Napló, 1969. november (Veszprém, 25. évfolyam, 254-278. szám)

1969-11-15 / 265. szám

Elutazott az NDK miniszteri küldöttsége Friedrich Dickel vezérez­redes, a Német Demokratikus Köztársaság belügyminiszte­re és kísérete Benkei András belügyminiszter meghívására több napos hivatalos látoga­tást tett Magyarországon. A szívélyes, elvtársi, baráti lég­körben folytatott tárgyalások során megvitatták a két mi­nisztérium együttműködésé­nek további lehetőségeit. A küldöttség vezetőjét a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a kor­mány nevében fogadta Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Mi­nisztertanács elnökhelyettese A Német Demokratikus Köz­társaság Belügyminisztériu­mának küldöttsége pénteken délután elutazott Budapest­ről. Búcsúztatásukra a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Benkei András belügyminisz­ter, Borbándi János, a­ MSZMP Központi Bizottsága osztályvezetője, a Belügymi­nisztérium és a Külügymi­nisztérium több vezető tiszt­­ségviselője, a Német Demok­ratikus Köztársaság budapes­ti nagykövete, dr. Herbert Plaschke. Elutazott a lengyel kulurális küldöttség A lengyel külügyminiszté­rium kulturális főigazgatósá­gának küldöttsége , élén Jan Druto nagykövettel, a főigaz­gatóság vezetőjével pénteken délután elutazott Budapest­ről. A küldöttség magyaror­szági tartózkodása során meg­beszéléseket folytatott dr. Rosta Endrével, a Kulturális Kapcsolatok Intézete ügyve­zető elnökével, valamint a KKI vezető munkatársaival. Jan Druto nagykövetet buda­pesti tartózkodása alatt tadta dr. Bognár József, Io­a KKI elnöke, ellátogatott az MSZMP KB Kulturális Tudo­mányos és Közoktatási osz­tályra. A társadalomtudományok művelőinek feladata: a politika szolgálata Tanácskozás a tudománypolitikai irányelvekről az Oktatási Igazgatóságon Miután a megyei pártbi­zottság megtárgyalta az MSZMP Központi Bizottsága tudománypolitikai irányel­veit és meghatározta az ab­ból fakadó megyei feladato­kat, napirendre tűzték azt a megye tudományos intézetei­nek, felsőoktatási intézmé­nyeinek, kutatással foglalko­zó nagyüzemeinek pártszer­vezetei is. Ezeken a tanács­kozásokon általában az irány­­elvek természettudományos vonatkozásairól tárgyaltak. Veszprém megye azonban nem csupán a természettudo­­mányoknak lett egyik fontos centruma az utóbbi időben, de jelentős bázis alakult ki a társadalomtudományok mű­­velésére is. És jelentősen megnövekedett a tudomá­nyok művelése iránti igény. Ezt bizonyította az a tanács­kozás, amelyet a megye fel­sőoktatási intézményei mar­xista tanszékeinek vezetői és munkatársai, a járási és vá­rosi pártbizottságok első tit­kárai, a megyei pártbizott­ság oktatási igazgatóságának vezetői és tanárai — a me­gyei pártbizottság művelődés és propaganda osztályának munkatársai jelenlétében —■ folytattak tegnap Veszprém­ben. Dr. Harmath Jenő, az MSZMP MB Oktatási Igaz­gatóságának igazgatója nyi­totta meg a tanácskozást, majd dr. Farkas János, a Ma­gyar Tudományos Akadémia Szociálpolitikai Kutató Cso­portjának igazgatóhelyettese tartott vitaindító előadást. Az előadás és az ezt követő felszólalások során kristályo­­zódtak, fogalmazódtak meg a társadalomtudományokkal kapcsolatos konkrét megyei feladatok, az erők számbavé­tele, a munka szervezésével kapcsolatos teendők. A társadalomtudományok művelőinek elsődleges felada­ta a politika szolgálata — ál­lapították meg a felszólalók — Sok elvi, elméleti kérdés vár feldolgozásra. A feladatokat, kutatási cé­lokat a pártszerveknek kell meghatározniuk. A társada­lomtudomány segíti a politi­kát, hat arra, de elsődleges a politika. Ezért az irányítás­nak, a kezdeményezésnek is a politikát képviselők részé­ről kell indulnia. Ennek hiá­nyában az erők szétforgácso­­lódnak. Folyt kutatás eddig is az oktatás színvonalának emeléséért, évfordulók alkal­mából egy-egy tárgykörben tudományos rendfokozatok eléréséért, stb., és mindez je­­lentős alkotásokat eredmé­nyezett. A célok pontosabb megfogalmazásával, a munka jobb összehangolásával azon­ban hatékonyabbá lehet a tu­dományos és kutatómunkát tenni. Erre tettek javaslatot a felszólalók is. Túlzott óvatosság a vasas szakszervezeti segélyezésben Ülést tartott az SZMT elnöksége Tegnap délelőtt ülést tartott a SZMT elnöksége. A tanács­kozáson három kérdés szere­pelt. A MEDOSZ­­ megyei titkára számolt be a legutóbbi választáson felmerült javas­latok sorsáról, az azóta tör­tént intézkedésekről, majd tájékoztatót adtak a kereske­delmi ellenőrök munkájáról. Ezután Kárpi Kálmán, Vas- Fém és Villamosenergia- a­ipari Dolgozók Szakszerveze­tének területi szervezője szá­molt be a Veszprém megyei „vasas” üzemek szervezettségéről, s az 50 százalékos tagdíjré­szesedés felhasználásáról. Az előző évekhez viszonyítva rá a tagdíjbevétel folyamatos emelkedést mutat, a tavalyi­hoz képest például a növeke­dés tíz százalékos. A szakszer­vezeti bizottságok mindenütt teljesítették tagdíjbevételi tervüket, sőt helyenként túl­­ is teljesítették: a VBKM-ben, Bakony Művekben és a MŰM intézeteiben. Mint az előadó elmondotta, a tagdíjbevétel terén elért eredmény természetesen szoros összefüggésben van a szervezettség alakulásá­val. A megye vasipari dolgozóinak száma ez év harmadik ne­gyedévig bezárólag 12 192 volt, ebből 11 250-en szakszer­vezeti tagok. Annak ellenére hogy a szervezettség emelke­dő tendenciát mutat, vannak üzemek megyénkben, ahol bi­zonyos visszaesés tapasztal­ható, így a pápai Elekther­­max gyárban, a Bakony Mű­veknél, valamint a Magyar Hajó és Darugyár Balatonfü­redi gyáregységénél. A Ba­kony Műveknél például a vár­palotai gyáregységnél megin­duláskor 400 új dolgozó ke­rült a vállalathoz, de közülük csupán százan voltak szak­­szervezeti tagok. Egy ideig nem is működött szakszerve­zeti bizottság, majd miután megalakult, ugrásszerűen megnövekedett a szakszerve­zeti tagok száma. A legutóbbi adatok szerint jelenleg már kétszáz tagot számlál ez szakszervezeti bizottság. Ha­a­sonló gondok voltak és van­nak a VBKM pápai gyáregy­ségénél is, igaz az év eleje óta 170 új dolgozó lépett be. Ezután a tagdíjbevételek felhasználásáról tájékoztatta az előadó az SZMT elnöksé­gét. Mint elmondotta, egyes üzemekben fokozott óvatos­ság jellemezte a szakszerve­zeti bizottságok gazdasági te­vékenységét. Az új pénzügyi rendszer egyik legjelentősebb intézkedése az, hogy a szakszervezeti segélyeket maguk az alapszervezetek adják. Előfordult azonban, hogy gyáregységekben, mint példá­ul a veszprémi VIDEOTON- ban, a balatonfüredi hajó­gyárban a keretek megállapí­tásánál attól tartottak, hogy az anyagi helyzet nem engedi meg az igények kielégítését Hasonló jelenség tapasztalha­tó a villamos energiát szolgál­tató vállalatoknál is. Egyéb problémák is felmerültek, így: nem elég gyors a segély folyósítása, a segélyezett dol­gozók szociális körülményeit nem mérlegelik eléggé, és sajnos, a legtöbb esetben csak a minimális összeget fizetik ki. A jövőben sokkal nagyobb felelősség hárul a szakszerve­zeti bizalmiakra, az üzemi és műhelybizottságokra. Vízművet avattak Hajmáskéren Két év alatt, határidő előtt • ötven lakásban folyik a víz Társadalmi munkával 50 ezer forint segítség A tanácstagi választások al­kalmával visszatérő kérése volt a hajmáskéri választópolgárok­nak: mikor lesz közművesített ivóvíz ellátás az 1800 lakosú községben? Legutóbb 1967-ben, a jelölő gyűléseken bízták meg a tanácsot, hogy valósítsa meg a lakosság kívánságát. Tegnap a hajmáskéri községi tanács befejezettnek tekinthette az ügyet: megvalósult a vá­lasztók kérése, vezetékes vízel­látás van a faluban. A vízmű társulatot 1967-ben hozták létre, és a község lakóinak hetven százaléka csatlakozott hozzá, vállalta a tagsággal járó anyagi és erkölcsi kötelességeket. Segí­tett az állam is, de sokat tettek a vízvezetékhálózat kiépítéséért a KISZ-fiatalok, a katonák. A régi kútra építették a szi­vattyútelepet, mely — szeren­csére — igen közel van a köz­séghez, így 7,2 kilométer hos­­­szú vezetékkel behálózhatták a falu nagy részét. Kétszáz méte­renként közkifolyót háromszáz méterenként pedig tűzcsapokat építettek. A feladat megvalósítása 3,6 millió forintba került és az 1800 lakosú községben jelenleg 1400 személy már csapról kapja a jó minőségű ivóvizet. Dicsérik Hajmáskéren a Vesz­prém megyei Víz- és Csatornamű Vállalatot A munka befejezésé­nek határideje december 31 volt. A vállalat viszont már novem­ber 6-án jelentette: elkészült a megbízatással. Azóta ötven ház­hoz kötötték be a vezetéket és 15 újabb kérelem fekszik a köz­ségi tanácson. Sorra kapnak vi­zet a közintézmények, jelenleg az orvosi rendelőnél dolgoznak a szerelők. son A tegnapi, ünnepélyes átadó­arról is beszámolhattak, hogy a hajmáskéri választópol­gárok nemcsak kértek,­ hanem 50 ezer forint értékű társadalmi munkával is hozzájárultak a korszerű vízvezeték hálózat megépítéséhez. Ismét ősbemutatót tartott a Veszprém megyei Petőfi Szín­ház tegnap este: új magyar darabot, Gáspár Margit Embert enni tilos című három felvonásos szatirikus játékát mutat­ták be Pétervári István rendezésében. Képünkön Majczen Mária (Anémon) és Joós László (Allys). (Képes beszámolónk az 5. oldalon.) Losonczi Pál indiai látogatásai Az indiai kormány különre­­pülőgépén Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke és kí­sérete pénteken reggel Del­hiből Bombayba repült. A repülőtéri fogadás után Lo­sonczi Pál elvtárs és kísérete a főkormányzói palotába haj­tatott, majd az állam és a vá­ros vezetőinek díszebédjén vett részt. Ebéd után a ma­gyar vendégek Bombaytól nem messze fekvő „Rarey Milk Colony” elnevezés­ű tej­gazdaságban tettek látoga­tást. A tejgazdaság gyönyörű környezetben fekszik és Lo­sonczi Pál nagy elismeréssel nyilatkozott a látottakról. A vendégek megkóstolták tejüzem termékeit. Az elnök a facsemetét ültetett el a park­ban és úgy nyilatkozott, hogy örömmel jönne majd el ismét ha a fa már lombos lesz és árnyékot ad. A kijelentés in­dokolt volt, mert a vendé­gek csaknem 40 fokos hőség­ben tették meg a kirándulást. A kocsisor ezután tovább indult a Bhabha atomkutató központba. India eredményeket ér el a jelentős békés célú atomkutatásban. A látogatás baráti hangula­tú teázással ért véget, az inté­zet munkatársai ajándékkal és virággal kedveskedtek Lo­sonczi Pál elnöknek és felesé­gének. A magyar elnök és kísérete szombaton a festői Adzsantá­­ban tesz kirándulást. Tanácskozott a magyar nők parlamentje A Magyar Nők Országos Tanácsa pénteken a Parla­ment vadász­termében tar­totta tanácsülését. Péter Jánosné alelnöknő megnyitó szavai után Erdei Lászlóné, az MNOT elnöke beszámolójában utalt arra, hogy hazánk asszonyai és le­ányai derekasan kiveszik ré­szüket az ország szocialista építéséből, s fokozódó politi­kai aktivitásukat tükrözi, ahogyan itthoni akciókkal és nemzetközi fórumokon támo­gatják a vietnami háború mielőbbi megszüntetésére irányuló küzdelmet, és a vi­etnami anyák és gyermekek segítését. Erdei Lászlóné vé­gül foglalkozott a nőmozga­lom előtt álló feladatokkal. A beszámolót követő vitá­ban felszólalt Jakab Sándor, az MSZMP Központi Bizott­ságának osztályvezetője. Szorosabb kapcsolatot a tanácsok és szövetkezetek között Tanácselnökök értekezlete a Parlamentben A fogyasztási és a kisipari szövetkezetek állami felügyeleté­nek időszerű kérdéseiről tanács­koztak pénteken a Parlament­ben a fővárosi, megyei és me­gyei jogú városi tanácsok vb el­nökei. A dr. Papp Lajos minisz­terhelyettesnek, a Miniszterta­nács tanácsszervek osztálya ve­zetőjének elnökletével tartott ülésen részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a kormány elnökhelyet­tese, Nagy Józsefné könnyűipa­ri miniszter, Varga Péter, az MSZMP Központi Bizottságának helyettes osztályvezetője, Kese­rű Jánosné belkereskedelmi mi­niszterhelyettes, Simor János építésügyi és városfejlesztési mi­niszterhelyettes, Szabó István, a Termelőszövetkezetek Országos Tanácsának elnöke, valamint dr Jókai Loránd, a Közalkalmazot­­tak Szakszervezetének főtitkára Elsőként dr. Molnár Frigyes, a Szövetkezetek Országos Szö­vetségének elnöke tájékoztatta az ülés­ résztvevőit az általános fo­gyasztási és értékesítő szövet­kezetek alapszabály készítésé­ről. Egyebek között elmondta, hogy a szövetkezeti demokrácia kibontakozásának jelentős állo­mása a szövetkezeti alapszabá­lyok megalkotása. A következő hetekben több mint félezer ál­talános fogyasztási és értékesíté­si szövetkezetek kis híján 2 mil­lió tagja mondja el véleményét, fejti ki álláspontját az új alap­szabály tervezetről, a szövetke­zet életét irányító legfontosabb dokumentumról. Az alapszabá­lyokat — amelyeknek elkészíté­séhez, kidolgozásához az Általá­nos Fogyasztási Szövetkezetek Országos Tanácsa és az OKTSZ választmánya gítséget nyújtott messzemenő­se­— december 31-ig jóváhagyás végett beter­jesztik a járási tanácsokhoz. Dr. Molnár Frigyes a továb­biakban rámutatott: a szövet­kezetek és a tanácsok értékes hagyományokkal rendelkező­ kapcsolata­­ most módosul, tar­talmában gazdagodik. A szövet­kezetek állami felügyeletét ezen­túl a tanácsok látják el, így együttműködésük fokozottabb hangsúlyt kap. A tanácsok az egész lakosság érdekeit szolgál­­ják akkor, ha segítik a szövetke­zetek eredményes gazdálkodását, a hatékony belső önkormányzat kialakítását, illetve a különbö­ző szövetkezetek közötti koope­ráció megteremtését. A több mint 300 ezer dolgo­zót foglalkoztató kisipari szövet­kezetek alapszabály-készítési munkájáról Rév Lajos, a Kis­ipari Szövetkezetek Országos Szövetségének elnöke tájékoztat­ta az ülés résztvevőit. A két beszámolót követő vi­tában a hozzászólók örömmel nyugtázták mokratizmus­a szövetkezeti­de­kibontakozásának figyelemreméltó jeleit, gazdasági tevékenységét, eredményeit. vitában az a vélemény is meg­­­fogalmazódott, hogy a fokozott ellátási igények kielégítését leg­alább annyira kell szolgálnia a különböző szövetkezetek együtt­a­működésének, mint a tanács és szövetkezet kapcsolatának. Élénk vita alakult ki az ellátá­si felelősség kérdéséről, e témá­ról Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja a kormány elnökhelyettese is ki­­fejtette véleményét.

Next