnál dinamiku­sabban fejlődött. A fejlődés­nek több összetevője van, amelyet azt hiszem, az érté­kelésnél figyelembe kell ven­ni, elsősorban a jövő évi cél­kitűzések érdekében. Ide so­rolhatjuk elsősorban a dolgo­zók aktivitását, amelyet, ki­fejtettek a tervek eredményes teljesítése érdekében. Mire gondolok? Fejlődött az üze­mi demokrácia és annak fó­rumain a­­dolgozók megismer­ték a feladataikat, azt magu­kévá téve a kisebb-nagyobb kollektívák egyre tudatosab­ban hajtották végre felada­taikat. Mint eszközt felhasz­nálták a szocialista munka­­versenyt, ezen belül a szocia­lista brigádmozgalmat, az újí­tási és ésszerűsítési tevékeny­séget. A javuló eredményes­séghez hozzájárult a beruhá­zási tevékenység, a műszaki fejlesztés és a munkafegyelem erősítése és nem utolsósorban a tervszerűbb, tudatosabb bér- és jövedelempolitika. A vegyiparon belül az OKGT kollektívája is teljes A magasabb követelmé­nyekkel, amelyet a népgazda­ság jelenlegi helyzete határoz meg és a szakszervezeti fel­adatokkal, amelyek a testüle­tekre és az egyes funkcioná­riusokra ezekből következnek, egyetértek és mindent el fo­gunk követni az eredményes teljesítés érdekében. N­aszák János, Magyar Viscosagyár visszaszorítása, a takarékos gazdálkodás mellett fokozott figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a fejlesztési lehe­tőségek csökkenése ne jelent­se egyoldalúan a munkakö­rülmények javításának elha­lasztását, a fontosabb szociál­politikai célkitűzések, munka­­biztonság háttérbe szorítását. Több gondunk és problé­mánk van a területi, lakóte­lepi szociálpolitika megvaló­sításában, a fejlesztés üteme sokkal lassúbb, bonyolultabb sok esetben, még akkor is, ha a pénz biztosított. Területünk Nyergesújfalu — ahol a ta­nács — központi alapból je­lentős összeget kapott az el­maradt létesítmények pótlá­sára. Ezek közt 6 tantermes iskola, 60 férőhelyes bölcsőde, körzeti orvosi rendelő — üz­letház létesítése szerepel, ami­ből a mai napig semmi nincs meg. Fontosnak tartom, hogy nagy figyelmet fordítsunk a területi szociálpolitikai intéz­kedések maradéktalan végre­hajtására, azok megvalósulá­sának segítésére. Véleményem szerint a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani és erősíteni az SZMT és tanácsi szervek ez irányú munkáját. Csősz Gábor, Tiszai Vegyikombinát A központi vezetőségi anyag segítséget ad a vállalati ter­vek jobb előkészítéséhez, egy­ben nagyobb igényeket tá­maszt mind a gazdasági, mind a szakszervezeti vezetés felé. A TVK kétféle tervet készít. Az egyik tervet a NIM irány­elveihez igazodottan, a mási­kat megemelten készíti. A megemelt tervhez alakítjuk a mozgalmi munkát. A bérfej­lesztésben gondot jelent a fiatal műszakiaknál, az alsó határra való beállás. Gon­dunk lesz a hatékonysági mutatóval is. A tőkés export ösztönzést nagyon aláhúznám, mert a propilén gazdálkodá­sunkban jelenleg van egy problémánk — nem mennyi­ségileg, hanem elhelyezési­ig nincs olyan lehetőségünk, mint ahogy vártuk. Ennek el­lenére azonban tartjuk ma­gunkat, de fontos, hogy meg­felelő ármunka mellett tör­ténjen az értékelés. A népgaz­dasági ösztönzés mellett cél­szerű lenne azok érdekeltsé­gét is növelni, akik ebben a kérdésben ténylegesen tudnak tenni — gondolom e kettő együtt más eredményt hozna. A gazdaságpolitikai célkitű­zésekkel, az éves tervekkel egyetértettünk. Ennek ellené­re szeretnénk rámutatni arra, hogy a szabályozó rendszer egyes elemei és a gazdaság­politikai célkitűzések éves tervei között nincs meg tel­jesen az összhang. Az egyik célkitűzés az volt, hogy na­gyobb mértékű differenciálás következzen be a jobban dol­gozó és a kevésbé jól dolgozó vállalat között. Szerintem a mostani szabályozó rendszer mellett az 1979. évi bérfej­lesztés és a jobb gazdálkodás a hatékonyabb munka között nem lesz meg az öss­zhang, il­letve csak azoknál a vállala­toknál lesz meg, ahol azonos feltételek mellett indulnak. Ez legfeljebb 1980-ra lesz ér­vényes. Az elmúlt évek gyakorlata alapján a szocialista munka­verseny célkitűzéseit a válla­lati tervek szerint állítjuk össze. Egyik fő feladatunk a külgazdasági egyensúly javí­tása. Ennek érdekében dolgo­zóink rendelkezésére bocsá­tottuk az összes tőkés import­anyagok jegyzékét árral együtt. A munkaverseny fő célkitűzéseit a fajlagosok csökkentésére, az anyagmeg­­takarításra — a fejlesztőknek, újítóknak a tőkés import — belföldi vagy szocialista im­porttal való helyettesítésére határoztuk meg. Vállalatunk mindent megtesz és biztosan teljesíteni fogja az összes tervelőirányzatot, a gazda­ságpolitikai célkitűzésekkel együtt. Mezey Barna, Chinoin Gyógyszergyár Egy család, ha takarékos­kodni akar, akkor a család egyedeinek kollektíven kell takarékoskodnia. A népgaz­daság tőkés import anyagok­kal való takarékosságnál is így kell ennek lenni. A nép­gazdaság takarékosságának egyik jelentős területe a vál­lalati kooperációk segítése. Számtalan esetben gazdaságo­sabb volna, ha az exportáló vállalat a másik vállalat igé­nyeit elégítené ki, ezzel a népgazdaság devizaszaldóját javítaná. A vegyiparon belül növekszik a vállalati együtt­működések száma, mégis fel­hívom a figyelmet arra, hogy a minisztérium és a szakszer­vezet vizsgálják meg és haté­konyan segítsék az ésszerű vállalati kooperációk létre­jöttét Ugyanígy a NIM-nek és szakszervezetünknek erősíteni kell azt a szemléletet, hogy az import anyaggal való takaré­kosság egyenértékű elbírálást kapjon az export növeléssel. Egy vállalaton belül számta­lan út van a takarékosságra. Ezek közül egyik legfonto­sabbnak tartom a tudatos gyártásfejlesztést. Úgy ér­zem, vállalaton belüli átcsoportosí­tással növelni kell a gyártás­fejlesztési kapacitásokat. Fo­kozni kell a tudatos gyártás­fejlesztés tevékenységét, az egyetemi intézetek, kutató­­intézetek, vállalati fejlesztők együttműködését kell meg­szervezni. Itt is látok problé­mát. Együttműködés, közös kutatás. Vállalaton belül az elkészült technológiák meg­valósításán fejlesztők, üzemi szocialista brigádok együtt­működését kell megszervezni. A vitában elhangzottakra dr. Csurgai Lajos nehézipari miniszterhelyettes és Dajka Ferenc főtitkár válaszolt, majd az elnöklést átvevő Ka­marás Mihályné szavazásra bocsátotta az írásos és a két szóbeli beszámolót. A központi vezetőség egyhangúlag meg­szavazta szakszervezetünk 1979. évi főbb tennivalóira vonatkozó feladatokat. Ezután a második napirendi pontban a központi vezetőség 1979. évi költségvetésével foglalkozott, majd a harmadik napirend­ben az 1979. évi munkaprog­ramot tárgyalta. A beterjesz­tett javaslatokat a központi vezetőség egyhangúlag sza­vazta meg. Dr. Nagy Ferenc, Kőbányai Gyógyszer­áru­gyár Aa ülésen részt vevők egy csoportja

Next