Katolikus gimnázium, Veszprém, 1896

A MŰVELTSÉGRŐL. 1. Sokat emlegetjük és alkalmazzuk a művelt szót napjainkban, ámbár úgy vagyunk evvel a szóval is, mint a legtöbb általános fogalommal; ha véletlenül megkérdeznének bennünket, mit értünk alatta, alighanem zavarba jönnénk. A választ vagy nem tudnók megadni, vagy valamely többé-kevésbbé zavaros körül­íráshoz folyamodnánk. Természetes, hogy a különböző egyéni felfogásokhoz képest a válasz tartalmilag is különbözőkép alakulna, így azután megeshetik, hogy az óhajtott felvilágosítás helyett a kérdező oly útvesztőbe jut, a­melyből egy könnyen ki nem igazodik. Általában elmondható, hogy a székében használt műveit jelző nagyon is viszonylagos értelmű. Minthogy mások megítélésében rendesen a saját egyéniségünk mértékét alkalmazzuk, könnyen megtörténhetik, hogy például én műveltnek nézek valakit, a­kiben más csak barbárt lát, és megfordítva. Kívánatos volna tehát a műveltség próbaköve (kritériuma) után kutatni és annak valamely általános érvényű meghatározását adni, a­mely lehetőleg kizár minden önkényes föltevést és független épp úgy a változatos és sokszor talán korlátolt egyéni felfogásmódoktól, mint a kor- és társadalmi viszonyoknak néha nagyon is szeszélyes alakulásaitól. Annál kívánatosabb volna ezen igyekezet, mert úgy látszik, hogy a művelt szónak, ha jelentésével nem vagyunk is tisztá­ban, magas értéket tulajdonítunk. Hízelgőbb jelzővel aligha illethetnének bennünket, mint ha a műveit nevezetre érdemesíttetünk, és aligha van lesújtóbb valami, mint ha ugyanazon jelzőt elvitatják tőlünk, midőn arra igényt tartottunk. Egy igazán hiú emberre nézve, a­ki ösztönszerűl­eg érzi, hogy minden értéke mások ítéletétől függ, a műveletlenség vádja egy volna a megsemmisüléssel. Az utolsó nyárspolgár, a­ki pedig szellemi szükségletet nem ismer, lelke mélyéig felhábo­rodnék, ha szóval vagy tettel elárulnék, hogy műveletlennek tekintjük. Kerestem mindenfelé a műveit ember vagy, a­mi egyre megy, a műveltség definiczióját­ sehol sem találtam meg. Végre kezembe akadt C. Hilly Glück cz. könyve.1) Csupa emészthetetlen zagyvalék. A lexikonból megtudtam, hogy a J) Leipzig, 1895—96.­ ­*

Next