Napló, 1970. augusztus (Veszprém, 26. évfolyam, 179-203. szám)

1970-08-07 / 184. szám

Üzemi KISZ-titkárok tanácskozása Fűzfőn Tegnap délelőtt a Nitroké­­mia ifjúsági klubjában ta­nácskozásra gyűltek össze a Veszprém megyei üzemek KISZ titkárai. A megbeszélé­sen, melyen részt vett Wol­ford Sándor, a Veszprém me­gyei KISZ bizottsága titkára, Zloty István, a megyei KISZ bizottság ifjúmunkás felelőse az ifjúsági versenymozgal­makról adott tájékoztatót. El­mondotta, hogy az ifjúsági versenymozgalmaknak a jö­vőben még hatékonyabban kell segítenie a termelést. Er­re jó alkalom a X. pártkong­resszus tiszteletére meghir­detett munkaverseny mozga­lom, amelybe még több ifjú­sági brigádnak kellene be­kapcsolódnia. Ehhez termé­szetesen nagyobb feladatokra is szükség van, s ez elsősor­ban a gazdasági vezetők „bá­torságán” is múlik. A kezde­ményező kedv megvan a fia­talokban, melyet feltétlenül hasznosítani kell. A továbbiakban a fiatalok szakmai fejlődésének lehető­ségeiről beszélt. Javasolta, hozzanak létre a megye üze­meiben oktatási bizottságo­kat, hogy a fiatalokat terv­szerűen képezhessék. Me­gyénkben mindössze néhány üzemben működik oktatási bizottság, ezért az üzemek gazdasági és tömegszervezeti vezetőinek arra kell töreked­niük, hogy minél hamarabb megteremthessék üzemük fiataljainak, ifjúmunkásai­nak házon belüli szakmai to­vábbképzését. A tanácskozás után a meg­hívott vendégek meglátogat­ták a Zaja üzem Ikarus KISZ alapszervezetének tagjait, akik a X. pártkongresszus tiszteletére egy 20 köbméte­res silótartály szerelését vál­lalták. A Junoszty vezetője a KISZ megyei bizottságán Tegnap délelőtt Veszprém­be látogatott Vlagyimir Fa­­gyejev, a Moszkvai Rádió ifjúsági osztályának , a Ju­­noszty-nak a vezetője. Társa­ságában volt Faggyas Sándor a Magyar Rádió és Televí­zió ifjúsági osztályának ve­zetője. A vendégek felkeres­ték a KISZ megyei bizottsá­gát. Rostási József, a KISZ Veszprém megyei Bizottságá­nak első titkára fogadta Fa­­gyejev elvtársat és tájékoz­tatta a megye ifjúságának helyzetéről, valamint a Ba­laton és a Bakony nevezetes­ségeiről. A vendégek elláto­gattak a Herendi Porcelán­­gyárba is. Világ proletárjat egyesüljetek) NAPLÓ AZ MSZMP VESZPRÉM MEGYEI BIZOTTSÁGA ÉS A MEGYEI TANÁCS LOPJA Péntek, 1970. augusztus 7. Ara­tO fillér XXVI. évfolyam — 184. szám Nőtt a termelékenység, nőtt a nyereség VÁRATLAN FELADAT PANYOLÁN — 12 MILLIÓ FORINTOS LEMARADÁS — OUTI­ORD ALAGÚT ZSALUZATREDSZE­R A BALATON PARTJÁN—NÖVEKEDETT A BALESETEK SZÁMA — MŰSZAKI KONFERENCIA A MEGYEI ÉPÍTŐIPARI VÁLLA­LATNÁL . Megyénk gyarapításában, gazdagításában évről­­ évre mind nagyobb feladatokat vállal magára a Veszprém megyei Állami Építőipari Vállalat. Ez évi terve meg­haladja az 510 millió forin­tot, ami többek között 702 la­kást jelent. De e félmilliár­dos kapacitás sem képes a megyében az igényeket ki­elégíteni — állapították meg a tegnapi műszaki konferen­cián, melyet a megyei , építő­ipari vállalat munkásszálló­jában rendeztek a féléves munka számbavevésekor. Ba­logh Zoltán, a vállalat mű­szaki igazgatója beszámoló­jában elmondotta, hogy az ez évi vállalati kapacitás ésszerű és hatékony elosztá­sakor váratlan gondot jelentett az árvízkárok helyreállítá­sára kapott feladat, a Pa­­nyolán felépítendő 90 csa­ládi ház gyors kivitelezése. S mert a panyolai segítség nem történhet a megyei épít­kezések rovására, a kapaci­tás­kiesést ,csakis jó terme­lésszervezéssel, a munkaver­­seny hatékonyságának javí­tásával, ésszerű túlóráztatás­sal, több műszakos termelés­sel lehet pótolni. A megyei állami építői­pari vállalat a hosszú, kemény tél miatt, mely mintegy 800 munkanap kiesést okozott, közel 150 dolgozó hiánya, va­lamint az akadozó anyagellá­tás miatt — nem tudta tel­jesíteni féléves tervét, s a tavalyi év azonos időszaká­hoz viszonyítva mintegy 12 millió forinttal kevesebb ér­tékű munkát végzett me­gyénk építkezésein. A lema­radás nagyobb is lehetett volna, de örvendetesen nö­vekedett a termelékenység 6,4 százalékkal magasabb az idén, mint az elmúlt év azo­nos időszakában. A termelés a termelékenység és a bér­­színvonal közötti szükséges összhang azonban még nem alakult ki megfelelően — ál­lapította meg tárgyilagosan a műszaki konferencia beszá­molója. A termelés üteme ugyanis jóval kisebb, mint a bérfelhasználásé. Gazdasá­gilag a fordított arány lenne megfelelő. A vállalat műsza­ki igazgatója részletesen szólt az egyes építkezések műsza­ki helyzetéről, a határidők tartásáról, illetve csúszásáról. Elmondotta, hogy az első fél­évben csak 125 lakást sike­rült átadniuk, ami 75 száza­lékos eredményt jelent. El­sősorban Ajkán maradtak adósak. S bár az építési, szerelési munkában a tervezetthez ké­pest az első félévet lemara­dással zárta a vállalat, a ha­tékony gazdálkodás eredmé­nyeként javult a munka jö­vedelmezősége, s a nyereség meghaladta a 6 millió forin­tot. A továbbiakban a mű­szaki igazgató részletesen elemezte a vállalati anyagel­látás helyzetét, majd a mű­szaki fejlesztésről szóló 1969 harmadik negyedévében ala­kult meg a megyei építőipari vállalatnál a műszaki és vál­lalkozási osztály, amely az­óta számos és rangos feladat­tal birkózott meg. Többek között részt vállalt a ház­gyár beruházási program tervének összeállításában. Egybe „házasította” a ház­gyár és az új központi telep építésének programját úgy, hogy ez a komplexum egy olyan nagyvállalat alapbázisa le­gyen, mely ötéves távlat­ban már eléri az egymil­liárd forint értékű terme­lést. Ez az osztály tervezte meg a központi telepnél megépíten­dő előregyártó sávot és poli­­gon üzemet; elkészítette a megrendelési tervet az OUTI NORD alagút zsaluzat rend­szer beszerzéséhez is. E rend­szer a Balaton-parti idény- és állandó jellegű üdülők és szállodák gyors megépítését szolgálja. Értéke négy és fél, ötmillió forint. A műszaki konferencia résztvevői részletes beszámo­lót kaptak a megyei építő­ipari vállalat újítási helyze­téről, majd a műszaki igaz­gató a vállalat munkásvédel­mi tevékenységéről szólt. Az elmúlt év hasonló időszaká­hoz viszonyítva jelentősen romlott a bal­eseti-munkavédelmi hely­zet, főként a balatonfüredi és várpalotai építésvezető­ségeken, valamint a szak-, szerelőipa­ri és segédüzemi főépítésve­­zetőségeken. Tizennyolccal nőtt a balesetek száma, a ki­esett műszakoké 554-gyel. A műszaki igazgatóhelyettes részletesen szólt a vállalati munkaversenyről, a téliesítés előkészítéséről, majd a má­sodik félévi feladatok ismer­tetésekor elmondotta: a hátra­lévő öt hónapban rendkívül jelentős erőfeszítésekre van szükség, a vállalat közel há­­romezer dolgozójának úgy kell dolgoznia, hogy sikerül­jön törleszteni az első félévi adósságot. A műszaki konfe­rencia résztvevői ennek ér­dekében számos konkrét ja­vaslattal járultak hozzá a tanácskozás hatékonyságá­hoz. A. A. Fotómodellünk másfél éves. Nemzetiségét tekintve kongói, fajtáját illetően párduc. Gyönyörű mintázatú és igen értékes bund­í­jában hazánkban csak Veszprémben gyö­nyörködhetünk. Kissé heves vérmérsékletű, de gondozóival már kezd barátkozni. Va­don élő rokonai az antilopfélék családjába tartozó állatokkal táplálkoznak, s előfordul, hogy prédájukat az akácfákra felvo­nszolva, a magasban fogyasztják el. (Képriportunk a veszprémi vadasparkról a 5. oldalon). ÉPÍTŐK (Fotó: Borbás János) Balatonfőkajáron befejeződött az aratás­ ­ A tavasz késedelme, a rendkívüli időjárás ellenére a balatonf­őka­j­ári Szabadság Tsz 605 katasztrális holdján befejezte az aratást. Holdan­ként átlag 14 mázsa gabonát takarítottak be. Bognár Miklós, a tsz elnö­ke elmondta, hogy a majd­nem időbeni betakarítást an­nak köszönhetik, hogy a munka szervezetten történt, az alkatrészellátásról időben gondoskodtak és a Német Demokratikus Köztársaság­ból E-512 típusú kombájnt vásároltak, amely szintén hozzájárult a munka mielőb­bi befejezéséhez. Most se­gítséget nyújtanak egy szom­szédos termelőszövetkezet­nek is. Ádám László Álkatonák a Lang-tanyán Lang Gyula bácsi csak támaszkodik a Lang-tanya új kerítésének, szívja, körmére égetve sárga ujjai között a csikket, aztán a kérdésre egykedvűen legyint. — Most ezek, holnap meg jönnek a németek. — Németek? — Azok. Valami teherau­tóval. Katonák. Na, mármint a mesében, így mondják az emberek — és körbemutat. Düledező falu, horpadt te­tejű ház Dang Gyula tanyá­ja. Tán hetven éve alatt nem fordult meg benne annyi ember, mint most, tegnap óta. Autók állják körbe a tanyát, fontoskodó simlisek szaladgálnak, tekernek, ká­belek, hozzák a gépet. A pincében a régi lőre helyett sört és Cocacolát tárolnak. — Először nem akartam engedni, de aztán a doktor úr mondta, hogy jó nekünk, hát mondtam hogy jöjjenek. Jöttek. Csináltak itt kamu vagy milyen kerítést papír­ból, de azt mondták amit kőből csináltak az frankó, szóval marad. Mosolyrakésztetőn töri a hirtelen jött rassz nyelvet az öreg. — Felvétel indít! Csapó! Filmesek. Nincs az autó­ikra írva, mégis tudja az em­ber. Sokan vannak, nyü­zsögnek, nem törődnek sem­mivel, csak a filmmel. Egy ember, lepkefogó hálóval a vállán, egykedvűen sétálgat az udvaron. — Ki ez? — kérdezem súg­va felvételvezetőtől. — Az idomár. Szerepel így kecske meg g­­ambok is,­­ foglalkozik velük. Nyílik a ház ajtaja. Verej­tékben fürdő arccal rövid Gyula, majd Dömölky Já­nos rendező. Pár mondatos beszélgetés a rendezővel. — Ceccherini író Álkato­nák című elbeszéléséből csi­nálunk a televízió számára egy hetven perces játékfil­met. — A cselekmény? — Négy fogoly megszökik egy börtönből a háború ide­jén. Menekülés közben be­térnek egy tanyára, ahol egy asszony él egyedül. Katonák­nak adják ki magukat, ott ragadnak. Belső vívódások, szenvedélyek és szenvedések közepette megőrzik maguk és az asszony tisztességét. Aztán jönnek a németek és — Hogy esett a választás a szentkirályszabadjai Lang­­tanyára? — A novella és a film olasz környezetben játszódik. Ez a tanya éppen ilyen han­gulatú. Különben érdekes­sége, hogy az író, aki kész­séggel adta hozzájárulását a megfilmesítéshez, jelenleg hatvan éves, maga is tizen­öt évet töltött börtönben. Sürget bennünket a stáb. Még egy kérdés: — Mikor láthatjuk a fil­met? — Valószínűleg az év vé­gén, vagy januárban... S. Bods pihenőre jönnek sorba a lerombolják ezt a templo­színészek, ismerős arcok: Pé­­met­­esi Ildikó, Koltai János, Tor­ — Kik szerepelnek még a di Géza, Dégi István, s a filmben a veszprémi Petőfi Színházból — Páger Antal, Benkő is jól ismert Szilágyi Tibor, Péter, Kautzky József töb- Utánuk az operatőr, Bornyi bek között. „Felvétel... Indít!” Koltai János, Pécsi Ildikó, Dégi Ist­ván és Tordi Géza a film egyik jelenetében. (Fotó: Vida)

Next