Vegyipari Dolgozó, 1994 (38. évfolyam, 5-8. szám)
1994-08-01 / 5. szám
Azt is fontosnak tartjuk, hogy a gazdasági-társadalmi helyzetet bemutató jellemzők összefüggéseikben és dinamikájukban kerüljenek bemutatásra. A tárgyalások során alakulnak ki azok a feltételek, amelyek megállapodáshoz vezetnek. Megítélésünk szerint a kormány számára alapvető érdek, hogy a gazdaság konszolidálásának, modernizációjának rá váró feladatait kezelhetetlen gazdasági-társadalmi konfliktusok nélkül végezze. Az átfogó gazdasági-társadalmi keretmegállapodás a parlamenti ciklus időtartamára szólhat. Ennek a keretmegállapodásnak kell rögzíteni a folyamatos érdekegyeztetés fórumait, garanciáit, az országos szintű átfogó vagy részegyezségek, megállapodások lehetséges kereteit, a középszintű és a munkahelyi szerződések feltételeit, garanciáit, valamint a gazdasági-szociális problémák megoldásának főbb irányait. Az országos átfogó keretmegállapodást tartalommal számos részegyezség, megállapodás töltheti ki. Ilyenek lehetnek az éves konkrét megállapodások, az egyes törvényalkotáshoz kapcsolódó egyezségek, a szakszervezetek vagy a munkáltatói szervezetek által kezdeményezett tárgyalások eredményei. Az egyes országos megállapodások időtartama eltérő lehet. Lehetnek olyanok, amelyek egy rövidebb időszakra szólnak (például a pótköltségvetéshez kapcsolódó), de lehetnek olyanok is, amelyek hatása túlmutat a parlamenti ciklus időszakán (például egy új nyugdíjtörvény). Az országos keret vagy részmegállapodások a kormányzati elképzelésekhez kapcsolódnak, ám a konkrét megállapodásokat ágazati, területi illetve munkahelyi szinten indokolt megkötni. - Mi a szerepe, feladata a továbbiakban az Érdekegyeztető Tanácsnak? - Az országos szintű gazdasági-társadalmi megállapodás kialakításának, megkötésének, a megállapodás teljesülése folyamatos figyelemmel kísérésének és évenkénti értékelésének fóruma az Érdekegyeztető Tanács, valamint az ÉT szakbizottságai. A megállapodást a kormány, a munkáltatók és a szakszervezetek képviselői írják alá az Érdekegyeztető Tanács nyilvános, plenáris ülésén. A megállapodásban foglaltak folyamatos figyelemmel kísérése szintén az ÉT keretei között történjen, míg az éves értékelés ugyancsak az Érdekegyeztető Tanács nyilvános plenáris ülésén. - A megállapodás megvalósulása érdekében a megállapodó feleknek garanciákat kell vállalniuk, melyek a lehetséges garanciák? - A megállapodás alapvető feltétele, s egyben garanciája, hogy valamennyi érintett fél kölcsönösen érdekelt legyen annak megkötésében és a benne foglaltak maradéktalan megvalósításában. A lehetséges kormányzati garanciák során szükségesnek tartjuk, hogy a kormány a megállapodásban vállalt kötelezettségének megfelelően tegyen javaslatot az Országgyűlés törvényhozói munkájára. A parlament ellenőrző munkája keretében évente - határozatban - értékelje a megállapodásban foglaltak megvalósulását, a kormánykoalíciót létrehozó pártok frakciói, képviselői biztosítják a parlamentben a kormány által a megállapodásban vállalt kötelezettségeknek megfelelő döntést. A kormány biztosítja, hogy nem születik olyan kormányzati döntés vagy nyilatkozat, amely ellentétes a megállapodással, amely veszélyeztetné a megállapodás betarthatóságát. A kormány minden kormányzati szervnél garanciát vállal a megállapodás betartására. A kormány minden olyan esetben, amikor veszélybe kerül a megállapodás valamely pontja, vagy a megállapodás valamely része betarthatatlanná válik, időben jelzi a gondokat, konzultál a megállapodást kötő felekkel és megtesz mindent annak érdekében, hogy azonnal meghozza a közösen kialakított intézkedéseket. A munkáltatók illetve szervezeteik által lehetséges garanciák közül kiemelném, hogy a megállapodást aláíró munkáltatói szervezetekhez tartozó munkáltatók mind teljesebb körben vállalják részvételüket a középszintű érdekegyeztetésben és a középszintű megállapodás megkötésében. A megállapodást aláíró munkáltatói szervezetek segítsék elő, hogy az érdekszférájukhoz tartozó munkahelyeken - amennyiben azt a szakszervezetek kezdeményezik - legyenek kollektív szerződések. A munkáltatói szervezetek érdekterületükön garantálják a feketemunka tilalmát, a minimálbérek betartását, s a bértarifarendszer fokozatos bevezetését. A munkáltatói szervezetek tiszteletben tartják és garantálják a hozzájuk tartozó munkahelyeken a szakszervezeti, illetve az üzemi-közalkalmazotti tanácsi, valamint a munkavédelmi képviselői (bizottsági) jogok érvényesülését. - Melyek lennének a szakszervezetek által nyújtható garanciák? - Az országos szakszervezeti szövetségek elsősorban tagszervezeteik körében folytatott párbeszéddel, meggyőző munkával, testületi álláspontok kialakításával, szervezetépítéssel, a tisztségviselők sokoldalú képzésével, az érdekegyeztetési munkára való készségük és képességük fokozásával járul hozzá a megállapodás mind szélesebb körű érvényesítéséhez. A szakszervezetek minden szinten a megállapodások, a kollektív szerződések megkötésének kezdeményezésével kívánnak garanciát nyújtani az országos keret-megállapodás betartásához. A megállapodást aláíró országos szakszervezeti szövetségek vállalják, hogy amennyiben a megállapodásban foglaltak teljesülnek, illetve nem jönnek létre, attól jelentősen eltérő helyzetek, folyamatok, amelyek a munkavállalók érdekeit súlyosan sértik, akkor nem fognak központilag élni a munkaharc eszközeivel. A szakszervezeti konföderációk, amennyiben a megállapodásban rögzítettektől jelentősen eltérő folyamatokat tapasztalnak, azonnal tárgyalásokat kezdeményeznek. Amennyiben a tárgyalások nem jönnek létre, vagy a tárgyalások nem vezetnek eredményre, a szakszervezetek nem mondhatnak le a munkaharc eszközeinek alkalmazásáról, s azokkal élni fognak. - Melyek a megállapodás lehetséges témakörei és azok tartalma? - A gazdaság stabilizálását szolgáló, valamint élénkülése feltételeit megteremtő javaslatok, valamint a munkavállalók élet- és munkakörülményeit alakító javaslatok, továbbá a munka világát érintő érdekegyeztetési rendszer, s ezirányú jogszabályok továbbfejlesztése, illetve a szakszervezetek működési feltételeinek javítása érdekében teendő javaslatok egy egységes javaslatcsomagnak tekintendők, s együttesen tárgyalhatók. A gazdaság stabilizálását szolgáló, valamint élénkülése feltételeit megteremtő javaslataink esetében a VDSZ tudatában van annak, hogy a szakszervezeteknek nem feladata, hogy önálló gazdaságpolitikai elképzeléseket alakítsanak ki, tudomásul veszi, hogy a parlamenti ciklus idején a gazdaságpolitikának és a gazdaságirányításnak egyszerre, egymással összefüggésben és összehangoltan kell megoldania a korszerűsítésre és struktúraváltásra alapozott gazdasági növekedés feltételeinek megteremtését úgy, hogy egyidejűleg biztosítsa: a munkanélküliség mérséklését, valamint a külső és belső egyensúly javítását, vagy legalább romlásának megakadályozását, az infláció megfékezését, a gazdaságitársadalmi átalakulás terhei miatt éleződő szociális feszültségek tompítását, elviselhető keretek között tartását. A munkahelyek teremtése, a beruházások ösztönzése érdekében, támogatni kell az élőmunkát, a szellemi tevékenységet hasznosító, kevés nyersanya- VEGYIPARI DOLGOZÓ