Napló, 1971. január (Veszprém, 27. évfolyam, 1-26. szám)
1971-01-16 / 13. szám
Az ajkai üveggyárban (Fotó: Péterfay) Dr. Soós Gábor látogatása megyénkben A mezőgazdasági és élelmezésügyi miniszter első helyettese, dr. Soós Gábor tegnap Veszprémbe látogatott. A megyei pártbizottság székházában párt- és állami vezetőkkel az élelmiszergazdaság 1970-es eredményeit, tapasztalatait elemezték, idei és perspektivikus feladatairól cserélték ki gondolataikat. A tanácskozás munkájában részt vett Pap János, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első titkára. dr. Spilák Antal, a pártbizottság gazdaságpolitikai osztályának vezetője. Vándor József, a megyei tanács vb elnökhelyettese. Kriska János, a mezőgazdasági és élelmezésügyi osztály vezetője. A veszprémi tanácskozás után dr. Soós Gábor megyei vezetők társaságában a pápai járásba utazott. Pápán az Állatforgalmi és Húsipari Vállalat munkáját tanulmányozta, majd a vaszari termelőszövetkezetet kereste fel. Világ proTetárral egyesüljetek? 1UAPEC Szombat, 1971 Január 16. Ara 1 forint XXVII. évfolyam — 13. szám A munkaverseny szervezése — vállalati érdek és feladat is Napirenden az ér- és bérpolitika Május 4—8 között tartják a szakszervezetek XXII. kongresszusát Ülést tartott a SZOT Pénteken az ÉDOSZ szék házban ülést tartott a Szakszervezetek Országos Tanácsa. Első napirendi pontként Nemeslaki Tivadar, a SZOT titkára tartott beszámolót a negyedik ötéves terv és az 1971. évi népgazdasági terv végrehajtásával kapcsolatos szakszervezeti feladatokról. Rámutatott, hogy a következő évek legfőbb gazdaságpolitikai feladata a termelés hatékonyságának növelése, s ezzel a lakosság igényeinek jobb kielégítése. Ennek segítése a szakszervezetektől is jobb munkát, korszerűbb munkastílust igényel. A SZOT titkára az életszínvonal emelésének több jelentős kérdését elemezte. A többi között elmondotta, hogy az árszínvonal növekedése az elmúlt években az évi 1-2 százalékos határon belül maradt. Mégsem kerülheti el a szakszervezetek figyelmét, hogy a munkások, a bérből és fizetésből élő családok az árak alakulásával foglalkoznak a legtöbbet E kérdés megítélésénél a szakszervezeteknek kiindulópontja: a fogyasztói árak kívánatos rendszerének az életszínvonal növelését, a célszerűbb fogyasztási szer----------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------s keret kialakítását kell szolgálnia. Tovább kell szigorítani az árak központi, állami és társadalmi ellenőrzését. A szakszervezetek helyeslik, hogy a kormány piacellenőrző szervezetet kíván kiépíteni. A szakszervezetek messzemenően egyetértenek a párt Központi Bizottságának azzal az álláspontjával, hogy gazdasági visszaélések, harácsolás, árdrágítás, csalás esetén gazdasági szankciókat alkalmazzanak, illetve büntetőeljárást indítsanak. A bérezési helyzetről szólva a SZOT titkára utalt arra, hogy az utóbbi időben jogosan sokszor esett szó arról, hogy a bérek jobban tükrözzék a felelősség, a szakképzettség és a munkakörülmények szerinti különbségeket. A kérdés leegyszerűsítése, ha valaki bérdifferenciálás alatt csupán a vezetők és a beosztottak bérkülönbségét érti. A keresetek differenciálása politikai és erkölcsi szempontból azt is jelenti, hogy a jobb, a hatékonyabb munka a dolgozók, a munkások nagy tömege számára nagyobb anyagi elismerést biztosítson. A pártkongresszuson is felmerült, s a szakszervezetekben is gyakori téma a munka nélkül szerzett jövedelmek kérdése E problémával az illetékes szervek foglalkoznak és intézkedések is várhatók. Végül a szocialista munkaverseny-mozgalomról szólt, amelynek kibontakozásához a gazdaságirányítás új rendszere kedvezőbb feltételeket teremtett. A versenymozgalom alapvető feladata, hogy segítse a vállalati munka hatékonyságának növelését, s mivel ebben a gazdasági vezetés is igen érdekelt, a verseny kibontakozása a vállalat számára ma sokkal fontosabb, mint azelőtt. A munkaverseny, a dolgozók kezdeményezéseinek szervezése ma már nem választható külön a munka szervezésétől, ezért feltétlenül változtatni kell azon a szemléleten, hogy a munkaverseny irányítása és szervezése csakis a társadalmi szervek, s ezen belül főként a szakszervezetek feladata. A munkaverseny szervezése vállalati feladat is. A második napirendi pontként Somoskői Gábor SZOT- titkár előterjesztette az elnökség javaslatát a szakszervezetek XXV. kongresszzusának napirendjére és előkészítésének módjára. A tanácsülés az előterjesztést elfogadva határozatot hozott arról, hogy a magyar szakszervezetek XXII. kongreszszusát 1971. május 4 és 8-a között tartsák. Harmadik napirendi pontként Földvári Aladár, a SZOT elnöke számolt be a SZOT legutóbbi ülése óta veszett elnökségi munkáról, vagyis a szakszervezeti vezető szervek újjáválasztásának eddigi tapasztalatairól, a nemzetközi kapcsolatok továbbfejlesztéséről, a SZOT elnökségének fontosabb határozatairól és intézkedéseiről. Emelkedő nyereség és osztalék Közgyűlés a Veszprém és Vidéke Asztalos KTSZ-nél Tegnap délelőtt, telephelyének tanácstermében tartotta ünnepi, vezetőségválasztó közgyűlését a Veszprém és Vidéke Asztalos KTSZ. A tanácskozáson megjelent Kiss János, a városi tanács vb elnökhelyettese. Czinczás Mihály és Oláh Zoltán a KTSZÖV osztályvezetői a ktsz kollektívája. Az elnökség és a különféle munkabizottságok megválasztása után a küldöttértekezlet elfogadta az alapszabály módosítását a nőbizottság működésére az érdekképviseletre vonatkozóan majd az OKISZ ajánlásának megfelelően hozzálátott a vezetőségválasztás lebonyolításához. Gál Lajos, a ktsz elnöke, a vezetőség beszámolójában rámutatott, hogy a szövetkezet, amely ez év augusztus 20-án ünnepi fennállásának 20. évfordulóját, az utóbbi öt év alatt figyelemreméltó eredményeket ért el: öt évvel ezelőtt még csak 8,1 millió forintos tervet teljesítettek, míg tavaly a 12,3 millió forintos termelési tervet is túlteljesítették: 13 millió 165 ezer forint értékű bútort gyártottak. Igaz, a létszám is nőtt: az öt év előtti 64 helyett most 84—88 a szövetkezet dolgozóinak száma, az igazi ok azonban a terméli,mvtiv növelésében keresendő. Ez a magyarázata annak, hogy a szövetkezet évente, átlagosan egymillió forinttal növelte a termelési értéket. Pedig a szövetkezet igen nehéz körülmények között elavult telephelyen zsúfolt helyiségekben dolgozik. Beruházásra eddig sem ereje , sem lehetősége nem volt, csak egy-két gépet pótoltak Ennek ellenére a tervet rendszeresen teljesítették, s a tavalyi év után várhatóan mintegy kétmillió forint nyereséget értek el. A szövetkezet vezetősége elkészítette a IV. ötéves és a tízéves távlati fejlesztési tervet. Előreláthatólag 1972—73-ban költöznek új telephelyükre a Dózsavárosba, ahol csaknem 6 millió forintos beruházással korszerű asztalosipari üzemet hoznak létre. A beruházást egyrészt saját erejükből, másrészt bankhitelből hajtják végre A fejlesztési programban főként a korszerű gépek beszerzése szerepel mert a terv szerint a jelenlegi kisipari módszert nagyüzemi gyártással kívánják felváltani. A terv szerint a termékek jó részét, mintegy 80 százalékát a lakosság igényeinek kielégítésére készítik, tovább növelik az iskola- és irodabútorok mennyiségét is. A BalalOHart fei*E£zííse W'Am ügyi és Városfejlesztési Minisztériumban pénteken Bondor József építésügyi és városfejlesztési miniszter elnökletével ülést tartott a tárcaközi bizottság. A központi program megvalósításának első évére, 1971-re előterjesztett fejlesztési javaslatokról tárgyalt. Meghatározta, hogy a központi Balaton-fejlesztési alapból erre az évre előirányzott mintegy 110 millió forintot milyen munkák támogatására kell fordítani. A Balaton-part kiépítésének másik nagy pénzügyi forrását a települések, közsségek tanácsai adják, így az idén mintegy 120 millió forintot irányoztak elő az üdülőterület fejlesztésére A legnagyobb szervek az idén öszszesen 1,7 milliárd Ft-ot ruháznak be, közösen. A három forrásból tehát ebben az évben megközelítően kétmilliárd forint értékű beruházással fejlődik, szépül a Balaton-part. A tárcaközi bizottság azonban kívánatosnak tartja, hogy a Balaton környékén beruházást végző intézmények, szervek fejlesztési szándékairól — a kormányhatározatnak megfelelően — időben tájékoztassák a bizottságot, hogy a beruházások koordinálására, öszszehangolására és előkészítésére is elegendő idő maradjon. Alig egy évvel ezelőtt hagyta jóvá a kormány a Balaton-fejlesztési központi programot, s határozatára e feladat végrehajtásának magas szintű irányítására, koordinálására és támogatására Balaton-fejlesztési tárcaközi bizottság alakult. Az Építés Jégvágók... Tihanyban jár a tél című képriportunk az 5. oldalon. Jogalkotás és távlati tervek A közéleti prognózis szrint már a közeljövőben több törvénytervezetet szentesít majd az országgyűlés és a továbbiakban is szükség lesz az érvényben lévő jogszabályok módosítására. Az évekei kel, évtizedekkel ezelőtt aki kötött törvényeket, rendeleteket hozzá kell igazítanunk gyorsan változó-fejlődő társadalmi és gazdasági életünkhöz. Ha a jogalkotás elmarad, vagy éppen elszakad az élettől, akadálya lehet a fejlődésnek. Olyan gát amit csak „törvénysértéssel” léphetnek át. Különösen fontos feladat lesz ez az idén és a követke-ő években ,— a negyedik ötéves tervidőszakban — amikor egymást érik a társadalmi események, rohamosan izmosodik a vállalatok, az intézetek gazdasági tevékenysége az élet minden területén. Jogászaink, törvényalkotó tudósaink jól érzékelik az élet érvelését és azonnal reagálnak a változásokra. Soha ilyen pontosan, ütemesen nem készültek törvények és rendeletek, mint az utóbbi években. Kár, hogy jól megfogalmazott, időben közzétett törvényeket már nem követik hasonló ritmusban és megfelelő időben a végrehajtási utasítások, sokszor még a nyomtatványok is hiányoznak ahhoz, hogy a kormány, a parlament döntését a gyakorlatban is valóra válthassák. Éppen ezért foglalkozott csütörtöki ülésén a jogalkotás programjával a Minisztertaanács. Megvitatta az igazságügyminiszter előterjesztését az 1971—1974 közötti időszak feladatairól. A program olyan részfeladatokat tartalmaz mint az államélet, a szocialista demokrácia továbbfejlesztése a közéletben, az állampolgárok és a választott, valamint, a hivatali szervek közötti kapcsolatban. Az új gazdaságirányítási rendszerben, az utóbbi két esztendőben bekövetkezett gazdasági változások szinte követelik, hogy törvényekkel és törvényerejű rendeletekkel segítsék a további fejlődést, fejlesztést. Nem kerüli el a jogászok figyelmét a lakosság életkörülményeinek javításával egybeforrott jogszabályok módosítása, újak kidolgozása sem, éppen azért, hogy a szolgáltatások, az ellátás, a lakáselosztás visszatérő feladataink jobb megvalósulását segítsék. A közművelődés és az egészségvédelem külön helyet kapott a négyéves, jogalkotási programban, mint olyan célkitűzés ami sokszázezer fiatalt és tízmillió lakost érint az iskolákban és a rendelőintézetekben. Nem arról van szó, hogy ami eddig jogszabályokban szerepelt, ma már elavult. Csupán egyes paragrafusok, egyes részek szorulnak módosításra. Az alapelv hogy a szocialista társadalom egyenlő jogokat biztosít minden állampolgára számára, megmásíthatatlan Az alapelv, hogy első helyen szereppel az alkotó EMBER, megmásíthatatlan alkotóeleme valamennyi törvényünknek, jogszabályunknak. A Minisztertanács a távlati jogalkotási programot jóváhagyta és intézkedett, a jogszabályelőkészítő munkát a program szellemében kezdjék meg. Törvényekkel és rendeletekkel is alátámasztjuk, serkentjük a negyedik ötéves terv eredményes megvalósítását. ■» sáldoan ■» 1