Vegyipari Dolgozó, 1979 (23. évfolyam, 1-12. szám)

1979-01-01 / 1. szám

ÜLÉSEZETT SZAKSZERVEZETÜNK KÖZPONTI VEZETŐSÉGE (Folytatás az 1. oldalról) magasabb a népgazdasági átlagnál. Ez jó dolog. A népgazdaságnak, a külpiacnak szüksége van a mi iparágaink termékeire. Azt is láthatjuk, hogy a termelés növekedése mellett a gazdasági hatékonyságnak, a munka termelékenységének is meghatározott mértékben kell javulnia. Ha mindezt elérjük — és jobb munkával valóban ilyen eredményekhez juthatunk — akkor megvan annak is a reális lehetősége, hogy a mi iparágaink egészében a bérek és a jövedelmek is a népgazdasági átlagnak megfelelő vagy helyenként azt némileg túlhaladó mértékben növekedjenek. Meg kell őszintén mondanunk, hogy mi azért mozgósítunk, azért kezdeményezünk bizonyos lépések megtételére, hogy a vegyipari vállalatok megtermeljék a bér- és jövedelem ilyen mértékű növeléséhez szükséges gazdasági alapokat. Ez a feltétele — bizonyos mértékben — a szociális, kulturális élethez szükséges anyagi eszközök megteremtésének is A továbbiakban kiemelte a főbb feladatokat 1979-re. Szólt a nagyberuházások érdekében kezdeményezett szocialista szerződések meghonosításáról és tartalmának gazdagításáról Az Építők—Vasasok szakszervezeteivel megállapítottuk, hogy ma már ezek a szocialista szerződések azt szolgálják, hogy a vállalatok érintett kollektívái és vezetői megismerjék és vállalják a beruházások program szerinti teljesítését, a jó minőségi munkát. A szakszervezeti kapcsolatok most már arra irányulnak, hogy a szerződésben megfogalmazott megállapodások be legyenek tartva. Nagy ereje és jelentősége van annak, hogy a szocialista szerződések keretében a szakszervezetek mozgósító, felvilágosító munkája eredményeként a beruházásokon dolgozó szocialista brigádok a népgazdaság érdekeit szem előtt tartva tudatosan vállalnak szerepet és kötelezettséget egy-egy részegység időbeni és kifogástalan minőségű elkészítésében. Több dolog vár még megoldásra a beruházásokat segítő szakszervezeti munkában, köztük a munkaidő és a munkarend helyes kialakítása, az anyagi ösztönzés tökéletesítése. Sürgősen összesíteni kell a vállalati beruházásokat segítő szakszervezeti munka tapasztalatait is. Itt igen gyenge a szakszervezeti munka, ezen a területen is előrelépést kell tennünk, hisz a beruházások jelentős hányada a vállalati alapból történik. Ezután a főtitkár a munkaverseny tartalmának további javításáról szólt. Tavaly a központi vezetőség erre erőteljesen felhívta a figyelmet. Úgy értékeljük a helyzetet, hogy a múlt évben a szocialista munkaverseny formális vonásai elismerten csökkentek. Vannak eredmények, van előrelépés, de csak ott, ahol a munkahelyi gazdasági vezetők meg tudták mondani a munkásoknak, a szocialista brigádoknak, hogy mi az a konkrét elvárás, amelyet teljesíteni kell akár a mennyiségi, akár a minőségi elvárások akár az anyagok — főként a nyugati import anyagok megtakarítása — tekintetében. Mi elismeréssel szólunk ezeknek a vezetőknek a munkájáról. Az elnökség továbbra is felkéri a minisztérium vezetését, az igazgatókat, a középszintű gazdasági vezetőket, a szakszervezeti szerveket és a bizalmiakat, a szocialista brigádvezetőket, hogy ahol csak lehetséges, közös összefogással egy-egy időszakra vonatkozóan nagyon kézzelfoghatóan jelöljék meg a munkaversenyben résztvevők tennivalóit. Ne csak és ne elsősorban a szocialista brigádok találják ki, hogy mit kell kiemelten teljesíteniük, hanem ezt a vezetés határozza meg a számukra, legalábbis keret jelleggel, amelyekből a brigádok önkéntesen választhatnak feladatot. A központi vezetőség tavaly arra is felhívta a figyelmet, hogy a munkaverseny formális oldalai azáltal is csökkenthetők, ha a gazdasági és mozgalmi vezetés „zsűrizi” a munkaverseny-váltásokat. Következésképpen, ha nem fogadnak el, olyan munkaverseny-vállalásokat, amelyek nem szolgálják kellően a vállalati, gazdasági célok teljesítését. Vonatkozhat ez értelemszerűen a hármas jelszóval összefüggő vállalások elbírálására is. A versenyvállalások zsűrizésekor — elbírálásakor azt is meg kell mondani — persze ahol ez lehetséges —, hogy mire is kellene a vállalásnak irányulnia. Ez nem egyszerű feladat. A jövő évi tervek véleményezésében és elfogadtatásában, továbbá a tervek várható hatásainak és következményeinek megismertetésében változatlanul fontos szerepet tulajdonítunk az üzemi demokrácia fórumainak. Ezen belül is kiemelten nagy figyelmet szentelünk az üzemi demokrácia új fórumai— az együttes ülések előkészítésének. Ezek az új fórumok szervezetileg kialakultak, működnek, most a helyes módszerek kialakításán a sor. Összegyűjtöttük az eddig szerzett tapasztalatokat, útmutató vagy irányelv formában a szakszervezeti bizottságok rendelkezésére bocsátottuk. Arra készítettük fel a szakszervezet apparátusát, a szakszervezeti bizottságokat, hogy most néhány dologban próbálkozzunk előbbre lépni. Mindenekelőtt abban, hogy a szakszervezeti csoportok értekezletein érdemibb módon beszéljék meg a vállalati elképzeléseket a termelés, az elosztás tekintetében egyaránt. Látszólag egyszerű dologról van szó, de ez csak a látszat. Valójában igen összetett és nem könnyű feladatot vállaltunk magunkra. Az eddig megtartott együttes ülések egyik gyengesége — még több gyengesége is van — az volt, hogy az együttes ülés állásfoglalását vagy elhatározását egy-egy konkrét dologban nem vitték vissza a szakszervezeti csoportokhoz. Be szeretnénk zárni a kört. Úgy gondoltuk, hogy minden együttes ülés után biztosítani kell a bizalmi csoportok szervezett tájékoztatását arról, ami az ülésen történt. Ehhez adtunk , illetve ajánlottunk talán használható módszereket az üzemi szervezeteinknek. Beszéde végén a főtitkár kiemelte: Fontos feladataink közé tartozik, hogy politikai felvilágosító munkával segítsük megérteni, most miért szükséges többet, vagy másként dolgozni a munkahelyeken, ha azt akarjuk, hogy növekedjenek és ne csökkenjenek a bérek, a jövedelmek. Természetesen a termelést segítő és mozgósító munkánkkal egyidejűleg törődnünk kell az emberek napi érdekeinek képviseletével, a munkabiztonság javításával, és az új helyzetből fakadó szakszervezeti funkciók gyakorlásával. Szakszervezetünk vállalja azt a feladatot, hogy mozgósítja a vegyipar dolgozóit az 1979-es tervek megvalósítására. Tesszük ezt abból a meggyőződésből, hogy ezzel, ha csekély mértékben is, de hozzájárulhatunk a népgazdaság helyzetének, a vegyiparban dolgozó emberek anyagi, szociális, kulturális helyzetének javulásához. A szóbeli tájékoztatókat követően megkezdődött a vita, si tette feladatait. Az eredményünket az 1977. évi 6 milliárdról 1978-ban várhatóan körülbelül 7,5 milliárd forintra teljesítjük. A termelékenység növelése, a termékszerkezet korszerűsítése a gazdaságtalan termelés A Magyar Alumíniumipari Tröszt a legalapvetőbb népgazdasági elvárásoknak megfelelően dolgozott, dinamikusan növelte minden területen gazdálkodása hatékonyságát, maximális erőfeszítéseket tett tartalékai mielőbbi feltárására, hogy ezáltal is hozzájáruljon a népgazdaság legégetőbb feszültségeinek enyhítéséhez. Az ország korszerű és olcsó alumínium félgyártmányokkal való ellátása mellett több mint 80 millió rubel exportot is teljesít, ezen belül minden évben maradéktalanul eleget tett a magyar—szovjet és a magyar—lengyel timföld— alumínium egyezményekből fakadó szállítási kötelezettségeinek, amelyek az ország számára sok milliárd forintos hasznot hoznak. A tröszt 22 ezer dolgozójából több ezer bauxitbányász és alumíniumkohász igen nehéz, egészségre ártalmas munkakörülmények között dolgozik, akiknek fokozott erőfeszítései, a szélesedő körben kiterjesztett normarendszerrel növelt teljesítményei mind hozzájárultak a gazdálkodási eredmények feszített ütemű növeléséhez. A teljesítménykövetelmények fokozásából származó többletnyereség — párosulva azzal, hogy a magyar alumíniumipari termékek a kedvező hazai adottságok alapján minden piacon jól értékesíthetők — tették lehetővé, hogy a tröszt az elsők között kezdeményezte a Külkereskedelmi Minisztérium, a Pénzügyminisztérium és a Magyar Nemzeti Bank által országosan meghirdetett pályázati akcióiba való bekapcsolódását, s a szigorú követelmények mellett vállalta 2,5 milliárd forint értékű, a konvertálható export árualapok fejlesztését szolgáló beruházás megvalósítását, ezek eredményeként pedig már az V. ötéves terv időszakában 80 millió dollár többletexport teljesítését. A jó munkát bizonyítja az is, hogy ezt a vállalást nemcsak teljesítjük, hanem jelentősen túlteljesítjük. Sipos Sándor, Ajkai Alumínium- és Timföldgyár Bencsik István, OKGT A vegyipar 1978-ban a népgazdasági átlagnál dinamikusabban fejlődött. A fejlődésnek több összetevője van, amelyet azt hiszem, az értékelésnél figyelembe kell venni, elsősorban a jövő évi célkitűzések érdekében. Ide sorolhatjuk elsősorban a dolgozók aktivitását, amelyet, kifejtettek a tervek eredményes teljesítése érdekében. Mire gondolok? Fejlődött az üzemi demokrácia és annak fórumain adolgozók megismerték a feladataikat, azt magukévá téve a kisebb-nagyobb kollektívák egyre tudatosabban hajtották végre feladataikat. Mint eszközt felhasználták a szocialista munkaversenyt, ezen belül a szocialista brigádmozgalmat, az újítási és ésszerűsítési tevékenységet. A javuló eredményességhez hozzájárult a beruházási tevékenység, a műszaki fejlesztés és a munkafegyelem erősítése és nem utolsósorban a tervszerűbb, tudatosabb bér- és jövedelempolitika. A vegyiparon belül az OKGT kollektívája is teljes A magasabb követelményekkel, amelyet a népgazdaság jelenlegi helyzete határoz meg és a szakszervezeti feladatokkal, amelyek a testületekre és az egyes funkcionáriusokra ezekből következnek, egyetértek és mindent el fogunk követni az eredményes teljesítés érdekében. Naszák János, Magyar Viscosagyár visszaszorítása, a takarékos gazdálkodás mellett fokozott figyelmet kell fordítanunk arra, hogy a fejlesztési lehetőségek csökkenése ne jelentse egyoldalúan a munkakörülmények javításának elhalasztását, a fontosabb szociálpolitikai célkitűzések, munkabiztonság háttérbe szorítását. Több gondunk és problémánk van a területi, lakótelepi szociálpolitika megvalósításában, a fejlesztés üteme sokkal lassúbb, bonyolultabb sok esetben, még akkor is, ha a pénz biztosított. Területünk Nyergesújfalu — ahol a tanács — központi alapból jelentős összeget kapott az elmaradt létesítmények pótlására. Ezek közt 6 tantermes iskola, 60 férőhelyes bölcsőde, körzeti orvosi rendelő — üzletház létesítése szerepel, amiből a mai napig semmi nincs meg. Fontosnak tartom, hogy nagy figyelmet fordítsunk a területi szociálpolitikai intézkedések maradéktalan végrehajtására, azok megvalósulásának segítésére. Véleményem szerint a jövőben fokozottabb figyelmet kell fordítani és erősíteni az SZMT és tanácsi szervek ez irányú munkáját. Csősz Gábor, Tiszai Vegyikombinát A központi vezetőségi anyag segítséget ad a vállalati tervek jobb előkészítéséhez, egyben nagyobb igényeket támaszt mind a gazdasági, mind a szakszervezeti vezetés felé. A TVK kétféle tervet készít. Az egyik tervet a NIM irányelveihez igazodottan, a másikat megemelten készíti. A megemelt tervhez alakítjuk a mozgalmi munkát. A bérfejlesztésben gondot jelent a fiatal műszakiaknál, az alsó határra való beállás. Gondunk lesz a hatékonysági mutatóval is. A tőkés export ösztönzést nagyon aláhúznám, mert a propilén gazdálkodásunkban jelenleg van egy problémánk — nem mennyiségileg, hanem elhelyezésiig nincs olyan lehetőségünk, mint ahogy vártuk. Ennek ellenére azonban tartjuk magunkat, de fontos, hogy megfelelő ármunka mellett történjen az értékelés. A népgazdasági ösztönzés mellett célszerű lenne azok érdekeltségét is növelni, akik ebben a kérdésben ténylegesen tudnak tenni — gondolom e kettő együtt más eredményt hozna. A gazdaságpolitikai célkitűzésekkel, az éves tervekkel egyetértettünk. Ennek ellenére szeretnénk rámutatni arra, hogy a szabályozó rendszer egyes elemei és a gazdaságpolitikai célkitűzések éves tervei között nincs meg teljesen az összhang. Az egyik célkitűzés az volt, hogy nagyobb mértékű differenciálás következzen be a jobban dolgozó és a kevésbé jól dolgozó vállalat között. Szerintem a mostani szabályozó rendszer mellett az 1979. évi bérfejlesztés és a jobb gazdálkodás a hatékonyabb munka között nem lesz meg az összhang, illetve csak azoknál a vállalatoknál lesz meg, ahol azonos feltételek mellett indulnak. Ez legfeljebb 1980-ra lesz érvényes. Az elmúlt évek gyakorlata alapján a szocialista munkaverseny célkitűzéseit a vállalati tervek szerint állítjuk össze. Egyik fő feladatunk a külgazdasági egyensúly javítása. Ennek érdekében dolgozóink rendelkezésére bocsátottuk az összes tőkés importanyagok jegyzékét árral együtt. A munkaverseny fő célkitűzéseit a fajlagosok csökkentésére, az anyagmegtakarításra — a fejlesztőknek, újítóknak a tőkés import — belföldi vagy szocialista importtal való helyettesítésére határoztuk meg. Vállalatunk mindent megtesz és biztosan teljesíteni fogja az összes tervelőirányzatot, a gazdaságpolitikai célkitűzésekkel együtt. Mezey Barna, Chinoin Gyógyszergyár Egy család, ha takarékoskodni akar, akkor a család egyedeinek kollektíven kell takarékoskodnia. A népgazdaság tőkés import anyagokkal való takarékosságnál is így kell ennek lenni. A népgazdaság takarékosságának egyik jelentős területe a vállalati kooperációk segítése. Számtalan esetben gazdaságosabb volna, ha az exportáló vállalat a másik vállalat igényeit elégítené ki, ezzel a népgazdaság devizaszaldóját javítaná. A vegyiparon belül növekszik a vállalati együttműködések száma, mégis felhívom a figyelmet arra, hogy a minisztérium és a szakszervezet vizsgálják meg és hatékonyan segítsék az ésszerű vállalati kooperációk létrejöttét Ugyanígy a NIM-nek és szakszervezetünknek erősíteni kell azt a szemléletet, hogy az import anyaggal való takarékosság egyenértékű elbírálást kapjon az export növeléssel. Egy vállalaton belül számtalan út van a takarékosságra. Ezek közül egyik legfontosabbnak tartom a tudatos gyártásfejlesztést. Úgy érzem, vállalaton belüli átcsoportosítással növelni kell a gyártásfejlesztési kapacitásokat. Fokozni kell a tudatos gyártásfejlesztés tevékenységét, az egyetemi intézetek, kutatóintézetek, vállalati fejlesztők együttműködését kell megszervezni. Itt is látok problémát. Együttműködés, közös kutatás. Vállalaton belül az elkészült technológiák megvalósításán fejlesztők, üzemi szocialista brigádok együttműködését kell megszervezni. A vitában elhangzottakra dr. Csurgai Lajos nehézipari miniszterhelyettes és Dajka Ferenc főtitkár válaszolt, majd az elnöklést átvevő Kamarás Mihályné szavazásra bocsátotta az írásos és a két szóbeli beszámolót. A központi vezetőség egyhangúlag megszavazta szakszervezetünk 1979. évi főbb tennivalóira vonatkozó feladatokat. Ezután a második napirendi pontban a központi vezetőség 1979. évi költségvetésével foglalkozott, majd a harmadik napirendben az 1979. évi munkaprogramot tárgyalta. A beterjesztett javaslatokat a központi vezetőség egyhangúlag szavazta meg. Dr. Nagy Ferenc, Kőbányai Gyógyszerárugyár Aa ülésen részt vevők egy csoportja