Napló, 1970. június (Veszprém, 26. évfolyam, 127-151. szám)

1970-06-03 / 128. szám

Föld körül kering a Szojuz-9 Munkában Nyikolajev és Szevasztyjanov A TASZSZ kedd reggeli jelentése beszámolt arról, hogy a Szojuz–9 űrhajó moszkvai idő szerint 5 óra 12 percig öt fordulatot tett földünk körül. Andrijan Nyikolajev, az űrhajó parancsnoka rádión közölte, hogy a személyzet kifogástalanul alkalmazko­dott a súlytalanság állapo­tához és teljesíti a kitűzött repülési programot. A szív­működés gyorsasága Nyiko­­lajevnál az első fordulóban percenként 94 dobbanás volt, Szevasztyjanovnál 92. A lég­zés gyakorisága mindkét űr­hajósnál 18. Az űrhajófül­kék mikroklímájának ada­tai: hőmérséklet 23 Celsius fok, légnyomás 765 millimé­ter. A Szojuz—9 személyzeté­nek munkanapja — hangzott a jelentés — befejeződött. Június 2-án moszkvai idő szerint 6 órától 14 óráig az űrhajósok pihentek. Ez alatt az idő alatt a Szojuz—9-cel a Szovjetunió területéről nem lehet rádiókapcsolatot létesíteni. Valamennyi moszkvai lap vezető helyen számol be az új szovjet űrhajó rajtjáról. Az újságok az első oldalon közlik Nyikolajev és Sze­vasztyjanov fényképét. A felbocsátáskor jelen volt tu­dósítók élénk portrét feste­nek a „kozmosz munkásai­ról”. Valamennyi riporter kiemeli Nyikolajev „vasbe­ton” nyugalmát. A felbocsátás előtt a tudó­sítók beszélgettek Nyikola­­jevvel. Ezúttal is minden si­etség nélkül, megfontoltan válaszolt a kérdésekre. El­mondotta, hogy a szovjet űr­program széles és sokrétű jellegzetes vonása, hogy tu­dományosan megalapozott, végrehajtása pedig követke­zetes és tervszerű. Hozzá­fűzte azt is, hogy a kozmosz meghódításában nincs és nem is lehet olyan cél, amelyet ne a népgazdaság, vagy a tudomány érdekei határoznának meg. Ami a Szojuz—9 program­ját illeti, ezt a Szovjetszkaja Rosszija tudományos kom­mentátora elemzi. Hangsú­lyozta, hogy a Szojuz—9 re­pülése munkaszakasz, sajá­tos láncszem a kozmonau­tákkal végzett űrrepülések azon programjában, amely­nek fő célja a kozmikus te­ret az ember szolgálatába ál­lítani, mégpedig oly módon, hogy ebből jelentékeny ha­szon származzék ne csak a tudomány, hanem a gazdasá­gi terület számára is. A Szojuz–9 űrhajó ked­den délután magyar idő sze­rint 16 óra 33 perckor befe­jezte a 14. fordulatot a föld körül. Az űrhajósok telje­sen elvégezték az űrrepülés első munkanapjának prog­ramját. Az 5. körben Andrijan Nyikolajev manővert hajtott végre a kézi tároló-berende­zéssel, utána bekapcsolta a pályamódosító hajtóművet. A művelet eredményeként az űrhajó új pályára tért át, amelynek jellemzői a 14. for­dulatban a következők vol­tak: legnagyobb eltávolodá­sa a föld felületétől 267 kilo­méter, legkisebb eltávolo­dása 213 kilométer, kerin­gési idő 89,05 perc. Az űrrepülés első napjá­nak programját , teljesítve, Nyikolajev ezredes megfi­gyelte és lefényképezte a föld felületének különböző földrajzi és földtani formá­tumait, Szevasztyjanov űr­hajós pedig elemezte a fül­keablakoknak a hajtóberen­­dezés működése következté­ben előállott terhelését, to­vábbá meghatározta a fül­keablakok közelében feltűnő részecskék és különböző tár­gyak méreteit. Ebéd után az űrhajósok rövid pihenőt tartottak. Le­fekvés előtt megmérték vér­nyomásukat és az űrhajó naplójában feljegyezték a nap eredményeit. A Szojuz–9 moszkvai idő szerint 6 órától 16 óráig a szovjet rádiózás övezetén kívül tartózkodott. Moszkvai idő szerint 14 órakor meg­kezdődött az űrhajósok má­sodik munkanapja. Az egyik rádióösszeköttetéskor tolmá­csolták az űrhajósoknak Neil Armstrong amerikai űr­hajós üdvözletét. A Szojuz–9 űrhajóval szilárd kétoldalú rádiókap­csolat áll fenn. Andrijan Nyikolajev Vitalij Szevasztyjanov Hatékony ismeretterjesztést az üzemekben! Ülést tartott Veszprémben a TIT megyei elnöksége Tegnap délelőtt a Veszp­rémi Vegyipari Egyetem E épületében megtartotta idei harmadik ülését a TIT me­gyei elnöksége. Napirendjén jelentős téma szerepelt: az üzemi ismeretterjesztés idő­szerű problémái, feladatai,­­ a munkásakadémiák rend­szerének továbbfejlesztése. Az üzemek műszaki fej­lesztésének meggyorsítása népgazdaságunk alapvető követelménye. Megvalósulá­sának fontos tényezője a dolgozók műszaki-szakmai műveltségének állandó eme­lése. De a tudomány és tech­nika fejlődése az ismeretek olyan hatalmas­­tárházát­hozta létre, melyben szak­szerű segítés nélkül nehéz tájékozódni. Ezért különösen nagy szerepe van az üzemekben folyó tervszerű ismeretterjesz­tésnek. Ennek leghatékonyabb for­mája a munkásakadémia rendszere.­­ Bevezetésekor rendkívüli népszerűségnek örvendett, de az utóbbi évek­ben fokozatos hanyatlásnak indult. Az 1966-ban szerve­zett 92 akadémián 4968 részt­vevő sajátította el a tematika által meghatározott ismere­teket. 1969-ben már csak 60 mun­kásakadémiai formát ter­veztek megyénk üzemeiben és szakszervezeti kultúrin­tézményeiben, s ezeken 2393 dolgozó vett részt rendszeresen. Ez a szám megyénk bérből­ és fizetésből élő dolgozóinak (120 ezer fő) mindössze 1,94 százalékát jelenti a 66-os év 4,5 százalékához képest. A hanyatlás okait felismer­ve a tapasztalatokat össze­gezve az elnökség határoza­tot hozott. Az SZMT és a TIT dolgozói részvételével társadalmi munkabizottságot hív életre, melynek feladata az ipar területén folyó is­meretterjesztés gondozása Az ülésen megállapították továbbá, hogy a munkás­­akadémia, mint az üzemi is­meretterjesztés formája jó, de meg kell keresni azokat a tartalmi és módszertani ösztönzőket, amelyek a to­vábbi munka fejlődését ered­ményezik. A tegnapi elnökségi ülés második napirendi pontja­ként dr. Holács Imre, a keszthelyi Georgikon Nyári Egyetem titkára beszámolt a szervezési és tartalmi előké­születekről. Örömmel állapí­totta meg, hogy az idei mezőgazdasági jel­legű, elsősorban a zöld­ség- és gyümölcstermesz­téssel kapcsolatos előadá­sok iránt igen nagy az ér­deklődés olyannyira, hogy újabb je­lentkezőket nem fogadhat­nak. Fock Jenő Jugoszláviában Megkezdődtek a magyar—jugoszláv tárgyalások Fock Jenő, a magyar for­radalmi munkás-paraszt kor­mány elnöke — Mitja Ribi­­csicsnek, a szövetségi végre­hajtó tanács elnökének meg­hívására — feleségével és kí­séretével kedden hivatalos látogatásra a Jugoszláv Szo­cialista Szövetségi Köztársa­ságba utazott. Kíséretében vannak: dr. Biró József kül­kereskedelmi miniszter, Ko­vács István, a kohó- és gép­ipari miniszter első helyette­se Gyenes András külügy­miniszter-helyettes, Várko­­nyi Péter, a Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának vezetője. A magyar küldöttség kü­­lön­vonaton kedd délután megérkezett Belgrádba. A jugoszláv főváros topcsideri pályaudvarán a magyar ven­dégeket Mitja Ribicsics, a Jugoszláv Szövetségi Végre­hajtó Tanács (kormány) el­nöke és felesége, Mirko Te­­pavac külügyminiszter és fe­lesége, valamint más hivata­los személyiségek fogadták. Fock Jenő a pályaudvaron rövid nyilatkozatot adott a belgrádi rádiónak és televí­ziónak. — Nagy örömmel tet­tem eleget, feleségemmel és munkatársaimmal együtt, a jugoszláv kormány, Ribicsics elvtárs meghívásának, meg­ragadom az alkalmat, hogy a magyar kormány, pártunk és népünk nevében kifejezzem jókívánságaimat, a baráti, testvéri jugoszláv népnek. Külön örömmel üdvözlöm Belgrád lakosait, — mondot­ta. A szívélyes fogadtatás után Fock Jenő és kísérete szál­láshelyére hajtatott, majd a magyar kormány elnöke Belgrádtól 20 kilométerre le­vő helyiségben megkoszorúz­ta a világhírű jugoszláv szob­rászművész, Ivan Mestrovics mesteri alkotását, az isme­retlen katona sírját. Az 519 méter magasan fekvő emlék­mű meredek lépcsősorának alján a jugoszláv néphadse­reg díjszázada köszöntötte a magyar kormány elnökét. Fock Jenő — a magyar és a jugoszláv himnusz elhangzá­sa után — elhelyezte a ke­gyelet virágait a síron. A jugoszláv kormány új­belgrádi palotájában késő délután megkezdődtek a hi­vatalos magyar—jugoszláv tárgyalások. Péter János Norvégiába látogatott Péter János, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere a norvég kormány meghívására kedden hivata­los látogatásra Norvégiába utazott. Külügyminiszterünk — úton Oslo felé — rövid időre meg­szakította útját Berlinben. A Berlin—schönefeldi repülő­téren Günter Kohr-ral talál­kozott. Péter János kedden dél­után érkezett Oslóba. 17 óra 12 perckor szállt le a MALÉV TU-134-es gépe a norvég főváros Forneby-i repülőterére, ahol külügymi­niszterünket és kíséretét Svenn Stray norvég külügy­miniszter fogadta. Magyar részről a diplomá­ciai misszió és a kereskedel­mi kirendeltség képviselői üdvözölték Péter Jánost. Este a norvég kormány díszvacsorát adott külügymi­niszterünk és kísérete tiszte­letére. Ma délelőtt Péter János lá­togatást tesz norvég kolle­gájánál, majd ezt követően megkezdődnek a hivatalos tárgyalások. Szegednél is apad a Tisza A Tisza középső szakaszán, a szolnoki vízmércén mért 8 centiméteres apadás ellenére is nagy erővel folytatták a védekezést, mert az átázás és a szivárgás miatt a gá­taknak fokozottabb erőpró­bát kell kiállniuk. Kedden Zagyvarékas térségében két és fél kilométer, Tiszazug körzetében pedig több mint 4 kilométer hosszú lokalizá­ciós töltés építését kezdték meg. Szegednél hétfőtől kedden délutánig mindössze 3 centi­méterrel apadt a Tisza, s így még mindig 34 centiméterrel meghaladta a vízszint az 1932-ben mért maximumot. Ennek megfelelően továbbra is megfeszített erővel foly­tatják a védekezést. Nagy erővel folytatják a Szeged alatti térségekben az újabb lokalizációs gátak építését is. Segítenek megyénk tsz-ei Pénteken indul a szolidaritás konvoja A bakonytáji tsz szövetség küldöttgyűlése az árvízkárosultak megsegítéséről tárgyalt Egyetlen kérdés szerepelt a bakonytáji tsz-szövetség teg­nap Veszprémben tartott küldöttgyűlésének napirend­jén: hogyan segíthetnék a leggyorsabban és legered­ményesebben a tagszövetke­­zetek az árvíztől oly sokat szenvedő Kérsemjén közös gazdaságát. A tanácskozá­son a jelenlevők előtt Ván­dor József, a megyei tanács vb elnökhelyettese és Né­meth Ervin, a szövetség el­nöke a helyszínen szerzett személyes tapasztalatairól adott információt. A 800 holdon gazdálkodó termelőszövetkezetnek jófor­mán minden értéke — az újig tartó kenyér- és takar­mánygabona, a vetés — a víz martalékává lett. Jelen­tős károk érték a tsz gazda­sági épületeit, az állatállo­mányt. Az árvíz utáni hely­zetet jól érzékelteti, hogy a kis falu 120 épületéből 63 összedőlt és a többi is sú­lyos károkat szenvedett. Az emberek fedél nélkül van­nak — a falu újjáépítésének megyénk a patrónusa — a termelőszövetkezet megma­radt jószágainak nincs ta­karmány. A küldöttgyűlés ■ hangula­tát, a felszólalók mondani­valóját az együttérzés és a segítőkészség jellemezte. Amit lehet, tegyünk, de gyorsan — ez volt az alap­hang. Gyorsan összeállt az azonnali segítés programja. Pénteken hajnali két órakor 24 dugig megrakott teher­autó konvoj indul 500 kilo­méteres útjára, hogy cselek­vő szolidaritásról biztosít­sák a kérsemjénieket. Az első szállítmány közel fél­millió forint értéket képvi­sel. A nagyja: 240 mázsa takarmány, 670 mázsa étke­zési és vetőburgonya. Emel­lett a közeli, az árvíztől nem szenvedett termelőszövetke­zetekből 7 vagon szálasta­­karmányt és 4 ezer csibét vásárolnak — a közösnek és a háztáji gazdaságoknak — a bakonytáji szövetség tag­szövetkezetei. A veszprémi és a zirci já­rás közös gazdaságai azon­ban nem egyszeri segítséget adnak a kérsemjénieknek. Képviselőik hónapról hónap­ra egyeztetik elképzeléseiket és a segítés egész éven át, a zárszámadásig tart. Az első szállítmányt követően ké­sőbb 25 vagon kenyér- és takarmánygabonát, 12 vagon szénát, 30 vagon követ és más építőanyagot, 320 má­zsa égetett meszet­, állatokat szállítanak. Szó van arról is, hogy építőbrigádot külde­nek, hogy mielőbb újra biz­tonság ,rend, kiegyensúlyo­zott élet költözzék a Sza­­mos-parti kis faluba. A ter­mészetbeni segítésen túl már eddig több mint félmillió fo­rint készpénzt ajánlott fel a szövetség 47 tagszövetkezete. Boka Jenő és Szabó Zoltán szerelők vasárnap szerelték össze az új SZK—4-es kombájnt. Egy-két csavarszorítás, s máris üzemképes a gépóriás. (Riport a 3. oldalon) (Fotó: Borbás János)

Next