Katolikus gimnázium, Veszprém, 1892
Veszprém meteorológiai viszonyai és kútvizei. I. RÉSZ. A víz története A víz körútját és szerepét a természetben a régiek igen találóan hasonlították össze az állatok vérkeringésével, mert úgy ez, mint amaz, nagyban és kicsiben hatalmas közvetítője az anyagcserének s nélkülözhetetlen feltétele az életnek. Dús tenyészetet s ezzel párhuzamban gazdag országokat s virágzó városokat csakis a vízben bővelkedő területeken kereshetünk úgy annyira, hogy a vizek mennyisége, egyebek között, az államok jólétének és vagyoni állapotának legbiztosabb mértékéül tekinthető. A víz azonban gyümölcsözővé s áldást hozóvá csak akkor fog válni igazán, ha természetét ismerve, előnyeit saját czélunkra ki is tudjuk zsákmányolni. Mindenki előtt ismeretes dolog az, hogy a Föld képének átalakításában a hő mellett a víznek jutott legkiválóbb szerep, mely csekély fajsúlyánál s könnyű párolgási képességénél fogva, valamint a jelenben, úgy a múltban is leghatalmasabb társmunkása volt a hőnek. A Föld kihűlésének első stádiumában ugyanis óriási felhőszakadásokat s vízözönöket alkotva hullott a forró víz a föld durva kérgére. Ezen nagy nyomás alatt álló forró vízgőzök, tengerek s áramlások mechanikai hatásainak s vegyi erőinek egészen más volt az eredménye a múltban, mint most. Nagy hibába esnénk tehát, ha a jelenben észlelt hatásokból egyszerűen arányos következtetést akarnánk vonni a múltra. Igenis, lehet következtetnünk, de nem az idő, hanem a hajók nagyságára. A Föld felülete közel 510 millió négyszög kilométer, ebből 378 millió km2 a vízzel borított részekre s csak 132 millió km2 esik a szárazulatokra. 1*