Középdunántúli Napló, 1957. január (1. évfolyam, 1-26. szám)

1957-01-30 / 25. szám

2 . 5 percre a világ körül NEW­ YORK (MTI) Az ENSZ- közgyűlés hétfőn délután meg-­ kezdte vitáját az Egyiptomban ál­lomásozó izraeli csapatok vissza­vonásáról — jelenti az AFP. A közgyűlésnek a vita folyamán meg kell vizsgálni a világszerve­zet főtitkárának a kérdésben elő­terjesztett jelentését és Izrael emlékiratát. * MOSZKVA (MTI) A TASZSZ je­lenti: Antonin Zápotocky és a Szov­jetunióban tartózkodó csehszlovák küldöttség többi tagja január 28-án megtekintette a moszkvai Központi Lenin Stadiont. A vendégek nagy érdeklődéssel tanulmányozták a több mint százezer ember befogadására alkalmas stadion szerkezeti felépíté­sét, berendezéseit. A Csehszlovák Köztársaság elnöke főképp a stadion közelében elhelyezkedő sportváros építkezése, valamint a versenyzők és a nézők kényelmét szolgáló berende­zések iránt érdeklődött. A csehszlovák vendégek a stadion­ban megnézték a rosztovi Burevszt­­nyik és a kievi Dinamó női kosár­labdacsapatok■ bajnoki mérkőzését. * ROMA (MTI) Az Olasz Kommu­nista Párt Központi Ellenőrző Bizott­sága elutasította Eugenie Reale, volt kommunista szenátor fellebbezését, amelyet a pártból történt kizárása ellen nyújtott be. A Központi Ellen­őrző Bizottság megállapítja, hogy Reale maga zárta ki magát a párt­ból, abban a pillanatban, amikor a párt iránt ellenséges sajtóban szem­behelyezkedett a párttal, az országos kongresszussal és a kongresszus által választott vezetőkkel. Magának a fel­lebbezésnek megfogalmazása is nem egyszer gúnyolódó és ellenséges jel­legű, éppen ezért a Központi Ellen­őrző Bizottság megerősíti Realenak a pártból való kizárását, mivel el­árulta­­a pártot. * KAIRO (MTI) Az AFP jelenti: a szovjet kormány elhatározta, hogy Egyiptomnak ajándékozza mindazo­kat a berendezéseket,­­ amely­eket" ~d" Szovjetunió a kairói ipari, vásáron kiállított. A berendezések között sze­repel több helikopter, traktorok, me­zőgazdasági­­gépek, orvosi műszerek, mintegy félmillió egyiptomi font értékben. LONDON (MTI) A TASZSZ Iroda írja: A Times hétfői számában leve­leket közölt, amelynek írói síkra száll­nak az angol-szovjet művelődési kap­csolatok fejlesztése mellett. John­­Vil­let, a lap egyik olvasója a többi kö­zött azt írja, hogy az angol kulturális élet szeretné tudni, mivel foglalkoz­nak a szovjet képzőművészek, szül­és zeneművészek. Denis Matthews, egy másik levélíró rámutat arra, hogy a kulturális cserét nem szabad függővé tenni politikai nézetektől. „Nem szabad figyelmen kívül hagy­nunk az eszmecsere jelentőségét a művészet szempontjából..— írja Matthews. A kölcsönös megértés, amennyiben a művészetben megva­lósul, nagyobb területen is hasznos lehet." * KATMANDU (MTI) Az Új Kína jelenti: Acsarja Laszte Vening nepáli miniszterelnök Katm­andban, Nepál fővárosában fogadást adott Csou En­­laj kínai miniszterelnök tiszteletére. A nepáli miniszterelnök a fogadá­son mondott beszédében hangsúlyoz­ta, hogy Kína mindenkor tiszteletben tartotta országának függetlenségét és szuverenitását. * VARSÓ (MTI) A PAP hírügynök­ség jelentése szerint január 27-én­ Varsóban megkezdődtek a tárgyalá­sok a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának és a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bi­zottságának képviselői között.­­ * TEHERÁN (MTI) A TASZSZ je­lenti:. A Szovjetunió teheráni nagy­­követsége január 27-én fogadást adott abból az alkalomból, hogy visszaérkezett a Szovjetunióban járt iráni újságíró küldöttség. A fogadáson, amelyen valamennyi fontosabb iráni lap munkatársai meg­jelentek, a küldöttség tagjai beszá­moltak útjukról és arról a meleg fo­gadtatásról, amelyben a Szovjetunió­ban részesültek. Beszédet mondott a fogadáson IV. M. Pe­gov, szovjet nagykövet is. " * Gina­­ Lollobrigida, a világszerte ismert és­­népszerű olasz filmszí­nésznő nemsokára anya lesz. Újság­íróknak válaszolva elmondta, hogy júliusra vár gyermeket és, szeretné,, ha ikrei lennének. ­ Igen érdekes írás jelent meg nemrégiben a „People’s China” című folyóiratban. A folyóirat helyt adott O. S. I-ju kínai tőkés nyilatkozatának melyben az egy­kori gyufakirály elmondja, miért támogatja a kommunista pártot. Az alábbiakban folytatásban mi is közöljük az említett, figyelmet ér­demlő írást. Ez év végén betöltöm a hetvenet. Egy kínai közmondás azt tartja: „Egy ember élete ritkán fog át het­ven esztendőt.“ Ez engem, komoly szívbajban szenvedő öregembert, eléggé közelről érint. Az utóbbi öt­ven évben, amely bővelkedett válto­zásokban, zűrzavarban, a „Kína szénkirálya, a „gyufakirály", a „tőzsdeügyletek királya“ és hasonló nevekkel illettek. Ez év elején vál­lalataimat, amelyeknek összértéke bizonyára meghaladja a húsz millió jüant, vegyes állami és magánkon­szernekké­­alakítottam át. Tettem ezt azért, mert a Kommunista Pár­tot-nemcsak szavakkal, hanem tet­tekkel is- segíteni akartam. De va­jon miért­ áll ki egy olyan ember, amilyen én­­ vagyok — kérdik tőlem — a Kommunista Párt mellett? A komprádortól a milliomosig A nemzedékemhez tartozó embe­rek bizonyára valamennyien egyet­értenek abban, hogy az úton, ame­lyet, az ember életében megtesz, egymást érik a meglepő fordulók. Az én utam mindenesetre ilyen volt. Egyáltalán nem származom vagyo­nos családból. Mire 19 éves lettem és befejeztem első tanulmányi éve­met a sanghaji St. Johns-egyete­­men, anyám, aki már sok éve öz­vegy úgít, jórészt mindent eladott, kellett a mi házunkban volt. Félbe­szakítanom tanulmányaimat, hogy munkát vállaljak és hozzájáruljak a család fenntartásához. Akkoriban kezdtem , mint Kínában mondják „idegen iiszert" élni, vagyis külföl­diek számára dolgozni. Így váltam komprádorrá, a kajlani bányaigaz­­gatóság egyik bennszülött intézője­ként. Az első világháború során sok ország ipara ment tönkre. Kínában azonban csúcs­konjunktúra köszön­tött be az iparban, főleg a külföldi vállalatoknál. Szénre volt szükség, a Kajlan-bányák minden kitermelt szenet el tudtak adni a legmagasabb árakon. Minthogy keresetem a szer­ződés szerint jutalékokból állt, egy­szeriben alaposan megnövekedett. A vagyontalan diákból alig néhány éven belül milliomos lett. Az igazat, megvallva, arra nem is gondoltam, vajon mennyi pénz folyik, közben a külföldiek zsebébe. Áldott gyanút­­­lanság. Ma viszont, 40 esztendővel, később, olyan szívfájdalmat okoz­ ez a gondolat, amely életemben már­ aligha szűnik.. . Mindjárt az első világháború után a nemzeti hazafiasság hulláma csa­pott át Kínán. Legszebb éveimben voltam és bőven rendelkeztem pénz­zel. De a vagyon nem tudta elfe­ledtetni velem, hogy kínai vagyok. Tény, hogy ezekben az esztendők­ben erősbödött nemzeti öntudatom, hiszen végignéztem, sőt komprádor­ként még közre is működtem ab­ban, hogy a külföldiek kizsák­há­­nyolják és megvetik a kínaiakat. Kezdtem megérteni,­­ hogy Kína gyengesége, iparának fejletlenségé­ből, tudományos elmaradottságból ered. Elgondolkoztam, hogyan hasz­nosíthatnám pénzemet a helyzet megváltoztatásai érdekében. Hogyan lettem gyufakirály ? Az első vállalat, amelyet magam alapítottam, a Hong-Sen, gyufa-tár­saság volt. Amikor azonban gyu­fánkat piacra dobtuk, fojtogatni kezdett benn­ünket a külföldi kon­kurencia. Éppen akkoriban a svéd „Phönix“ és a japán „Monkey“­, gyufa árasztotta el a piacot, hazai gyártmányok eladására igen kedve­,­zőtlenek voltak a kilátások. Tenni kellett valamit. . Nagy összegeket fordítottam arra, hogy nagy képzett­­ségű vegyészek és mérnökök alkal­mazásával­ javítsunk gyufánk minő­ségén. Mindent elkövettem, hogy árainkat csökkentsük. Megszervez­tem­­a gyufagyárosok nemzeti szö­vetségét, hogy közösen vessünk gá­tat a külföldi, gyártmányok árada­tának. Körülbelül...egy évig tart ott ez­ a kemény küzdelem, aztán kezd­tek a­ kínai gyufák előretörni. Győ­zelmünk igazi kútforrása azonban az egész országban megindult haza­fias mozgalom volt. Mindenki csak kínai árut akart vásárolni. A bölcsek köve 1920 körül a­ kínai piacot döny­­pirig­-ár­akon kínált külföldi gyapjú­­anyagokkal árasztották el. Véletlen ,alkalom.­­adódott egy régi gyapjú­­szövőde megvásárlására • Az a gon­dolatom támadt, hogy olyan kiváló minőségű textilanyagokat kellene gyártani,­­amelyekkel egyetlen gyár sem­ vehetné­ fel a versenyt az or­szágban, hogy így elsöpörjük a piacról a külföldi szemetet. Az első esztendőben persze alaposan ráfi­zettem, de megmakacsoltam magam és kitartottam a gyarpjúipar mellett. Barátaim azt mondták: bolond va­gyok. Pedig nem voltam bolond, csak ki akartam ütni Csang-Hua (Szép Virág) gyárammal a verseny­társakat a nyeregből. Magam tanul­mányoztam a gyapjús ónál készítés, a festés és egyéb eljárások tudo­mányát, hogy gyártmányaink felül­­, múlják a külföldi­­árut. De éppen Sanghajnak, e félfeudális, félgyar­mati városnak vagyonos lakói szin­te esztelenül ragaszkodtak ahhoz, hogy csak külföldi kelmét viselnek. Habár a mi szövetünk is volt olyan is, mint a külföldi, fintorgatták az orrukat. Mit tehettem volna? El­adtam szöveteimet kínai és külföldi kereskedőknek, akik hamisított véd­jeggyel, külföldi áruként adták to­­vább. Így kerültek anyagaink álcáz­va, az igazi külföldi árunál lénye­gesen olcsóbban a sagháji árubú­zákba. Ebben az időben alapítottam a „China Enterprise” vállalatot. Ba­rátaim tréfálkoztak, azt mondták, megleltem a bölcsek kövét, amihez hozzáérek, minden arannyá válik. Hogy őszinte legyek, magam is büszke voltam pénzügyi sikereimre. Azt szoktam mondani: az én válla­lataim csak megnyílnak, de soha­sem csuknak be­. Az akkori idők­­ mércéjével mérve, valóban minden hájjal megkent üzletember voltam. S akkoriban a gazdag emberek nem boldogultak, ha nem­­ működtek együtt a politikai drótrángat­ókkal. Bizonyára ez lehetett valójában „a bölcsek köve“. A szabadságharc kitörése 1946- ban teljesen új helyzetet teremtett Kínában. Teljesen meg voltam za­varodva. Negyvenévi tapasztalatom meggyőzött arról, hogy a Csang ■ Kaj-sek rendszer olyan korrupciós mocsár, amelyben nem bízhatok. Emigránsként ■ külföldön­ élni, arra nem is gondoltam. Viszont a kom­munistákban sem bíztam. Féltem tőlük, attól kellett tartanom, hogy számonkérik totem a régi dolgokat. Menekültként Hongkongban Röviddel Sanghaj felszabadítása után meglátogatott Hongkongban Liu, Nien-ji, másodszülött fiam. Hí­­­­vott, hogy menjek haza. Nincs már semmi veszély, helyreállt a rend és ,­­ gyáraink üzemben vannak — mond­,' ta. Az igazat megvallva, kedvem­ volt hozzá. Összes üzemeim Kína­ ., ban voltak s én, hát igen, már. fitt voltam a hatvanon. Fiaim, unokáim otthon szerettek' volna látnii ' Tmiki., elszakadva apár mit sem ért az éle­tem. Csakhogy mindazok a tőkések,­­akik Hongkongba menekültek, nem tudták mitévők legyenek és egyik sem akarta megtenni az első lépést. Emlékszem, az egyik mindig azt hajtogatta: „Ezek a kommunisták sok mindent tudnak, csak éppen gazdasági problémákat nem tudnak megoldani.“ Gondoltam, bizonyára igaza van s egyre-másra halaszt­­gattam az elhatározást. Nien-ji két hónapig maradt Honkongban és még mindig nem tudtam dönteni. .Csak amikor elhatározta, hogy egyedül is elindul,­ hazatérése napján döntöt­tem el, hogy a legelső hajóval­ ha­zamegyek.. ' . . ' ^ ' (Folytatása Egy milliomos a népi Kínában ! KÖZÉPOLNENT CU NAPLÓ Csou En-laj Nepálban Kathmandu (MTI) Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelniö­­ke Nepáli körútján ellátogatott a világhírű Bhagdaturba, jelenti az Új Kína. Csu En-lajt és kíséretét, a híres bhagdaturi pavilonhoz vezet­ték. A pavilon teteje színaranyból van. A nevezetességek megtekintése után Csou En-laj hosszan elbeszélge­tett a helység lakosságával. Csou Iin­­laj bhagdaturi látogatása alkalmával a Nyatapola templom előtt beszédet mondott, melyben köszönetét fejezte ki a nepáli kormánynak és Nepál népének a baráti fogadtatásért. Csou En-laj Ceylonba látogat London (MTI) A Reuter Iroda honkongi értesülésre hivatkozva je­lenti, hogy Csou En-laj, a Kínai Népköztársaság miniszterelnöke Cey­lonba látogat, ahol január 31-től február 1 5-ig tartózkodik. Ben Gurion nyilatkozata Jeruzsálem (MTI) Ben Gurion izraeli miniszterelnök nyilatko­zatot adott az AP tudósítójának. A nyilatkozatban azt javasolta, hogy a sínai félszigetet­ az ENSZ fegyveres alakulatai mindaddig tartsák, ellenőr­zésük alatt, amíg Egyiptom hajlan­dónak nem mutatkozik békeszerző­dést, vagy meg nem támadási szer­ződést aláírni Izraellel.“ Új olajmezőket fedeztek fel Kínában Peking (MTI) A Zseminzsipao című lap vasárnapi száma közli, hogy Kínában új 2600 méter mély olajkútat fedeztek fel, mely­nek napi teljesítőképessége ötven tonna. Ez a legmélyebb olajkút, ame­lyet valaha Kínában fúrtak. Az új olajkútat Északnyugat­­- Kínában, a Tejúman olajmező kö­zelében találták. Szakértők véleménye szerint az új olajkút arra mutat, hogy a föld mélyében még több nagy olajlelőhely van. További húsz kísérleti tornyot állítanak fel az olajkút körüli harminc négyzet­­kilométeres térségben. 195?. január 31. Újra U Hu lesz a burmai miniszterelnök Körülbelül két hete terjedt el az a h­ír, hogy újjáalakul Burma kormá­nya. Az új kormány megalakítására a jelenlegi miniszterelnöktől és a mi­nisztertanács elnökhelyettesétől már meg is kapta a felhatalmazást U Hu. Politikai körök tájékoztatása szerint pénteken lép hivatalba az új minisz­terelnök. FIGYELŐNK ÍRJA: V Nu 1907-ben született, tekinté­lyes, jómódú családban. 1929-ben a rangaid egyetemen filozófiai doktorá­tust szerez s tanári pályára lép.­Né­hány év múltán a tanári katedrát az egyetem padjaival cseréli fel, beirat­kozik a jogi fakultásra. Az egyete­men hamarosan a diák szövetség el­nökévé választják és 1936-ban már diák sztrájkot szervez. Ekkor már félig-meddig magával sodorta őt a politika, a függetlenségi harc lendülete, de feltörnek benne irodalmi ambíciói. 1937-ben megszer­­vezi­ a Vörös Sárkány Klubbot, amely könyvkiadó és irodalmi kör keveré­ke. Ő maga fordít és könyveket ír — a marxi­zm­usról, a buddhizmusról és másról. A második világháború, kitörésekor U Nu és elvbarátai arra az állás­pontra helyezkedtek, hogy az ango­lokat csak akkor támogatják, ha ha­tározott ígéretet kapnak, hogy Bur­ma elnyeri függetlenségét. Ezt az angol kormány megtagadta. U­­tt megszervezte a Függetlenségi Blok­kot, mire az angolok öt és társai kö­zül jónéhányat letartóztattak. A ja­­pán invázió idején szabadul és tagja lesz az 1943-ban megalakított bur­mai kormánynak. Egy évvel később lerakja az alapját az Antifasiszta Népi Függetlenségi Ligának (ANFL), amelynek azután elnökévé választ­ják. 1948. januárjában miniszterel­­nökké nevezik rá, s 1956 június 5-ig viseli ezt a tisztséget. Akkor lemond­­ helyette U Ba Szve, az ANFL al elnöke kerül a kormány élére. A lemondást hírüladó közleményé­ben U Nu megemlítette, hogy körúl-­­ belül egy esztendőre vonul vissza s ■ ezt az időt pártja megerősítésének ■ szenteli majd. Igaz, hogy az áprilisi választásokon a párt megszerezte a mandátumok abszolút többségét, mégis szükségesnek látta pártja újjá­­­­szervezését, és — mint mondotta — a megtisztítását a nem kívánatos ele­­­­mektől". Holnaputántól kezdve tehát ismét - U Nu veszi kezébe a burmai nép sorsának irányítását. Változást­­per­sze ez semmiképpen sem okoz majd az ország politikájában, hiszen U Ba Szve tanítványa volt U Nu-nak. De arra számíthatunk, hogy a békés együttélés elvén nyugvó burmai­ po­litika aktívabbá védik. Itt az angol Volkswagen­ Anglia egyik legnagyobb autógyárában elkészült az első brit „Min­denki kocsija“. A négyüléses csukott kocsi 80 km-es maximális se­bességet érhet el és 130 km-en 4,5 liter üzemanyagot fogyaszt. Kétheti­­geres, léghűtéses, ötlóerős motor hajtja majd a kocsit, amelynek ára különböző adókkal együtt nem haladja meg a 300 fontot. A szakértők szerint a brit „Mindenki kocsija­“ jobb a német Gog­­gombil-nál, az olasz Fiat kiskocsinál és a francia kétlóerős Citroennél. Ezzel a kiskocsival Anglia visszahódítja majd a kiskocsik világpiacán , 30 évvel ezelőtt, elvesztett elsőségét. A tervek szerint hetenként ezer kocsit gyártanak majd,­­ a ter­melés azonban a duplájára emelhető, ha szükséges. A prágai televízió elhatározta, hogy ezentúl eredeti bemutatókat rendez, színdarabokból — jelenti a CTK. Az első színdarab, amelyet ilyenformán külön a televízió számára a­dnak elő, Romain Rolland ,,Eljő majd az idő’­ című háborúellenes darabja lesz. A műsortervben szerepel még Howard Fast „Washington és a boszorkány”­, Goldoni „Todero Brontolon’­ és Bo­risz Gorbatov „ügy éjszakai cín­ű darabja. EGY AMERIKAI tudományos folyós­írat kísérletekről számol be, amelyek célja annak kiderítése volt, hogyan bírják a hideget a különböző testi alkatú emberek. A kísérletet minisse­lő fokos hőmérsékletei! Végezték 31 különböző testalkatú férfivel .A­­ legs­­oványabbak fáztak a legjobban.

Next