Napló, 1974. január (Veszprém, 30. évfolyam, 1-25. szám)

1974-01-30 / 24. szám

OLVASÓINK LEVELEZŐINK az illetékesek­ . „Inkább később, de baleset nélkül...” Legyen Petőfi Sándor utca is Alsóörsön kezdte el munkáját. Az azóta megtett út: 760 ezer kilomé­ter. Útjai általában Ajkáról Budapestre, valamint az or­szág üveggyáraihoz vezettek. A balesetmentes mozgal­mat 1054-ben hirdették meg. Soós Lajos visszatekintése szerint­ nem volt könnyű az elmúlt húsz év munkája. Sok veszélyt rejt magában ez a foglalkozás. Mert a volán százszázalékos embert és százszázalékos helytállást kíván. Soha nem volt autóver­senyző „hajlama”. Inkább 10 perccel később, de baleset nélkül. Ez volt és ma is ez a jelszava. Jó munkájáért elismeréssel adóztak. 1959-ben a Veszp­rém megyei Rendőrfőkapi­tányság közlekedési osztálya dicsérő oklevelet ajándéko­zott Soós Lajosnak. 1971- ben kiváló dolgozó lett, s két év múlva kapta a legma­gasabb kitüntetését, a 750 ezer kilométeres balesetmen­tes közlekedésért járó okle­velet és jutalmat. Hat év múlva megy nyug­díjba és szeretné az egymil­­liomodik kilométert is bal­esetmentesen levezetni. Bolyáki Zoltán Ajka Kevés gépkocsivezető mond­hatja el azt, hogy annyi ki­lométert tett meg, mint Soós Lajos, az Ajkai Üveggyár dolgozója. A vállalatnál 1963-ban *z Alsóörsön, amikor elnevez­­ték az utcákat, elfelejtkeztek világviszonylatban is elis­mert költőnkről, Petőfi Sán­dorról. Már a falugyűlésen, a Hazafias Népfront ülésein is javasoltam, hogy nevezze­nek el egy utcát nálunk a nagy költőről. Igaz, van Petőfi-köz. De ez talán nem ok arra, hogy ne legyen egy utca is elnevez­ve Petőfiről. Budapesten hat Petőfi-köz, tíz Petőfi utca és négy Petőfi tér található. Mi alsóörsiek bízunk abban, hogy lesz ná­lunk is a nagy költőről utca elnevezve. Kiss Lajos Alsóörs Miért gondoztam akkor a fákat? Tapolcán, a Vöröshadsereg útján lakom már 1946 óta. Akkor még a város szélének számított az utca, ma már azonban sok-sok ház épült a miénk után is. Mert nagyon szerettük a fákat, virágokat, körülültettük velük a házat. Persze, sokszor voltak út­ban, de csak-csak megerő­södtek. Néhány évvel ezelőtt azon­ban — nagy örömünkre — betonjárdát kapott az utca. Jöttek az illetékesek, hogy vágassam ki a fákat, vagy ők vágatják ki. Volt egy fa, amelyik tényleg zavarta a közlekedést. De a többit nem volt hajlandó senki kivágni, mert sajnálták. Meg látták, hogy irtás nélkül is meg le­het az utat csinálni, mint ahogy meg is csinálták. Ez ugyan sok alkudozásba, kö­nyörgésbe került, de meg­érte. Most megkezdték utcánk­ban a csatornázást. Egyik este, amikor az utcánkba ér­tem, nem akartam hinni a szememnek. Az összes fa az árokban hevert, valamennyit kivágták. Az újságban olvasom, hogy „Ültessünk fát!” — kérdem én: KINEK? MINEK? Lehet, hogy aki kivágatta a fákat, még soha nem ül­tetett? Szeretném tudni, hogy az illetékesek mivel magya­rázzák meg intézkedésüket, cselekedetüket?! Bellovics Éva Tapolca Nem lehet megjavítani! Három évvel ezelőtt vásá­roltam Pápán egy TA—4260 típusú televíziót. Akkor azt gondoltam, hogy nagy örö­met szerzek a családomnak. Nem így történt. A készülék megvásárlásá­nak napjától kezdve a mai napig sem jó. A helyibeli GELKÁ-sokat már nagyon sokszor hívtam. Eredményte­lenül. Az öt darab jótállási szelvényt letépték és az öt darab vevőszolgálati szelvény is elfogyott. Végül is a tele­víziót azzal adták ki, hogy nem tudják megjavítani. Én nagyon egyszerű em­ber vagyok, nem ismerem a rendeleteket, de annyit azért én is tudok, hogy itt nincs valami rendben. Még akkor sem, ha a jótállási idő le­járt, mert a gyárnak nem válik dicsőségére, hogy ilyen állapotú készüléket forga­lomba hozott. A tv szép ugyan, de használhatatlan. A GELKIA szakemberei eleinte az antennára hivat­koztak, de soha eszükbe nem jutott, hogy megjavítsák. Különben is rengeteget köl­töttem antennára is. Hiába, mert a tv a rossz. Most azt szeretném tudni, hogy mit tegyek, kihez forduljak? Szórádi Ignác Pápa A tó csendesen terpeszke­dik a hegy lábánál. Sehol egy lélek, csak a szél szágul­dozik kedvére a jég hátán. Távolban fejszecsapások há­borgatják a halak birodal­mát. Rapsicok. Léket vágnak a hálónak. A csikorgó fagy, a 25—30 centiméteres jég sem riasztja el őket a zsákmány megszerzésétől. Nyugodtan dolgoznak, senki sem zavar­ja piszkos munkájukat. El­lenőrt nyáron is ritkán lát­ni, nem ilyenkor. Pedig elkelne. Egy olyan vérbeli, aki nem ijed meg a saját árnyékától. Az orvhalászok kiterjedt orvhalászok vevőkörrel rendelkeznek. 12 forintért adják a keszeg ki­lóját. Persze csak annak, aki „tudja tartani a száját”. És miért ne tartanák? Hisz a Balaton-parton még nyáron is csak lengyel tengeri halat árulnak. A veszprémi piacon pedig most is lehet balatoni keszeget kapni. Ugyanennyi­ért. Az orvhalászat régmúltra tekint vissza. Apáról fiúra száll ez a bűnös „mesterség”, amelyet csak a felszabadulás után, a helyi szervek aktív közreműködésével sikerült felszámolni. Ám a gyökerek mélyebbek mint hinnénk. Az ellátás elégtelensége és a lakosság haligénye az orvhalászok tevékenységé­nek felélénküléséhez veze­tett. Engedélyük van és bé­késen pecáznak. Nappal fel­derítik a terepet, aztán éj­szaka munkához látnak. Var­sát már nem raknak ki. Könnyebb a hálót elrejteni a kabát alatt. De láthatat­lanná tenni nem tudják. Egy váratlan ellenőrzés bizonyá­ra meglepő eredményeket hozna. Vannak családok, akik szinte iparszerűen űzik az orvhalászatot és megfelelő „védelmi gyűrűt” építettek maguk köré. Áttörése na­gyon nehéz, de nem lehetet­len! M. Kádi Miklós 4 . NAPLÓ — 1974. január 30. szerda A veszprémi Csap utca... Hármas, ötös végállomás betonúttal és neomttal Skoda buszból a kiszállás, oszt rohanás a csomaggal. Veszélyes, mert ott egy utca sárral, lével, sötétséggel. Mehetsz mind­járt a kútra, koszos, sáros lábbelivel. Hetvennégyes új esztendő sem hozta a várt változást. Tán az örök jós, jövendő küld minden házhoz vitorlást. Vagy lehet, hogy Esze Tamás megtartja az ős regulát. Bevesznek még két pirulát, s járdalapot ad a tanács. Hungler György Veszprém Egy vetélkedő margójára Nagyon jó elhatározás volt a városi KISZ bizottság ré­széről, hogy meghirdette a dolgozók KISZ-alapszerveze­­tei között a kulturális vetél­kedőt. A versenyzők min­dent megtettek a siker ér­dekében, de a közönség mindezt nem méltányolta. Akadt ugyan húsz-harminc fiatal, akit érdekelt volna a vetélkedő, de sajnos a túl­nyomó többség hangos, arro­gáns „kritikájával” őket is zavarta. Gúnyos megjegyzé­sek hangzottak el a szerep­lőkre és műsorukra. Egyedül a Rulett zenekar aratott ná­luk nagy sikert, de műsoruk után — „csak ennyi volt, ez­ért ordítottam rekedtre ma­gam” — jelszóval hagyták el a nézőteret. Vajon kik voltak ezek a fiatalok? Dol­gozók? KISZ-tagok? Ha igen, akkor szégyell­jük, hogy ilyenek is akadnak a mozgalomban. Úgy gondo­lom, felelősség terheli az Ifjú Gárda tagjait is, akik miután válogatás nélkül beenged­­ték ezeket a rendbontókat, szó nélkül tűrték minősíthe­tetlen viselkedésüket. Dinnyés József pol-beat énekes is hasonló körülmé­nyek között lépett fel, és műsora csaknem kudarcba fulladt az ilyen fiatalok vi­selkedése miatt. Ezért javasoljuk a K­ISZ- bizottságnak, hogy a jövőben — különös tekintettel a kö­zelgő chilei nagygyűlésre — csak azok a fiatalok juthas­sanak be, akiket valóban ér­dekel a műsor. A MNB veszprémi fiókjá­nak KISZ-tagjai Válaszolnak Felvettük a kapcsolatot Január 9-i számunkban jelent meg Kutasi Sándor panaszos levele, amelyben arról írt, hogy a Veszprémi Vegyesipari Szövetkezet sza­bó részlegénél méretre csi­náltatott ruháját elszabták, s az így használhatatlanná vált. Az illetékes válasza: „A levél megjelenését kö­vetően felvettük a kapcso­latot a panasztevővel, Kuta­si Sándorral, azonban be­tegsége miatt az ügy befe­jezése halasztást igényel.” Nagy Ferenc Veszprémi Vegyesipari Szövetkezet Nem szóltak a szülők Január 16-i számunkban egyik olvasónk levelét kö­zöltük, melyben elmarasz­talta a várpalotai 7. számú általános iskolát azért, mert a gyerekek reggel hat óra után ott fagyoskodtak az iskola kapujában. Az iskola igazgatónőjének levelét kö­zöljük válaszként. Az 1973. szeptember 1-én életbe lépett Rendtartás az általános iskolák számára a következőket tartalmazza (32. § (7) pont: „A tanulók foglalkoztatása a szorgalmi időben általá­ban 8-tól 18 óráig tart. Ab­ban az esetben, ha legalább 10 szülő kéri, 6 és 8 óra, valamint 18 és 19 óra kö­zött ügyelet szervezhető.” A tanév első összevont szülői értekezletén ezt is­mertettük a szülőkkel. A szülők a fél hetes nyitvatar­tást kérték. Januárban egy szülő jelezte az igényét a hat órai nyitvatartást ille­tően. Ismételten kértük a szülőket, hogy írásben je­lezzék igényüket, melyet ja­nuár 14-én meg is kaptunk. Intézményünk reggel hattól nyitva van. Várjuk tanuló­inkat Eddig még reggel hat órakor 1­3 tanuló volt. Igen nehéz, szűkös körül­mények között dolgozunk, iskolánk bővítés alatt áll. Nevelőtestületünkkel igyek­szünk mindent megtenni a gyermekekért. Wanderer Tiborné igazgató Cikkeink nyomán Válasz két cikkre a megyei tanács elnökhelyettesétől Glassza jelent meg de­cember 11-i számunkban „de ... és csak...” címmel, melyben a cikk írója kifo­gásolja, hogy Veszprémben a szállodától nem vezet út illetve lépcső az új autópar­kolóhoz. „A szálloda és a vele szemben levő parkolóhely közötti „zebra” jelenleg ide­iglenes helyen van. Ez a hely a forgalomtechnikai követelményeknek csak ad­dig felel meg, amíg a Fel­szabadulás úti csomópont­ban a forgalomirányító jel­zőlámparendszer el nem ké­szül. Ezt a KPM Közúti Igazgatóság ez évben kíván­ja megvalósítani. Ezzel egy­­időben az említett gyalogát­kelőhely végleges helyére, azaz a csomóponthoz lénye­gesen közelebb kerül majd. (A gyalogosforgalmat is lámpa fogja szabályozni.) Az új megoldással, a ké­nyelmes és biztonságos köz­lekedés érdekében szüksé­ges valamennyi feladat el­végzéséről gondoskodni fog­nak. Az említettek miatt nem került sor a jelenlegi gyalo­gos átjárónál a lépcső meg­építésére.” „Az a bizonyos jobb kéz” volt a címe annak a cikk­nek, amelynek írója kifogá­solta, hogy Veszprémben, a Bajcsy-Zsilinszky úton két­millió forintos költséggel tatarozzák azokat a házakat, amelyeket terv szerint rövi­desen lebontanak, ahelyett, hogy ezt a pénzt más, még hosszú ideig fennmaradó és ezekhez hasonlóan megron­gálódott épületek tatarozá­sára fordítanák. Már egy­szer megjelent az illetékes — a veszprémi városi tanács vb műszaki osztálya — vá­lasza, de ezt nem tartottuk kielégítőnek. Ezért kértük a Veszprém megyei tanács vb válaszát. A Bajcsy-Zsilinszky úti la­kóházak felújítását a 8. szá­mú út átépítési munkáinak befejezése után a városi ta­nács vb 40/1973. számú ha­tározatában jóváhagyott cím­jegyzék alapján kezdte ki­vitelezni az Ingatlankezelő Vállalat. A jóváhagyott címjegy­zékben nyolc épület felújí­tása szerepel, 1 millió 290 ezer forinttal. A nyolc épü­letben 43 lakás van. Az 1974. évre jóváhagyott cím­jegyzékben még négy épü­let felújítása szerepel, 600 ezer forinttal. Itt 24 lakás és három­­közület helyezkedik el. A városrendezési szempon­tok figyelembevételével (cikkünk megjelenése után, Szerk.) a címjegyzékben sze­replő épületek felújítási költségeit felülvizsgálták. A felülvizsgálatnál az elvég­zendő feladatokat a tetőszer­­kezetek felújításában, a homlokzatok meszelésében, valamint a külső nyílászá­rók mázolásában jelölték meg. Ennek figyelembevéte­lével az 1973. évi címjegy­zékben jóváhagyott munkák tényleges költségvetési ösz­­szege 841 ezer forint. Az Ingatlankezelő Válla­lat az 1973. évben kivitele­zésre kijelölt épületek közül három épületet teljes egé­szében, a többit részben újí­totta fel, 687 ezer forintért. A Bajcsy-Zsilinszky úti lakóházak teljes felújítása indokolt lenne, ha a város­­rendezési tervekben az épü­letek szanálása nem szere­pelne. Tekintettel arra, hogy a terület épületeinek szanálá­si ideje ma még egyértel­műen nem állapítható meg, az épületek kismérvű tataro­zása indokolt. Egyben felhívtam az ille­tékesek figyelmét, hogy ha­sonló esetekben nagyobb kö­rültekintéssel és minimális költség igényű felújításokat eszközöljenek. István János elnökhelyettes *• JOGI TIHÍCSOK A családi pótlék emeléséről Milyen mértékű a családi pótlék összegének emelése, és mikortól folyósítják a megemelt családi pótlékot? — kérdezi Varga Imréné Pá­páról, Nagy Dánielné Ba­­latonfüredről és még töb­ben. A Minisztertanács népesedés­­politikai határozata szerint a két gyermek után járó családi pótlék összege a munkaviszony­ban álló dolgozóknál az eddi­gi havi 400 forintról 600 forint­ra, a mezőgazdasági szövetke­zeti tagoknál pedig a havi 300 forintról 500 forintra emelkedik. A kétgyermekes dolgozók csa­ládi pótlékának felemelésére tekintettel ki kellett egészíteni a jelenleg egy gyermek után már családi pótlékra jogosul­taknak járó összeget úgy, hogy az elérje a két gyermek után járó családi pótlék egy gyer­mekre eső arányos részét.­­Eb­be a körbe tartoznak az egy­gyermekes egyedülállók, vak házaspárok, azok a családok, amelyek két vagy több gyer­mek után már részesültek csa­ládi pótlékban, de később a jo­gosultság szempontjából figye­lembe vehető gyermekeik szá­ma egyre csökkent, végül, ha a családi pótlék azon a címen járt egy gyermek után, mert a gyermek testi vagy szelemi fogyatékos.) Ennek megfelelően az ilyen munkaviszonyban álló dolgozók egy gyermek után minden esetben havi 300 fo­rint családi pótlékra jogosultak. A mezőgazdasági szövetkezeti tagoknak a megmaradó egy gyermek után a jelenleg járó havi 150 forint családi pótléka 250 forintra emelkedik. Továbbra is 270 forint csa­ládi pótlék jár egy gyermek után az egyedülálló mezőgaz­dasági szövetkezeti tagoknak, továbbá azoknak a vak mező­­gazdasági szövetkezeti tagoknak, akiknek a házastársa is vak, vagy ha a gyermek testi vagy szellemi fogyatékos. A megemelt családi pótlék összege: — két gyermek után össze­­­sen 600 forint (mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál 500 fo­rint) ; — három, vagy annál több gyermek után gyermekenként havi 320 forint (mezőgazdasági szövetkezeti tagoknál 270 fo­rint) . A munkaviszonyban álló dol­gozók részére egy gyermek után — amennyiben az igény­jogosultság fennáll — minden esetben havi 300 forint családi pótlék jár. Egyedülálló olyan dolgozónak, aki vak és házastársa is vak, két gyermek után összesen ha­vi 640 forint családi pótlék jár. Ugyancsak havi 640 forint csa­ládi pótlék jár két gyermek után annak a dolgozónak is, akinek mindkét gyermeke vagy csak az egyik gyermeke testi, szellemi fogyatékos. Mezőgazda­­sági szövetkezeti tagnak az említett esetekben két gyer­mek után havi 540 forint csa­ládi pótlék jár. Az emelések azokra is vonatkoznak, akik nyugellátá­suk alapján részesülnek csa­ládi pótlékban. A magasabb összegű családi pótlékot külön kérelem nélkül folyósítják első ízben a június hónapra járó munkabérek vég­­elszámolásával egyidejűleg. Családi pótlék továbbtanuló gyermek után — Az iskolai tanulmányo­kat folytató gyermek után meddig jár családi pótlék? — kérdezte Tóth Sándorné Várpalotáról. A jelenlegi rendelkezések sze­rint a családi pótlékra jogo­sultság szempontjából azt a 16 éven felüli gyermeket is figye­lembe kell venni, aki általá­nos vagy középfokú iskola nap­pali tagozatán folytatja tanul­mányait és 19. életévét még nem töltötte be. Az Elnöki Tanács az oktatási rendszer továbbfejlesztéséről szóló 1973. évi 24. számú tör­vényerejű rendeletében megha­tározta, hogy mely oktatási in­tézményeket kell alsó, illetőleg középfokú oktatási intézmények­nek tekinteni. E rendelkezéshez igazodóan a családi pótlék jog­szabályoknak az iskolai tanul­mányok meghatározására vo­natkozó rendelkezéseit is meg­felelően módosítani kellett. Az említett törvényerejű ren­deletben foglaltaknak megfele­lően a családi pótlékra jogo­sultság megállapítása szem­pontjából alsófokú oktatási in­tézmények az általános isko­lák, a gyógypedagógiai intéz­mények és a továbbképző isko­lák. Középfokú oktatási intéz­mények pedig a szakmunkás­képző iskolák, az egészségügyi szakiskolák, a gép- és gyors­író iskolák, a gimnáziumok és a szakközépiskolák. Középfokú oktatási intézmé­nyekben­­tanulmányokat foly­tatóknak kell tekinteni a dol­gozók esti gimnáziumának és szakközépiskolájának ifjúsági, fiatalkorú tagozatán tanulmá­nyokat folytató azokat a tanu­lókat is, akik munkaviszonyban nem állnak és egyéb kereső foglalkozást sem folytatnak. Olvasónk gyermeke a gyors- és gépíró iskola tanulója, és, ha az egyéb feltételek is fenn­állnak, jogosult a családi pót­lékra.

Next