Napló, 1967. január (Veszprém, 23. évfolyam, 1-26. szám)

1967-01-05 / 4. szám

15 r / ■. / • T. 1 ■ ' • A Politikai irodalmat ^ minél tiki r­enter kezébe Zircen tartották a könyvhónap megyei megnyitóját Tegnap este Zircen ren­dezték meg az idei politikai könyvhónap Veszprém me­gyei megnyitóját. Az ünnep­ségen — amelyen részt vett többek közt Mér Sándor, a Kossuth Könyvkiadó igazga­tója, valamint a megye, a járás és a község szá­mos politikai, társadalmi és kulturális vezető személyisé­ge, valamint sok érdeklődő — Vincze Farkas járási első titkár üdvözlő szavai után Szabó Kálmán, a megyei pártbizottság titkára mon­dott beszédet. — A politikai könyvhónap célja: minél több, falun élő ember kezébe eljusson a po­litikai irodalom — mondotta többek között. Rámutatott, hogy e kiadványok segítséget nyújtanak a IX. kongresz­­szus anyagának tanulmá­nyozásához, valamint az azt követő intézkedések megértéséhez, majd így folytatta: „ A po­litikai kiadványoknak nem­csak tájékoztató feladatuk, hanem fontos nevelő, tudat­­formáló hatásuk is van. A politikai kiadványok nem­csak a párttagság számára, hanem az egész lakosság szá­mára íródnak, mint aho­gyan a szocializmus teljes felépítése az egész nép ü­gye, hiszen a szocializmus érde­kében kifejtett tevékenység minden, hazáját, népét sze­rető, a jobb életért, a béké­ért küzdő ember személyes érdeke. Politikai kiadványaink az élőszó mellett igen fontos szerepet töltenek be a szo­­cializmus építése közben jelentkező bonyolult kér­dések megértésében.­­ A szocialista tudat ki­alakulása nem megy magá­tól, nem követi spontán mó­don a gazdasági változáso­kat. Bár jelentős eredmé­nyeink vannak e tekintetben is, a gazdasági és politikai eredményekhez képest itt mégis elmaradás mutat­kozik. Ma már az em­berek abszolút többsé­ge a szocialista szektorban dolgozik, jelentős részük gon­dolkodásmódja azonban még nem szocialista. Rengeteg a visszahúzó erő, a polgári­kispolgári nézetek, a nacio­nalizmus maradványai, az önzés, az anyagi érdekek hajszolása, az egyéni érdek­nek a társadalmi érdek fölé helyezése, a régi szokások, stb. Mindehhez hozzászá­mítható az imperializmus raffinált eszmei hatása. Akadnak még olyanok is, akik közömbösek, lebecsülik a politikai kérdéseket, „nem politizálok!” — mondják, s érdektelenek a politikai iro­dalom iránt is.­­ Ennek ellenére az utób­bi években sokat változott, fejlődött népünk öntudata. Két évtized történelme igazolja, hogy ma a nép­tömegek nemcsak érdek­lődnek a politika iránt, nemcsak passzív befoga­dói annak, hanem tevé­keny részesei is. A politikai irodalom iránti érdeklődés növekedését ada­tokkal bizonyította Szabó Kálmán elvtárs: míg 1960-ban hétszázezer forint ér­tékű politikai könyvet vásá­roltak megyénkben, 1966-ban már egymillió kétszázezer forint értékűt. — Az élet megköveteli tő­lünk — folytatta —, hogy a rohanó eseményekkel lépést tartsunk, ehhez pedig meg­felelő tájékozottságra van szükség. A szocialista társa­dalom állandó mozgásban, fejlődésben van, ezt nyomon kell kísérnünk. Olyan fogal­makat kell megtanulnunk, amelyek régen a nagy töme­gek közt ismeretlenek vol­tak.­­ Végezetül a pártszer­vezeteket buzdította a politi­kai irodalom terjesztésére. — A politikai könyvhó­nap sikere attól függ: párt­­szervezeteink mennyire értik meg, hogy e köny­vek fontos harci eszközök a kezünkben. A megnyitó ünnepségen a Veszprém megyei Petőfi Színház két művésze — Bics­­key Károly Jászai-díjas Jó­zsef Attila Hazám című szo­­nettkoszorúját, Dobák Lajos pedig Garai Gábor: Bizalom­­ című versét­­ mondta el.­­ Az est második felében Vass Henrik, az MSZMP Központi Bizottságának tag­ja, a Párttörténeti Intézet igazgatója vezetett könyvan­­kétot „A Kommunista Párt szövetségi politikája 1936— 1962” című, a közelmúltban megjelent művéről. A tegnap megkezdődött s január 31-ig tartó könyvhó­nap alatt járási és városi megnyitó ünnepségeket, het­venkilenc községben s né­hány megyei intézménynél­­ ankétokat, kiállításokat ren­­­­deznek s terjesztik a politi­kai kiadványokat. " Megnyílt az FKP XVIII. kongresszusa Szerdán Párizs egyik elő­városában Levallois-Perret­­ben a helyi sportcsarnokban megnyílt a Francia Kommu­nista Párt XVIII. kongresz­­szusa. A kongresszuson 820 kül­dött vesz részt valamennyi pártszövetség képviseletében. Jelen vannak 45 testvérpárt képviselői. A szovjet párt­küldöttséget Arvid Pelse, a magyart Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottsá­gának tagja vezeti. Magyar szerszámgépek Amerikának A Technoimpex Külkeres­kedelmi Vállalat útnak indí­totta az Egyesült Államokba az első nagyobb szerszám­gép szállítmányt, amelyet a clevelandi Petrus Mashinery cég vásárolt. Ez az első megrendelés a clevelandi cég és a Tech­noimpex között létrejött öt évre szóló képviseleti meg­állapodás része. A szerződés­­kötés előtt a Petrus Mashi­nery vezetői már az NSZK több üzemében látták a ma­gyar szerszámgépeket, s a múlt év nyarán felkerestek több magyar szerszámgép­gyárat. Ilyen előzmények után a cég kötelezettséget vállalt, hogy öt év alatt leg­alább 1 300 000 dollár érté­kű szerszámgépet vesz át a Technoimpex-től. Még mielőtt a 18 gépet tartalmazó első szállítmányt útnak indították, újabb meg­rendelés is futott be Cleve­­landból. Az amerikai cég csepeli radial- és oszlopos fúrógépeket, programvezér­lésű és ciklusos vezérlésű marógépeket rendelt. újabb televízió-típusok Várkonyi György, az Orion kereskedelmi főosztályának vezetője szerdán tájékoztatta az újságírókat a gyár mun­kájáról, idei és távlati ter­veiről. A többi között el­mondotta, hogy az 1966-os esztendőt sikeresen zárták, terveiket minden szempont­ból túlteljesítették. Az idén újabb tv-típusokat bocsáta­nak ki, mégpedig az 1550, a 2550, az 1651-es és a 751-es típusokat. Valamennyi a leg­korszerűbb megoldással ké­szül, nagyképernyős. A 751-es például már részben tran­­zisztorizált. Világ proletárjai, egyesüljetek? Ara (y() fillérNAPLÓ XXIII. évfolyam 4. szám CSÜTÖRTÖK 1967. január 5. Tervszerűen halad a várnegyed és a palota helyreállítása A várnegyed és a palota helyreállításával, továbbá a Víziváros rekonstrukciójával foglalkozott a Fővárosi Ta­nács Végrehajtó Bizottsága szerdai ülésén. A budai vá­roskép továbbfejlesztése szempontjából most fokozot­tan előtérbe kerül a foghí­­jak beépítése. Az Uri-utcá­­ban lévő volt Prímási palota helyreállítása 1968-ban feje­ződik be. Az Országház ut­ca 21. szám alatt szállodát rendeznek be az akadémia külföldi vendégeinek. Szá­mottevő felújításokat végez­tet a fővárosi műemléki fel­ügyelőség. Legjelentősebb a középkori Domonkos-kolos­tor Szent Miklós-temploma tornyának és a háborúban elpusztult Mária-Magdolna­­templom tornyának helyre­­állítása. A Halászbástya rend­­behozatalának befejezése 1968 első negyedére várható, a bástya északi tornyában a SZÖVOSZ 1967-ben eszp­resszó kialakítását tervezi. A Mátyás-templomban most a déli mellékszentély és a múzeumi rész többi helyi­ségeinek festésén dolgoznak. A budavári palota rekonst­rukciója is tervszerűen ha­lad. Az újjáépítés első sza­kaszában — 1968-ig kiépül­t keleti Mvezető át • bon* tartozó támfalakkal. 1970-ig rendezik a lebontott Teleki­­palota és a HM-épület terü­letét, teljesen befejezik a Nemzeti Könyvtár építését. Végül 1973-ig befejeződik a Nemzeti Galéria, a Sándor­­palota és a Várszínház hely­reállítása. ál Ajkai új bölcsőde. «Fotó: Sipos Ottói Viszontlátásra Bakonybél... Viszontlátásra Bakonybél... (Képriportunk a 6. oldalon) (Fotó: Szabó) Több, korszerűbb bolt — a vevők szolgálatában Nassy kapacitású tartósító üzemet és szeszfőzdét létesí­tenek Veszprémben — Mezőgazdasági szaküzleteket nyitnak több városban — Az FMSZ vendéglátóipara négyezerrel több vendéget tud fogadni — A MÉSZÖV ötéves tervéből A MÉSZÖV igazgatósága által jóváhagyott program a szövetkezeti bolti forgalom — élelmiszer, ruházat- és vegyesiparcikk együttvéve — mintegy 25 százalékos növe­kedésével számol a harmadik ötéves tervben. A nagyobb forgalom lebonyolítását a meglévő hálózat további fej­lesztésével, az áruválaszték bővítésével, s a kulturáltság növelésével kívánják meg­oldani. A harmadik ötéves terv időszakában megyénk területén 36 új boltot létesí­tenek, és az állandó kisfor­­galom, az idényben felfutó forgalom lebonyolítására pa­vilonok felállítását is terve­zik. Az eddiginél jobban ki­használják az árjegyzék- és mozgókereskedelem adta le­hetőségeket is. A házhozszál­lítást­­ főleg az élelmiszer­nél, a nagyértékű iparcik­keknél és tüzelőanyagoknál alkalmazzák. Az ötéves terv végére az üzletek 95 százalékát korsze­rűsítik. Céljuk, hogy az alap­­ellátási körzetekben üzemelő élelmiszer és vegyesboltok színvonala, árusítási techni­kája elérje, illetve megköze­lítse a szaküzletek színvo­nalát. Az élelmiszerüzletek mintegy 50 százalékában — hűtőeszközök beszerzése ré­vén — megvalósítják a kor­szerű tárolás feltételeit. A boltok felében korszerűbb, higiénikusabb és gazdaságo­sabb fűtési rendszert alkal­maznak. Jelentős helyet­ kapott a programban a zöldség- és gyümölcs üzlethálózat fej­lesztése. Jelenleg sok nehéz­séget okoz az ellátásban, hogy kicsik, szűkek a boltok. Az igények maradéktalan ki­elégítéséhez — számításaik szerint — mintegy 1300 négy­zetméternyi üzlettérre volna szükség. Az ötéves terv so­rán azonban csak 900 négy­zetméternyi alapterülettel — mintegy tizenegy új üzlettel — tudják bővíteni a hálóza­tot, főleg városokban, üdülő­helyeken. Természetesen ezek már korszerű, nagy el­adóterű, túlnyomórészt ön­­kiszolgáló rendszerű bol­tok lesznek. Továbbá az el­látás javítására a már meg­lévő boltokban lehetőség szerint áttérnek a korszerűbb árusítás , előre csomag­olás, esetleg önkiszolgálás beveze­tésére. Veszprémben a MÉK ki­­rer­delt­­ és mezeit nagy ka­pacitású tartósító üzemet, valamint szeszfőzdét létesíte­nek. Tervükben szeréncs a keszthelyi és ajkai felvásárló telep megépítése. Ezenkívül a megyében négy földműves­szövetkezet területén na­gyobb kapacitású felvásárló­telepet létesítenek. A ház­táji baromfitenyésztés nö­velését a meglévő keltetőál­­­lomások bővítésével, és egy új keltetőállomás építésével kívánják segíteni. A mezőgaz­dasági termeltetést elősegítő cikkek iránti kereslet meg­növekedett. Kielégítésére a nagyobb központokban ön­álló mezőgazdasági szaküz­leteket létesítenek. Mind többen veszik igény­be a vendéglátóipar szolgá­latait falun is. Egyre többen kérik, hogy a falusi vendég­lőkben meleg ételt kaphas­sanak. A földművesszövetke­zeti vendéglátóipar 1965-höz képest 1970-re 28,2 százalé­kos forgalom növekedéssel számolnak. Ezen belül az ételforgalom 64,1 százalékkal nő. A várható nagyobb forga­lom lebonyolítására, a nö­vekvő igények kielégítésére való felkészülés meglehető­sen nehéz feladatot ró a föld­művesszövetkezetekre. Öt­éves tervükben ezt így fogal­mazták meg: A földműves­szövetkezeti italboltokat a ma még sok helyen „kocs­ma-színvonalról” a lakosság igényeit sokoldalúan kielé­gítő, fejlettebb, kulturáltabb színvonalra kell emelni. 1970-ig a megye ital­bolt há­­lózatának mintegy 96 száza­léka (számszerint 120 bol­ot érint ezz­el kell, hány évre­­ korszerű­­üzletek színvonalát Ahol szükség van rá, ott az italboltokat certál ételes üzl­etekké, m­essz'" fa­latozókká, illetve kisvendég­lőkké alakítják át. A harmadik ötéves terv végére a földművesszövetke­zeti vendéglátóból veri — el­sősorban a cukrászda-m­esz­­szek és kisvendéglők bővíté­sével — négy­ezer fővel több vendéget tudnak befogadni, mint jelenleg. Az üzlethálózat fejleszté­sével párhuzamosan az áru­alap növelését célzó helyi lehetőségek jobb kihasználá­sáról, a szolgáltató hálózat bővítéséről is gondoskodnak a földművesszövetkezetek. IM-nél

Next