Napló, 1970. szeptember (Veszprém, 26. évfolyam, 204-229. szám)

1970-09-26 / 226. szám

■ 1 mm mk­i­i v­c­i I­’ I­k­if IBP L ^m I II H § m & Jjgpjg |­|b| .... B MSZMP VESZPRÉM MEGYEI fllZOITSflGfl IS fl MFGYFfTflfnir^lPjf^^J A terméskiesés ellenére a lakosság ellátása zavartalan Mezőgazdasági vezetők tanácskozása a megyei pártbizottságon A múlt heti szövetkezeti kommunista aktíva után teg­nap újra agrárszakemberek tanácskoztak a megyei párt­­bizottság székházában. Ter­melőszövetkezeti elnökök, az állami gazdaságok szakveze­tői, a pártbizottságok és a tanácsok, a mezőgazdasági vállalatok és intézmények képviselői — mintegy há­romszázan — adtak újból ta­lálkozót egymásnak. A meg­beszélés középpontjában az élelmiszergazdaság idei mér­legének megvonása állt, ér­tékelték a nyári betakarítás tapasztalatait, és kicserélték Az előadó bevezetőjében megemlítette, hogy a tavalyi rekordtermés után az élelmi­szergazdaság dolgozóinak az idén súlyos természeti csa­pással kellett megküzdeniük. Országosan mintegy 700 ezer hold termésének elpusztulá­sát jelentette az árvíz és a belvíz. A mezőgazdasági össztermelés 1­4 százalékát az elemi csapást szenvedett te­rületeknek kellett volna ad­niuk. Az itteni pusztulás mellett más területeket is gondolataikat az őszi teen­dőkről. Az elnökségben részt vett é­s a tanácskozáson felszó­lalt — Józsa János, a me­gyei pártbizottság titkára, Losonczi Lajos, a MÉM kép­viselője; ott volt Bedő Jó­zsef, a megyei pártbizottság gazdaságpolitikai osztályá­nak, Hompasz István, a ME­­DOSZ megyei bizottságának munkatársa, Takács László osztályvezető-helyettes meg­nyitója után Kriska János, a megyei tanács mezőgazdasá­gi és élelmezésügyi osztályá­nak vezetője tartott értékelő előadást, sújtott a szeszélyes időjárás. Ez az esztendő sok-sok ta­pasztalata mellett arra is jó — hangsúlyozta —, hogy rá­döbbentsen valamennyiün­ket: biztonsági tartalékok nélkül nem lehet az ország. De ez áll — a tartalékképzés fontossága — az üzemekre is. Fejlesztési alap, megfele­lő tartalék nélkül nem egy gazdaság került már szorult helyzetbe. Érdemes ebből okulni. A továbbiakban az eddig végzett munka néhány fon­tos agronómiai tapasztalatá­val, majd az őszi feladatok­kal foglalkozott. Mindenek­előtt arra hívta fel a figyel­met, hogy bármennyire ösz­­szezsúfolódtak is teendőink, a kapkodás helyett megter­vezett és megszervezett ala­posságra van szükség. A le­hető legkisebb veszteséggel kell betakarítani az őszi éré­sű terményeket, és a legjobb minőségben — a tavalyinál nem kisebb területen — vé­gezni a szántás-vetéssel. A vitában tizenegyen szó­laltak fel. Szóvátették, hogy súlyos gondot jelent a mun­kagépek alkatrész utánpótlá­sa. A növényvédelem fontos­ságáról, a szerek változó mi­nőségéről is többen szóltak. Mások a vetőmagvak szigorú ellenőrzéséről beszéltek, il­letve arról, hogy a vetőmag­vak felújításáról a megfelelő szervek gondoskodjanak. A zalavári tsz főagronómusa elmondotta: az őszi teendők idejekorán és jó minőségben való elvégzésében érdekeltté teszik traktorosaikat. A leg­jobb munkát végzők között 30 ezer forint prémiumot osztanak ki. Losonczi Lajos, a MÉM képviselője, a mezőgazdaság országos helyzetéről adott képet a beszámolójából ki­derült, hogy egyes megyék­ben a mienkénél jóval súlyo­sabb a helyzet, nagyobb a kiesés, alacsonyabb a termés. Ezért fontos — hangsúlyozta — hogy a betakarítás vesz­teségeivel ne tetézzük gond­jainkat. Biztonsági tartalék A legkisebb veszteséggel Kriska elvtárs elmondotta, hogy megyénkben a tavalyi­nál 7 százalékkal kevesebb kenyérgabonát takarítottak be állami gazdaságaink, a termelőszövetkezetek kiesése pedig meghaladja a 10 szá­zalékot. A kiesés anyagilag is súlyosan érinti a gazdasá­gokat. A szálastakarmányok ezzel szemben gazdag ter­mést hoztak, bár a szaksze­rűtlen tárolás miatt már most számottevő a veszteség. Jól fizet a burgonya, ígére­tes a kukoricatermés, gyü­mölcsből és szőlőből megkö­zelítően a tavalyi hozammal — holdanként 30,5 mázsával — számolhatunk. A kalászo­sok és más növények termé­sének kiesését lényegesen mérsékli az állattenyésztés várható, a tervezettnél na­gyobb bevétele. Az előadó a továbbiakban arról beszélt, hogy az ágazat dolgozóinak erőfeszítése nyomán a lakos­ság ellátása zavartalan, az élelmiszer fogyasztás 3,5 százalékkal volt nagyobb az év első felében, mint tavaly. ­ „Számukra mi voltunk: a jövő" Koszorúzási ünnepség Devecserben, a pápai kommunista mártírok emlékművénél Tegnap délelőtt fiatalok és idősebbek százai indultak el a devecseri Meggyes erdőbe, hogy megyénk hagyományai­hoz híven az idén is koszorú­zási ünnepségen emlékezze­nek meg az itt 51 évvel ez­előtt kivégzett pápai kommu­nistákról. Az Ajkáról, Pápá­ról, Devecserr­ől és a környe­ző községekből összegyűlt KISZ-tagokat, és úttörőket, hozzátartozókat, munkásmoz­galmi veteránokat és a meg­hívott vendégeket — közöt­tük Tóth Istvánt, a megyei pártbizottság titkárát — Ka­­zinczi Tibor, a devecseri já­rási KISZ-bizottság titkára köszöntötte, majd Wolford Sándor, a megyei KISZ-bi­­zottság titkára mondott ün­nepi beszédet. — Akik előtt ma tisztel­günk, azok számára mi vol­tunk a jövő, a szocialista ha­za és annak építői. Ezért ha­tározta el pár évvel ezelőtt pártunk és ifjúsági szerveze­tünk, hogy emléket állít itt a pápai kommunistáknak, akik életüket áldozták ér­tünk. Úgy gondoltuk, első­rendű kötelességünk, hogy évről évre felidézzük az iga­zi emberi célokért küzdő kommunisták emlékét. Pár­tunk X. kongresszusára ké­szülve megfogadjuk, hogy tu­dásunk és erőnk legjavával ápoljuk a nagy elődök emlé­két és rászolgálunk dolgozó népünk elismerésére — mondta többek között. Az ünnepi beszéd után Kovács Ferenc, a devecseri járási pártbizottság első tit­kára kiváló munkájáért ván­dorzászlót adott át a tüskevá­ra Petőfi Sándor úttörőcsapat­nak, majd az ünnepség részt­vevői és a hozzátartozók ko­szorúkat helyeztek el az em­lékműnél. Huszonhét úttörő érkezett két irányból tegnap este fel­díszített kerékpárján Veszp­rém határába. A pajtások dél körül indultak el Alsó­­páhokról és Jánosházáról, ahol az Úttörők Vietnamért kerékpáros staféta Zala és Vas megyei résztvevőivel ta­lálkoztak, hogy bekapcsolód­janak az országos rendez­vénybe. Tisztelgő díszszázad, sok vendég, érdeklődő és a városi úttörőcsapatok vezetői fogadták a színpompás me­netet a Vöröshadsereg téren. Az impozáns rendben felso­rakozó kerékpárosok külde­tését egy-egy szalag jelezte, amelyen a Zala, Vas és Veszprém megyei járások út­törői feltüntették, hogy hány kerékpárt lehet venni a Vi­etnamban harcoló hazafiak megsegítésére felajánlott pénzükből. Müller István, a megyei úttörő elnökség titkára kö­szöntötte a staféta résztve­vőit, akik ma Csórón, a Fe­jér megyei pajtásoknak adják át szalagjaikat. A végcélhoz, a Margit szigeti úttörőstadi­onhoz vasárnap délelőtt ér­keznek meg a kerékpárosok. . Úttörök Vietnamért Veszprémmben gyü­lekeznek az országos kerékpáros staféta megyei résztvevői Szervezetlen, jó minőségben Józsa János elvtárs a me­gyei párt vk nevében elisme­rését és köszönetét fejezte ki az agrárgazdaság dolgozói­nak eddig végzett munkáju­kért. Emellett hangsúlyozta: — Ismerjük az időjárás kö­vetkezményeit, tudjuk, más külső tényezők (gépellátás, ár, alkatrész, nem tökéletes szabályozók, stb.) is nehezí­tik a munkát — lesz gon­dunk ezekről informálni az illetékeseket —, mégis az a kérésünk a termelőszövetke­zetek vezetőihez, hogy belső dolgaikra, teendőkre irányít­sák figyelmüket, összponto­sítsák erejüket. Meggyőző­désem: közös öszefogással, a tagság és a vezetők erőfeszí­tésével úrrá lehetünk nehéz­ségeinken. Józsa elvtárs megemlítette, hogy a sok teendő közepette is találkozni tétovasággal, csodavárással. Emlékeztetett arra is, hogy nagy erő van a gazdaságok közösen végzett tevékenységében. Végezetül azt kérte a résztvevőktől, hogy új sikerekkel, az idő­szerű teendők idejében való elvégzésével, a szövetkezetek, a gazdaságok gyarapításával készüljenek pártunk közelgő kongresszusára. Kriska János válaszolt a vitás kérdésekre, majd Ta­kács László zárszavával ért véget a tanácskozás. Bartók Béla emlékére Világszerte ma emlékeznek meg a huszadik század egyik legnagyobb zeneszerzőjének, Bartók Béla halálának huszon­ötödik évfordulójáról. Megyénk művelődési intézményei, is­kolái emlékműsorokkal, klubestekkel veszik ki részüket a nemzetközi méretű megemlékezés-sorozatból. Értesüléseink szerint Veszprém megyében elsőként — tegnap — a Veszp­rémi Ének-Zenei Általános Iskolában, a Devecseri Általá­nos Iskolában és a Veszprémi Csermák Antal Zeneiskolá­ban (a TIT megyei irodalmi színpadával közös klubesten) emlékeztek meg nagy zeneköltőnk negyedszázados évfordu­lójáról. Képünk a Veszprémi Ének-Zenei Általános Iskola tegnapi ünnepségén készült. (Összeállításunk Bartók Béláról­­ az 5. oldalon.) (Fotó: Borbás János) Ülést tartott az Elnöki Tanács A Népköztársaság Elnöki Tanácsa pénteken ülést tar­tott. Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke beszámolt a Szudáni Demokratikus Köz­társaságban, a Tanzániai Egyesült Köztársaságban és az Egyesült Arab Köztársa­ságban ez év augusztus 21 és szeptember 1 között tett hi­vatalos látogatásának ered­ményeiről és tapasztalatairól. Az Elnöki Tanács a beszámo­lót jóváhagyólag tudomásul vette. Az Elnöki Tanács módosí­totta a mezőgazdasági terme­lőszövetkezetek tagjainak kö­telező kölcsönös nyugdíj­­biztosításáról szóló 1966. évi 30. sz. törvényerejű rendele­tet. Gyakoribb gondolatcserét a választókkal! Omágys frlénti képviselők és megyei tanácstagok értekez­ete Balatonaligán A veszprémi járás ország­­gyűlési képviselői és megyei tanácstagjai közös megbe­szélést tartottak tegnap a Badacsonyi Állami Gazdaság balatonaligai üzemegységé­nek központi épületében, a Hazafias Népfront járási bi­zottságának elnöksége ren­dezésében. Részt vett a ta­nácskozáson dr. Radnóti István, a Badacsonyi Állami Gazdaság igazgatója, a me­gyei párt vb tagja, ország­­gyűlési képviselő; Slamovics Zoltán rendőrezredes, a me­gyei rendőrfőkapitányság ve­zetője, a megyei párt vb tagja, megyei tanácstag; Nyisztor Imre, a Hazafias Népfront megyei bizottságá­nak titkára, megyei tanács­tag és Hegyi Jánosné ország­gyűlési képviselő. Az­ értekezlet résztvevői először meghallgatták dr. Radnóti István tájékoztató­ját a választójogi törvényt módosító javaslatokról. A veszprémi járás országgyűlé­si képviselője a javaslatok közül azokat elemezte rész­letesebben, amelyek lénye­ges előrelépést hoznak majd — az országgyűlés jóváha­gyása után — választási rendszerünkben. Rámutatott, hogy választási rendszerünk helyes alapelvei: az­ általá­nos, egyenlő és közvetlen vá­lasztás elve, a szavazás tit­kossága, az egyéni választó­­kerületi rendszer, valamint a választások népfront-jellege­­­ továbbra is érvényben maradnak. A szocialista de­mokrácia további kiszélesí­tése, a tanácsok kialakulóban lévő új szervezete és felada­tai tették többek között szük­ségessé a választási rend­szer egyszerűsítését, demok­ratikus vonásainak erősíté­sét. Dr. Radnóti István tájé­koztatója után a veszprémi járás országgyűlési képvise­lői és megyei tanácstagjai ki­cserélték tapasztalataikat a képviseleti munkáról. Mind­ezt annak érdekében tették, hogy kiválasszák a lakosság­gal történő gondolatcsere legjobb módszereit.­­ Hegyi Jánosné véleménye szerint a község, a város vezetőivel, a helyi tanácsta­gokkal közösen tartott foga­dóórák és megbeszélések a leghasznosabbak az ország­­gyűlési képviselő számára. Beszámolt arról, hogy az or­szággyűlés vezetése, a kor­mány, az utóbbi időben sok új lépést tett, a képviselők időben történő és érdemi tá­jékoztatásának javítására. Nyisztor Imre is hangsú­lyozta hozzászólásában, hogy a lakossággal való kapcso­latok fejlesztésének igen jó módja a közös képviselői és tanácstagi fogadónap. Slamovics Zoltán arról be­szélt, hogy változtatni kell a tanácstagok és a választók olykor formális kapcsolatain. Véleménye szerint javítani azzal lehetne, hogy a ta­nácstag hivatalos fogadóórák helyett minél gyakrabban cseréljen véleményt a vá­lasztóival. A megyei tanács több tag­ja — köztük Csonka Dezső, a veszprémi faárugyár igaz­gatója és dr. Kaiser Géza, a balatonfüredi mezőgazdasági szakiskola igazgatója­i hiá­nyolták, hogy a megyei ta­nács szakigazgatási szervei nem támaszkodnak eléggé az állandó bizottságok munká­jára, így azok tevékenysége az utóbbi időben nem tölt­heti be hivatását.

Next