Napló, 1969. szeptember (Veszprém, 25. évfolyam, 202-226. szám)

1969-09-12 / 211. szám

tíz főg proletárjei egyesüljetekI ...... ................................ ALAPJO AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BUZOTTSÁGA ÉS­­ MEGYEI TAKÁCS LAPJA Péntek, 1969. szeptember 12. Ara­dO fillér XXV. évfolyam — 211. szám Ülőhely 5200 utasnak Megérkeztek az új autóbuszok — Új járatpárok Veszprém és Alsóőrs között — Csomagszállítás Barkason — Utazás vasúti díjszabás szerint három évig — Az AKÖV igazgatójának tájékoztatója az október elsejei forgalom áttereléséről Lassan befejezéshez köze­lednek a Veszprém—Alsóörs közötti vasútvonal felszámo­lását, a forgalom közútra va­ló terelését elősegítő építke­zések. A különféle építőipari és útépítő vállalatok, hisz­ek szeptember 20-ig végeznek a rájuk bízott feladatokkal, s ezután többnyire már csak a „birtokba vétel” vár a 15. sz. Autóközlekedési Vállalat­ra. Tari László, a közlekedési vállalat igazgatója elmondot­ta, hogy már hosszú ideje teljes „erőbedobással” készülnek a nagy jelentőségű feladat megoldására. A forgalom átterelés ugyanis nemcsak megyénk lakosságát érinti, hanem a szomszédos megyék utazó közönségén kí­vül az ország közvéleménye figyelmének is középpontjá­ban áll, mert ez az első olyan vasútvonal az országban, amelyet gazdaságtalansága miatt szüntettek meg, s amelyhez hasonlókra sor ke­rül az elkövetkező években. A 15. sz. AKÖV már meg­kapta a forgalom átterelé­séhez szükséges 34 autó­buszt. Két hónappal ezelőtt meg­kezdődött a forgalomirányí­tók, kalauzok, gépkocsiveze­tők, jegykezelők oktatása, akik majd rendelkezésére állnak az utazóközönségnek. A Veszprém és Alsóörs kö­zötti vasútvonal által érintett községeket október elsejétől négy különböző útvonalon köti össze a vállalat Veszp­rémmel és ezzel egyidőben Veszprémkülső pályaudvar­ral. A négy vonal: Veszp­rémkülső — Veszprém — Vö­­rösberény — Balatonalmádi (Káptalanfüred); Veszprém­külső—Veszprém — Felsőőrs —Balatonalmádi: Veszprém­külső—Veszprém — Felsőőrs —Alsóőrs; Veszprémkülső— Csopak — Balatonfüred. Az útvonalak ilyen megválasz­tása azért is előnyös, mert gyors utazási lehetőséget biz­tosít azzal, hogy az autó­­buszjáratok nem a vasúti nyomvonalat követik, hanem a legrövidebb útvonalon szállítják az utasokat úticél­­jukhoz. Balatonalmádiba közvetle­nül 55 járatpár közle­kedik október elsejétől, míg Felsőőrsöt érintve újabb 15, Balatonfüredre Csopakon át 34, Felsőőrsön át 13, Alsóörsre 15 járat­párral juthatnak el az utazni kívá­nók. Az említett járatpárok ülőhely száma több mint 5200. Eddig az autóközleke­dési vállalat kocsijain az említett helységekbe naponta mintegy kétezren utaztak, a MÁV 7 személyvonatpárján pedig mintegy 2800-an. A számok azt bizonyítják, hogy az új" járatpárokkal bősége­sen biztosított a hely a ké­nyelmes és gyors utazáshoz A csúcsforgalomban ugyanis Balatonalmádiba például 20 percenként indulnak majd az autóbuszok. Nem lesz gond a csomag­szállítással sem. Meghatáro­zott időben a járatokhoz Barkas típusú csomagszállító kis tehergépkocsikat is csa­tolnak. Az időpontokat első­sorban az határozza meg, hogy mikor érkezik a megye­székhelyre, illetve a Balaton­­partra poggyász szerelvény­nyel ellátott vonat. Ezekhez ugyanis minden esetben csat­lakozik Barkas kiskocsival­­erősített­ személyszállító autóbusz. Az utasok kényelmét kü­lönösen messzemenően szol­gálja majd hogy valamennyi vasútállomáson külön rako­dókat is biztosít a vállalat, akik a vonatról díjmentesen szállítják át a poggyászokat az autóbuszok csomagterére, illetve a kistehergépkocsik szállító „platójára”. Meglehetősen nehéz feladat elé állítja az autóközlekedési vállalatot a megyeszékhely helyi forgalmának lebonyolí­tása. Felmérések szerint ugyanis a reggeli órákban a vonatokon több mint kétez­ren érkeznek Veszprémbe. Ezért a külső pályaudvar ál­lomásépülete előtt a helyijáratok részére kü­lön öt kocsiállásos pálya­udvart építenek. A távolsági forgalmat pedig az állomásépülettől nem messze lévő, önálló forgalmi irodával ellátott hat kocsiál­lásos autóbusz pályaudvar szolgálja ki. A vasúti személyforgalom közútra terelésének költsé­geivel kap­csolatosan a 15. sz. AKÖV igazgatója elmondot­ta, hogy mindazok, akik munkába vagy iskolába járnak, to­vábbi három évig a vas­úti díjszabás szerint utaz­hatnak az AKÖV járatain. Azok pedig, akik időszakos bérletet váltanak, 20 száza­lékos kedvezményben része­sülhetnek. A különféle díj­szabásokról, valamint az autóbusz menetrendekről a napokban 20 ezer tájékozta­tót bocsájt ki az AKÖV, ezenkívül a Veszprém és a Balaton-part közé eső fal­vak, községek szolgálati he­lyein is részletes felvilágosí­tásokat kaphatnak az utaz­ni kívánók már szeptember 20-tól. (andrássy) Épül a veszprémkülsői autóbuszpályaudvar. Hat fűrészfogas és két csuklós beállóhely várja október elsejétől az autó­buszokat. (Fotó: Borbás János) A képen látható hatalmas, 28 tonnás gáztüzelésű kazánnal többen találkozhattak megyénk országútjain tegnap, tegnapelőtt. A szombathelyi kórház új, nagyteljesítményű tüzelőbe­rendezése nem mindennapi méreteivel ugyan­csak kacskaringós „országjárást” tett meg, hogy elérhessen rendeltetési helyére. A csaknem öt méter magas, a Láng­ Gépgyárban gyártott kazánt szállító több mint húsz méter hosszú traileres szerelvénynek ki kellett kerülnie csaknem minden hidat, aluljárót, hogy a többmilliós értékű berendezést Szom­bathelyre szállíthassák. Az inotai híd miatt „meglátogatta” a Balatont is a 22. AKÖV szerelvénye. A kazán 10—15 kilométeres sebességgel tegnap este megérkezett a vasi megyeszékhely kórházába. (Fotó: Péterfay Endre) A Minisztertanács ülése Elismertük a Líbiai Arab Köztársaságot A kormány Tájékoztatási Hivatala közli. A Minisztertanács csütör­tökön ülést tartott. Jóváha­gyólag tudomásul vette Tí­már Mátyásnak, a kormány elnökhelyettesének tájékoz­tatóját a magyar párt- és kormányküldöttség részvéte­léről a Románia felszabadu­lásának 25. évfordulója al­kalmából rendezett ünnepsé­geken, valamint beszámoló­­ját a jugoszláv szövetségi végrehajtó tanács elnökhe­lyettesével augusztus 27 és 31 között folytatott tárgyalásai­ról. A kormány határozatot ho­zott Magyarország részvéte­léről a nemzetközi atomener­gia ügynökség közgyűlésének szeptember 23-án kezdődő bécsi, 13. ülésszakán; a ma­gyar küldöttség vezetésével dr. Straub F. Bruno egyete­mi tanárt, a Magyar Tudo­mányos Akadémia alelnökét bízta meg. A külügyminiszter elő ter­jesztésére a kormány úgy határozott, hogy a Magyar Népköztársaság elismeri a Líbiai Arab Köztársaságot. Az Országos Tervhivatal elnöke jelentést tett a nép­gazdaság első félévi fejlődé­séről. A beszámoló megálla­pítja: 1969 első félévében si­keresen v­alósultak meg a népgazdasági terv célkitűzé­sei, egyre határozottabban bontakozik ki a gazdaságirá­nyítás reformja. Az idei népgazdasági terv — a korábbi évekhez viszo­nyítva mérsékeltebb növe­kedési ütem mellett — első­sorban a hatékonyság növe­lését, az egyensúly javítását tűzte ki célul. 1969. első félévében az ipar 3 százalékkal termelt töb­bet,mint egy évvel ezelőtt. A vállalatok jobban figyelembe vették a vevők igényeit, ezért a termelésnél nagyobb mértékben emelkedett az ér­tékesítés, a készletnövekedés mértéke pedig kisebb volt, mint az elmúlt esztendőkben. Jók a mezőgazdasági ter­méseredmények. Minden fontosabb növényféleségből több termett, mint a megelő­ző években és mint ameny­­nyit terveztek. Az év első hat hónapjában a lakosság pénzbevétele, na­gyobbrészt a dolgozók lét­számnövekedése folytán, 10 százalékkal emelkedett, ha­sonló mértékben nőtt a kis­kereskedelmi forgalom is. Javult a beruházási tevé­kenység, bár az építkezések terén a szükséglet és a kapa­­citás közötti feszültség to­vábbra is fennáll. A külke­reskedelmi áruforgalom a tervezettnél kedvezőbben ala­kult. A Minisztertanács a be­zá­­molót jóváhagyólag tudomá­sul vette. Felhívta az érintett minisztereket és országos ha­táskörű szervek vezetőit, hogy az év hátralevő részé­ben a terv sikeres teljesítésé­nek érdekében a szükséges intézkedéseket tegyék meg. Határozatot hozott arra is, hogy a hazai termelés foko­zása mellett az áruellátás fo­lyamatossága és választéká­nak bővítése érdekében nö­velni kell a közszükségleti és fogyasztási cikkek importját. A népgazdaság első félévi fejlődéséről szóló jelentéshez kapcsolódva, a munkaügyi miniszter a munkaügyi hely­zetről számolt be. Az előter­jesztés megállapítja: 1969 el­ső hat hónapjában változat­lanul jelentős volt a munka­­erő kereslet. A vizsgálatok arra utal-­ nak, hogy a vállalatok ez év­ben a bérfejlesztést elsősor­ban a munkaerő megtartásá­ra, a létszámhiány betöltésé­re, illetve a kereseti arányok javítására fordítják. A Minisztertanács a jelen­tést elfogadta. A mezőgazdasági és élel­mezésügyi miniszter a nyári mezőgazdasági munkák vég­­rehajtásáról és az őszi me­zőgazdasági és felvásárlási munkákra való felkészülés­ről tett jelentést. A mező­­gazdasági nagyüzemek jól szervezetten készültek fel a nyári munkákra. A gabona 93 százalékát géppel aratták — az előző évben 91 száza­lékát —, ezen belül a kom­bájnnal betakarított gabona aránya több mint 90 százalék — az előző évben 88 százalék — volt. A mezőgazdasági dol­gozók lelkiismeretes munká­val a viszonylag nagyobb arányú megdőlés ellenére jó eredményeket értek el. A gabonafelvásárlást szervezet­ten, zökkenő nélkül végez­ték. A soron következő feladat a mezőgazdasági üzemekben mintegy 4 millió hold kapás- és egyéb növény termésének betakarítása, 3,5 millió hold őszi vetésű növény talajelő­készítése és vetése, körülbe­lül 700 ezer hold istállótrá­gyázása s csaknem 4 millió hold őszi mélyszántása. Eb­­ben az időszakban kell gon­doskodni mintegy 375 ezer hold szőlő szüreteléséről, fel­dolgozásáról is. Az őszi mezőgazdasági munkák elvégzéséhez szük­séges erő- és munkagépek­ből, valamint alkatrészekből — műtrágyaszórók és siló­kombájnok kivételével — a forgalmazó vállalatok teljes egészében ki tudják elégíteni a mezőgazdasági üzemek várható igényeit. Vetőmag­vakból is elegendő készlet áll rendelkezésre. A Minisztertanács a jelen­tést megvitatta és elfogadta, majd egyéb ügyeket tár­gyalt. Jelenleg hetven munkás dolgozik a bányában. Dolgoznak és panaszkodnak. Alig ad a vasút vagont, hetenként csupán egy-kettőt kapnak. Pedig a képen is látható tőzegkazal­ban 2—300 vagonnyi tőzeget is felhalmoznak. Zerényi László, a csápos kaztatógép veze­tője milliméterenként halad előre, és simítja előírásos „nadrágélbe” a prizma alakú tő­zegkazlat. Nemrégiben negyven főiskolás, középiskolás lengyel fiatal vendégeskedett a bányánál. A munkásszálláson laktak, és rengeteget segítettek a munkában. (Képiport a 3. oldalon) A szakmunkásképzésről tárgyalt a megyei oktatási tanács A szakmunkásképzés helyzetéről tárgyalt tegnap dél­előtt a megyei oktatási tanács. A téma különösen időszerű, hiszen még ebben a hónapban napirendre tűzi az ország­­gyűlés. Szente Lajos, a megyei tanács munkaügyi osztály­­vezetője beszámolt az ipari tanuló képzés jelenlegi gond­jairól. Elmondotta: a szakmunkásképző intézetek adták az elmúlt tíz év alatt a népgazdaságnak a szakemberek 71 százalékát. Ennek ellenére az intézetek ellátottsága nem kielégítő. A tanműhelyekben igen sok az elhasználódott gép, gondok vannak az étkeztetés körül is. A vidéki tanulók részére nehezen tudnak szállást biztosítani. A megyében mindössze 1 808 férőhely van, csak fiúk részére. A továb­biakban az előadó részletesen foglalkozott a szakmunkás­­képzés jövőbeni feladataival. Ezután Váradi László, a várpalotai 304-es MVM intézet és szakközépiskola igazgatója, a megyei oktatási tanács tagja tartott korreferátumot

Next