Napló, 1971. január (Veszprém, 27. évfolyam, 1-26. szám)

1971-01-26 / 21. szám

Világ proletárjai egyesüljetek ! Kedd, 1971 január 26. Ara­tO fillér XXVII. évfolyam — 21. szám Rakodás: éjjel-nappal­­a hét végén is A múlt év közepén a Gaz­dasági Bizottság a zökkenő­­mentesebb vasúti fuvarozás, a gyorsabb kocsifordulók biztosítása érdekében hatá­rozatot hozott, mellyel gya­korlatilag „kényszerítette” a vállalatokat a gyorsabb ra­kodásra. Magasabb kocsiál­láspénzek és egyéb büntető jellegű bírságok biztosítják a határozat érvényesülését. Az őszi csúcsforgalom — többek között a GB-határo­­zat eredményeként — az elő­ző évekhez képest sokkal za­vartalanabbul zajlott le. Hogy kezdődött szállítási szempontból 1971? Mennyire sikerült a fuvaroztatóknak és a MÁV-nak, illetve a MÁV- nak és a rakodásra szerző­dést kötött VOLÁN-nak egy­máshoz közel kerülniük? A GB-határozatban hétvégi és éjjel-nappali rakodások mi­lyen mértékben nőttek szál­lítási és rakodási szempont­ból fontos állomásainkon ? Ezekre a kérdésekre szeret­tünk volna választ kapni köztelefonunk során az ille­tékesektől. Íme a válaszok:­ Pápa A ki- és berakodás egy­aránt jónak mondható. Ez többek között az itt kiala­kult VOLÁN—MÁV komp­lex brigád jól szervezett munkájának eredménye, melyet mi sem bizonyít job­ban, mint az a tény, hogy a megyei komplex brigádok versenyében a pápaiak az el­sők között végeztek 1970- ben. A hét végén, mint azt Horváth Ignác főintéző el­mondotta, összesen 42 Va­gon érkezett, melyek kira­kását, egy kivételével, ha­táridőn belül elvégezték a címzettek. Csupán a Pápai Állami Gazdaság késett egy vagon takarmánymész kira­kodásával. A pápai vasútál­lomáson különben tavaly ősz eleje óta a mostani volt a legcsendesebb hétvége. A főintéző rövid tájékoztatójá­ban külön megemlítette a TÜZÉP és az Elekthermax jó munkáját a gyors kocsi­fordulók biztosítása érdeké­ben. Tapolca A hét végén több, mint hetven vagon várt kirakásra az állomáson. Egyetlen ké­sett vagont említettek csu­pán, a Zala megyei Állami Építőipari Vállalat számára érkezett küldeményt. Az em­lített vállalat azonban szin­te minden hét végén fizeti a kocsiálláspénzt, mert az itt dolgozók minden héten sza­bad szombatosak, s a kocsi kirakással senki nem törő­dik. Az év eleje óta a rako­dással különösebb fennaka­dás nem volt, de ez elsősor­ban a viszonylag kevés ko­csirakománynak köszönhető. A VOLÁN ugyanis Tapolcán nem vállal éjszakai rako­dást, annak ellenére, hogy a világítás biztosított. A GB- határozat végrehajtásában élenjáró vállalatokként a ta­polcai kereskedelmi főnök az ÁFOR-t és a perlitüzemet említette meg, s külön fel­hívta a figyelmet a zalaha­­lápi kőbánya jó szállításpo­­litikájára: vasárnap is 44 vagont raktak meg a bánya termékeivel, Devecser Itt is csendes volt a hét­vége. Az egyetlen késedel­mes, tehát kocsiálláspénzt fizető cég a Váralja Terme­lőszövetkezet volt. Az állo­máson gondot és nagy elő­­­­vigyázatosságot igényelt egy, a Virágzó Tsz számára érke­zett, nagyterjedelmű, különö­sen gondos­ nappali rakodást igénylő berendezés. A MÁV -VOLÁN komplex brigád itt is határidőn belül végez­te a kocsi ki- és berakáso­kat. Várpalota A hét végén összesen ti­zenhét vagon érkezett kira­kásra. Fennakadás, késés nem volt. Mint Bakonyi Géza raktárvezető elmondta: ör­vendetes, hogy újabban az érkező vagonok nagyobb ré­szét a címzettek rakják ki és­­ az esetek többségében ha­táridő előtt. Az utóbbi na­pokban kocsiálláspénzt csu­pán a Sütőipari Vállalat vár­­palotai részlege fizetett, de a késések itt sem voltak túl nagyok. A­­várpalotai szak­emberek tapasztalatai sze­rint hasznos volt a MÁV kezdeményezése, amely sze­rint az őszi csúcsforgalom­ban a rakodásban élenjáró vállalatok és üzemek rakodá­si idő kedvezményt kaptak ez év március 31-ig. A Vár­palotai Szénbányák vegyes­üzeméből a fatelep és a bri­­kettező vasúti kocsi rakomá­nyaira a rendelkezések sze­rint öt óra helyett 12 óra a rakodási idő. Bár jók a MÁV —VOLÁN kapcsolatok, a várpalotaiak megemlítették, hogy a VOLÁN a forgalom­tól függetlenül éjjelente csak egy brigádot foglalkoztat, pe­dig rugalmasabb szervezéssel jobban lehetne alkalmazkod­ni a forgalomhoz. Veszprém Közepes volt a megye­­székhely hétvégi rakodási forgalma, mint azt munka­társunknak Pócza Géza fő­intéző elmondotta. A két nap alatt 42 kocsirakomány érke­zett, melyet a VOLÁN em­berei és a címzettek határ­időre kiraktak. Dicséretes a Faárugyár, az építőipari vállalat és a gabonafelvásár­ló munkája, hiszen a hét vé­gén mindhárom vállalat 3­-5 vagon árut kapott. Két va­gonnal volt különösebb gond, az egyik egy különleges ki­rakást igénylő textiles külde­mény, a másik pedig egy, a DJ/VIÉP-nél dolgozó anyag­­beszerző nevére érkezett ce­ment rakomány, melyet, míg a vállalati címzettet ki nem nyomozták , nem lehetett kirakni. Éjszakai rakodásra a hét végén nem volt szük­ség. A főintéző megemlítet­te, hogy a veszprémi válla­latok viszont nem­ élnek az­zal a lehetőséggel, hogy szombat—vasárnap is végez­zenek berakodásokat — töb­bek között ez az oka annak is, hogy, sajnos, elég gya­kori az állomásokon a kocsi­hiány. Tavaszi hangulat a Bakonyban és a Balatonnál Eltűnt a hó — Száraz úton sok gépkocsi felesleges teher a síléc — Tele lesz a pince? — Süllyedő jégvitorlás Régi mondás: Ha meg­csordul Vince, tele lesz a pince! Nos, ha ez így igaz, ak­kor ebben az évben — szü­retkor — alaposan megtel­nek majd a hordók, kádak — borral. Ilyen hamar még nem csordult meg az eresz öt év­tized alatt. Két havazás, két olvadás — ez a mérlege ed­dig a bakonyi télnek. És most alig találni összefüggő hótakarót, még a Magas-Ba­­konyban is foltosra szaggat­ta a fehér leplet a hirtelen érkezett meleg. Szombaton 22, vasárnap 16 fok meleget mértek a Zirc­­től északra elterülő védett völgyekben és a Kisalföld peremén. A kellemes idő, a száraz utak kicsalogatták a kirándulókat. Vasárnap dél­ben gépkocsikaravánok in­dultak Győrből a Balaton­hoz, a cseszneki nyaralóte­lephez. Gézaházánál autóbu­szok és gépkocsik parkíroz­tak, fővárosi gimnazisták ke­resték fel a Magas-Bakonyt. A meleg idő felébresztette az alvó természetet is. Kibon­totta szürkés-fehér bolyháit a Veszprémvarsányban és a keresztúri réten, a fenyves erdőnél már hóvirágot is ta­láltak.­­ A Balaton-parton nem volt se hóvirág, se jégvirág; hogy mégis a tavasz közele­dik, azt a látogatóktól, ki­rándulóktól „kivirágzó” ba­latonfüredi móló bizonyítot­ta A múlt vasárnapihoz ha­sonló kirándulóforgalom jel­lemezte ezt a hétvégét is a tó partján. A különbség leg­feljebb annyi volt, hogy most vasárnap már bizony bátor­ság kellett ahhoz, hogy va­laki a süppedés, olvadó jég­re merészkedjék. Árván vá­rakoztak a parton az alig használt fakutyák, s hiába látszottak a gondosan leko­tort pálya olvadó körvona­lai, a kirándulók a bizto­sabb talajt választották. A déli órákban reménytelenül vesztegelt egy árva jégvitor­lás a jég közepén, többen arra fogadtak: elsüllyed-e a tízfokos melegben olvadó jé­gen? Bár nagy volt a gépkocsi­­forgalom, az autósok inkább nagyobb túrákat tettek, így inkább „átmenő forgalomról” beszélgethetünk a nagy „ran­devúzó” helyeken: Almádi­ban, Füreden, Tihanyban. A 71-es úton találkoztunk az év első stopposával is! Mint a hatalmas szakállú egyete­mista, Bártfay Csaba elmond­ta: ez évben csúcsot akar ja­vítani, vagy legalábbis töb­bet akar stoppozni a tavalyi 30 ezer kilométernél... Tihanyban, szolgálati laká­sa előtt találkoztunk Vidák János balatoni hajóskapi­tánnyal is: — Jövő héten akár már ví­zreszállhatnának! ? — Odébb van az még! Egy azonban már biztos: olvad a tél... _________________________________ Ötvenen dolgoznak a nadrág­szalagon. Itt készülnek a gyermek­shortok. Képes riportunk Sümegről a 3. oldalon. Amíg a Javaslatból törvény­­ess Tanácskozás az országgyűlés következő ülésszakának előkészítéséről Kállai Gyula elnökletével hétfőn a Parlament Gobelin­­termében értekezletet tartot­tak az országgyűlés tisztség­­viselői, állandó bizottságai­nak elnökei, illetve a képvi­selőcsoportok vezetői. A ta­nácskozáson — amelyen megjelent Vass Istvánné és dr. Beresztóczy Miklós, az országgyűlés alelnöke, vala­mint dr. Papp Lajos, a Mi­nisztertanács tanácsi hivata­lának elnöke — dr. Korom Mihály igazságügyminiszter tartott tájékoztatót a tanács­­törvény tervezéséről. A törvényjavaslat — mon­dotta egyebek közt — új mó­don határozza meg a taná­csok jellegét, fokozott hang­súlyt ad népképviseleti ön­­kormányzati, államigazgatási funkciójuknak. A hamarosan az országgyűlés plénuma elé kerülő törvényjavaslat növe­li a tanácsok szerepét a he­lyi államigazgatási munká­ban, a lakosság ellátásában; szélesíti a választók állandó tevékeny közreműködését a tanácsi feladatok meghatáro­zásában, végrehajtásában és ellenőrzésében; fokozza a tanácsok önállóságát, felelős­ségét, s ezzel egyidejűleg erősíti a központi állami irá­nyítás hatékonyságát. A referátumot követő vitá­ban kifejtette véleményét dr. Ortutay Gyula, Gálla Ernő, Sándor József, S Hegedűs László, Gazsó Sándor, dr. Varga Péter Varga Gáborné, Illés Dezső, dr. Pesta László, dr. Orbán László, Papp La­jos, dr. Bognár József, Jed­­licska Gyula és Bencsik Ist­ván országgyűlési képviselő. Végezetül Kállai Gyula tájékoztatta a tanácskozás résztvevőit az országgyűlés következő — s ebben a cik­lusban utolsó — ülésszaká­nak teendőiről. Az ország­gyűlés elnöke összegezte a testület elmúlt évi munkájá­nak főbb tapasztalatait is. Ér- és belvíz Észak­-Nagyszerszálsn, riadókészültség megyénkben Jégtorlaszokat robbantottak a Tarnán Az észak-magyarországi patakok az olvadás hatására bőséges vízpótlást szállítanak a folyóknak. A hétfő hajnali fagy átmenetileg csökkentet­te ugyan az olvadást, de a Borsod megyei Taktát to­vábbra is másodfokú, a He­ves megyei Tárnát pedig el­sőfokú árvízvédelmi készült­ség őrzi Árhullám indult el a Bodrogon is, s ennek meg­felelően elrendelték a folyó teljes hosszában az elsőfokú árvízvédelmi készültséget., Az Északmagyarországi Víz­ügyi Igazgatóság intézkedé­sére a tiszalöki duzzasztómű zsilipeit 50 centiméterrel lej­jebb süllyesztették, s így meggyorsult a megáradt Ti­sza-menti folyók vízének le­vonulása. Az áradások fel­törték a jeget és megindítot­ták a za­jlást a mellékfolyó­kon. Elsősorban a Taktán je­lentett gondot a jég. Ezért a tokaji kőbányászok brigád­jai több mint húsz helyen, zömében Tarnaörs környé­kén felrobbantották a folyó­kanyarokban, hidak környé­kén megakadt, összetorló­dott jeget. Hétfőre már elvo­nult a jég a Tárnáról. Az el­sőfokú árvízvédelmi készült­séggel őrzött Berettyó alsó szakaszán két kis jégtörő hajót állított munkába a Debreceni Vízügyi Igazgató­ság. A vízügyi igazgatóságok és a mezőgazdasági nagyüze­mek sok brigádja most a belvízcsatornákat tisztítja, jégteleníti. Ennél is sürge­tőbb a lakott­ területek csa­tornáinak, útmenti árkainak rendben tartása. A Székesfehérvári Vízügyi Igaz Hatóság Veszprém me­gyei szakaszmérnöksége fő­mérnökének, Kaliczka Lász­lónak tájékoztatása szerint Veszprém megye területén eddig csupán az elsőfokú ár­­vízvédelmi készültséget kel­lett elrendelni. A hirtelen jött olvadás szerencsére ed­dig nem okozott nagy gon­dot. A főmérnök elmondot­ta, hogy a szakaszmérnökség hetven dolgozója állandó fi­gyelőszolgálatot tart a Ge­­rence, a Torna, a Marcal és a Bakonyér partján, hogy szükség esetén a kellő intéz­kedéseket megtegye. Eddig két esetben rendelték el a riadókészültséget, mind a ket­tőt a hét végén. A patakok, így a Gerence és a Bakony­ér egyes részeken megteltek uszadékkal és hordalékkal, s így több helyen „duzzasz­tók” keletkeztek, melyek pél­dául a Bakonyér szintjét szinte egyik óráról a másik­ra 130 centiméterrel emelték. Ez a magasság már a meder telítettségét jelentette. Sze­rencsére a hirtelen jött ár a Gerencén és a Bakonyéren is még nagyobb károk oko­zása nélkül levonult. Mező­­gazdasági károkról, nagyobb belvizekről eddig nem érke­zett jelentés, bár a belvízve­szély továbbra is fennáll. A megyei szakaszmérnökség veszprémi központjában éj­jel-nappal ügy­eletet tarta­nak. Kellemes a téli napsütés...

Next