Napló, 1970. február (Veszprém, 26. évfolyam, 27-50. szám)
1970-02-21 / 44. szám
Tlyés-ösbemutató Veszprémben Malom a Séden Tegnap este mutatta be a Veszprémi Petőfi Színház Illyés Gyula Malom a Séden című három felvonásos színjátékát. (Képes beszámolónk az előadásról a 4. oldalon). * v . 1 (Foto: Péterfay Endre) Tanácsi vállalatok adják a helyi bevételek 38 százalékát Munkaértekezlet a megyeszékhelyen Tanácsi vállalatok, gazdasági vezetők, politikai és szakszervezeti tisztségviselői tanácskoztak tegnap délelőtt a megyei pártbizottság székházában. A tanácskozáson megjelent Tóth István, a megyei pártbizottság titkára, dr. Bodogán János, a megyei tanács elnöke, Szabó Kálmán, az SZMT vezető titkára. A megbeszélést Vándor József, a megyei tanács vb elnökhelyettese nyitotta meg, majd Rácz Béla, a megyei tanács vb. elnökhelyettese értékelte a tanácsi vállalatok múlt évi munkáját. Többek között megállapította, hogy a harmadik ötéves terv gazdaságpolitikai céljait többségükben megvalósították a tanácsi vállalatok. Befizetéseik jelentős helyet foglalnak el a megyei tanács költségvetéseiben, a helyi bevételek 30 százaléka tőlük származik. A tervezettnél magasabb — 166 millió 896 ezer forintos — befizetésük fejlődésükről, gazdasági számításaik megalapozottságáról tanúskodik. A továbbiakban a megyei tanács vb elnökhelyettese szólt a tanácsi vállalatok érdekeltségi rendszerének erősítéséről, a termelés és termelékenység, a nyereség alakulásáról. Az ez évi feladatok ismertetésekor elmondotta, hogy a negyedik ötéves tervre történő felkészülés többek között azt is megköveteli a vállalatok gazdasági vezetőitől, hogy nagyobb gondot fordítsanak a munkaerőgazdálkodásra. Fokozniuk kell az élőmunka hatékonyságát, és igyekezniük kell meggátolni a nagyarányú munkaerővándorlást (a tanácsi vállalatoknál 1969- ben ez meghaladta a foglalkoztatottak számának 40 százalékát), s maradéktalanul végre kell hajtaniuk azokat az intézkedéseket, amelyek a rövidített munkaidő bevezetésekor már korábban is feltételként szerepeltek. Ellenkező esetben a megyei tanács az irányítása alá tartozó vállalatoknál kénytelen lesz visszaállíttatni a régi munkaidő rendszert.A beszámolót követő vitában a tanácsi vállalatok gazdasági vezetői azokról a gondokról szóltak, amelyekkel ez évben is meg kell küzdeniük, s amely megoldásához további segítséget kérnek részben a felettes szervektől, részben a Nemzeti és a Beruházási Banktól. A vitában felszólalt Tóth István, a megyei pártbizottság titkára is, aki a gazdaságirányítási rendszer szabályozóiról beszélt, különös tekintettel az ez évben érvénybe lépő új ösztönzőkről. /Hág proletárjai egyesüljetek ! NAPLÓ Szombat, 1970. február 21. ÁradD fillér XXVI. évfolyam — 44. szám Veszprém megye 1969. évi gazdasági, szociális és kulturális eredményeiről A Központi Statisztikai Hivatal Veszprém megyei Igazgatóságának jelentése A megye termelő ágazatai 1969. évben jelentős eredményeket értek el. Az iparban a termelés a IV. negyedév folyamán nagy mértékben nőtt, így az 1969 évi termelés emelkedésének üteme meghaladta az 1967 és 1968 évit. Az építőipar termelése — az iparénál jobban — az 1968 évivel azonos mértékben emelkedett. Kedvezőek — az állattenyésztés kivételével — a mezőgazdaság termelési eredményei is: javult a vetésszerkezet, a kalászosokból és a kapások többségéből több termést takarítottak be, mint 1968-ban. Az ipari termékek iránt kielégítő volt a kereslet, azonban az építőipar az egyre fokozódó igényeket 1969-ben sem tudta kielégíteni, a mezőgazdaság — az állatállomány csökkenése miatt — nem biztosította ahúsipar élőállat szükségletét. Az 1968 elején bevezetett gazdaságirányítási rendszer már az eddig eltelt viszonylag rövid idő alatt is kedvező eredményeket hozott. 1969-ben fokozódott a kereslet hatása a termelésre, megkezdődött a gyártmányöszszetételnek a vásárlók igényeihez igazodó módosítása. A termelő ágazatok értékesítése ugyanolyan, vagy nagyobb mértékben nőtt, mint termelésük, aminek következtében a készletfelhalmozódás 1969-ben a korábbi évekénél mérsékeltebb volt. Káros jelenség az iparban és az építőiparban a termelékenység romlása, valamint a nagy munkaerővándorlás. Az iparban emellett a szakmunkások aránya is csökkent, és nagymértékben nőtt a túlórafelhasználás. Tovább nőtt a foglalkoztatottság, azonban a növekedés mérsékeltebb ütemű volt az 1968 évinél. Kisebb mértékben emelkedett a lakosság pénzbevétele is. A főbb termelő ágazatok tevékenysége A szocialista ipar a III. ötéves tervidőszak első négy évében is tovább fejlődött, azonban a növekedés üteme nem érte el a korábbi időszakok ütemét. Addig, amíg az 1961—65 években a termelés évente átlagosan 6 százalékkal emelkedett, az utóbbi négy évben csak 4 százalékkal. A termelésemelkedés mérséklődésében nagy része volt a szénbányászat és a villamosenergiaipar tervszerű termelés csökkentésének, valamint annak, hogy a vállalatok — a közgazdasági szabályozók hatására — jobban alkalmazkodtak a piaci igényekhez, és csak annyit termeltek, amennyit értékesíteni is tudtak. 1969-ben már az 1968 évinél és az országosnál is jobban nőtt az ipari termelés. Az 1968 évihez hasonlóan az átlagosnál jóval nagyobb mértékben (25 százalékkal) növelte termelését a szövetkezeti ipar. Az állami iparon belül — az egy évvel ezelőttihez hasonlóan — 1969-ben is a dinamikus iparágak termelése emelkedett a legnagyobb mértékben; a bauxitbányászaté (10), az alumíniumkohászaté és a vegyiparé (8*), valamint a gépiparé (6 százalékkal). Ezzel szemben kevesebbet termelt az építőanyag, a könynyű-, valamint az élelmiszeripar. Nőtt a szolgáltatások aránya A III. ötéves tervidőszak első négy évében, de különösen az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta jelentős változások mutatkoznak az ipar ágazati szerkezetében is. Nagymértékben csökkent a szénbányászat, viszont jelentős mértékben emelkedett a bauxitbányászat, gép-, könnyű-, és élelmiszeripar részaránya. Változások történtek az értékesítés átvevő ágazatok szerinti megoszlásában is: az utóbbi években csökkent a termelési és nőtt a fogyasztási célokra értékesített termékek és szolgáltatások aránya. A jövedelmezőség fokozása érdekében az iparvállalatok 1969-ben is igyekeztek az értékesítést növelni A megyei székhelyű iparvállalatok és szövetkezetek 1969-ben — 1968-hoz hasonlóan — befejezett termelésüket teljes egészében értékesítették. E kedvező realizálási helyzet összefügg a megye iparának alapanyag-ipari jellegével is, ugyanis az alapanyagoknál a kereslet általában meghaladja a kínálatot. Az 1969-ben mutatkozó értékesítési nehézségek — az 1968 évivel ellentétben — már csak időleges jellegűek voltak (zúzottkő, tégla). Több termékből (szénből, égetett mészből, stb.) nem tudták a keresletet kielégíteni, a gazdasági ösztönzők hatására 1969-ben az átlagosnál jobban nőtt az exportcélú értékesítés. Az iparvállalatok, mivel az ösztönzés arra irányult, első, III. ötéves tervidőszak első négy évében, de különösen az új gazdaságirányítási rendszer eddig eltelt két évében a termelésnél és a realizálásnál kedvezőtlenebbül alakult a termelés hatékonysága. Addig, amíg az 1961—65. években a termelésemelkedés 60 százaléka származott termelékenységnövekedésből, az utóbbi négy évben csak 15 százaléka. Az új gazdaságirányítási rendszer bevezetése óta eltelt két évben pedig a termelésemelkedést teljes egészében létszámnöveléssel biztosították. 1969. II. felében a termelékenység tekintetében már határozott javulás mutatkozott. Az egy foglalkoztatottra sorban a tőkés exportot fokozták.. Nagymértékben emelkedett a kivitel a fontosabb cikkek közül: timföldből (27), padlókefélőgépből (17), pamutszövetből (13) és vajból (84 százalékkal). Az 1968 évinél kevesebbet adtak át exportra: bauxitból, alumíniumból, csontos nyershúsból, valamint dobozolt húskonzervből jutó ipari termelés 1968 és 1969 első felében még 3 százalékkal csökkent, azonban 1969-ben már csak alig fél százalékos romlás volt. Az egy teljesített munkaórára jutó termelés pedig — az előző évivel ellentétben — már 4 százalékkal emelkedett. A megyei székhelyű állami építőipari vállalatok és szövetkezetek 1969-ben — folyó áron számítva — 9 százalékkal növelték termelésüket. A termelés jelentős emelkedése ellenére az igényeket 1969-ben sem tudták kielégíteni : az építőipari vállalatok kapacitáshiányra hivatkozva a megrendelések 18 százalékát visszautasították. A termelés hatékonysága Megvitatták a költségvetést, értékelték a ktsz-ek munkáját Tanácsülés Pápán, vb-ülés Keszthelyen Első idei ülésén tegnap a Pápai Városi Tanács értékelte a végrehajtó bizottság 1969. évi munkáját. Ennek során elemezték a tanács szakosztályainak tevékenységét is. A tanácsi testület a vb és az apparátus munkáját kielégítőnek találta. Köszönetét fejezte ki azért, hogy a tanácsüléseket mindig gondosan előkészítették, ezzel lehetővé tették a testület hatékony működését. Kovács Zoltán pénzügyi osztályvezető előterjesztése alapján megtárgyalták és elfogadták Pápa 1970-es költségvetését. A város ez évi kiadásai a következőképpen alakultak: a gazdasági ágazatban 12 millió forintot, szociális és egészségügyi célokra 25 milliót, kulturális intézmények fenntartására szintén 25 millió forintot költhetnek. Épületek felújítására közel 3,5 millió forintot fordítanak a városban. Tatarozzák többek között a Türr István Gimnáziumot, a Zalka Máté Általános Iskolát Befejezik a kórház szennyvíz elvezetőjének korszerűsítését. Pápa ez évi költségvetése összesen 68 millió forint. A Keszthely ipara szinte teljes egészében a kisipari szövetkezetekre épül. Ezzel is magyarázható, hogy a városi tanács megkülönböztetett figyelemmel kíséri a szövetkezetek árutermelő és szolgáltató tevékenységét. Ez a kérdéscsoport szerepelt a végrehajtó bizottság február 20-i ülésének napirendjén is. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy a kisipari szövetkezetek a város évi 21 millió forintos ipari szolgáltatásából 13 millió forintot vállalhatnak magukra. A felszólalók a lakosság megelégedését is tolmácsolták. A végrehajtó bizottság külön hangsúlyozta azt a szerepet, melyet a szövetkezetek a foglalkoztatási gondok csökkentése érdekében magukra vállaltak. Második napirendi pontként a végrehajtó bizottság három kisipari szövetkezet alapszabályát vitatta meg és hagyta jóvá. A mezőgazdasági termelésben csökkent az ingadozás A mezőgazdaság tevékenysége 1969-ben kedvezően alakult, az új gazdaságirányítási rendszer bevezetésével a gazdaságok termelési szerkezetüket a korábbinál kevesebb megkötöttséggel, természeti és gazdasági adottságainak megfelelőbben alakíthatták ki. Főként ennek eredményeként nőtt a nagyobb nyereséget biztosító növényféleségek, pl. búza vetésterületének aránya. A növénytermesztésben az utóbbi két évben — a nagyüzemi gazdálkodás megszilárdulása és az agrotechnika fejlődése következtében — csökkent a termés ingadozása. 1969-ben a legfontosabb szemes termények termésmennyisége jelentős mértékben nőtt: a búzáé és az árpáé 13, a rozsé (triticaleval) 19, a kukoricáé 27 százalékkal. A nagyobb termés elsősorban a magasabb termésátlagok következménye volt. A fontosabb szántóföldi növények termésátlagának alakulása, 1969-ben jól fejlődtek a pillangósok, és a rétek is jó hozamot biztosítottak. Nem ilyen kedvező a állattenyésztés helyzete. A megye nagyüzemi gazdaságai 1969. december 31-én mintegy 68 ezer darab szarvasmarhát és 54 ezer darab sertést tartottak, 5, illetve 23 százalékkal kevesebbet, mint egy évvel korábban. A sertésállomány. nagymértékű visszaesése elsősorban a termelőszövetkezeteknél mutatkozott A sertés- és marhaállománnyal szemben a nagyüzemi gazdaságok 1969-ben tovább növelték baromfiállományukat Az állami gazdaságokban közel kétszer, a termelőszövetkezetekben pedig másfélszer több baromfit tartottak, mint 1968-ban. 1969-ben a jobb terméshozamok következtében az 1968 évinél 48 százalékkal több kenyérgabonát vásároltak fel, azonban a vágómarha- és sertésfelvásárlás a mezőgazdasági termelőszövetkezetekben nem érte el az 1968. évi szintet Vágósertésből mintegy 21 ezer mázsával (23 százalékkal), vágómarhából pedig 9 500 mázsával (7 százalékkal) kevesebb került átadásra. Akh az 1968. évi %-ában Búza 13,6 110 Rozs, triticale 11,2 123 Őszi árpa 11,1 112 Tavaszi árpa 11,1 109 Zab 9,6 181 Kukorica 10,8 129 Burgonya 63,6 122 Foglalkoztatottság, a lakosság életkörülményei A megye 1970. január 1-i népessége — a népszámlálás előzetes adatai szerint — 409 ezer fő volt. Tíz év alatt a lakosság 17 ezer fővel (4 százalékkal) gyarapodott A növekedés mértéke az országos Folytatás a 3. oldalon t