Vegyipari Dolgozó, 1982 (26. évfolyam, 1-12. szám)

1982-01-01 / 1. szám

Az elmúlt év várható eredményeiről, az 1982-re tervezett feladatokról (Folytatás az 1. oldalról) idén dolgozók — pl. a DKV- nál — eddig munkaidőben kapták meg a munkaközi szünetet, tehát a gyakorlatban 37,5 órát dolgoztak. Erre a jövőben nincs lehetőség, a munkaközi szünetet a munkaidő végével adhatják ki, ha a munkaidő 6.00—14.00 óráig tart, — a munkaközi szünet és a különféle pihenőidő kiadásának értelmezése nem egységes, — az ötnapos munkahét bevezetése népgazdasági szinten a munkarend tekintetében egy olyan nivellálódást eredményez, amely a vegyipart, különösen az egészségre ártalmas munkakörben dolgozókat sújtja. Az ilymódon keletkezett feszültségek feloldása a szakszervezet és az Ipari Minisztérium közös feladatát képezi. A szocialista munkaverseny — ezen belül a szocialista brigádmozgalom — már az eddigiekben is jelentős szerepet játszott a népgazdaság utóbbi években elért eredményeiben. Mindenütt egységes értelmezés szükséges abban, hogy a munkaverseny gazdasági célja 1982-ben a terv eredményes megvalósítása. Szükség van arra is, hogy a kötelezettségvállalások rugalmasan alkalmazkodjanak az év közben bekövetkező — esetenként kényszerű — változásokhoz. A hatékonyságot segítő üzem- és munkaszervezés eredményessé tétele érdekében jobban fel kell használni a dolgozó kollektívák kezdeményezéseit. A szocialista- és a munkabrigádok vállalásai a már 1980-ban ismertetett és máig is érvényes legfontosabb feladatokra irányuljanak elsősorban: — a versenyképes exporttermékek arányának a növelésére, — a termelési költségek csökkentésére, — az importanyagok és -alkatrészek kiváltására, — az anyag- és energia megtakarításra, — a selejt csökkentésére, a termékminőség javítására, — a beruházások költségen és határidőn belüli befejezésére. Munka-és környezetvédelem Egyértelműen tudomásul kell venni azt, hogy a szocialista társadalmi termelés megfelelő munkakörülményeinek biztosítása fontos politikai kérdés. A környezetszennyezés egyegy feltűnő jelensége, mint például a váci vízszennyezés, vagy egy tömeges halálos baleset, esetleg egy nagyobb tűzeset, igen nagy társadalmi visszhangot vált ki. Egyes kérdésekkel ma már a kormánynak kell foglalkoznia. Tudomásul kell venni azt is, hogy még a jelenlegi, szűkös anyagi lehetőségek mellett sem tehetünk engedményeket ezekben a kérdésekben. A termelés során keletkező hulladékok hasznosítása, ártalmatlanítása, megsemmisítése ma már minden vezetőnek ugyanolyan fontos feladata, mint a helyes, energiatakarékos és gazdaságos technológia kiválasztása, fejlesztése. Nélkülözhetetlennek tartjuk, hogy a vállalatok alapos önvizsgálatot végeznek környezetszennyező tevékenységük megállapítására és ennek alapján ütemtervet készítsenek előidéző okok felszámolására. Fokozottan vegyék igénybe ennek során a társadalmi szervek és az üzemi kollektívak közreműködését. Az Ipari Minisztérium a jövőben megkülönböztetett figyelemmel vizsgálja a termelőegységek környezetvédelmi tevékenységét és a szükséghez mérten segítséget nyújt a problémák megoldásához. A vállalatok sokat tettek a biztonságos munkavégzés,s munkavédelem érdekében, mégis adódnak olyan hiányosságok, amelyek említést érdemelnek, így pl. a gyógyszeriparban mintegy 50 százalékkal,a festékiparban több mint 100 százalékkal, a kozmetikai és háztartás-vegyiparban 30 százalékkal növekedett az üzemi balesetek száma. A szerves és szervezetlen vegyiparban, valamint a gumiiparban lényegében az előző évihez hasonló a helyzet. Egyes vállalatokat vizsgálva már nem ilyen egységes a kép. A VDSZ elnöksége értékelte az első félévi baleseti helyzetet, és felkérte az alább felsorolt vállalatok igazgatóit és az szb-titkárait, hogy a baleseti helyzet romlásának megállapítására tegyenek sürgős intézkedéseket: Chinoin, Kőbányai Gyógyszerárugyár, Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, Borsodi Vegyi Kombinát, Budalakk, Egyesült Vegyiművek, Nitrokémiai Ipartelepek, Oxigén- és Dissous gázgyár Vállalat. Köszönjük a VDSZ segítségét, és reméljük, hogy ezen a fórumon legközelebb javulásról adhatunk számot. Nem-elhanyagolható erkölcsi és anyagi megterhelést jelent a vállalatok és egyben a népgazdaság számára a szociális ráfordítások mértéke. A VI. ötéves tervkoncepciók kiértékelése alapján megállapítható, hogy a szociális kérdésekkel foglalkozó fejezetek tartalma a MüM. és a SZOT erre vonatkozó irányelveivel általában összhangban van. Növekedést mutatnak a munkavédelmi kiadások, míg a szociális célokra fordítandó összegek szintentartást, vagy szerény emelkedést jeleznek. Szeretném ezzel kapcsolatban hangsúlyozni, azt várjuk, hogy a vállalati szakszervezeti szervek ne csak a szociális alap elosztásával, hanem annak megteremtésével kapcsolatban is fejtsenek ki aktív tevékenységet. Növekvő teljesítmény - több bér Az éves terv készítésekor a vállalatok szociális előirányzatait össze kell hangolni a terv termelési, értékesítési és jövedelmezőségi céljaival. Ami a bér- és jövedelemszabályozással kapcsolatos kérdéseket illeti: ismeretes, hogy a Minisztertanács 1981. évi népgazdasági tervről szóló határozata azt írta elő, hogy a nominálkereseteknek a fogyasztói áremeléssel lépést tartva kell emelkedniök, de a bérpolitikában érvényesíteni kell a teljesítménytől függő differenciálást. Meg kell állapítanunk, hogy ez a célkitűzés nem valósult meg hiánytalanul 1981. I—III. negyedévében, és várhatóan éves szinten is, miként arra már utaltam, a bér- és keresetemelkedés üteme meghaladja a tervezettet és a fogyasztói árszínvonal emelkedését is. (A vegyipar átlagkeresetének növekedése kb. 6,5 százalékot tesz ki.) Emlékeztetni szeretnék arra, hogy a vonatkozó központi döntések alapján 1982-ben az átlagbérek 4-5 százalékos növekedésével lehet számolni. Ez azonban csak az átlag. A bérszabályozás szigorítására hozott rendelet azt célozza, hogy a hatékonyan dolgozó vállalatok az eddiginél nagyobb bérfejlesztési lehetőséghez jussanak. Tudomásul kell venni, hogy ez az intézkedés az 5 százalék körüli átlagos bérnövekedést csak az ideinél jóval hatékonyabb munka esetén teszi lehetővé. Ezzel együtt — a SZOT- tal egyetértésben — az a véleményünk, hogy a bérnövekedés tervezett üteme a teljesítmények erőteljesebb fokozásával, a megváltozott feltételek mellett is biztosítható. Sajnos, az elkövetkezendő év is sok problémát, nehézséget sejtet. Büszkék vagyunk arra, hogy az addig felmerült nehézségek ellenére életszínvonalunkat meg tudtuk őrizni, és hasonló reményeket táplálunk 1982-ben is. Ehhez azonban több és színvonalasabb munkára van szükség. Ebben nagymértékben számítunk a szakszervezet támogatására és aktív közreműködésére is. Segíteni kell a vállalatok vezetőit abban, hogy olyan vállalati terveket dolgozzanak ki, melyek a termelés hatékonyságának növeléséhez és a bérek munka szerinti elosztásához, továbbá a szociális kérdések megoldásához egyaránt a legjobb helyi feltételeket biztosítják. Ezek végrehajtására mozgósítani kell a vállalatok dolgozóit. A vállalások megteremtése érdekében a gazdasági vezetőknek és szakszervezeti testületeknek együttesen keresniük kell az eddiginél jobb megoldásokat. Az éves terveket tárgyaló testületi üléseken a gazdasági vezetőkkel együttműködve, a szakszervezetek olyan helyi célok kialakítására törekedjenek, amelyek összhangban vannak a gazdaságpolitika fő irányaival. Meg kell követelni ennek keretében, hogy a gazdasági vezetők az éves tervet időben bocsássák vitára, mivel ennek révén elérhető, hogy a dolgozók javaslataival kiegészítve reális terv elkészítése váljék lehetővé, továbbá, hogy a dolgozók a részvételükkel készült tervet magukénak tekintsék, és teljesítésükért mindent elkövessenek. Aktivizálni kell az újítómozgalmat is, mint az előttünk álló feladatok teljesítésének eszközét. Mindent egybevetve: az Ipari Minisztérium a nehéznek ígérkező feladatok végrehajtásában továbbra is számít a VDSZ-nek és aktivistáinak tevékeny közreműködésére annak érdekében, hogy a párt és a kormány által kitűzött feladatok maradéktalanul meg tudjuk valósítani. Ezután Molnár Károly, szakszervezetünk titkára tett szóbeli kiegészítést a miniszterhelyettes beszámolójához, felkarolásával és gyors továbbításával. E tekintetben jó irányú elmozdulás volt és van is. A zsűrizés jellemző már a vállalások megtételénél, de mégsem vált általánossá. Véleményünk az, hogy a jövőben minden vállalást zsűrizni kell. A zsűrizésben is meg kell honosítani a változáshoz való alkalmazkodást. Ezen túlmenően meg kell szervezni a vállalások rendszeres felülvizsgálatát, és az indokolt korrekciókat el kell végezni. Mennyiségi vállalásokra természetesen csak azokat a javaslatokat kell elfogadni, ahol a termék értékesítése exportunkat javítja. A keretszerű vállalások formája is bevált módszer, terjesztését kívánatosnak tartjuk. A munkaversenyvállalásoknál a fentieken túlmenően rá kell irányítani a figyelmet az anyagtakarékosságra, ezen belül az importanyagok felhasználásának csökkentésére, kiváltására. (Igen fontos, mert 1 százalékos anyagmegtakarítás a vegyiparban csaknem milliárdos nagyságrendű). Törekedni kell a munkaverseny-vállalásokban is a magasabb feldolgozottságú termékek előállítása mellett a másodlagos és hulladékanyagok feldolgozására, azok célszerű felhasználására. Minden eszközzel segíteni kell a elhatározott termékszerkezet változtatását, a korszerűsítést célzó intézkedéseket, hogy azok minél gyorsabban valósuljanak meg. Erősíteni kell a DH-rendszer mind több termékre történő bevezetését, mert a DH-rendszer terjedésében ez utóbbi időben megtorpanás tapasztalható. Az energiaracionalizálási terveken túl, minden helyen vizsgálják felül, hogy milyen mértékben lehet energiát megtakarítani, és a kollektívák vállaljanak felügyeletet az energiamegtakarítás biztosítására. A jövőben a pazarlás megszüntetésére tett intézkedések már kevésnek bizonyulnak. 2 VEGYIPARI DOLGOZÓ Molnár Károly titkár előterjesztése Szakszervezetünk központi vezetősége az 1981. évi gazdálkodással kapcsolatban egy évvel ezelőtt meghatározta azokat a kiemelt feladatokat, amelyekkel szakszervezeti szerveink előbbre léphettek és jól segíthették az ez évi tervek megvalósítását. A kiemelt feladatok kiválasztásának helyességét igazolják, hogy ez évben a vegyipari vállalatok nem rossz eredményt produkáltak. Segítették a népgazdaság helyzetének javítását, annak ellenére, hogy a szigorúbb gazdasági feltételek miatt az eredeti terveket több helyen többször is változtatni kellett. Szakszervezeti szervezeteink sem estek pánikba az év közbeni változtatásoktól. Ez azt jelenti, hogy a rugalmasabb gazdálkodás elemei mind jobban kezdenek meghonosodni a vállalatoknál is. Az üzemi demokrácia gyakorlásában előrelépés történt. Javult a bizalmiak és csoportjuk tájékoztatása, és ahol lebontották a terveket, ott annak megvitatása segítette az aktivitást, a bizalmiakkal szemben támasztott követelmények felerősödését, a számonkérést és a dolgozók mind szélesebb rétegeinek megnyerését a tervcélok megvalósításához. Az eredményekben benne van a szakszervezeti bizalmiak, a gazdasági vezetéssel, pártszervezetekkel történő jó együttműködés mellett a csoportok, az szb-k mozgósító munkája a szocialista munkaverseny, az ösztönzők jó megválasztása, a kezdeményezések rugalmas alkalmazása. Mai központi vezetőségi ülésünkön is az a feladatunk, hogy az MSZMP KB december 3-i és a SZOT december 11-i ülése után, ismerve az 1982. évi népgazdasági tervet, állást foglalva mellette, meghatározzuk a szakszervezeti munkában azokat a kiemelt feladatokat, amelyek a célok elérését a legjobban segítik a vegyipari vállalatoknál, és összhangban vannak a népgazdasági elvárásokkal. Elnökségünk véleménye az, hogy az 1982. évi népgazdasági terv célkitűzései mellett foglaljon állást központi vezetőségünk, mert az követi a XII. pártkongresszus irányvonalát, és mert teljesítése továbbra is biztosítja az életszínvonal megőrzését és vállalataink zöménél az ipar átlagánál magasabb növekedésre ad lehetőséget. A dolgozók bevonásával Elnökségünk továbbra is fontosnak tartja, hogy a tervek kialakításában való részvételt, a tervcélok megvalósítását célzó intézkedéseket szakszervezetünk vezető szervei, a szakszervezeti bizottságok kiemelt feladatként kezeljék. Korábban is megtettük, most is az a célunk, hogy a kiemelt feladatok között ráirányítsuk a figyelmet néhány olyan, részben új kérdésre, amelyek véleményünk szerint az eddig elért eredményekre, kezdeményezéseikre alapozva továbbjavíthatják a szakszervezeti gazdaságsegítő munkát, a tervezés demokratizmusát, a vállalati gazdálkodás eredményességét. A tervcélok kialakítását minél szélesebb demokratizmus alapján, a legnagyobb dolgozó rétegek bevonásával kell végezni. A tervcélok kialakításában a szakszervezeti bizottságok alapelvként érvényesítsék, hogy a vállalati tervek illeszkedjenek a népgazdasági tervhez. Ebben minden gazdasági egységnek az összes lehetőséget felmérve hozzá kell járulni, mert ha a vállalatok nem hozzák a terveket a népgazdasági célok megvalósítására, akkor az életszínvonal megtartása nem teljesíthető. Javasoljuk, hogy tervvariánsok legyenek a testületek előtt. Ez évi tapasztalataink azt mutatják, hogy a testületek a magasabb igényeket támasztó tervek mellé álltak. Ahol visszaadták és magasabb követelményeket támasztottak (még ha a bér oldaláról közelítették is meg), ott fejlődés történt. Ahol, a vezetés részéről a tartalékok feltárására azért nincs határozott fellépés, mert a bázisszemlélet erős bennük, ott a testületek az ilyen terveket ne fogadják el. A terveket az ez évi tapasztalatok alapján még szélesebb körben, a művezetőkkel karöltve javasoljuk úgy lebontani, hogy a munkások megértsék, és a bizalmi csoportokban használható véleményeket, javaslatokat kapjunk a tartalékok feltárására. Az így felszínre került javaslatokkal a tervet a gazdasági vezetésnek átdolgozásra vissza kell adni. Véleményünk szerint az ilyen álláspontnak mozgósító hatása van a vezetésre, de a középvezetőkre és a beosztottakra is. A tervező munka a terv elfogadásával, annak „nyitottsága” miatt nem ér véget, a változásokra és a változtatásokra fel kell készülni. Előre nem lehet meghatározni, hogy milyen változtatást kell a bizalmi testület elé vinni. Véleményünk szerint ez is a rugalmasság fogalmába tartozik. Mindenesetre nem tartjuk helyénvalónak és nem javasoljuk a sok öszszegyűjtött utólagos módosítás bejelentését. A munkaverseny új elemei A gazdaságpolitikai feladatok megvalósítása során a jövőben sem nélkülözhető a vállalati kollektívák cselekvőkészsége, a szocialista munkaversenymozgalom. Feladatunk az elfogadott tervek megvalósítását segíteni. Úgy ítéljük meg, hogy a szigorúbb külgazdasági és itthoni körülményeink, a szabályozók anyagi erőket központosító szigorításai, az ötnapos munkahétre való átállás munkaidőalapjának biztosítása miatt nagyobb társadalmi erőfeszítésekre, erőbedobásokra van szükség. A munkaverseny szervezésében előbbre lépni csak úgy tudunk, ha a vállalatoknál kialakult új elemeket, új módszereket segítjük másutt is érvényre jutni, ha az a tervcélokkal összhangban, arra alapozva, rugalmasan alkalmazkodik a változó körülményekhez, a dolgozók értékítéletének felkeltésével, a jó kezdeményezések A műszaki-közgazdász értelmiség megnyeréséért Ebben az évben komoly erőfeszítések történtek szakszervezeti bizottságaink részéről arra, hogy mozgósítsák a műszakiközgazdász értelmiséget a vállalati tervcélok kialakításában való részvételre, és mind jobban bevonták őket a munkaverseny-mozgalomba. Erre a jövőben még inkább szükség lesz, hogy itt is adjanak javaslatokat a jobb műszaki, gazdasági megoldásokra, a tartalékok feltárására, egyben vállaljanak a munkaverseny-mozgalom megújításában nagyobb szerepet. Vegyék igénybe, nyerjék meg őket a véleményezés mellett olyan kezdeményezésekre, amelyek segítik a szakszervezeti testületeket a legjobb döntések meghozatalában. Segítsük érvényre jutni, hogy elismerjék őket politikai, erkölcsi, szakmai és anyagi téren. Ezt azért is említjük meg, mert ebben az évben, jó elemek megjelenése ellenére, a munkaverseny ösztönzésében átütő sikert nem tudtunk elérni. Nem tudtuk érvényesíteni, hogy a nagyobb teljesítményhez nagyobb jövedelem járjon, bár mindenki egyetért azzal, hogy a többet vállaló, rugalmasabb, szorgalmasabb, tehetségesebb munkát kell jobban megfizetni. A vállalásokhoz kell az ösztönzőket is alakítani, meg kell mondani a kollektíváknak, de az egyéneknek is, hogy a feladat (Folytatás a 3. oldalon)