Napló, 1970. május (Veszprém, 26. évfolyam, 101-126. szám)

1970-05-30 / 125. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! _______ Szombat, 1970 május 30. Ára­dD fillér XXVI. évfolyam — 125. szám Május 31: építők napja ünnepségek Ajkán, Herenden, Uzsán, Veszprémben Kitüntetések az építők napja alkalmából Segítség az árvízkárosultaknak Május utolsó vasárnapján ünnepük országszerte — Bu­dapest kivételével — az épí­tők napját. Tekintettel a mai szabadszombatra, megyei vállalataink nagy részénél tegnap délután emlékeztek meg az építők hagyományos napjáról. A szokásos nagyobb forrású ünnepség mindenütt elmaradt, mivel az Építés­ügyi és Városfejlesztési Mi­nisztérium kezdeményezésé­re valamennyi vállalat fel­ajánlotta az ünnepségek költségét az árvízkárosultak megsegítésére. A munkahelyeken, építés­­vezetőségeken így csak né­hány perces megemlékezés­sel, az idei feladatok ismer­tetésével ünnepeltek. Tegnap délután a tanácsi építőipari vállalatnál, a Herendi Porce­lángyárnál, az Ajkai Üveg­gyárnál, a megyei Beruházá­si Vállalatnál és a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalatnál tartottak építő­napi ünnepségeket. Ezek ke­retében átadták az „Építő­ipar kiváló dolgozója” kitün­tetést Kárpáti Kázmér uzsa­­bányai dolgozónak, Csongor Lászlónak, a Középdunántúli Tégla- és Cserépipari Válla­lat szb titkárának, valamint Babrik Jánosnénak, Nagy Antalnak, Koltai Pálnak, Kántor Kálmánnak, a me­gyei építőipari vállalat dol­gozóinak. Walcz Józsefet, a Középdunántúli Kőbánya Vállalat szb-titkárát a Szak­­szervezetek Országos Taná­csa a „Szakszervezeti mun­káért” jelvény arany foko­zatával tüntette ki. E magas kitüntetésben részesült Veres Mózesné, a Herendi Porcelán­­gyár dolgozója is, míg He­gyi Ede, a megyei építőipari vállalat szb-titkára a jelvény ezüst fokozatát kapta meg. A „Közlekedés kiváló dol­gozója” címmel Birmann Fe­rencnél, a Betonútépítő Vál­lalat ajkai kirendeltségének dolgozóját tüntették ki. A Veszprém megyei Ál­lami Építőipari Vállalat köz­pontjában rendezett ünnep­ségen Balogh Zoltán, az épí­tőipari vállalat műszaki igaz­gatója mondott rövid ünne­pi köszöntőt, ismertette a vál­lalat előtt álló feladatokat, majd Kovács János, az építők szakszervezete megyei titká­ra átadta a kitüntetéseket. 15 dolgozónak átnyújtotta azt az emlékplakettet is, amelyet az ÉVM és az építők szakszer­vezetének központi vezetősé­ge alapított a szocialista épít t­­őmunka elismerésére. Pap János elvtárs fogadta a Tribuna Ludu főszerkesztőjét Tegnap megyénkbe látogatott Stanislaw Mojkowski, a Tribuna Ludu főszerkesztője. A LEMP KB lapjának főszerkesztőjét, akit elkísért Gosztonyi János, az MSZMP KB tagja, a Népszabadság fő­­szerkesztője, fogadta Pap János, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, majd megtekintették a fűzfői Nitrokémia Ipartelepeket, délután pedig veszprémi városnézésen vettek részt." A hatékony „tudomány” érdekében Ma fejeződtek be az V. Veszprém megyei orvos és gyógyszerész napok Ma ünnepélyes keretek kö­zött befejezik Keszthelyen az V. Veszprém megyei orvos és gyógyszerész napokat. A zárszó előtt kerestük fel dr. Paulik György főorvost, a megyei tanács vb egészség­­ügyi osztály vezetőjének he­lyettesét, hogy tájékoztassa olvasóinkat a háromnapos rendezvénysorozat jelentősé­géről, az első két nap elő­adásai után kialakult képről, s azokról az elképzelésekről, melyek utat és irányt szab­nak az ezentúl is minden év­ben megrendezésre kerülő megyei orvos és gyógyszerész napoknak. — öt évvel ezelőtt, 1966-ban — mondta kérdésünkre a főorvos — alapvető célunk volt, hogy megmozdítsuk az orvos és gyógyszerész társa­dalmat, aktivizáljuk embere­inket, szakkádereinket a mindennapi munkán túli tu­dományos érdeklődésre, újabb eredmények elérésére. Bevallom, akkor elsősorban azt szerettük volna elérni, hogy orvosaink és gyógysze­részeink lépést tudjanak tar­tani a korszerű megelőzési és gyógyítási módszerekkel. Egy-egy tudományos elő­adás gyakorlatilag az esz­­szenciája lehet a legfrissebb orvosi tudományos iroda­lomnak, s úgy gondoltuk a rendezvénysorozat előadásai egyben „továbbképzést” is jelentenek egészségügyi szak­embereinknek. — Mennyiben változott a ren­dezvény célja az eltelt öt év alatt? — Talán éppen most van változóban. Sikerült felkel­teni a megyei orvosok és gyógyszerészek érdeklődését, tudományos ambícióit az or­vos-gyógyszerész napok iránt, s most előbbre kell lépnünk. A 88 előadás, mely eddig el­hangzott s a mai nap elhang­zik, hatalmas figyelmet igé­nyelt minden résztvevőtől. Azt szeretnénk, hogy 1971- ben már előre kijelölt témák­ban szekciókban és kerek­asztal beszélgetéseken vitat­nák meg szakembereink mindennapos munkájuk tu­dományos feladatait, problé­máit, újdonságait. — Mi a véleménye az előadá­sok tájékoztató, informatív tar­talmán túl, azok tudományos értékéről? — Az előadások bebizonyí­tották számunkra, hogy a megye orvos és gyógyszerész társadalma ma már várja ezt a megyei találkozót és ké­szül rá. Ez utóbbit bizonyít­ja, hogy az előadások több­sége komoly munkát, kuta­tást és a szakirodalom tanul­mányozását igényelte. Ha az előadások tudományos érté­kéről kell szólni, mindenkép­pen beszélnünk kell dr. Tö­rök János kandidátus, a veszprémi gyermekkórház igazgatója és munkatársai­nak munkásságáról. Hiszen például a most elhangzott „Utánvizsgálatok fénykeze­lésben­­ részesült koraszülöt­teknél” című előadás dr. Gá­ti István és dr. Török János munkája először került or­szágosan is publikálásra, s maga a téma megyénkben került először megvitatásra. Ugyanígy a megyei KÖJÁL munkatársainak tudományos eredményei is országos ér­deklődésre tartanak számot. Elsősorban a „Listeria m­ono­­cytogenes kitenyésztésének új módszere” című előadást emelném ki. — Az előző évek hasonló ren­dezvényeihez viszonyítva hogy értékeli főorvos úr az orvos és gyógyszerész napok első két napjának előadásait? — Úgy érzem, a mennyisé­gi és minőségi fejlődéssel elégedettek lehetünk, sőt még egy nem éppen „szak­mai” igényt is kielégítettünk, hiszen a megye több mint hétszáz orvosának és gyógy­szerészének lehetőséget ad­tunk Keszthelyen a szemé­lyes találkozásra, baráti be­szélgetésekre, szakmai vi­tákra. Bár még nem fejező­dött be a tanácskozás, véle­ményem szerint céljainkat megvalósítottuk, s bízunk benne, hogy új, jövő évi programunk legalább ilyen sikeres lesz — fejezte be nyilatkozatát dr. Paulik György. Szegednél minden eddig észlelt maximumn­ál magasabb a Tisza vízállása A város ost­romlott képet mutat. A támfal biztosítására a Tisza-parti Móra Ferenc sétányon több mint 150 ezer homokzsákot helyeztek el. (MTI fotó : Kácsor László felvétele) Szegednél még árad a Tisza Szegeden pénteken 933 centimétert jelzett a tiszai víz­mérce, s ez a vízszint kereken 10 centiméterrel haladja meg az 1932. évi maximumot, de a folyó még árad. Gyors ütem­ben készülnek fel az árhullám tetőzésére. Befejezték a Ti­sza-parti sétány mellvédfalának erősítését. E fal mellett olyan bordás rendszerű homokzsákgátat építettek, amelyet később tovább erősíthetnek, magasíthatnak terméskövekkel vagy homokzsákokkal. Az egyik legjobban veszélyeztetett védelmi szakaszon, a szegedi gyermekklinika előtt új utat építettek a szállító járműveknek, hogy megkönnyítsék, meggyorsítsák a közlekedést, a védekező anyagok szállítását. Segítség a bajba jutottaknak Elindultak a gyűjtőpárok A hét közepén megalakult társadalmi bizottság, majd pedig a Vöröskereszt, a Ha­zafias Népfront, a szakszer­vezet, a nőtanács, a KISZ együttes szervezésében már megindultak a gyűjtőpárok, hogy otthonukban keressék fel az árvízkárosultakon se­gíteni szándékozó családokat. A Hazafias Népfront Veszp­rém megyei Bizottsága ezzel kapcsolatban külön körleve­let is adott ki, melyben fel­hívja a bizottságok figyelmét a pénzadományokra és a ter­mészetbeni juttatásokra: sá­tor, ágynemű, madrac, taka­ró, fehérnemű és főleg tiszta­sági cikkek küldésére. A szerkesztőségünkbe kül­dött levelekből idézünk: a Vörös Október Férfi Ruha­gyár várpalotai üzemegysé­gének valamennyi dolgozója egynapi keresetét ajánlotta fel az árvízkárosultak javára, továbbá 57 fiú és 43 férfi szö­­vetnadrágot küld a bajbaju­tottaknak. Az élelmiszerke­reskedelmi vállalatnál a dol­gozók egynapi keresetüket, mintegy 120 ezer forintot kül­denek Szabolcs-Szatmár me­gyébe és 50 ezer forintot a vállalati, szakszervezeti alap­ból biztosítanak a károsultak számára. Ezenkívül egy te­herautó konzervet is külde­nek az árvízsújtotta vidékre. A pápateszéri tanács dol­gozói a múlt évi pénzmarad­ványból 15 ezer forintot, va­lamint fizetésük 3 százalékát juttatják el az árvízkárosul­taknak. az ajkai Jókai-bánya dolgozói egynapi műszakbé­rükkel segítik a bajbajutotta­kat. Ez 100 ezer forintot je­lent. Az idei évad utolsó bemutatójaként tegnap mutatta be a veszprémi Petőfi Színház Som­­merset Ma­n'-íra Imádok férjhezmenni című vígjátékát. (Fényképes beszámolónk a premier, ő­ az "­­oldalon.) Kormányhatározat az árvízkárosultak megsegítéséről Az árvíz és belvíz okozta károk felméréséről, a kárta­lanításról és a helyreállítás­ról, valamint az árvíz elleni harcról szükséges rendkívüli intézkedésekről kormányha­tározatot hoztak nyilvános­ságra. a kormányhatározat a lakóházak, a mezőgazdasági termények és egyéb károk megtérítését szabályozza. Dr. Tímár Mátyás sajtótájékoztatója A Minisztertanács elnök­­helyettese pénteken az Or­szágház gobelintermében ta­lálkozott a központi és a me­gyei sajtó képviselőivel. Tímár Mátyás ismertette az idei gazdasági feladatokat, az irányító szervek munká­jának javítására tett intéz­kedéseket és válaszolt az új­ságírók kérdéseire. Az Elnöki Tanács ülése A balatonfűzfői tanácsot a Veszprém Városi Tanács irányítja a­ betegségi biztosítás kereté­ben a dolgozók, valamint csa­ládtagjaik — az eddigi 90 nap helyett, — időbeli kor­látozás nélkül kaphatnak díj­talan kórházi, gyógyintézeti ápolást. Az Elnöki Tanács felhatal­mazása alapján a kormány ezzel egyidejűleg rendeleté­ben kiterjesztette a fentieket a nyugdíjasokra és azok csa­ládtagjaira is, akik tehát jú­lius 1-től a betegségi biztosí­tás keretében szintén időbeli korlátozás nélkül jogosultak díjtalan kórházi, gyógyinté­zeti ápolásra. Az Elnöki Tanács továbbá területszervezési ügyekben döntött. Megállapította, hogy a közös tanács mint szerve­zeti forma bevált, elősegíti a kisközségek­ tanácsainál a he­lyi gazdasági és szellemi kon­centrálást, a falusi, lakosság ellátásának javítását. Az El­nöki Tanács tizenhat megyét érintő, községi közös taná­csok szervezésére vonatkozó határozata július 1-én lép hatályba. Az Elnöki Tanács Hajduvid községi tanácsot Hajdúbö­szörmény városi, Nagyhegyes községi tanácsot Hajdúszo­boszló városi, Balatonfűzfő nagyközségi közös tanácsot pedig a Veszprém városi ta­nács irányítása alá rendelte. Az Elnöki Tanács 5 megye területén 16 község egyesíté­sét határozta el. Az Elnöki Tanács végül fél időszerű kérdéseket­­­gyalt. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Megtárgyalta és elfo­gadta a dolgozók betegségi biztosításáról szóló 1955 évi 39. számú tvr. módosítását, amelyet a Szakszervezetek Országos Tanácsa kezdemé­nyezett. E szerint július 1-től

Next